Fórum témák
» Több friss téma |
Tisztában vagok vele hogy ez a kötés nem a legideálisabb, de előbb fogom szétszedni az egészet mint hogy tönkremenjen. Csináltam én is pár képet az antennáról, a bilincs saját készítésű, ebből is látszik hogy a lakatos munka nem az erősségem.
Az antennánál teljesen jó, csak hát a toldás . . .
Ott lehet sokat veszteni. Mechanika: csak rakjuk már össze oszt hadd szóljon. Egyébként szépen mutat
Idézet: „Mechanika: csak rakjuk már össze oszt hadd szóljon.” Na ez az én mottóm
Ez ugy latom ugyanolyan anyag mint amibol en dolgoztam.
Az illesztesek a tuloldalon vannak, vagy a dobozban? A teleszkopos tartorudrol egyuttal egy kepet nem lehetett volna kesziteni?
Ha lenne érkezésed, gyárthatnál egy Novak féle előerősítőt, megtáltosodna a gépezeted.
Nagyon tetszik, a kis vídeó amit beraktál.
Van előerősítő az antenna alatt 1 méterrel csak az lemaradt a képről. Most egy keskeny helikális szűrőt tervezek a rádió elé, mert az előerősítőm igen szélessávú, csak ez is rengeteg fémmegmunkálással jár. Apropó nem tudja valaki hol lehetne beszerezni nagyfrekis toroidokat az előerősítőhöz 145 és 432 megára. Az 1996-os RT évkönyven ajánlott magok B64290-J35-X830K1 és B62152-A8-X17, ezekről még adatlapot sem nagyon találni, így a helyettesítésük is nehéz.
Csináld meg a szűrőt egyik végén rövidrezárt (kiscsillapítású) koaxból, nem sokkal gyengébb, bár hangolni elég nehéz.
Azok a toroidok Siemens gyártmányúak, az interneten nincs fent, a cég sincs már eladták, bezárták, nem tudom. elvileg volt valahol adatlapom, megpróbálom előtúrni. A K1 -es anyag az a nagyfrekis, az X17 az nem annyira.
Az általam használt anyag fölkábelér, szerintem a tied cső ami sokkal jobb. Az impedancia illesztő tag a műanyag cső belsejében van, az 50 ohmos kábel az előerősítő dobozánál bújik ki a csőből.
Pucuka: pedig az X17-et ajánlja 432 megára, vagy alternatívaként U-17 vagy U-60.
Az én katalógusom még nem olyan okos, (így én sem) abban még nincs X17
A többit megpróbálom beszkennelni, bár toroidok nincsenek benne, csak fazékmagok. De hátha
Mondjuk nekem inkább a mechanikai méretekre lenne szükségem meg a fajlagos induktivitásukra. De ha megosztod velünk amid van azt megköszönöm.
Alkottam egy pár pdf -et, csak sajna túl nagy lett, 2.28 MB, így levélben küldtem az adatlapodon megadott fiókba.
Elnézést a többiektől. Az anyagjellemzők benne vannak, a méret meg adott, amiből az erővonal hossz adódik, Valami 22 mm átmérőre emlékszem, de ez nem biztos.
Megkaptam köszönöm!
Sziasztok!
Ha valaki csinálja az SO2 es konvertert lehet érdekelne. Elég sok időt eltöltöttem a témával de elég gyenge a gépek minősége szerintem Meg fent van a neten egy csomó műholdkép.
Szia!
Nem a képek minősége a lényeg, hanem az, hogy Te, a saját kezeiddel épített eszközökkel éred el az eredményt, és nem máséval. Amatőrizmusnak hívják ezt a hozzáállást. Jó dolog. Sikerélményt nyújt.
Maximálisan egyetértek veled. Én személy szerint minden egyes alkalommal vigyorogva ülök a gép előtt, és izgatottan várom hogy a zajból egyszer csak előjöjjön az ismerős pittyegés. Ha pedig hallom, mindig elgondolkodom azon, hogy egy, a világűrben, tőlem többszáz km-re (vagy adott esetben ezer) haladó, több km/s-os sebességgel haladó műhold adójának jelét hallom, egy saját készítésű vevő és antenna, valamint rengeteg befektetett munka segítségével.
És nagyon jó érzés, mindig.
Mi már átéltük ezt az élményt. Remélem minél többen belekóstolnak a rádiózás különleges hangulatába.
Maximálisan egyetértek ,
én csak azt mondtam hogy nincs arányban a befektetett idő és energia a műholdkép kép minőségével. De nekem is sikerült vételezni a jelet és a képet is . tényleg sikerélmény volt.
Hát, Google Earth-ös felbontást ne várjunk ettől a rendszertől. A látható tartományban 2km a maximum, infrában 4 km.
Udv!
Szerintem az Amidon honlapjarol tudsz rendelni, nekem mukodott, par nap alatt Europaban van. Hitel vagy bankkartya kell a rendeleshez. Udv Joe www.amidoncorp.com u.i bocs sracok de a ceges filter nem engedi hozzaadni a linket....
Azért arra figyelni kell, hogy az EMI, RFI célokra ajánlott magoknak viszonylag nagy a vesztesége, a szélessávú csillapítás miatt.
Szia Atesz!
Biztos, hogy kiprobalom az SO42P-t. A Toshiba radio mar postan van. Talatam ezt a rajzot. Keresnem kell egy magasan jaro kvarcot, de a tervem szerint eloszor also keveressel probakozom, hogy igazolni tudjam maganak keveronek a mukodeset, ugyanis szignalom 108 alatt vegig megy, tehat a meres eleg egyszeru. Kozben rajzolgatom az NE 612-s radio nyakjat valamelyik nap kesz lesz, mindjart becsatolom hogyan all most. Szoljatok hozza az elrendezeshez, kerlek. Udv Joe Bővebben: Link
Itt van a mostani allapot. Szivat a Sprint a szinek inverzet hasznalja... de igy mar talan latszik. Az NE 612 nel suru lenne a Pll oszcija miatt, meg fogom nyujtani, de elofurdulhat, hogy en csak bevezetem a lokal jelet a keverobe. Vegulis a pll kulso oszcival itt van elottem.
Minek kell magasan járó kvarc ?
Mármint mi nálad a magasan járó kvarc ? Nekem 50-100 és fölötti megákat jelenti 40 megás kvarc pont jó lesz. 90 + 40 az 130 Mhz 100 + 40 az 140. Az CCIR vevőd skáláján lévő 9x az pont 13x-nek felel majd meg . Könnyű lesz hangolni / keresni a rádiódon. A 40 MHz 2 szerese ,3 szorosa 4szerese mint felharmonikusok pont jók mert nem esnek a tervezett vételi sávba se. Kapható is 40 megás kvarc akár még mint DIP tokos TTL oszciként is akár régebbi PCalaplap/VGAról is kitermelhető. Szendi a S042 mellé ajánlom a kavicsot.
Sajnos ez fogalmazasi hiba volt reszemrol. Ugy ertettem, hogy a 40 megas kvarc mar felhang kvarc, igy mar ertem hogy ugy hangzik mintha felso keverest ertettem volna... Meg kell neznem be tudom e itt szerezni. Koszi a szamitast, meg nem is gondoltam bele, de eleg igy leirva egesz jo tervnek tunik
Sziasztok!
Egy tapasztalatot szeretnék veletek megosztani, hátha segít majd valakinek. A műholdvevőmhöz én a "Freddos" féle PLL-t használom (PIC16F628 és SAA1057). A hétvégén megpróbálkoztam kézi hangolással, PLL nélkül. Azt vettem észre, hogy már 1-2° magasan hallottam a műholdat, miközben PLL esetén 10-15° alatt csak nagyon ritkán jött be bármi is. Kellő minőségű vétel pedig inkább csak 20° fölötti magasságban volt. Először azt hittem, hogy a PLL zaja lesz a hibás, ezért a korábbi tanácsokkal összhangban megpróbáltam azt, hogy miután a PIC felprogramozta a szintézert, kikapcsoltam a mikrokontrollert. A helyzet annyiban javult, hogy vétel esetén valóban kisebb lett a zaj, de a későn megszólaló műhold jelensége nem változott. Ezek után a 4 MHz-es kvarchoz, a föld felé bekötött két darab 22 pF-os kondenzátor egyikét kicseréltem trimmerre. És némi állítgatás után egyből szólnak már PLL mellett is a műholdak pár fokos magasságban Tudom, hogy ez sok esetben elég alap dolog, amit leírtam. Csak a rajzon is fix kondik szerepeltek, illetve nem gondoltam hogy a kvarcnak ennyire el lehet húzni a frekvenciáját a nem megfelelő értékű kondenzátorral. A lényeg, hogy ha esetleg valaki szintén ezt a PLL-t használja, és fix kondikat kötött be a kvarchoz, akkor érdemes trimmerre váltani, az eredmény nem marad el.
Udv! Ezzel vegulis a vegleges frekvenciat allitod? Vagy legalabbis mi tortenik pontosan ha allitunk a kondin?
Igen, a vételi frekvencia is a trimmeléssel arányosan(*) fog változni. A PLL a referenciafrekvencia egész számú többszörösét állítja elő, pl. N-szeresét. A referenciafrekvencia a PLL kvarcoszcillátorából (Fosc) áll elő, általában egy fix osztással, legyen ez az arány mondjuk R. Ha a hurok zárt, akkor Fpll = N*(Fosc/R). Látható, hogy ha a kvarcoszcillátor frekvenciáját elhúzzuk, a PLL által előállított frekvencia ugyanilyen arányban fog változni. Azt nem tudom, hogy mennyit lehet egy kvarcoszcin a trimmerkondival hangolni, de ha 0.1%-kal számolunk, 140MHz-es frekvenciánál az már 140kHz, tehát valóban van létjogosultsága a trimmelésnek.
(*) Ez azért nem teljesen igaz, mert a vevőben nem a vételi frekvenciát kell előállítani a PLL-lel, hanem attól KF-nyivel kisebbet vagy nagyobbat. Azaz nem a vételi, hanem a lokáloszci frekvenciája fog arányosan változni.
Koszonom a kimerito valaszt. Azert akartam megerositeni hogy a frekvenciat valtoztatjuk-e mert nem ertettem teljesen hogyan mukodik a pll referenciaja, es sokkal bonyolultabb problemat vartam, orulok hogy nem az. Feltetelezem erdemes megmerni a kimeno frekvenciat beuzemeleskorm es ha egyszer kalibralt mondjuk sav tetejen a PLL akkor annal lejjebb elvileg mar csak pontosabb lesz. Kiprobalom fentieket Udv Joe
Sziasztok !
Eletemben eloszor, nehany perce, vegre sikerult venni a NOAA-17-et, a Novak fele keverovel. Igaz hangolatlan elofokkal, de hallhatoan. Es meg az antenna is bent van a szobaban. Szukseg volt antenna forgatasra, de jott :smoke: Erdekessege a dolognak, hogy regota probalom csatolni a keverooszcit a PLL-hez. Mindeddig nem sikerult megfeleloen. Eddig nem volt realis a frekvencia... Levalaszto erosito elott es utan mindig mas mas frekvenciat mertem. Most Novak javaslatara az induktiv csatolas proba bejott. Folytatas kovetkezik....
Gratulalok! Arra figyelj, hogy a frekimero kis jelnel kegyetlenul at tud verni mutat valamit, de neha 20 % al kevesebbet...es azt is stabilan. Most rajzolgatom tovabb a korabban emlitett nyakot, ha modositottal a kapcsolason le tudnad rajzolni, hatha bele tudom gondolni amodositast ebbe is. Szep estet mindenkinek Joe
|
Bejelentkezés
Hirdetés |