De nézzétek vissza az első oldalt, és töltsétek le a doksit.
Én úgy értelmeztem, hogy a "karikás" változat egy nyílthúrkú változat, ami logikus is lenne némileg így, míg a másik, egy javított negatív visszacsatolású, kisebb erősítésű, de jobb karakterisztikájú verzió.
Bocs ha hülyeséget írtam, rég nem foglalkoztam ilyen mélységekben elektrotechnikával, sok a kiesés, felejtés.

Igen, és így megkésve és utólag is nagyon köszönöm a panel rajzot! De azé piszkálta az oldalam, amúgy azt a változatot vettem alapul, és rajzoltam be szerkesztőbe.

Itt a doksi, hogy ne keljen bogarászni.

Megépítettem az új cikkben lévő erősítőt. Szerintem nem nagy durranás, semmivel se szól szebben a darlington tranzisztoros végfokomtól és nagyon halk. Lehet, hogy azért halk, mert 3300µF helyett csak 2300µF a kimeneti kondenzátor?

Egy a lényeg az a bizonyos rajz nem jó ! Annak a két csomópontnak nem szabad ott lennie . Ha jobban megnézed akkor rájössz a T9 az a nyugalmi áram beállitásához kell , nos ezen a rajzon a bázis és a kolektor az össze van kötve a P1 -nél ! Ez igy nem lenne jó , ebből nagy valószinűséggel csak füst jönne ki hang helyett.

Nem egészen érettem meg ezek szerint. De akkor nincs csomópont, és a karikás rajz a jó.
Akkor csak hiányosak az ismereteim még!
Köszönöm a segítséget!

T5-ön keresztül állítja be a végfok B osztályú munkapontját, ha jól gondolom?

szerk:
Szerintem nem egyeznek a pozíció számaink...
T9 nekem az npn nagyteljesítményű végtranyó, és P1 a tápágban lévő poti.

Az lehet én ezt a rajzot néztem , amit én is alapul vettem az épitkezésnél !
Bővebben: Link

Igen, nekem más rajz van. Itt más a félvezető apparátus is.

Kicseréltem a rajzot szebbre, jobbra és nagyobbra!

A kimenőkondinak nincs köze a teljesítményhez. Csak DC leválasztás a feladata, értekétől pedig az alsó határfreki függ.

Mint az is felmerült már a kezdet kezdetén, hogy az eredeti rajz félvezetői már nem kaphatóak, de valahogy ezen téma részletezése is elmaradt, és sajna nincs kifejezett ismeretem, milyen más tranzisztorokat alkalmazhatnék. A BDXXX-s verzió mennyire helytálló, vagy milyen teljesítmény félvezetőket érdemes használni?

Nézd ha ugy gondolod kevesebb összeget akarsz költeni a vég tranzisztorokra akkor mehet a klasszikus BD249-250 páros. Egy kis módozattal akár a nyák tervet is át lehet rajzolni TO-3 tokozáshoz is PL-ul MJ21193-194, ebből a tranisztor tokozásból is lehet válogatni ? Vagy abban az esetben ha nem számit a tranzisztorok összege akkor mehet bele az MJL21193-194 is.Nálam is ezek vannak , meg a hapro mester is ezeket tette bele .

Közben eszembe jutott, hogy lementettem a nyáktervet gépre, és azon rajta is van. HE-STORE-on utána is néztem, nos van ára az MJL-eknek, de ott csak 194-et találtam.
Nos az ár különbözet gondolom hangminőség különbözettel is jár.
Az én felhasználási területem MP3 hallgatása lenne, meg elvétve film nézéshez, házimozizáshoz.
Ennek tekintetében mennyire indokolt a lenne a drágább tranzisztok? Ezen felhasználási területre lehetséges, hogy tökéletesen kielégítő lehet a DB249-250 is?

Röviden csak annyi

Köszikeeeeeeeeee

Szia, Gratulálok a munkádhoz. Régebben csöves erölködőket építettem ahol a kimenőtrafó a broblémás főleg ultralineár kapcsolásnál. Mivel amatörszinten zenélek billentyűs hangszereken, idegsít a mai erősítők CD_s hangja. vannak régi LP_im,lemezjátszóm egy Lenco L75. Tanácsodat kérném, hogy használható lenne ez az erősítő a hangszerhez ? Üdvözlettel: barany165

Nehéz volt felismerni? A csávót nem jellemezném.

Én még nem végeztem (sőt szinte még el se kezdtem) a csöves HTA-m tesztelgetését.
Ezzel együtt sem szerencsés ezt csöves erősítőnek titulálni. Ez egy tranzisztoros erősítő, aminek a tranzisztoros előfokozatát CHZ tervei szerint CIROKL majd HAPRO (most már Én is) kicseréltük. Hogy a hangja mennyire "csöves" azt nem tudom, de biztosan nagyon-nagyon jók a tapasztalataim még eredeti előfokával is.
A hangszerhez való alkalmasságról fogalmam sincs. Meg kell vizsgálni az adott hangszer kimenetét, mit tud meghajtani, illetve mekkora teljesítményigényt vársz el. Ez egy 30W körüli erősítő, ami szerintem nem elég hangosításhoz.
Az a speciális hangkép, elsősorban a nagy teljesítményű FET-es erősítőkre jellemző. Viszont ahol azokat használják, ott egyáltalán fel sem merül (hiszen indokolatlan) a pl. HTA-s hangminőség. Ez sokkal inkább egy otthoni "zenehallgató" erősítő.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az elektronikus billentyűsök kimondottan nem finnyásak, szinte bármin tudnak jól szólni.

Jobban mint a CD játszók, és hasonló műsorforrások, az biztos. Kivezérelni meg simán kitudják, főként mert a jobbakon ( nem a kínai gagyeszokra gondolok) többféle kimenet is található különféle jelszintekkel. Inkább ez esetben a túlvezérlés az ami előállhat, ha nem figyel kellően az emberke.

Köszönöm a válaszodat! Természetesen otthoni hallgatásra gondoltam, ill. kissebb helyekre. A csöves technika reneszánszát éli, de a fentebb említett ok miatt a korrekt megvalósítás csaknem lehetetlen. A csöves előfokú tranyós Marschall-októl a gitárosok igen jó véleménnyel vannak, tudom persze, hogy azokon csak a gitár szól jól. Próbálkoztam már külömböző monolit, hibrid technológiákkal, teljesen DC-csatolt megoldásokkal, de nem az "igazi". A mai szintetizátoroknál digitális jel van alakítva analóggá és "élethű, szuperartikuláció"-stb lozungokkal reklámozzák őket. Feltételezem az Általad épített erősítő CD-ről, ill. más hangforrásról is kiegyenlítetten szól akkor megépíteném én is. Üdvözlettel: barany165!

Összeraktam egy "félkész" állapotot a csöves HTA-ból, a próbálgatásokhoz. Ez sem nem asztalosipari műremek, sem nem fémipari kuriózum (ezekre nem is lennék képes). Inkább egy fadoboz, ami a célnak úgy tűnik kifogástalanul megfelel. Úgy alakítottam ki, hogy majd egyszer előlapot is tudjon fogadni, de pillanatnyilag e nélkül is hallgatható.
Ezt én meg is tettem, hallgattam ezt is, meg hallgattam az "eredeti" kialakítást is. Elég hosszasan játszadoztam vele. Az élményeknek egy másik hozzászólást szánok, talán holnap összehozom azt is.

Már többször meg akartam kérdezni, hogy ez a kialakítás nem árt a pufferelkóknak?

Pontosítsd a kérdést! Milyen hatásra gondolsz, ami ártana a puffereknek?

Arra gondolok, hogy a hűtőborda felől rájuk sugárzik a hő (jelenleg gondolkodom az erősítő megépítésén és a nyákterveken agyalok). Én úgy tudtam, hogy a kondikat minél távolabb célszerű a hőforrásoktól helyezni a hosszabb élettartam miatt. (fogalmam sincs, hogy mennyire melegedhet ez az erősítő, lehet hogy nem jelentős ez a hatás, csak elgondolkodtam rajta)

Így már értem a felvetést.
A válasz is-is. A melegedéstűrés valóban egy paraméter a sok közül kondenzátoréknál. Ezt gyárilag megadják, elég gyakoriak a 105°C-os típusok.
Ennek ellenére (az elkóban lévő dielektrikum miatt) nem célszerű melegíteni őket.
Itt konkrétan még nincs hosszútávú tapasztalatom. A hűtőborda mögött lévő kondik (van hely köztük azért elég sok), egyfajta kivitelezési koncepciót tükröznek. Vannak ettől eltérő tervek is (nekem is van). Egy napos tesztelés alapján, egyáltalán nem melegszik az erősítő ekkora bordával. Még langyosnak is alig nevezhetném (nálam a nyugalmi áram 30mA).
Viszont a melegedés mellett, ez az elrendezés, egy nagyon is világos és nyilvánvaló huzalozást tesz lehetővé. Erre azért van szükség, mert hiába van két független erősítő modulunk, a csöves előfok miatt a GND-ket közösíteni kell. ÉS ha kicsit visszanézel, akkor láthatod, hogy nálam nem a széleken kanyarog a GND, hanem középen van egy széles "fő-ér" amiből elágaznak, vagy ha jobban tetszik beletorkollnak a földpotenciálra vágyakozó áramköri elemek.

Nézegettem a többi tervet is és nekem ez tetszett a legjobban, ezért is informálódok róla. Jól el van a táp különítve az erősítő fokozataitól és a földet is nézegettem, de ennek megítélését rátok bízom, nem értek hozzá túlságosan. Gondolom, ha nem melegszik erősen a borda és a dobozt is jól szellőzőre alakítom ki, akkor ez nem okozhat problémát.

HTA30-csöves impedancia illesztővel.
Nálam kivezérlés nélkül 72,2V a tápfeszültség, a cső anódfeszültsége 65,3V, üresjárási áram 30mA, csőfűtés 6,99V AC. A két oldal panelterve nem egyforma, az egyik tükörképe a másiknak, de a félvezetők jól állnak mindkettőben. Egy120VA-es troroid van benne, amire 200VA-nek megfelelő huzalkeresztmetszetekből kértem a tekercseket (kis felárért megcsinálták, mert a vasméret elbírta).
Nálam nincs semmilyen „csilli-villi” csodaeszköz, maszek hangszórókon, és egy autós fejegységen hallgattam a két erősítőt (a másik a hagyományos előfokkal szerelt HTA). E miatt semmiképpen sem beszélhetünk objektivitásról, sőt kimondottan egy szubjektív vélemény az enyém. Az én rendszeremnek a fülem és az ízlésem a két legerősebb láncszeme, amiket vélhetően nem is fogok belátható időn belül lecserélni.
1. Zaj. Egyáltalán nem zajos egyik erősítő sem. Csak akkor hallani valami kis sistergést, ha a dóm membránjához simítom a fülem. A csöves egy kicsivel jobb, de mindkét kivitel messze jobb mint amit elvárhatnánk tőlük (letekert potiállásban vizsgálva, azaz a bemenet gyakorlatilag rövidre zárva).
2. Érzékenység. Határeset. A fejegység kihajtja, de annak RCA kimenetén akár 2000mV is megjelenhet. Csak magas szintű kimenet mellett képzelhető el, külön előfok nélküli használat. 200-300mV ide biztosan kevés a boldogsághoz.
3. Hangzás. (a két erősítőt időközönként cserélgettem, nem volt semmilyen átkapcsoló mechanizmusom) Ez jól feladta nekem a leckét. Jobbnak akartam hallani a csöves változatot, mert mégis csak csöves, mégis csak kimaradt az erősítéssel bíró előfok, tehát minden együtt volt a papírformához. De a dolog kicsit se volt egyértelmű. „Tüc-tüc” zenén, szövegen vagy pl. zongorán teljesen egyformák voltak. NOX-ot hallgatva (ami máskor általában vízválasztó szokott lenni) szintén nem éreztem a „na ez végre jobb” hangot, pedig Szilvike hangja elég nehezen prdukálható. A „megszokott” precíz, részletezés, nagy terek és tiszta hangkép. Amíg keresgéltem mivel lehetne rávilágítani a különbözőségre, beraktam Blues Company, Magyarország motoroszág című koncert lemezét. Egy „vacak” koncertlemezt, amit ráadásul nem is trükköztek agyon, csak felvették a keverő egyik kimenetét ha jól tudom. Ez már másképp szólt (miért pont ez, most se értem). Erősítőcsere vissza a tranyósra, és új próba -> rosszabb. Újra csöves-> jobb. Kezdtem elveszíteni a realitásomat, de a tény az tény. A döntő lépés Gryllus Vilmos, Dalok című lemeze volt. Ezen akusztikus gitár, népi hangszerek (duda, nyenyere, nagybőgő, fém-háromszög –triangulum-) és nem utolsó sorban Gríllus énekhangja mellett gyerekek énekelnek (sok másodpercig minden kíséret nélkül –csak simán „akapella”). Ez eldöntötte a kérdést. Végre egyértelműen jobbnak hallottam a csövest. A jellemzést viszont elég nehéz szavakká formálni. A tranyósnál hajszál pontosan hallottam minden hangot, a csövesnél viszont láttam is a hangszert. Hirtelen bevillant miként rezegnek a húrok a tekerőlantban, és miként vibrál a levegő az akusztikus gitár „lyuka” körül. Mintha egy nagyon vékony függönyt elhúztak volna, ami addig köztem meg a produkció között volt.
Tehát a csöves jobban „szól” mint a tranyós, de a különbség egyáltalán nem mellbevágó. Töredéke annak, mint mondjuk a tranyós HTA és a B5 között van. A B5-öt is nagyon jó erősítőnek tartom, nálam a kategóriája etalonja, de egészen másmilyen mint a HTA-k. Ott nem is jobb/rosszabb kategóriáról érdemes beszélni, hanem másmilyenségről. De visszatérve az alaptémához, van az a kritikus produkció, ami kihozza a különbözőségeket, de egészen biztos, hogy ez nem a „stúdióban megcsinált” és „agyonelektronizát” átlagzene, hanem valahol az eredetiből szimplán csak rögzített hangok világa.

Nagyon fontos újra hangsúlyozni. Ez a vélemény az én tökéletlen rendszeremen keresztül hallgatva, teljesen szubjektív. Mindamellett meggyőződésem, hogy mindenkinek a saját fülével kell véleményt alkotni, és nem pusztán befogadni azt, amit valaki más mond egy-egy eszköz milyenségéről.
Egy csomó pénzt öltem ebbe a csöves projektbe, de nem bántam meg.
Kiegészítés:
Mindkét vizsgált erősítő egy Alkotós adaptáció volt (vélhetően azonos színvonalon kivitelezve), így semmi garancia sincs arra, hogy más utánépítések is hasonló eredményre vezetnek. Én hiszek abban, hogy a kapcsolás önmagában nem elég. Nagyon is fontos, miként építjük fel az erősítőt, milyen alkatrészekből, milyen tervezési szempontokat helyezve előtérbe.

Laci!
Honnan vettetek ilyen méretű hűtőbordát a csöves változathoz?

Én alkalmi áron vásároltam abból a méretből 6-8 darabot egy ismerőstől anno és ha megnézed a foto albumot akkor láthatod hogy szinte mindenhol azok vannak fölhasználva, sajnos már nincs belőle