Remélem ez a "csavaros" hiányosság a legnagyobb gond a terveinkkel.
Csak a sajátomról tudok nyilatkozni, de azon egyáltalán nem kritikus ez a probléma. (fotók mellékelve -most csináltam őket egy működő, tehát nem szerelés alatt lévő példányról-). A belső félvezetők simán elérhetőek. A hőfigyelő már kicsit ferdén, mint ahogy a szélső végtranyók is. De ez a "szög" még bőven belefér a meghúzható/lazítható kategóriába (eddig még nem kellett egyszer sem tranyót cserélnem).

Ettől függetlenül a felvetésed nagyon életszerű, mert már találkoztam több olyan gyári erősítővel, ahol elképzelni sem tudom milyen célszerszámmal lehetne elvégezni a félvezető cseréjét, ha csak szét nem szeded molekuláira az egészet. Miután piszok nehezen szétbányásztam, hatlapfejű csavart raktam vissza, amit már kis villáskulccsal (méghozzá olyan kicsivel ami nekem nem is volt itthon, ezért csináltam hozzá egyet), kényelmesen vissza tudtam húzni.

Ámítástechnikában használatosak ilyen uni csavarok, vagy imbusz, torx, variáció is szóba jöhet ebben igazad van.

Látjátok milyen szépen csillog a borda felülete? Mostanában már így is ki tudom alakítani a hővezető felületet.

Filc polírkorong?

A legvégén, csak a teljesség kedvéért, de a lényeg nem a polírkorong.
Ugyanis a húzott alumínium felülete, csak látszatra sima, abban számos kis hosszanti bemélyedés és kidudorodás van. Ezek mérete sokkal nagyobb mint amit polírozással el lehetne tüntetni.
Ha már ilyen témaidegen területbe fogtam, akkor már be is fejezem. Többek között van egy faipari szalagcsiszoló gépem (természetesen saját tervezés és kivitelezés), amire vettem egy finom csiszolószalagot (100-as, ami ebben a jelölésben annyit jelent, hogy 100db szemcse van 1cm2-nyi felületen, nem pedig magának a csiszolószemcsének a méretét). Az alapból használt filcborítású asztalt kicseréltem egy köszörült acéllapra, így a finom szalag + garantáltan sík csiszolóasztal együtt, már lehetőséget ad a felület alapérdességének beállítására. Ezután még kézzel finomítom egy 280-as, majd egy 800-as csiszolópapírral, és mint mondtad végül polírkorong.
Ez így kicsit ijesztően hangzik, de a munka se tart tovább mint ameddig leírtam (pedig 10 ujjal gépelek kb. 2500-as tempóban).

Igazad van .
Én úgy könnyítem meg ezt a szerelést , hogy inbuszfejű csavart használok és ehhez van hajlított kulcs . Szerintem ezzel a csavarral jobban , stabilabban rögzíthető a tranyó .
Nyák tervezésekor a doboz és a 2db. trafó határozta meg a panel alakját és a huzalozását , ezért sajnos nem használható közös szekunderű trafóról , csak a GND fólia módosításával .

Én is hasznátam az M3 imbuszt STK felfogatáshoz.
Most azért nem mert kifogytam, és beszerző útra kell majd mennem. Nyitott kivitelű erősítőnél (mint a C-HTA)külön jól mutathatnak a spéci csavarfejek, pláne a króm, bronz ,arany vagy más színűek.
A frankó egyedi stílusod ezen a készüléken is felismerhető.

Ez valami uj termék ?

Pontosítok, C+C-HTA.

Nem vagyok egy nagy csőtudor, ezért kérdezném hogy az anód táplálásánál a 2,2K ellenállás utáni 220µF-os simítókondi feszültségtűrése 69V üresjárati feszültségnél nem lehet-e 63V?
A 100V-os nem fér el a panelon.

Ha jól értelmezem akkor a tápfeszültséged üresen 69 Volt ? Mondjuk nálam csak 60 Volt terhelve de nekem az a bizonyos konderzátor 220 uf /63 Volt .

No igen a szekunderen 49,5VAC van. A hálózat most 246V

Rakd össze a tápot csak ugy az aztalon terheld be és mérj mennyit esik ? azután ráérsz kalkulálni , de lehet sok lessz az a 49,5 VAC
Ezzel a feszültség dologgal én előre kalkulátam , ugyanis a tápban is csak 63 voltos puffereket tettem . Ezért a trafókat 45VAC - ra méreteztem az üres járatban 63DC és így terhelve is csak 60 DC ebből adódóan a 220Uf is 63 Voltos , a kicsatoló konderzátor az 50 Voltos.

Nekem is hasonló feszültségi érték adódik és 63V-os az elko. Még nem púposodott, de azért néha ránézek. A 100V-ost csak nagyon nehezen tudnám a helyére paszírozni.

Vagy az értéket csökkenteni 100µF-ra. Az van 10mm-esben,

Ja igen bőven elég a 100 uf - is

Nálam 80V a puffer, a csatoló 63V, mert itt sem fért bele a 80V-os. No majd rámérek.

Ezért terveztem D13-as méretű kondit ebbe a pozícióba.

"Apa! Dógozógép...piros dógozógép" Nagyobbik lányom reakciója a felsőmaróra. Ugye ultrával is felmosol minden művelet után a műhelyedben?

CIROKL: Én nem emlékszem, hogy olyan nehéz lett volna beszerelnem a Canopusba a hűtőfelületen lévő tranyókat. Lehet, hogy kicsit alacsonyabb a puffer kondim...

"Tündéri! Cukorbaby!" Szamóca reakciója a kis csajosra.
-Olyan port csináltam vele hogy aligha mondható ez el most rá.
-Most vittem fel a 9. réteg lakkot az alapra. lehet kimarad a 10..

10 réteg...?
Annyit még életemben összesen nem lakkoztam.
De figyelj! Akkor a jövőre nézve inkább ajánlom neked a műgyantát lakkozás helyett, az 1 rétegben fog tudni annyit mint a lakk 10-ben...Ja és még fa se kell alá

[OFF]A sell lakk ismerősen hangzik? Alkoholban vagy denaturált szeszben kell feloldani. Tamponálással lehet felhordani úgy , hogy simán végighúzod a felületen. Szinte azonnal szárad . Minél többször húzod végig annál vastagabb lessz a lakkréteg. Azt hiszem hangszereknél , és drága bútoroknál használják. Még nem láttam !

Szinte minden lakk "műgyanta" alapú. Te a többkomponensű lakkokra gondoltál ?

Szerintem hanyagoljuk ezt a témát itt, privátban írok a sellakkról ha érdekel valami róla. Egyébként viccnek szántam a hozzászólásomat szamócának. A lakk gyakorlatilag folyékony műanyag a szó szoros értelmében.

A csiszolópapírról írt dolog nem teljesen így van (ez csak közelít az igazsághoz, mert valóban körülbelülre meg lehet állapítani ahogy írtad), a csatolmányból kiderül miért is. Ugyanis ezt máshogy mérik legjobb tudásom szerint.

Átnéztem a táblázatot, pontosan értem a tartalmát. Az új számozás ezek szerint a szemcseméretet adja meg.
Ha ez igaz, akkor maga a csiszolószalag gyártó cég következetesen a régi jelölést használja (legalább 10 féle papírral volt már dolgom, és mindegyiken ezt a jelölést használják).
Úgy gondolom, ez nem mond ellent az én "definíciómnak", amit nem magam találtam ki, hanem a gyártó küldte nekem el, mikor rákérdeztem erre.
(Most 23:30-kor kimentem a műhelybe, és kattintottam párat, mindegyiken a táblázatod szerinti régi jelölés van, holott ezek újszerű szalagok. Ha ezek a fotók jellemzőek, akkor szerintem ne a táblázatodból induljunk ki, hanem a valóságból...)

De máshogy is tanítják, 1cm2/db .Ha ha nekiállunk számolni , akkor egy 100-as papíron 1cm2 -en 100db 0.1mm -es szemcse kell legyen, ez táblázat szerint a 200-as pappír. De az is feltétél lenne, hogy teljesen kitöltsék a területet,ami inkább nem jellemző. A napokban nézegettem egy 16-os pappírt - jó ha 8-10 szemcse volt , nagyobb szigetekkel.

Gáz van!
A tápfesz üresjáratban 67,4VDC.
Ezt meg nem bírják a BC546-556-ok. (65V az Uce)
Had nem keljen már letekernem a trafóból.
Valami ötlet.
Más tranyók?

MPSA 42 , MPSA 92
Fordított lábkiosztás !

Köszi Zoli, de azoknak nem kicsi az erősítési tényezője?

Amit én próbáltam jóval 100 felett teljesített .