Köszi.
Közben megmértem, 350mA felett fesz van a kimeneten, 300-al szerintem pont jó lesz.

Ha nagyobb hangerőt akarsz, használj BD246-ot, vagy BD250-et. Ezeknek meg sem kottyan 2-3A.

Szia!
Először is ez a kérdés nem ide való, ugyanis ez egy AB osztályú erősítő.
Természetesen rá lehet kötni 4 ohm -os hangszórót, csak nem érdemes. T8 és T9 gondoskodni fog a végfok védelméről, így teljes kivezérlésnél sem fog füstölni, viszont fele akkora lesz a kihozható teljesítmény, mint 8 ohm -os hangszóróval.

Neeem, ez bőven elég.
BD249 nem lenne jó?

Szia!
Igen, rá lehet kötni 4 ohmos hangsugárzót is. A 2N 3055-ök elbírják. De a tápnak is bírni kell, hisz a kiveendő teljesítmény a duplájára nő. A kimenő teljesítmény ekkor kb 80 watt lesz. Természetesen a védelem megfelelő átméretezésével, mert 8 ohm-ra méretezték.
Remélem segítettem és kellemes hétvégét.

A BD249 NPN, az előbb említett típusok pedig PNP-k.

Szia!
Az általam felrakott Beszpalov-erősítő is AB osztályú, de van néhány különbség:
1: nincs benne differenciálerősítő
2: 2 darab invertáló fokozatból építkezik
Ezek számomra szimpatikusabb megoldások, mint a differenciálerősítős bemenetű akármilyen osztályú erősítők. Ugyanis azok természetellenesen elszínezik a hangokat (női ének és beszédhang, húros hangszerek).
Egyébként mindegyik erősítőből lehet A osztályú gőzmozdonyt csinálni, csak nem érdemes ha van alternatív megoldás is.
Ezek szerint én vagyok az ellenpont és mumus.
Azért én is A osztályú single-ended fejhallgató erősítőt hallgatok (minő eretnekség) mert az egyértelműen jobb.

Üdv!
Elsősorban hapro-tól kérdezném - de aki tudja a választ attól is szívesen veszem -, hogy amennyiben a Hiraga-táp végén +/-12V-t akarunk látni, abban az esetben mekkora szekunder fesze kell hogy legyen a trafónak? Kb. 9,5V?

Köszi szépen a segitséget!

Pontosan.

Szia igen 8,5 és 9 körüli szekunder szükséges

Aztán miért 8,5? Ne csak 1,41-es szorozd, vedd figyelembe a két diódán eső P-N átmenetet is mint feszültség esés. Jó az a 9,5V AC.

Az -1.5 volt körül van . tudom.

Hát egy sima differenciálerősítő lehet, hogy tényleg nem a legjobb. De van már kaszkód differenciálerősítő is, olyan kicsi torzítással, hogy nagy nehézségekbe ütközik megmérni... És meg lehet csinálni szimetrikusra is. ( Monacor, David Hafler, stb... )

Azért ez a Beszpalov féle erősítő nagyon érdekes. Hogyan lehet olyan kicsi a torzítása, amit a rajz baloldali tetején írnak, amikor csak maga a végfok torzítása sokkal magasabb? Az első fokozatok tetszenek, persze, ráférne egy kis tunning. A végfok szerintem nagyon gyatra. Egyébként meg ez egy fokozatonként visszacsatolt erősítő. Azt mondják, hogy ez jobb, mint egy, az egész erősítőt átfogó negatív visszacsatolás. Ezt valaki elmondhatná, hogy miért?

Sziasztok. Megépítettem a Hiraga végfokot. A feszültségről beszéltetek. Melyik érték jó, ha a puffer után van 12 V, vagy terhelés alatt mérek 12V-ot? Több trafóval is próbáltam. Pl: 12V-os trafó a puffer után 15V jön ki, de ha terhelés közben mérek, akkor 13,5V. Hol kell 12-13V? Köszi a választ.

Köszönöm a válaszokat!

A feszültséget a végfokon mérjed, vagyis a terhelt állapotú tápon. Terheletlenül nincs nagyon értelme ezt mérni.

paszulycsi:
Ezt így nem lehet megmondani pontosan. Függ attól, milyen diódákat használsz, függ a trafód méretezésétől, hogy tekerték meg azt, mert lehet, hogy X terhelés hatására például egy 150W-os trafó feszültsége csak 0,2V-ot esik, egy másik 150W-os trafó feszültsége meg 2V-ot esik.
Közelíteni lehet értékekkel, de az én szekunder értékem nem mérvadó, mert nálam pont sokat esik a feszültség terhelés hatására.

köszönöm a választ Haprotól. Tekertem egy 2×11,3V-os trafót és így terhelés közben 2×12,6V-ot mértem. Talán ez segíthet valamit Paszulycsi.

Ezt dícséretnek veszem... Fejlemények azóta ? Mutatsz képet ? ( ez a mániám... )

Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Vannak ötleteim a fejlesztésre, egy kapcsolást ma ki is próbálok a cd lejátszóban.

Köszi. Jó nagy borda... gondolkodtam egy nagyobb verzióban egy ideig, szép dobozba építve aminek a két oldala két nagy borda, szép szimmetrikus elrendezéssel, de nem igazán érzem magam motiválva mert nem kell nagyobb teljesítmény. Meg drága is lenne egy profi doboz. Ha van kedved majd próbáld ki az ab-osztályú erősítőmet is, nagyon hasonló minőségű hang, nem olyan szépek a harmonikus mélyek, viszont nagyon élő és éterikus, levegős hang.

Az a borda több mint két kiló, 2 óra után érezni hogy van rajta tranzisztor
A HTA30-ra gondolsz?

Igen, a másik cikkemre. Nem hta-30, csak hasonlóan szól. Az a-osztályúm pedig most így van átalakítva, buffernek, és vagy egyiket, vagy másikat hallgatom az előfokról. Nem tudok egyelőre dönteni, melyik a jobb.
A bemenetet vagy egy 100k ellenállással lehet a földre lehúzni hogy ne lebegjen, vagy akár potival is, és akkor megvan a szabályzás is.

Én most műveleti erősítő helyettesítő kapcsolást próbálgatok éppen, szerintem azzal még jobb lehet majd.
Hamarosan kipróbálom.

Mod: Nekem 50K-s potival történt.

És még egy fontos dolog. Nagyon jól el kell szeparálni a ki és bemeneteket egymástól, és a trafót az egésztől.A lehető legröbidebb vezetékeket érdemes használni. Ezt egy olyan elrendezéssel sikrült optimalizálni, hogy a hátlapon vannak a végfokok, és a poti, és a trafó az előlaphoz kerül.Közötte pedig a hűtőborda lenne. A potit egy hosszú rúddal mozgatom. Azt még nem tudom, hogy mennyire lesz elegendő 4db 10000mikrós kondi?? Majd még szereték venni hozzá, de már nagyon várom, hogy megszólaljon!

Minőségben hogy állnak ezek egy Hiraga-hoz képest?

Azt nem tudhatom... olyat még nem építettem... túl bonyolult

Köszönöm szépen az újabb válaszokat hapro-nak és Morzsi007-nek!

Újabb kérdés hapro-nak: A cikkedben közölt nyákterv levilágításos technikához van, vagy vasalásoshoz?

Szia én levasaltam, nem kell tükrözni, én is itt rontottam el, hogy megtükröztem, és forditva lett, rájöttem hogy nem jo ugy, aztuán ujranyomtattam, és vasaltam, ha foliára nyomtatod, fotozod, akkor teljesen mindegy, mivel a fóliát tudod forgatni, a műnyomopapirt pedig nem.