Ok, megpróbálom amit mondtál, attól félek az ic2 lesz a rossz, párszor elég szépen felmelegedett
Az áramkorlát nem korlátoz, mert nem világítt a led.
Csak ha megterhelem, de nem nagyon akarom még, mert nincs borda a tranzisztorokon.

Hello!
"észre se vettem, hogy egy nagyon kicsi ón darab"
"ic 2 forró" "párszor elég szépen felmelegedett"
"nincs borda a tranzisztorokon"

Úgy látom szisztematikusan mindent elkövetsz, hogy megpusztuljon...
üdv! proli007

Ááá
Nem akarom tönkretenni, drága volt...
Még nincs csillám lemez de holnap lesz, azér nem raktam rá a bordára.

Na méregettem: Az ic 6 os láb és a föld közt mindig 3,3 volt.
Amikor letekerem a 2 potit minimumra akkor az r11 kivezetései közt 0 és a kimeneten is 0 (beállítottam már 0 voltra a trimmerrel) amikor maxra felteszem a potikat, akkor 3,3 volt az r11 en és a kimeneten meg 10,4.
Akkor mi lehet most a baj?

Hello!
Ha az IC tápfeszültség meg van, akkor vagy rossz az IC, vagy fordítva tetted be a zéner. Minden esetre, a többi rész jónak látszik, de a referenciának meg kell lenni!
Tehát nézd át a kapcsolást, és hogy az R4-R5-R6 és zéner (feszültség) értéke megfelelő-e.
üdv! proli007

Az lehetséges, hogy összekevertem a diódákat, mert eléggé nehéz leolvasni, mert kicsi is meg azon az üvegen ahogy rá van nyomtatva nagyon rosszul látszik.
üdv: Tamas 88

Ha végképp nem lehet kivenni a diódák feliratozását, akkor amatőr módszerrel is ki lehet választani melyik a zener. Egyik lábát kiforrasztva a kérdéses példányoknak, a multimétered dióda állásában nyitófeszültséget kell rajtuk mérned. Amelyik jóval magasabb (nálam akár 100mV is lehet) az a zener.

Proli007!
Jól tettem be a diódákat jó helyre és nem fordítva.
Lehet, hogy az IC a rossz akkor, majd holnap vetetek az Omegában IC ket meg szerintem zener-t is.
Köszönöm a segítséget, ha nem lesz jobb, akkor majd írok még ha nem gond.

Mex!
Erről se tudtam, de rájöttem, hogy a zener-nél az a fekete sáv az egyik felén kicsit vastagabb mint a sima diódánál, meg a formálya se teljesen olyan. Azért kösz!


üdv: Tamas 88

Szia!
Lehet 50V AC-val is működtetni, csak pár ellenállás értékét meg kell változtatni. Persze ami nem mellékes, hogy a puffer kondiknak 70V felettinek kell lenniük.
Üdv: Pioneer

... és ezek mellé még a 2N3055-öket is cserélni kell nagyobb feszültségű típusra (pl. 2N3442, 2N3773), illetve talán célszerű lenne az árammaximumot lejjebb hozni, csökkentve ezzel az elvi maximum melegedést (pl. 2-3A körüli értékre).

Igaz, ez ki is ment a fejemből.

Hát IC nem volt a boltban, de volt zener, kicseréltem és ezzel is ugyanúgy 3,3 volt az IC6 meg a föld között.
Annyi a különbség, hogy most 10 volt helyett már csak 5 voltot ad le a táp, meg amikor bedugom a trafót, akkor az áramkorlát jelző led felvillan egy pillanatra, meg amikor kihúzom akkor is. Ez baj?
De viszont van csillám lemez, meg kontakt paszta is, szóval rá tudom tenni bordára és tesztelgetni...
Ja és még az is a baj, hogy az offszet trimmerrel nem tudom most beállítani 0 voltra pontosan mint tegnap, mert 0.2 voltig megy le a feszültség minimum... Akkor az IC vel lesz a baj?
üdv: Tamas 88

Sziasztok!
Én is megkezdtem az edizon14 által készített labor táp megépítését, csak az a problámám, hogy az alkatrész listában van P1,P2,P3,P4 de a kapcsolásban és a beültetési rajzon sehol nem találom.
Elvileg ellenállások lennének, csak nem lelem őket sehol.

Segítséget előre is köszi.
üdv vaszil

Ez 4 db potenciométer. Méghozzá a laborlápegység alapját képező négy potméterről van szó. Feszültség durva/finom és áram durva/finom jelzésű potméterek ezek. Beültetési rajzban azért nem valószínű, hogy megtalálhatóak, mert ezek előlapi kezelőszervek, melyeket mindenki saját ízlése szerint szokott az előlapra felrögzíteni, néhány szál vezetékkel bekötve. :yes:

A rajz, amin szerepel ez a 4 potméter, egyébként a cikk 2. oldalán található, de vigyázz, mert egy igazán gigantikus méretű képen szerepel és még a jobb mai gépeket is megizzasztja kicsit a megnyitása.

Nincsen véletlenül az edison14 hasonló táp, csak dual-táp változatban?
Olyan érdekelne, ahol normálisan meg van oldva a +- feszültségkövetése (azaz nem duál potméter van benne stb.)

Elképzelhető, de én sajnos nem tudok konkrétumokat mondani. A labortápos topikokat nem sűrűn követem ilyen mélységekben.

Üdv! Haladgatok a tápommal. Csak a fesszab nem megy valamiért. a rövidzár védelem viszont ötösre vizsgázott. A fesszabbal kapcsolatban okosságokért hálás lennék. Pár kép. Ja és nagyobb házba kerűlt.

Legközelebb elég lesz sima jpg-et is betenned. :yes:

Ezek nem azok?

Jó lenne ha nem lenne ékezet és egyéb speciális karakter a file névben, és lenne .jpg kiterjesztés is a végén.

Ezeken kívül tényleg semmi baja a képnek... csak, hogy alacsony felbontású

Sziasztok,

a mellékelt képen látható egy fekete színű labor tápegység. Esetleg vki találkozott már ilyennel? Ha igen legyen szíves írja meg a típusát, mert én nem tudom. Ha valakinek van erről a tápegységről valami tapasztalata le írhatná Jó, megbízható?

Ha azokra gondolsz amik a monitor alatt vannak, azok szerintem Voltcraft funkciós generátorok. Nekünk is volt gyakszin, volt benne frekvencia generátor meg egy beépített multiméter.

ja vmi ilyesmik voltak benne Anno nálunk is suliban voltak ilyenek. Pár hónapja láttam egy ilyent azt hiszem vaterán. 100 000Ft ott meg ér szerinted?

Ime, így néz ki: Bővebben: Link

Múltkor láttam valahol ilyet 60000Ft-ért. Ebben benne van egy funkció generátor, egy frekvencia mérő, egy tápegység, és egy multiméter.
Ja láttam ilyet 80-ért is. szerintem az a piaci ára, de állapottól függ.

Igen, láttam én is 80 000 -ért. Nem lenne rossz egy ilyent beszerezni

Pont ilyen volt a suliban is

Annak idején nézegettem én is, de volt már tápegységem, és műszerem is, meg egy frekimérős jel generátorom is. Tehát a praktikussága miatt tetszett. Ezért meg se vettem. Mit kezdtem volna az eddig meglévő műszereimmel?

Hello!
Valamit mérni kellene. Első, hogy a referencia meglegyen.
- Az R5 ellenálláson, ugyan akkora feszültségnek kell lenni, mint amit a zéneren mérsz. Ha működne, ezen is 5,6V lenne.
- Tekintve, hogy az R5-ön és R6-on ugyan az az áram folyik át és értékük is azonos (10kohm) mind kettőn, ugyan az a feszültség fog esni. (5,6V)
- Tekintve, hogy a referencia fokozat kimenő feszültsége a GND és a IC1 6. lábán mérhető, és ide csatlakozik az R5 és R6 ellenállás, a referencia így pont a kétszerese, mint amit R5-ön mérsz. (Avagy kétszerese a zéner feszültségnek, tehát 11,2V lenne. Persze, ha az R5 és R6 pont egyforma, és a zéner feszültsége is a névleges.)
- Tekintve, hogy ha jó az IC, akkor addig szabályozza a kimenetét, amíg a két bemenet között a differencia nulla nem lesz. Viszont ha a differencia nulla, akkor az R6-on pont akkora feszültség van, mint az R4-en.
- A zéneren, ugyan az az áram folyik át, mint az R4-en. Tekintve, hogy az R4-en is a zéner feszültségnek kell lenni, így a zéner árama, Uzéner/R4. 5,6V/4,7kohm=1,2mA. (Ez alapvetően elég kevés, mert kb. 5mA-nek illene lenni. A zéner könyökfeszültsége miatt, így a zéner feszültsége - zéner típusától függően - kevesebb lesz, mint a ráírt 5,6V.)

- Ha az R4 ellenállás esetleg sokkal nagyobb mint a 4,7kohm, akkor a zéner nem tudja elérni a könyökfeszültségét. Viszont ebben az esetben is jó IC esetén, az R6-on és R4-en azonos feszültség van.
- Előfordul, hogy ez a referencia áramkör "nem kattan be", mert bekapcsoláskor, a kimenet (az offset feszültség miatt) lefelé indul el, és nem felfelé. De ezen a hibán, segíteni szokott, a kimenet és a tápfesz (6-7 lába) között, egy ellenállást helyezünk el. (pld. egy 2,2kohm) Ez a működését, stabilitását nem zavarja az áramkörnek.
üdv! proli007

köszi választ!