Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Akkumulátor töltő
 
Témaindító: josephx, idő: Jan 18, 2006
Lapozás: OK   57 / 301
(#) dollerakos válasza proli007 hozzászólására (») Jún 5, 2010 /
 
Nagyon köszi a részletes, minden kérdésre kiterjedt választ! Akkor, a ciklikus töltést fogom választani és a mélykisütést 10,5 V-ra állítom be. Még annyit, hogy kitaláltam már egy olyan logikát, amely, amikor van külső feszültség, akkor az akksiból nem szed ki áramot, tehát az akksi töltését nem befolyásolja, nem zavarja. LEhet, hogy a 47 ohmos soros ellenállás helyett valami korrektebb, FET-es áramhatárolót teszek az elejére..... Sok üdv!
(#) dollerakos válasza proli007 hozzászólására (») Jún 5, 2010 /
 
Csak még 2 kérdés. Tételezzük fel, hogy ritkán van áramszünet, amikor a külső fogyasztók az aksiról járnak, de én a ciklikus töltést választom és ha nincs áramszünet, akkor az aksiról szükségképpen csak a minimális áramfelvételű műveleti erősítős figyelőáramkörök fogyasztanak. Ha így én feltöltöm 15 V-ig, utána kikapcsol, majd 14,4 V-nál (nem 10,5 V-nál) újra bekapcsol a töltés és ez így ismétlődik pl. 3-4 évig (mert utána, ugye, mindenképpen aksit kell cserélni), akkor ez így OK? A másik pedig, hogy egy ilyen, 12 V / 7,2 Ah-s aksiból töltötten max. mennyi áramot illik kivenni? (Én csak a végére odabiggyesztettem egy 1 A-es biztit...)
(#) dollerakos válasza proli007 hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
Csak még mielőtt az őrületbe kergetlek a kérdezgetéseimmel Azt hiszem, az előbb hülyeséget kérdeztem, nem figyeltem eléggé. Ha nincs vagy ritkán lenne kisütés (mert ritkán van áramszünet és még ritkábban olyan hosszú ideig, ami alatt az aksi kisülne 10,5 V-ra), akkor ez leginkább pufferüzem lenne. Ha ciklikusan töltjük, akkor 15 V fölé nem mehetünk, ha oda feltöltődött, ki kell kapcsolni a töltést. De mi legyen az a feszültség, amely esetén újra be kell kapcsolni egy nagyon lassú merülés esetén, amelyet a kisfogyasztású figyelőáramkörök és az aksi természetes merülése okoznak? Ha jól gondolom, nem 14,4 V, hanem ennél kevesebb, de több mint 10,5 V - ha épp ki szeretném védeni, hogy egy esetleges áramszünetnél nehogy csak 10,5 V maradjon az aksiban? Mi lenne egy jó kompromisszum? Köszi és a türelmet is!
(#) gaben62 válasza dollerakos hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
A jó kompromisszum az hogy nem töltöd a pb.akkut 14,4V érték felé, a töltési időnél vedd figyelembe az akku hatásfokát /veszteségeit is.
Pl.zselés pb akkunál 70-80%lehet kortól állapottól függően,tehát a kapacitást,Ah,szorozd meg 1,3al és annyi ideid töltsd.
Ez 10Ah akkunál 13Ah,,3A kezdetiárammal számolva 4,5-4,7órát jelent.
(#) gaben62 válasza dollerakos hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
Az akkut nem érdemes hetekig,a töltőn hagyni,energiatakarékosság,de az akksi sem szereti.
Véletlenül rajtahagynád,pl.elmégy nyaralni 3hétre,és közben nincs áram,mert valaki lekapcsolta stb.akkor sincs gond.
Sorba kötsz 1db.5-10Amp.diódát,+ágba mint a gyáriaknál,és nem fog lemerülni a cucc.
(#) proli007 válasza dollerakos hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
Hello!
- A töltés befejeztével, az aksi feszültsége csökkenni fog. (Kezdetben gyorsabban, majd egyre lassuló tempóban.) Általában feltöltött aksi ha "lehiggadt" 12,5..12,7V-ot mutat. Ha kimerülés előtt tölteni szeretnéd, akkor 12,2V feszültség esetén, már töltheted. De mint írtam, elméletileg az ismételt rátöltés is töltési ciklusnak számít, és csökkenti az élettartamát. Gépjármű aksinál, szinte nap-mint nap ez a helyzet, de gyakorlatilag úgy tűnik nem árt neki. Ráadásul, nagy fordulat és kis terhelés esetén, órákon keresztül rajta van a 14,2V. Viszont a töltési végfeszültség az életkor előrehaladtával csökken. Így egy idő után, már túltölti a kocsi az aksit. (kivétel, ha jól tudom a BMW ahol meg kell mondani neki, hogy mikor tetted be az új aksit. De hogy Bosh vagy Varta volt, azt nem tudom honnan tudja, mert szinte minden típusnak más és más a jelleggörbéje.. De ezt csak szóbeszéd alapján mondom.)
De a jó módszert magadnak kell kikísérletezni. A feszültségek nem szentírások, azt sok minden befolyásolja. Tehát legfőképpen tájékoztató jellegű adat. (Én amit láttam biztonsági világítást, az NiCd aksival, és pufferüzemben ment. De gondolom, Te csak a példa kedvéért hoztad fel pont a világítást.)
- Hogy mekkora áramot lehet kivenni, fogalmam sincs. Minden esetre az aksira ráírt kapacitást (jó ha új korában annyi) trükkösen C/20 kisütő áram mellett adják meg. Ha nő a terhelő áram, a kivehető kapacitás csökken. ráadásul nem arányosan. Tehát feltöltöd - kisütöd - mérsz és okosabb leszel..
üdv! proli007
(#) gaben62 válasza gaben62 hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
Rövid ideig,1-2mp. munkaakkumulátornál,C/kapacitásának 6-8szoros áramot kilehetvenni ,károsodás nélkül.
Pb.zselés zárt akkunál,Ni-mh-akkunál,a kapacitásának 50-60%-ával lehet terhelni,kisütni,addig mig 10V alá nem merül.
Pl.elektromos bicikli akkuja 10-12Ah,a bringa induláskor,gyorsitáskor 6-7-8Amp.vesz fel.
Ez elég sok,ill az akkuk kis teljesítményüek gyárilag.
(#) dollerakos válasza proli007 hozzászólására (») Jún 6, 2010 /
 
Nagyon köszi a segítségeket, gaben62-nek is! Azt hiszem, marad a puffer-üzem, nem rángatjuk az aksit össze-vissza, pláne, ha még árt is neki és legalább egy figyelő-körrel kevesebb... Nézegettem a karakterisztikát itt: http://www.csb-battery.com/upfiles/dow01242380320.pdf - érdekes és tanulságos, ahogy látom, a lényeg sokkal inkább azon van, hogy a töltő-áram fix legyen, tehát kb. 0,7 Ah, ezért a töltéskor a csak a soros ellenállás nem jó ötlet, inkább kitalálok valami olyan egyszerű módszert, amellyel ezt az értéket tudom tartani, majd, amikor elérte a 13,7 V-ot, akkor átvált csepp-töltésre.
(#) proli007 válasza dollerakos hozzászólására (») Jún 7, 2010 /
 
Hello!
Nem kell "átváltani", mert ha a töltési feszültséget korlátozod ezen az értéken, magától csökkenni fog a töltőáram a csepptöltési szintre. Gyakorlatilag (ha ezeken az értékeket szeretnéd üzemeltetni) egy tápegységet kell készítened, ahol az áramkorlát értéke 0,7A, és a kimenő feszültsége 13,7V.
üdv! proli007
(#) feriferiferi hozzászólása Jún 7, 2010 /
 
Sziasztok,
egy régi orosz aksi töltőt szeretnék megjavítani,

a problémám az lenne hogy nem tudom milyen tranzisztor felelne meg az akkori orosz 9202, és 9105 nevű helyett, ezeket kellene kicserélnem

rem vki tud segíteni,

köszi
(#) kadarist válasza feriferiferi hozzászólására (») Jún 7, 2010 /
 
Szia!
Az a két szám a gyártási dátum lesz. Van-e még valamilyen felirat az alkatrészeken?
(#) dollerakos válasza proli007 hozzászólására (») Jún 7, 2010 /
 
Köszi, igen, időközben rájöttem )) Már majdnem megvan, csak még 1-2 dolgot kell rajta piszkálni... Üdv.
(#) elektromania92 hozzászólása Jún 18, 2010 /
 
Szép, jó napot mindenkinek.
Mivel érettségi után vagyok és nincs is most semmi különösebb elfoglaltságom, elválaltam egy ismerősöm megbízását.
Az ismerős megbízott, hogy csináljak neki egy akkutöltőt, amit a kocsihoz és a traktorhoz egyaránt fog használni.
Tovább azt mondta, hogy nála az sem volt ritka eset, hogy a traktort a töltőről startolta.
Tehát, egy olyan készülék kellene, ami egyszerre töltheti is az akkut, és egy másik kimeneten pedig starterként is használható.

További elvárások:

- Automatikus töltő
- Töltés után magától lekapcsolódik a hálózatról és az akkuról
- Jó hatásfok
- Rövidzár és polaritás védelem
- Egyszerű kezelhetőség
(Nincsennek fontossági sorrendben)

Feltettem egy tömbvázlatot róla.
Először a töltő. A legjobb egy automatikus lenne. No most akkor megoldható lenne uControllerrel, vagy cél IC-vel.
Foglalkozok uControllerekkel, de nagyon kezdő vagyok. Úgyhogy inkább cél IC-vel oldanám ezt meg.
A starterben nem vagyok teljesen biztos, de szerintem egy stabilizált fesz. forrás a szükséges a megfelelő terhelhetőséggel.

Mostanában több projectbe belekezdtem, de most elsődlegesen ezzel foglalkozok, mivel ezt megbízásra csinálom.
Aki foglalkozott ilyennel legyen szives ossza meg velem a kapcsolásait.
Köszönöm a tippeket ötleteket, észrevételeket.
(#) flyingdoctor hozzászólása Jún 21, 2010 /
 
Sziasztok!
A 12 V-os töltő és az akksi közé szeretnék kb 1m -es kábelt iktatni. Létezik valami egyszerű megoldás (pl. ami a csipesz környékére felszerelhető) ami véd a fordított polarítástól?
Üdv.:
Laci
(#) Krisz03 válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Piros és fekete színű csipeszek. Ehhez már csak ész kell, hogy jól párosítsd a pozitív és negatív pólushoz.
(#) flyingdoctor válasza Krisz03 hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Kedves Krisz03!
Köszönöm, hogy írtál. Ha a feltett kérdésre nem is kaptam választ, ez a két mondat sokat elárul rólad.
Én eddig azt hittem, hogy itt nem bűn ha valaki nem ért az elektronikához, hiszen többek között ezért van ez a fórum is. Abban is hittem, hogy itt kizárólag segítőkész, a másikat tisztelő emberek kommunikálnak egymással. Nos úgy látszik, itt volt az idő, hogy megtapasztaljam ennek az ellenkezőjét.
Üdv.:
Laci

PS: Ha csak annyit írsz, hogy teljesítmény dióda hűtőbordával, már jobban jössz ki ebből a történetből.
(#) Krisz03 válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Bocs, de ha tudod a megoldás, akkor miért kérdezel? Többet nem is írok, mert sértődés lesz belőle...
(#) mex válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Túlreagálod a dolgot....
Biztos, hogy nem sértő szándékkal írták a választ....
A dióda hűtőbordával nem jó ötlet, mert ugyan a fordított csatlakozás ellen nyújt védelmet, de a diódán feszültség esik, és a töltő ezt "nem tudja".
Ha a kétszínű csipesz nem jó megoldás számodra, akkor vegyél egy anya, és egy apa szivargyújtócsatlakozót. Az apa részt a töltőre kösd. Ezt már nem tudod fordítva összedugni. Hátrányként emlitem, hogy csatlakoztatás előtt az apa rész zárlatba kerülhet, ha a töltőt már bekapcsoltad, és a dugót nem szigetelt helyre rakod.
(#) flyingdoctor válasza mex hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Köszönöm. Magam nem vagyok színtévesztő, de aki majd használja, nem biztos, hogy a toppon van mikor csatlakozik a töltővel. A szivargyújtó tényleg jó ötlet.
Üdv.:
Laci
(#) Gergő81 válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Az lehet, hogy illendőbben hangzana, csakhogy nem jelentene védelmet, mert a töltő egyenirányítója, és a "védő" dióda azonos irányú,mindegyik pont fordított polarítással vezet. Talán jobb a töltő kimenetén az antiparalell dióda,(a belső védelmére) az akkukábelen meg az olvadóbiztosító (amit a külső dióda árama olvaszt ki). A csipesszín valóban a legegyszerűbb. Minden más ezeknél bonyolultabb. (relé, fetek, stb)
(#) Stewe válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Jó megoldásnak tűnik, ha a negatív kábelre egy a negatív pólusra való (az a kisebb) akkumulátorsarut szerelsz fel, talán 8-10 másodperccel tovább tart a csatlakoztatás, de azt biztosan nem tudod - véletlenül különösen - a pozitív pólusra felszerelni. Egy a töltőbe épített hangjelző eszköz is lehet megoldás, fordított diódán keresztül bekötve. Normál üzemben soha nem fog megszólalni, (mint ha ott se lenne) de ha kikapcsolt töltőnél fordítva csatlakozol, azonnal ordít.

Az akkumulátort a szikrázás okozta tűzveszély miatt egyébként is mindig a töltő kikapcsolt állapotában kell bekötni!
(#) Stewe válasza elektromania92 hozzászólására (») Jún 21, 2010 /
 
Miért akarod különválasztani a töltő és az indító funkciót?

A kimeneti teljesítmény-áramkör, a nagyobb terhelésre méretezve elláthatja mindkét funkciót, csak a vezérlést kell átkapcsolhatóvá tenni, és használhatod ugyanazokat a kapcsokat.

A névlegesen 12V -os savas ólomakkumulátor 10,5V kapocsfeszültség alatt (mélykisütött állapot) az amperóra kapacitás 1/20 részének megfelelő árammal töltendő, fölötte egészen 14,4v-ig az amperóra kapacitás 10%-ával, a fölött pedig szintén 1/20 Ah kapacitás, a 16,2V maximális kapocsfeszültség (elméleti teljes töltöttség) eléréséig. Ehhez készíts vezérlést egy olyan bekapcsolható üzemmóddal, ami alkalmas gyorstöltésre, vagyis 14,4V-os feszültséggenerátorként való működtetésre. Ekkor tartós rákapcsolás esetén sem forralja fel az akkut, de indítózáskor a táp felől elérhető maximális áramot engedi a jármű rendszerébe, ezzel segíti az akkumulátort.
(#) proli007 válasza flyingdoctor hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Hello!
Nem tudom, milyen töltőd van, de ez a kis kapcsolás megvédi a fordított polaritás ellen a töltőt, és a túltöltés ellen az aksit. A relé kapcsolhatja csak az aksit, vagy egyben a hálózatot is.
A nyák tervei ebben a hozzászólásban van, csak itt elrajzoltam a KR11-es relé aksi felőli bekötését, ami természetesen nem a töltőn kívül, hanem belül van..
üdv! proli007
(#) Gergő81 válasza Stewe hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
A töltőbe szinte mindig van "hangjelző készülék." építve.

A nem mélykisütött akkumulátor maradék energiája a szekunder oldali egyenirányítás diódáit nyitja. és a fellépő áramra azok hangjelzést adnak, a hálózati kapcsoló kikapcsolt állapotában is: pukk, psszf stb..

Soros áteresztőtranzisztoros kimenet lehet védett, ha más fele az akku nem tud rádolgozni a töltőre. Ez konkrét kapcsolástól függ, ekkor az aksi ellentétes polaritású feltöltése ellen, és a kezdetben nagyon melegedő áteresztőelem védelmére érhet valamit a csipogó.

A méretben eltérő csatlakozókkal, és a kikapcsolt bekötéssel egyetértek.
(#) proli007 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Hello!
Átmentél repülő dokiba? Remélem ugyan arról beszélünk.
Ebben a kapcsolásban a tirisztor, egyszerű RS tároló szerepét tölti be. Amit vagy 723 kapcsol be a Gate áramon keresztül, vagy "kézzel" is bekapcsolható, a Gate-anód zárásával. Kikapcsolni, meg az anódáram megszüntetésével lehet. Így ha rövidre zárod, akkor is megszűnik az anódáram, így elengedve a gombot már zárva marad. (A töltő ki-be kapcsolása, persze ennek fordítottja, mert ha a tirisztor bekapcsol, akkor kikapcsol a töltő.) Tekintve, hogy az áramkör az aksiról táplálkozik bekapcsoláskor, ha leveszed az aksit, akkor is kikapcsol a tirisztor. Ha meg feszültség alatt vesszük le a sarut (helytelenül) akkor meg a 16V-os zéner gyújtja be a tirisztort.
üdv! proli007
(#) mex válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Idézet:
„nem mélykisütött akkumulátor maradék energiája a szekunder oldali egyenirányítás diódáit nyitja.”

Bocs, de ezt nem értem... Milyen töltő kapcsán írtad ezt?
(#) erbe válasza mex hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Minden olyan töltő kapcsán, amiben nincs fordított polaritás elleni védelem.
(#) mex válasza erbe hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Igen így világos a dolog, de nem gondoltam fordított polaritású csatlakoztatásra.
Ilyen szempontból jobbak a tirisztoros töltők.
(#) Gergő81 válasza mex hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Mindezekre:
Egyszerű szórótrafó vagy induktivítás+ diódahíd.

Kapcsolóüzemű, minden számításba jövő topológiával. Hálózati frekis triac-os fázishasítás, szórótrafó, vagy trafó+soros induktivítás + diódahíd.
Nyitóüzemű,HF
Záróüzemű, HF
Rezonáns,HF
Ellenütemű változatban is.
Ahol szekunder egyenköri kimenőfojtó van, ott az is, ahol nincs ott csak a diódák, esetleg a trafó is füstbe burkolódzik (ellenütemű, egyutas egyenirányítás, vagy záróüzem).

Vagyis a disszipatív soros áteresztőelemes kivételével, ez majdnem igaz. Ott a részletmegoldások döntenek, lehet immunis a fordított akkupolarítással szemben. A szekunder oldalon fázishasított elrendezések közt némelyik szintén külön intézkedés nélkül elviseli a fordított polarítást. Mások nem.
(#) mex válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 22, 2010 /
 
Köszönöm a kimerítő választ.
Ezért is írtam, hogy jobb a tirisztoros kivitel (a szekunder oldalon).
Következő: »»   57 / 301
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem