Jólvan,de ezek összesen nyomnak 200 kilót

A szélkerék lapátjának a gyorsjárási tényezőjéről is irogattunk itt. Talán sokan nem értik, hogy ez mire kell. Ezért most megint felrakom a mellékletet a mégnes beméréséről és melléklem a nemrég elkészült rajzot (az egyértelműség miatt), meg az egy tekercs effektív feszültségének a kiszámításához a táblázatot, aminél be kell írni a szélkeréknek azt a fordulatát, ahol már van levehető teljesítmény. Ez a fordulat meg nem az üresjárati fordulat! Csak a lapát tervezett gyorsjárási tényezőjével mondható meg.
Azt nem tudom megmondani, hogy egy jó valósághoz közel álló fordulatszám nélkül hogyan lehet a tekercsek menetszámát megnyugtató módon kiszámolni.

Halli!

A statikus méretez így, ő pedig eléggé vágja az előírásokat. A lapátok ekkora sebességnél úgy viselkednek, mint egy egybefüggő felület, ezért az egész felületen hatnak

Gergő81: csak most, csak neked felajánlok egy ingyenes reklámspotot a facebook-on

Azért fogják a fejüket, mert lehetetlen nem Eu szabvány szerint méreteket kérek tőlük, amit csak rendelésre hoznak, így néha esztergályossal kell csináltatni a nagyobb gépekhez.
Az a lényeg, hogy SKF, vagy FAG csapágyakat használj, a többi utángyértot szar hamar tönkremegy.

ez már csak jo lessz valamire.2,4 méter az átmérö

Jó, csak nagyobbnak tűnik, mint 2,4m. Én is elvágok a 3,2m-ből, mert teljesen felesleges. A nyomaték ugy is meglesz, viszont nagyobb lesz a fordulata.

Ha levágsz a lapátból, attól szerintem nem fog nőni a fordulata, mivel a fordulat a lapátmetszetek beállításával szabályozható, az pedig ebben az esetben nem fog változni. Ellenben a csonkítással jelentős teljesítményt vesztesz.

az jo ha nagyobnak tünik,én azért csináltam 6 lapátosra mert kisebb szélben is elkezdenek forogni a 3 lapátossal szemben most se fuj nagyszél és ezt kell hasznositanunk vihar már nemigazán lessz a nyáron remélem.elég volt a rossz idöböl.itt borsodban az árviztöl sehova nem lehet eljutni szinte.a vonatok se járnak miskolc és szerencs közt.az árboc még nincs megcsinálva ezeket a képeket csak proba és megmutatás ként készitettük.

A Timken -esek nem forgalmaznak alapból is metrikustól eltérő (x/y *25,4 mm) csapágyakat? Vagy metrikus ugyan, de akkor is szokatlan méretű?
Félreértés ne essék, de a zsírt nem én forgalmazom, csupán használom, mindenhova kivéve a nagy fordulatszámú, vagy igen magas üzemi hőmérsékletű kenési helyeket, illetve azokat, ahol igen erős EP adalékolás szükséges( pl csiga ill. fogaskerék hajtóművek, nagy és lökésszerű terheléssel).
A gördülőcsapágyaknak az erősen EP- adalékolt kenőanyagok többnyire fölöslegesek, néha kifejezetten károsak.

A lapátok valóban forgó állapotban egybefüggő felületnek tekintendők, de ekkor az ellenállástényezőt 1 körülinek kell felvenni. Ha a statikusod 3-al számol a teljes súrolt felületre, az szerintem is szükségtelen túlméretezés, de lehet, hogy a szabványok valóban túl óvatosak. Az időjárást figyelembe véve, óvatosság mostanában egyre indokoltabbnak látszik, talán mégsem túlzás.

Hja kérem!
Házi barkácsban nem azzal kezdi az ember, hogy megkeresem a leglehetetlenebb beszerezhetetlen csapágyméretet, hanem "hozott anyagból" (általában MÉH telepről, autóbontóból...) dolgozunk. Aki meg Lada, Opel vagy Audi kerékagy helyett feltétlen Rolls-Royce-ból akar barkácsolni, annak úgy kell.

Hogy a gyári generátorokba mit rak a kínai, arra természetesen nincs befolyásunk.

Szia Gergő81 !
A tengelyirányú erő közösen összehozott levezetése utáni képlet viszont feltétlen kell ahhoz, hogy a földön is be lehessen állítani a szélről való leforduláshoz a rugóerőt.
Mindenkinek:
Tipp: az iránytartó lapát rögzítését gyenge szélben egy rugó és egy mágnes tapadása biztosíthatja. A kifordulás után az iránytartó lapátot csak a rugó húzza vissza. A rugó egy kart húz, melynek jó beállításával elérhető, hogy egész kis szélsebességnél fog visszaállni az irányterelő lapát. ( beállítás: kar a rugóra merőleges helyzettől a rugóval ellentétes irányba 45 fok.). Ezzel elkerülhető a gyors üzemi helyzetbe való visszaállás.

igy van azt kell összeszedni ami van azokbol kell varázsolni müködö dolgokat énis igyprobálok tenni csak nemmindég jönössze ugy ahogy szeretnénk.

szerinted a lyukacsos léghütéses féktárcsa opelböl,az jolene mágnestárcsának?valoszinüleg ilyet tudok majd szerezni.

Igen. De ha régebbi Dacia vagy Renault első féktárcsát keresel bontóban, autószerelőnél, az is jó. Az tömör és 7-8 mm alatt eldobják.

A féktárcsa használatát megfontolnám, mert öntvényből van.

Én is megfontolnám!
Ugyanis a féktárcsa acélöntvény. !!! Jónak kell lennie, ha rábízzák, hogy fogjon meg egy száguldó autót.
A mágneses jellemzőket ábrázoló grafikonokban általában az acélöntvénynek a legmagasabb a telítési értéke.

Sziasztok!
A féktárcsák anyaga a legtöbb esetben lemezgrafitos öntöttvas (szürkeöntvény), esetleg ritkán lehet gömbgrafitos, de acélról nem tudok (persze nem ismerem az összes típust). Az lemezgrafitos ÖV mágneses tulajdonságai rosszak, a GGÖV sem jó, de mivel még a ritkaföldfém mágnesek munkaponti indukciója sem éri el az 1T értéket, azért mégis jól használható. Az acélra vonatkozó mágneses tulajdonságokkal számolni viszont nagy hiba lenne!
Én szürkeöntvényre 0,8-1T közé méreteznék maximum.
Az, hogy a kerékaggyal komplett csapágyazott egészt képez, így is indokolhatja a használatát.

Sem a lemezgrafitos, sem a gömbgrafitos öntvény nem igazán a rugalmas alakváltozási képességéről híres.
Egészen más okokból kedvelik fékberendezésekben.
Jó a kopásállósága. Mindkét oldalról fékbetétek egyformán terhelik. (Üzemi viszonyok között semmi nem akarja eltörni.) nem úgy egy szélkeréknél.
Egy bizonyos vastagság után éppen azért kell lecserélni, mert ha egyik oldalon szorul a munkahenger a másik simán kitör egy darabot a tárcsából és kész a katasztrófa.
Szerintem, gondold át még ezt a javaslatodat.

Nem vagyok fizikus de biztos kibirja a szélkerék terheléseit egy féktárcsa az tuti.
Főleg hogy mágnestárcsának akarják használni.
Vagyis ez fogja tartani a mágneseket .
Én már láttam hajolni féktárcsát de az egyoldalról feszitve volt és kellet hozzá egy méteres spájszer és cirka 100 kiló testtömeg
De a mágnesek eléggé szét vannak szórva a kerület mentén és nem is egy időpillanatban felytik ki hatásukat.

Na ennyire már nem vagyok tisztában az öntöttvasakkal.
Csak annyit tapasztaltam, hogy nagyon jó anyag a vaskályhához, de még az öntöttvas motorházhoz képest is.
Így már más a helyzet. Az öntöttvasakra már elég gyengus értékeket írnak. De arról senki nem beszélt, hogy a lapátokat fogatná erre, hanem csak a mágneseket. Ha elég vastag, még elviselhető, mert a permeabilitása sajnos kicsi és a telítése is. Egy előnye van: Sokkal olcsóbb, mint kivágatni egy lemezt és készremunkálni.
A ritkaföldfém mágnesek között bizony az is ritka, amelyik 1 T alatt van, de akad, ami 1,4-ig is fölmegy. Ha elég kicsi a légrés, bizony meghajtja a vasat. Már többször számolgattuk, hogy a hordozó keresztmetszetének célszerű legalább a mágnesek felületének felét elérnie, különben könnyen telítésbe viszi még a jobb vasakat is.

Bocs!
Én voltam a figyelmetlen.

Nekem is azon van de eddig semmi probléma vele remélem nem is lessz!!!

A mágnesek drágák, jó velük takarékoskodni. Ugyanazt az eredményt akkor érheted el a legkisebb mágnesmennyiséggel, ha a mágneseket a B*H max értéket adó munkapontban működteted, különben a beépített mágnesmennyiség kihasználatlan. A Fe-B-Nd mágnesek remanens indukciója 1-1,5T, te erre gondolsz, viszont ez csak igen kis ellenállású mágneskörben, vagy fölöslegesen vastag mágnesekkel közelíthető meg. Ekkor a B*H szorzat már kis értékű. A B*H max hoz tartozó indukció biztosítja a kívánt eredmény legkevesebb mágnessel történő elérését, ez az ideális munkapont, ekkor a jellemző indukció 0,5-0,8T. Ez jó is, mert a vasveszteségek a vasra jutó gerjesztés köbével ! ! arányosak, nem érdemes 1,5T fölé menni a váltakozó térrel igénybe vett vasrészekben, a fog- horony- légrésfelület arány pedig amúgy is 1/2 körül szokott lenni.
Így jó ha B[T]=
Mágnes= 0,7T
Vas (tekercsmag)=1,5T
Horony: KB 0,01 T
Egyenterű fluxusvezető(mágnestartó):
Acél, lemez=max 2T
ÖV lemezes=0,8-1T gömbgrafitos max 1,2T

"A Fe-B-Nd mágnesek remanens indukciója 1-1,5T, te erre gondolsz, viszont ez csak igen kis ellenállású mágneskörben, vagy fölöslegesen vastag mágnesekkel közelíthető meg."

Na ezért sem érdemes légmagos generátort építeni!
Ha meg van egy kis eszem, ragasztok a mágnesre 1 db vasat, ami megnöveli a légrés fölé jutó felületet. Így lesz nagy felületű, kis gerjesztésű légrésem. A pici mágnes teljes keresztmetszetében maximális indukció lesz, a vasban a célszerű érték és töredék áron készül a generátor.

"A mágnesek drágák, jó velük takarékoskodni."
Na én is erre gondoltam!

Ha a mágnesedben az indukció nem kb annyi amit írtam, akkor biztos lehetsz benne, hogy kisebb mágnes is elég lenne, az ideális munkapontban (BxH=max [J/m˘3])
Abban, hogy a generátor vasmagos, kis légréssel eddig is egyetértettünk, ezt nem kell magyarázni, legfeljebb fonix2-nek.
Ha a te elöbb leírt megoldásoddal a generátor jól működik, akkor (Kb, hasra) kétszeres keresztmetszetű, de negyede vastag mágnesekkel, (fele mágnessúly!!!) változatlan fluxussal és a mágnesben fele akkora indukcióval is ugyanojan jó lenne. Még a szórt mágneses tereid is csökkennének, és kevesebb alkatrészből állna a gép. Jobb lenne a jónál,(jelenleginél) ha műszakilag csak kevéssel is, árban sokkal. A mágneskörök méretezést igényelnek, és így a sorrend egyre jobb megoldásokat jelent:
működésképtelen...rosszul működő...jól működő....jó és olcsó...még jobb, de nem drágább...
innentől nem érdemes tovább menni. (Fogyasztói társadalom "fejlődése",: nagyon olcsó, de már csak épp működőképes, vagy az sem)

Szia Gergő81.
Neked van működő szélgéped?

Üdv Gergő81!
Pár mondatot írjál már légy szíves a mágnes munkapontjáról. Egyszer foglalkoztam vele, de már kidobtam a számolgatást. Előre is köszönöm.

Nincs, nem olyan helyen lakom. Csak elméleti szinten érzem úgy, hogy képes lennék tervezni, építeni.
Most nyáron egy 15kW-os (villamos), (30 kW hő) mikroerőművet szeretnék építeni, földgáz, később fagáz, (Otto) aztán esetleg egy második olajhulladék,(Diesel) stb üzemanyaggal, kapcsolt energiatermelésre a ház fűtésére.
Ehhez kell pénz, és eredetileg néhány dolog (Pl állandómágneses gyári generátor) eladását megkönnyítendő kezdtem el írogatni, reklám gyanánt. (még megvan, több apróhirdetésem megnézhetitek) Ez a fórumon nem szép dolog, ezért fontosnak tartom, hogy hasznos hozzászólásaim legyenek túlsúlyban.

Ok, köszi.

Adott a mágnes adatlapja, leolvashatóak az anyagára vonatkozó összetartozó gerjesztés-indukció (H-B) érékek. Szorzatuk maximuma adja az optimális munkapontot, adott mágnestérfogat ekkor adja a legtöbb energiát. Ez közelítőleg ritkaföldfém-mágnesekre a remanens indukció felénél van.
Ezzel ki van jelölve az indukció a mágnesben, (kb 0,7T)
Ezután a mágneskör ellenállását --(ez a légrés mechanikai okok miatti méretéből, a keresztmetszetekből, a mágneskörben szereplő anyagok permeabilitásából,(az abszolút permeabilitás itt szemléletesebb) és erővonalhosszakból számítható)-- és a mágnes vastagságát úgy kell meghatározni, hogy ez az indukcióérték álljon be. A mágneskör ellenállását kis légréssel, és nem túlgerjesztett vasmaggal tudod csökkenteni, így csökkentve az adott indukció x keresztmetszet= fluxus
létrehozásához szükséges gerjesztést (amper * menet= H-munkaponti*mágnesvastagság) ezzel adódik az a mágnesvastagság, ami pont akkora gerjesztést hoz létre a generátor mágneskörében, hogy a saját indukciója a B*H=max hely körül álljon be.
A nem túlgerjesztett lemezelt vas permeabilítása a levegőhöz képest olyan nagy, hogy közelítő számításokhoz a légrés ellenállását figyelembe venni elegendő.
A generátor terhelése esetén a viszonyok bonyolultabbak, az már alapos utánagondolást, olvasást igényelne, erre, és számpélda adására most nincs időm.