Az osztásnál a 3600 szám kimaradt! Tehát helyesen:

A kjoule értéket elosztod 3600-al és megkapod a Kwatt/óra értéket!

A kutya mindenit, megint vitába szállok...

Azt írtad:

"Nos a sima szivattyúval normál 240 voltos táppal a szivattyú a maxot nyomja, mig hidroforral csak addig müködik, mig a nyomástartományon kivül esik (ha eléri a beállított végnyomást, akkor leáll) Itt a gumilabdás tartály állítja be a nyomástartományt!"


De itt a végén üzem közben nyitott rendszerről beszélünk, ami nem mindegy! Vagyis nem fog leállni a szivattyú a hidroforon kútklíma üzemben, hanem tolja folyamatosan (mintha nem lenne nyomáskapcsoló és tartály), ha megfelelően kis teljesítményűt választasz, ami ésszerű célod, mert nem akarsz plussz üzemeltetési költséget fizetni ugye! Mint mikor kinyitod a hidrofor után a csapot, és folyik a víz, közben jár a szivattyú, ha elzárod, megáll! Ha túlméretezettet választasz (felesleges!!!) akkor pedig azt fogja csinálni, hogy megnyomja a tartályt, lekapcsol, majd 1 másodperc után vissza, majd le, és így tovább... ez meg a szivattyú halála, és a rendszer felesleges terhelése...
A szivattyú ugyanolyan rajta mintha ugyanazt külön veszed meg ezt hidd el nekem, sok olyan gépészeti bolt van ahol magad válogathatod össze a komponenseket, és helyben összeszerelik, vagy Te szereled össze otthon... nem nagy kunszt... a szivattyú az szivattyú... a hidrofor lényege az üzemen kívüli pufferelt nyomástartás, és a pufferből adódó, induláskor a szivattyú felpörgéséig tartó időszakban a szünetmentes vízellátás a kialakított hálózat felé, amit a tartályban levő labda kitágulásakor kapott vízmennyiség ad! Ennek itt semmi haszna... a stabil üzem közbeni nyomás maga a szivattyú is tudja, próbáld csak meg, tegyél rá egy nyomásmérőt, atomstabilan tartja a csőhálózat felé (a rendszer tulajdonságai miatt beálló) nyomást - dinamikus egyensúlyban a vízelvétellel!!!


"Ha azt tapasztaljátok, hogy nagyobb mennyiség esetén a különbözeti hömérséklet már kisebb (azaz a kifolyt folyadék már nem olyan meleg!) akkor ujraszámolva kijön egy ujabb értéketek!
Ha a klimadobozotok eléri a hőleadó képességnek a fizikai határait, akkor a viz már nem fogja tovább melegedve a belső teret továbbhüteni!"

Ez így majdnem igaz, az alábbi kiegészítéssel:

A teljesítményszámításnál ugye 4 paramétert figyelsz ebből 2 a másik 2 függvénye, vagyis: átfolyt vízmennyiség és hőfokkülönbség, ami meghatározza a hőcsere hatásfokát az adott hőcserélőn ami pedig áttételesen a felvett hőt, azaz a teljesítmény! De ez nem áll be egy határértékre, csak az átfolyatott arányos vízmennyiség emelésével egy idő után már csak nagyon lassan változik, azaz gazdaságtalan lesz... miért? Azért mert ha lassan folyatod a vizet, akkor magasabb ugyan a deltaT értéke (víz hőfokkülönbség) de rossz a hőcsere hatásfoka, mivel a hőcserélő felület maga nagyobb részben már a meleg vízzel dolgozik. Ha gyorsabban jön a víz, akkor csökken a deltaT értéke, de arányosan nagyobbat nő az átfolyatott vízmennyiség és mivel a képletben szorzás van ezért a szorzata nagyobb érték lesz, mint a korábbi szorzat (lassab víz, nagyobb deltaT), mert a hőcsere mértéke javul, hiszen a hőcserélő maga, nagyobb részben dolgozik hidegebb vízzel(jobb hőcsere), mint korábban! Ha szinte átrohan a víz egy pillanat alatt, és csak 0,5C°-ot emelkedik a hőfoka, akkor is nagyobb lesz a teljesítmény a korábbinál megint az előző miatt! A probléma ott van, hogy a növekvő hűtőteljesítmény nem arányos a szivattyú hajtásához szükséges teljesítménnyel... előbbi egy telitődési görbét ad, utóbbi egy meredeken felfele ívelő görbét! Vagyis nem határ van, és nem azt kell keresni, hanem azt az optimális értéket, ahol a kívánt hűtőteljesítmény a megfelelő szivattyúteljesítménnyel találkozik... pl: az én rendszerem most szépen hűti a házat a 250W-os szivattyúval... jobb hatásfokkal, és hidegebbet lehetne csinálni egy dupla akkora fogyasztású, 500W-ossal, de nem lenne kétszeres a hűtőteljesítmény, csak mondjuk 25%-ot javulna, és ez amúgy is felesleges lenne, mert így is hideget csinál... minek, ha elég ennyi is... 200W-tal is menne, elég lenne a hűtés is, de folyamatosan menne, ami nem jó, jobb ha nem mindig megy, azért ésszerű volt a kicsit nagyobb fogyasztás... Kisebb/szigeteltebb házba már elég lenne 120W-tal is, oda már ez lenne felesleges... és így tovább... nem fizikai plafon, hanem ésszerűségi/üzemeltetési optimum van, amit meg kell találni...

szerintem...

Na látod ezért fórum hogy legyen mit megtárgyalni!
Én is idézek a szavaidból!
"De itt a végén üzem közben nyitott rendszerről beszélünk, ami nem mindegy! Vagyis nem fog leállni a szivattyú a hidroforon kútklíma üzemben, hanem tolja folyamatosan (mintha nem lenne nyomáskapcsoló és tartály), ha megfelelően kis teljesítményűt választasz, ami ésszerű célod, mert nem akarsz plussz üzemeltetési költséget fizetni ugye! Mint mikor kinyitod a hidrofor után a csapot, és folyik a víz, közben jár a szivattyú, ha elzárod, megáll! Ha túlméretezettet választasz (felesleges!!!) akkor pedig azt fogja csinálni, hogy megnyomja a tartályt, lekapcsol, majd 1 másodperc után vissza, majd le, és így tovább... ez meg a szivattyú halála, és a rendszer felesleges terhelése...
A szivattyú ugyanolyan rajta mintha ugyanazt külön veszed meg ezt hidd el nekem, sok olyan gépészeti bolt van ahol magad válogathatod össze a komponenseket, és helyben összeszerelik, vagy Te szereled össze otthon... nem nagy kunszt... a szivattyú az szivattyú... a hidrofor lényege az üzemen kívüli pufferelt nyomástartás, és a pufferből adódó, induláskor a szivattyú felpörgéséig tartó időszakban a szünetmentes vízellátás a kialakított hálózat felé, amit a tartályban levő labda kitágulásakor kapott vízmennyiség ad! Ennek itt semmi haszna... a stabil üzem közbeni nyomás maga a szivattyú is tudja, próbáld csak meg, tegyél rá egy nyomásmérőt, atomstabilan tartja a csőhálózat felé (a rendszer tulajdonságai miatt beálló) nyomást - dinamikus egyensúlyban a vízelvétellel!"

szóval ha figyelted volna az elöző hozzászólásaimat, akkor észrevetted volna, hogy a beltéri egységeim automatikusan inditják, vagy lekapcsoljájk a szivattyúkat!
A rendszereimnél (azaz nem a te általad összeállított nyitott rendszer csak szivattyúval!) ha zárt adott a keringtető szivattyú, ha nyitott akkor pedig a csőhálózatot lezárja egy elektromos zárószelep, ami nem engedi át folyatni a vizet!
Vagy te talán az elektronikát a klimádból kiszerelted és külön direkt hajtod a gépet szobatermosztáttal?
Mert az én esetemben (a fütésrészt most hagyjuk) a klima mindenben ugyanugy viselkedik mintha gyári lenne! Tud csak ventillátor üzemben dolgozni (a szellöztetésnél és légmozgatásnál nem mindig van szükség a vizre sem!) és akkor ad rá vizet ha a valóságban a beállított hömérsékletre a kompresszor is elindulna! Tehát ha eléri azt a hőt amire beállítom akkor lekapcsol a szelep és nuku viz (mert minek!)
Tehát igenis van jelentősége a tartályos megoldásnak!

Továbbá ha figyelmesebben elolvastad volna a vizszükséglet számításomat akkor jobban megértetted volna amit irtam!
A hütési rendszereknél nem elegendő a tapasztalt hőátadás azt illik ki tudni számolni, ha már erre adja valaki a fejét. Azt már mindketten kitárgyaltuk, hogy 30-50% kb az amit ilyen módón ki lehet hozni teljesitményként a klimából vizzel!
Az igaz amit irtál hogy a kevés viz nem jó, de nem ismered el hogy a sok sem jó! Miért is?
Mert azt kell megértened, hogy hiába adsz be több hőt a több vizzel, ha annak deltat azza hőkülönbség értéke már nem változik hatásosságban a továbbiakban! És a nyitott rendszer esetén nem a viz hőjére használsz energiát, hanem a tömegének a megmozgatásához! És ez nagy különbség!
Minél több vizet kell kiemelned és visszajuttatnod, annál több áram kell hozzá!
Ha ki tudnád számolni, hogy mennyi is az az annyi akkor nem mondanál ilyet, hogy jobb a hatásfok ha kétszer annyi vizet engedsz át akkor 25% lesz jobb!
ahhoz hogy te a kapilláris rendszereden kétszer akkora mennyiségben nyomjad át a folyadékot, sokkal magasabb nyomásra, tehát sokkal több áramra is van szükséged!
Létezik egy ugynevezett szivattyú karakterisztika is, mely a felszivandó magasság és a felnyomási magasság hozam görbéje!
Azaz minél magasabbra, ebből következik hogy minél nagyobb nyomásra kell fevinni a teljesitményt, ugy a szivattyú fogyasztása nem kétszeres hanem köbös szinten emelkedik (kétszer akkora nyomáshoz négyszer akkora energia szükséges, négyszer akkora nyopmáshoz 16 szor akkora energia kell és igy tovább!
Egy sima családi háznál ami a szivattyútól max 2-3 méter magasan van és a felszivási magasság sem több 2-3 méternél, ott elegendő a 120-150 watt is legyözni a klima beltéri ellenállását a megfelelő tömegáramhoz!
A kérdésem az lenne ki tudnád e számolni, ha mondjuk egy 7 méter mély vizszintről kell egy 3 elemetes 12 méteres magasságba nyomni a vizet fel a klimához?
Tegyük fel könnyitésként hogy a klimák ellenállásához 0,5 bar nyomás elegendő! Válassz ki egy szivattyút és vezesd le hogyan számolnád ki hogy a klima beltéri óránként megkapja a 300 liter mennyiséget!
Ha csak ezt a te gyakorlatod szerint tudod kiszámítani, akkor hibásan számolsz! Ha e területen szakember vagy akkor könnyedén ki tudod számítani amit alaposan feltételezek. Viszont ha csak hobbi szinten foglkalkozol a témával akkor nem kell feleslegesen egy megbizható és egyszerű számítási módszert elhesegetni!
Azért irtam le a klimaépítő kedvüeknek a számítási lehetőséget, mert szerintem nekik nincs tömegáram mérőjük, és semmilyen hasonló müszerezettségük!
Még egy tizedpontosságú hömérő is gondot szokott okozni (mert ugyebár szobahömérő a pontatlansága miatt ide nem jó!
Kb 470 klimadobozom fut magyarországon szerte széjjel a módszeremmel és egyre jobban terjed!
Ami feltételezi a helyes müködést, és a megfelelő felhasznált eneria mennyiséget!
A te állításodat azért cáfolom, mert egyre nagyobb nyomás esetén egyre nagyobb villamos energia szükséges a viz szállítására, és egy idő után eléri azt a tényt amit állítottál számolás nélkül:
" azaz egy bizonyos mennyiség után már nem tud több hőt leadni , mivel a hőkülönbség csekély!"
Amit mindenki tud számolni aki vizklimába adja a fejét:
Az elfogyasztott viz mennyiségéből és hőmérsékletkülönbségéből kiszámított energiamennyiség Kjoule vagy Kwatt ban! és nekünk ez kell!
Csak egy példa:
átfolyatott vizmennyiség felhasznált energia kinyert hőenergia a sorrend
300 liter esetében adott esetben 150w a szivattyú és a beszállított energia 2100 watt (a viz hője)
600 liter esetében 600 watt a szivattyú és a beszállított energia 2240 watt
1200 liter esetében az energia már 2400 watt de a beszállított hő még mindig csak 2310 watt!
Szóval a példám adott magassággal és adott szobahömérsékletből származó deltaértékkel számolva történt!
Tehát nagyon nem mindegy, hogy ki, hogyan és milyen módon használje fel a vizet a kutból!
Egy motors elektromos szelep 10-15 ezer ft-ból megvásárolható, persze nem olcsó! lehet egy szeleppel vezérelni minden klimába ( ha több van) de lehet külön külön is!
Nálam 8 klima van és mindegyiket külön szabályozhatóra tettem!
HA két klimát használtok meg lehet oldani hogy mindegyikbe folyatva legyen de érdemes az elöbb fejtegetett oko miatt meggondolni a külön-külön történő szabályozást!
Leirtam elözöleg a klima elektronika átalakítást, hogy erre a célra lehessen (tudjátok használni) az eredeti távirányítós elektronikát, a szivattyú /és/vagy a szelep vezérlésére!
Neked mi kapcsolja a szivattyúdat? És tudsz csak ventillátoros módon is müködtetni viz használata nélkül?
Tudsz képeket a szivattyúdról, a rendszeredről feltenni? Mert érdekelne! Egyébként szivesen segítek számításokban ha valakit érdekel, de ugy látom, hogy inkább mindenkit a gyakorlati megoldások érdekelnek,pedig a megfelelő rendszer megépítésének elengedhetetlen feltétele a helyes számítás. Ha kifogásolni szeretnéd a szakmai hozzáértésemet, akkor vajon mitől müködik a -22 fokos hütőkamrám?
Persze annak is a hőjét felhasználom hasznos dologra!
(jakuzzi fütése/ vagy használati melegviz készítése!)Mellékeltem egy kis számitási segítséget is! (ha valaki szeretne többet megtudni a számításokról)

Ja és bocsi de ne vedd véletlen sem szakmai versenyfutásnak az irásomat, csupán megbeszéljük különböző nézetbeli álláspontjainkat!
Mindenkinek jó hosszú hétvégét!

És még valami fontos!
egy 2800 wattos hütögépes klima aminek a motorja 800 wattos 10 óra alatt használ fel 8 kwatt azaz 400 ft áramot!
HA VALAKI EGY 600 WATTOS SZIVATTYÚVAL dolgozik akkor annak legalább akkora viztömeget kell szállítani hogy megérje alkalmazni!

egy 3 méter szivómagasság és 3 méter myomomagasság melett a következő paraméterek lehetségesek:
2,8 klima dobozzal kinyerhető hő 0,9-1,4 kwatt!
3,6 klima dobozzal kinyerhető hő 1,2-1,8 kwatt!
5,2 klimadobozzal kinyerhető hő 1,5-2,6 kwatt!
7,2 klimadobozzal kinyerhető hő 2,1-3,4 kwatt!
nyerhető ki gazdaságosan kútvizzel!
A felhasznált teljesitmény a vizszivattyúzásra:
1 klima esetében szinte majdnem ugyannannyi mint több klima esetében (a több klima esetében több viz megy be az épületbe, de kisebb nyomást tartva a többszörös keresztmetszet miatt!)
A hatásfok viszont több klima esetében megtöbbszörözödik!
A szivattyú teljesitmény: 150 watt (vagy nagyobb szivattyú és fordulatszám szabályozás, vagy kisebb de stabil fordulat)
Az előállított nyomás, 1,2 Bar (ezzel 12 méter magasságban már nincs nyomás!) És a beltéri belső ellenállását is le kell gyözni!
kétszer akkora nyomásnál már 600 wattról beszélünk!
Szóval 1 db kicsi klima emeleten kb 7-8 méteres földszinti magasság esetében szerintem a számítások szerint már sokkal rosszabb mintha rendes klimát üzemeltetnék!
Ha pl. 4 db közepes klima fut akkor teljesen más a helyzet! Ha jól tudom durkonorbinak sem egy db klimája van szerelve!
neken 8 db 7,2 dobozom van szerelve és az összes hő 16,8 kwatt (csúcsteljesitményen!) a felhasznált energia még igy is zárt rendszerben 450 - 600 watt szivattyú áramot eredményez! Persze ez az én esetemben ehhez 4 kwatt kompresszor áram kellene, tehát kb 7 szer jobb a hatásfok a hagyományos klimákhoz képest!

Az energia az nem veszik el csak átalakul!
Szóval egy 5,2 klima vizzel emeleti magasságban kb hasonló hőt ad le mint egy 2,8 kicsi klima!
A szivattyú energiája hasonló teljesitményt fogyaszt mint egy hagyományos klima! Akkor meg minek ez a felesleges csövezés, stb!
Be kell látni, hogy egy vagy két doboz esetén nem mindegy a szivattyúzási módszer!
HA hidrofort teszünk vizellátónak és szeleppel szabályozzuk, akkor a következő a mérleg:
1 óra alatt 300 liter viz kell kb egy klimába!
egy 600 wattos szivattyúval (2-3 baron) ez a mennyiséget leszállítja az emeletre is a csöhálózat!
a szivattyú teljesitménye 3 méter felszivó magasságban ez esetben óránként 600 watt és 2800 literes mennyiséget hoz fel hidrofor esetében!
(2800/300=9,3 ) azaz 600/ 9,3 azaz a szakaszos üzem miatt elhasznált üzemidő aránya a 65 wattos fogyasztást eredményezi (1 óra alatt csak 9 tizedét használja fel a viznek igy az üzemideje is ennyivel lecsökken! Ezt csak zárószelepes megoldással lehet elérni és szabályozott átáramlással! Pl egy kimeneti golyóscsapos folytással. (igy be lehet állítani az óránkénti átáramló folyadék mennyiséget, amire pontosan szükség van!)
Szóval kedves Durkonorbi még mindig mindegy hogy mennyi vizet használ fel a rendszer?

Én örülök az értelmes vitának, de van egy komoly gond, amit Te tudod miért van, megint csak nem bántásból: nem egyszer látom, hogy vagy nem olvasod vissza a dolgokat, vagy nem tájékozódsz vissza a fórumon (pedig ha beír valaki akkor illik!), vagy csak egyszerűen be-belesel, és reagálsz, mert leírsz valamit, majd ha reagálok rá, akkor leírod, hogy nincs igazam, és leírod kb. ugyanazt, amit én! Ez egy fórumban nem túl következetes ...

Én nagyon is odafigyelek a hozzászólásaidra, ezért is írok neked - illetve teszem ezt azért, mert a többiek akik kérdeznek és kútklímát akarnak építeni, azok kapcsán merültek itt fel a dolgok! Kútklímát, nem talajregiszteres rendszert! És innentől kezdve sok dolog amit írsz nem állja meg a helyét náluk, márpedig ha direktben (de akár indirekt is) válaszolsz egy hozzászólásra, amit egy olyan ember ír, aki nyíltvizes kutas rendszert akar építeni, akkor Ő nem talajregiszterben gondolkodik.... ennyit a fórumos dolgokról, jöhet a szakmai része!

Nem vonom kétségbe a szakértelmed az adott területeken, ahol jó dolgokat csináltál, de ne feledd egy kicsit más rendszer már teljesen másképpen is viselkedhet, és a kutas rendszereknél ez így is van! Most nem idézgetek, mert az átláthatóság kedvéért tettem eddig, hogy lásd mikre reagálok, de így nem látom sok értelmét, csak a hozzászólás hosszát növeli! Figyeltem a hozzászólásaid, figyeltem a számításaid is, Te nem tetted ezt meg felém, mert ha megtetted volna, akkor látnád: egyrészt hobbista is vagyok ugyan (hobbista energetikus), másrészt elég jó kivitelezési, tervezési tapasztalataim is vannak (sőt én még afféle igazi mérnök is vagyok), sőt linkeltem már talán nem is egyszer a rendszerem átfogó, és komplett (sok-sok oldalas és képekkel illusztrált ) leírását teli a szükséges számításokkal. Konkrét számokat nem használok itt rendszer említése nélkül ha nem muszály, a példa kedvéért szoktam általánosságban írni dolgokat! Tudok számolni, mérni is kellő pontossággal itthon és máshol is ahol a tervezésem (és van ahol a kivitelezésem) alapján készült el kútvizes rendszer, különben nem dobálóznék számokkal, értékekkel- ezt alapnak tartom, hogy nem hasra írok dolgokat!!!

Szóval a gép nálam külön elektronikával, illetve lassan a direkt ilyen célra készült termosztáttal vezérelt (több sebességi fokozat, igen, venti is... hiszen alapvetően Te is én is fan-coil üzemmódban használjuk az egységeket, ha nem muszály, nem kell feltaláni a spanyolviaszt! ). A rendszer végét nálam is mágnesszelep zárja, de attól még nem kell nyomásnak is lennie a csőhálózatban, ezért felesleges a hidrofór (ami ugye nyomáspuffer és kis mennyiségig indítási puffer nylt kútvizes rendszerben, vagyis felesleges!!!). Azt írod nem ismerem el, hogy a sok nem jó ... elolvastad azért amit írtam: azt írtam, hogy az egyre több mindig jobb lesz(ha ezzel szembe szállsz, akkor nincsenek meg a megfelelő hőtani ismereteid a felületi hőcsere alapjait illetően sem elméleti sem tapasztalati szinten), de laposodó görbe mentén, míg a szükséges energiabefektetés meredeken emelkedik! Erre leírod, hogy ez nem igaz, majd hozol egy példát, ahol így emeled a hűtési teljesítményt (laposodó görbe), és köbösen számolsz az áramfelvétellel (meredeken felfele ívelő görbe) ... érted miről beszélek? Mindent ki tudok számolni, ezt hidd el nekem, ezt is, és szándékosan nem tettem, mert az adott rendszeren ez nagyban függ attól, hogy az általad is említett lehetséges elméleti max. hőcserének (nem hűtési teljesítménynek!!!) mennyire járunk a közelében! Ezt nem tudva felesleges konkrét wattokat írogatni, mert haszontalan, és felrevezető is lehet másnak - szerintem...

Írtad a szivattyúteljesítményeket, de megintcsak rendszer nélkül (nincsenek átfolyási, fojtási adatok pl.), ami így nem igaz, vagy legalábbis legnagyobb jó indulattal is csak erősen elméleti, és még a szivattyú tipusától is erősen függ!!! És nálam egy db klíma beltéri is ment a kompresszoros klímáéhoz képest sokszoros hatásfokkal - ez is a megfelelő tipusú és elvű szivattyú kiválasztásán múlik! Írtad a íma beltéri elméleti adataid (saját tapasztalat?!) alapján, hát nálam ennél sokkal jobb hatásfokkal mennek ... mert más a rendszer, más az elv, így a hatásfok stb... ezért nem mindegy mire mit írsz ...

Szóval ne értsd félre, de szerintem érdemes a fórumot, másik fórumozót megtisztelni azzal, hogy utánanézünk, utánaolvasunk a dolgoknak és úgy reagálunk, mert egyrészt sok felesleges hozzászólással kevesebb lesz, és aki csak benéz, az nem olvas butaságot, esetleg nem éri kár (anyagi, idő, stb) emiatt...
És nem a szakmai hozzáértéseddel van bajom - ezt megint leírom -, hanem azzal, hogy olyan dolgokra hivatkozol, és azokkal számolsz ami nem feltétlen illik az adott kérdéskörbe (emlékezz, honnan indultak a dolgok, kérdések, ki, miért kérdezte pl. a hidrofort, hányan említették, hogy talajregiszterrel akarnak dolgozni, ki akarna -22C-os hűtőkamrát kútklímával stb... ez mind szép, és nagyszerű dolog, tisztelem amiket csináltál, de ha nem erre irányul a kérdés/kérés, akkor nem szabad az ezek alapján szerzett, vagy akár csak hasonló jellegű tapasztalatok, számítások alapján állást foglalni, mert aki nem ért hozzá, nem meglátja a hibát, hanem jó szándékkal elfogadja a hibás következtetést... pl. ha most pioDVD megvesz egy 900W-os hidrofort jó drágán, majd betéve a rendszerbe a nagy ellenállású 1 vagy 2 beltéri miatt a szivattyú ki bekapcsol 1 Hz-es frekivel, nem hiszem, hogy a szénné égett kapcsolót elmész kicserélni neki, vagy a tönkrement, leégett szivattyút megveszed neki ... azért érdemes nézni ezt az oldalt is... ) !

szerintem ...

Az energia valóban nem vész el, csak van egy fontos különbség: a gyári kompresszoros levegős klíma a kinti melegbe próbál plussz főmennyiséget "belepréselni", teszi azt a saját energiafelhasználása révén - eredendően behatárolt hatásfokkal. A kútklíma (talaregiszteres is részben) pedig a talaj által lehűtött (ott ezt a munkafázist nem Te finanszírozod elektromos áramból!) vizet forgatja meg... Nálam az 5kw-os klíma, mikor egymaga ment, akkor a rendszer teljes energiaigénye 200-220Watt volt, a hűtőteljesítmény pedig megfelelően beállítva a rendszert 2 kw körül, de akár picit felette is .... azért ha egy 10-es körüli EER értékű levegős kompresszoros klímát ha csak linkelsz is nekem, megeszem a kalapom! Szóval ezért írom megint: óvatosan az elméleti felső határokkal, mert sokszor van még egy-két olyan technika, amivel ezek akár nagyságrenddel is emelhetőek!


---- ----- -----


Részemről csatározás befejezve, ha valakinek konkrét kérdése lesz, írjon, ha szeretné válaszolok, ha nem akkor igyekszem csendben maradni.... Sajna ennyit hozzászólogatni nincs már időm, pláne ha sokat kell ismételni, és még csak házi klímarendszere sem lesz belőle senkinek! És nem szeretném szét "féloffolni" a fórumot, elnézést érte...

Szép és szép , jó és jó amit mondasz de attól az tény marad hogy a szivattyúzáshoz eergia kell! minél nagyobb nyomás annál több! (talán nem igaz az állításom)
Ugyanakkor nagyobb nyomáson gyorsabban halad át a folyadék!

Pro-kontra kinem mi az inge azt vegye magára!

Senki nem beszélt kútklima ügyben ebben a fórumban hűtőkamrás kútklimáról (csupán megjegyeztem, hogy ha képes vagyok egy 6 m3-es hütőkamrát megalkotni, ami megy levegőről, akár vizről, fütheti a jakuzzimat, vagy csinálhat használati melegvizet, akkor valamilyen hőtani ismeretekkel kell hogy rendelkezzek!

Tényként állítom, hogy egy sima 220 wattos szivattyúval átfolyásos rendszerben nyomás nélkül vagy minimális nyomással nem lehet, csak bizonyos határok között dolgozni.

senki nem mondta, hogy a hidrofor nem egy nyitott rendszerű hütést valósit meg, csupán más megoldásban történik az elektromos megtakaritás!

"nyitott rendszernek azt mondjuk, amely vizfelhasználást eredményez, függetlenül, a kiaknázási módszerek módszereitől!"

"Zárt rendszernek pedig azt ami nem használja fel a benne tárolt folyadékot, hanem körbe-körbe szállítja!"

Ennyire egyszerű!

Simán átfolyatva ki tudja mekkora mennyiségben a folyadékot feleslegesen folyatott és kidobott pénz!

Senki nem állitotta, hogy egy hidrofor ki fog kapcsolgatni néhány másodpercenként (senki nem kérdezte mekkora a pufferja)

Egy biztos tény!

Minden 10 méteres magassághoz legalább 1 bar nyomás kell hogy a folyadék arra a magasságra feljusson!

Pincéből az emeleti padlástéri klimához legalágg 6-8 méteres gyakorlati különbségek vannak! ez 0,6- 0,8 baros nyomásesés még a legnagyobb baráti számítások esetére is!

Abban pedig hogy nő a tömegárama a folyadéknak és azzal folyamatosan nő a kinyerhető energia megcáfolom!

Mint leirtam egyszerű paraszti nyelven:
Az egy óra alatt felhasznált viz mennyisége megszorozva a belépő és kilépő hömérsélket különbözetével szorozva 4,2 vel és osztva 3600-al =
a viz épületbe bennmaradt hő mennyisége Wattban!

ÍSenkit nem érdeket a külső vagy a belső hőfok, sem hogy mennyi legevőt tekert a ventillátor.

Az sem hogy mennyi vizet használtál fel! A tény érdekel:
Mekkora hő maradt benn az épületben és mekkora elektromos mennyiséget használtam fel a szivattyúzáshoz! ez itt a kérdés!

Egy a fontos, hogy egy óra alatt mekkora hideg hő maradt benn az épületben! és ezzel a módszerrel kiszámolható!

Nyilvánvaló hogy függ a végreredmény sokmindentől, de ez bennünket most és igy nem érdekelt.

Nyilvánvaló hogyha emelem a nyomást, azzal az átfolyt mennyiséget, akkor több hő marad benn az épületben! De mennyivel több? Ez itt a kérdés, nem más! Ujra számmolom a képletet a nagyobb mennyiséggel és megkapom az egyenleget!
Az uj eredményt kivonom a réginől és kapok egy uj töblet watt teljesitményt!
Kivonom a magasabb nyomás alapján felhasznált áramból a előző mennyiséget és megkapom a többlet szivattyúzási eredményt!
Hidd el az eredméyn még nálad is elszomoprító lenne! Ha mérnéd! de nem méred mert neked igy jó!


A pillanatnyi órás teljesitményen fekszik a hangsúly!
Hiába tesz bárki akármilyen szivattyút, ha annak teljesitménye meghalafja a gazdaságos kivehető hőnyereséget! A probléma nem egy parasztháznál adódik, hanem a többemeletes házak esetében!
a 2 elemet után már a sima szivattyús módszerek egyszerüen csödöt mondanak!
Nem átfolyásra hanem fogyasztásra!

A fizikai alaptörvényeket senki ne akarja meghazudtolni, mett azt nem érdemes!

Az is tény hogy ha valaki 3 és fél m2 folyadékot fel akar szivattyúzni 1 óra alatt, keményen 1500 wattos szivattyúval lehet megoldani!

A zárt rendszerek esetében további munkára fohatóak a hidrosztatikai nyomás és szivás (csak mozgatni kell a folyadékot emelni nem, mert a folyadék visszatérő ága ugyanannyit süllyed, mint emelkedik (nincs a folyadéknak súlya))
egy 8 méteres magasságba kell 300 liter vizet felnyomni, abszolut tiszta teljesitmény esetén a nyomás miatt elérheti a 600 wattos teljesitményt, mint irtam, igy viszont majdnem ugyanannyi áramot fogyaszt mint egy hasonló teljesitményű klima:
Aki ezt nem érti, vagy nem akarja érteni azt csak sajnálni tudom.

A fórum itt a hobbielektronikán ezek szerint arról szól, hogy valaki viszi a fórumot, és a többi tanácsot kér attól az egytől!
Szóval kedves fórumozók ha valaki kéri a hütéstechnikai segítségemet akkor a megujuloenergia skypen vagy a megujulo@geo-solar.net e-mailen el fog érni!
Ennyit a magyar segitségről! Szivesen léptem be hogy segitsek, de úgy látom van itt olyan aki stabilan mindent megold!
A továbbiakban megköszöntem a fórumozók érdeklődését ésa részemről befejezettnek tekintem a fórumozást: Mindenkinek sok sikert a próbálkozásokhoz és a megvalósitáshoz, kinek kissebb kinek nagyobb sikerrel!
Üdv mindenkinek: Fekete attila
észemről a fórumoldal befejezettnek tekintett! a továbbiakban itt kérdésre nem válaszolok!

Látod erről beszéltem... sok mindent állítasz ami nem úgy van (pl. hogy én nem mérek, nem számolok - pedig watt pontos hőmennyiségmérést végzek teszt időszakban nap mint nap....), és ha már nem tudsz mit írni, lelépsz... nem lehet olyan emberrel kommunikálni, aki nem hallja/nem akarja meghallani, amit a másik mond... megint állítasz dolgokat, amik szerinted tőlem elhangzottak, vagy szerinted nem hangzottak el itt úgy, hogy ha visszaolvasol pár sort, akkor láthatnád, nem úgy van ... ez így nem fórumozás... és nevezhetsz embernek, aki viszi a fórumot (bár ha visszanéznél, látnád, alig egy hónapja sem írok ide), de egy biztos: ha valamiről mind elvi síkon mind gyakorlatban meggyőződtem, és valaki ezzel ellentétes dolgot állít, akkor nehezen bírom, hogy ne írjak be... részemről ennyi, ezzel a dologgal befejezettnek tekintem a Veled való ilyennemű meddő vitát, ha írsz ide, és segítesz másoknak, az hasznos és jó dolog, de ha megnézed a hozzászólásaid (és már sajnos az enyémek is ilyenek lettek a végére) abból senki nem épít magának légkondit házilag (főleg a kutas volt a téma ugye...), és nekem nem ez a célom...

Adtál szépen magadnak egy pofont.
Pont Te vagy az aki vinni akarja a fórumot. Az utolsó három hetet sorban végigolvasva ez szépen ki is tűnik.
Igaza van a fórumtársnak, nem olvasod el figyelmesen amit ír, és már harmadszor ugyan azt magyarázod amit ő, csak épp nem olvastad elég figyelmesen.
Pár hasznos tippet kivéve az utolsó 20-30 hozzászólás csak elvi vita.
Ha Te akarsz pontos tanácsokat adni, akkor írj egy cikket. Ne itt állj neki dicsérni a saját rendszered meg, minden nélkül leszólni a másikat. Ha valaki tesz fel pontos kérdést arra válaszolni az segítség, ez nem.

Az meg a francot se érdekel, hogy mekkora hő maradt az épületben, hanem, hogy mennyi lett kivíve; az az érdekes. A helyesírást ne is említsem.

Pfffff.... :violent: Most akkor mi van?
Napok óta csak kamillázok, hogy mi folyik itt.
Már szólni sem merek semmit. Minden tiszteletem az ilyen, összetett geotermikus rendszer megvalósításához!
Viszont én csak addig az 1-2 hétig, amikor 34-38 fok van kint, és a szolid régi építésű családi házamban, amiben kb. 10 nap után 27c-fok lessz, szeretnék 27 helyett vagy 24 fokot csinálni, szerintem nem érdemes semmilyen hiper-szuper klímát sem megvásárolnom, sem üzemeltessem. Csak vegyük alapul, hogy milyen karbantartási költségei vannak egy szezon alatt. Nekem az mikorra térülne meg, évi 1-2 hét üzemidő használat figyelembe vételével? Nem azt mondom, hogy pazarolni kell az energiát, sőt!!! Én is számításokat fogok végezni, hogy mi az az optimális energiafelhasználás, amivel a rendszer gazdaságos. Csak nekem, és aki itt fórumozik, szerintem azoknak sincs ekkora beruházásra lehetőségük.

Más:
Én a beltérit minden elektronikai átalakítás nélkül teszteltem. Semmi gond nem volt, pedig a szivattyút is azon keresztül kapcsoltam, a kompresszor kimeneten. (persze ez típusfüggő is lehet) Nem azt mondom, hogy a fűtés üzemhez nem kell belenyúlni, viszont a hűtéshez, nekem nem kellett.
A fűtés esetét majd megvizsgálom.

Ja ehhez halkan jegyzem meg, hogy nekem is van halvány közöm az elektronikához.

Off :
Most akkor én is tegyem fel, hogy milyen energiagazdaságos LED megvilágítási dolgokat alkalmazok? Milyen számítások alapján?
Hogyan készítettem LED-es spotokat, kb. tized áron?
(lessz aki lehurrog biztos)

Jut eszembe, a végén még odaadom PioDVD-nek a beltériket.
(Nincs kedvem ennyit számolni.)
Na figyeljétek a reakcióját!
(csak vicc volt)

Nagy duzzogva elfogadom.

Sziasztok!
Lenne szíves valaki elárulni,hogy hol lehet ilyen beltérit szerezni?
Persze nekem most az lenne a lényeg,hogy minél kisebb méretű legyen,mert nekem szigorúan csak a hőcserélő kellene belőle.
Hol tudnék beszerezni ilyet viszonylag olcsón?
Előre is köszi

va*era

Sziasztok!
Engem is érdekel a megoldás, így végigolvastam a fórumot!
Nagyon szép és dicséretes dolgokat irtatok le, és sok hasznos tanács van az oldalon.
Sajnálom megujulot, hogy kitíltatta magát, mert Ö szerintem nem akart rosszat!

Szeretett volna elméleti síkon a számolásban segíteni, hogy aki belefog, az ne feleslegessen fektessen bele energiát!
Én is utána néztem az állításainak, és be kell vallanom, hogy nem irt mindenben hülyeségeket, (amennyiben helytállóak az információi) bár elűtés volt benne rendesen (tele helyesírási hibával).

Az hogy mekkora hő maradt az épűletben a francot sem érdekel? Amit irt megujulo, ebben viszont igaza volt!
Ahogy a kútviz felmelegítés közben képes felvenni, azt ki is viszi az épületből!
És leirt egy számolást, amivel a lehető legegyszerűbben kiszámolható a felhasznált energia és a kiszállított energia mérlege, mert váltig állította, hogy nem bíztos hogy megéri!
NOs a saját véleményem annyiban támasztja alá megujulo-t hogy részben lehet hogy igaza van, ha nem is mindenben!
A hajtott szívattyúhoz teljesítmény kell, és tényleg csak és kizárólag több klíma esetében van többletenergia, legalábbra is az Ő számításainak felvázolása alapján!
Én nem nagyon értek a hidraulikához, igy dunsztom sincs az igazságról. durkonorbi hasonlót állít, de teljesen más alapokra helyezi a számításait!
Szóval akkor most kinek higgyek?
Szóval matematikailag nem írt megujulo marhaságot, bár írása nem a helyzet magaslatán áll!

Azonban elgondolkodtató lehet, hogy ténylegesen működik a dolog gazdaságosan 1-2 db klímával? (eredetileg a padlástérbe tervezek valami hasonlót, de tapasztalat híján utánna kezdtem nézni a dolgoknak.)
Szóval szeretnék segítséget kérni., mert megujulo rendesen elbízonytalanított!
Van egy házam Tatabányán, két szintes családi ház kertvárosban. A pincében van egy hidroforom, és az udvaron van egy ásott kútam amiben 7 méter mélyen van a vízszint a talajtól. (víz van bőven)
Ez rendelkezésre áll!
A pince szivattyú magassága a felszivott vizszinttől kb. 4-5 méter. Most lesz tavasszal felújítás és elgondolkodtam a kútvíz 12-14 fokosan tudna e hűteni a padlástérben. Ott ugyanis kánikulában nagyon meleg van!
A pince belmagassága 2,7 méter, a földszint 2,9 méter az emelet (maga a padlástés) további 2,4 méter!
ez emelési magasságban 8 métert jelent! A födém nem tudom milyen vastag!
A fütési rendszerben egy Grundfos UPS 25-60 szivattyú van 3 sebességen (70 watt) és keringeti a vizet a fütési rendszerben, és gond nélkül eltolja a vizet.
Vajon milyen szivattyút tegyek be a rendszerbe? durkonorbi azt írta hogy egy 150 wattos szivattyú működteti a rendszerét.
Vajon nekem is elegendő lenne?
Esetleg a hidroforra rá lehetne kötni?
érdemes -e vele foglalkozni, vagy teljesen új cső kell a kútból? (parkosított kertet nem szeretném felásni ha nem muszáj!)
Továbbá nem tudja valaki hol lehet venni jó áron klímákat bentre? (a padlástér kb 82 m2-es, 2 hálószoba, 1 gyerekszoba 1 fürdő és wc.)
Van e valakinek szivattyú teljesítményt beszabályozó elektronikája , vagy 5lete, hogy az áramoltatott viz mennyiségét szabályozni lehessen?
Tényleg nem kell belenyúlni az elektronikába a klímán?
Legyetek szivesek segítsetek a tapasztalataitok alapján. Mit vegyek, hogyan csináljam, hogy bíztosan jó legyen? szivesen várok minde jó 5letet! Várom segítségeteket!

Itt találtam elérhető áron új beltéri egységet
http://www.tothklima.hu/index.php?menuitem=6&rtid=151

Megujulo kolégával nem az a baj, hogy hülyeségeket írt volna... sok jó dolgot írt, csak egyrészt néha nem a megfelelő helyen alkalmazta, másrészt 3-4-szer egymás után állította, hogy amit valaki (adott esetben én) írt, az nem úgy van, majd megindokolta ugyanazzal, amit én is leírtam... ez így nem fórumozás...

Ha figyelmesen elolvasod látod, hogy ugyanazt írtuk le, csak Ő más végkövetkeztetést vont le... a számolás amit leírt a teljesítményre is helytálló, de annak aki most épít először nincs tapasztalata, hogy azokat az értékeket megsaccolja, amik hiányoznak a tervezéshez, sőt még tapasztalattal sem egyszerű... arra jó az a képlet, hogy a működő rendszerben és mérhető rendszerparaméterek alapján konkrétan kiszámoljuk annak a teljesítményét! Az hogy mennyire éri meg, azt ebből már csak utólag fogod tudni, annak meg nem sok értelme van ... a lényeg a megfelelő beltéri (lehető legkisebb fojtással) és a lehető legkisebb szivattyúteljesítmény megtalálása, ami még kiszolgálja az igényeket!

A szivattyúválasztást illetően továbbra is az a véleményem, a tapasztalatom: nem elméletben kell emelési magasságot számolni, hanem megnézni a várható hűtésigényt, és a képlet alapján amit Megujulo is megadott (de egyébként hozzáférhető több helyen is kJ vagy kW mértékegységekkel) kiszámolni kb. mennyi vizet akarsz forgatni (pl. 3-5°C delta T-t feltételezve) ... ehhez pedig a konkrét emelési magasság függvényében nézni egy megfelelő teljesítményű szivattyút... én a hidrofort illetően továbbra is szkeptikus vagyok, persze ha az van és nem akarsz külön szivattyút venni, meg kell próbálni, de egy rel. nagy teljesítményű hidrofor szivattyú mellett persze, hogy nem lesz sokkal olcsóbb az üzemeltetés, mint egy kompresszorosnál - ezért kell kis szivattyút választani! Ami nálam van, az szabad kifolyással 20 méter szintkülönbségen is 1,5 m3/h-t nyom, ami rengeteg! Persze gyakorlatban a rendszer (beltérik!) fojtása miatt a nálam meglevő olyan 12 m szintet nyomja meg olyan 800 liter/órával! Itt jön be a képbe a korábban említett beltéri csövezés esetleges átcsövezésének jelentősége! Ugyanis nálam így a rendszer a jelenlegi átfolyással fogyaszt 300W-ot kb., míg ha szűkebb lenne a csövezés, már nagyobb szivattyú kellene ehhez az átfolyáshoz (500W is pl.).... nálam ez 3 klíma beltérit jent, de nagyot, olyan 5kW névleges és jelenleg olyan 2kW valós vizes hűtési teljesítménnyel... szabályozni 2-3 egység esetében az átfolyást nem érdemes, mert a szivattyúd (kutas esetben) ígyis-úgyis ugyanannyit nyom, ha van hova tenni a vizet akkor a nagyobb átfolyással nagyobb hűtési teljesítmény jár!
A fűtési keringetőre ne alapozz nyílt kutas vizsgálatakor, mert az teljesen más rendszer!
Elektronikát illetően: legtöbb esetben lehet a klíma beltérijével kapcsoltatni a szivattyút (újabb, profibbnál nem), de meg lehet ezt oldani pl. szobatermosztáttal is - nálam is így megy!

Hinni pedig ne higgy senkinek, hallgasd meg a véleményt/tapasztalatot, és gondold át, mérlegelj, hogy az indoklással együtt megállja-e a helyét vagy sem!

Én is padlástérben vagyok. A kút le van fúrva. Volna itt is legalább 10 méter emelési magasság. Van egy szivattyú a kúton, 700W, 3600m3/h adatokkal, ha jól emlékszem.
Nálam probléma, hogy a meleg víz a tetőre van kieresztve, de majd megpróbálom levinni csővel, akkor valószínűleg kisebb szivattyú is elég. Jelenleg autóhűtő van felszerelve, hűteni hűt, de nem elég, (egy kellemes szellőcske) meg most nem is dolgozik. Ha folyamatosan eresztem rajta a vizet, alig van különbség a ki és bemenő víz között. Túl sok vizet kap, erősebb ventilátor kell rá. Ez már mind tapasztalat. Próbálok beszerezni pár használt klíma beltérit, és azt felszerelni.
Ha több egység párhuzamosan van bekötve a vízkörbe, akkor változik az átfolyó víz mennyisége, ha mind szeleppel szabályozott. No most, ha megközelítőleg állandó átfolyást akarok, akkor már kellene a hidrofor, vagy hogy van ez nálad?
Legyél szíves mutass egy képet a szivattyúdról, milyen rendszerű? Milyen motor, milyen vízrendszer, centrifuga, búvár, stb.
Ha nem tévedek legalább 10 fajta szivattyú van víztovábbítási elv alapján, mi az ami jó, ekkora emelésre, és nem fogyaszt sokat.

A szivattyúdat illetően érdemes lenne látni az emelési magasság/vízszállítás görbéjét! Mert hiába tud 3 m3 felett, ha a max. emelés magasság pl. tizenpár méter...

Csatoltam egy képet az én szivattyúmról/adatairól! Jól mondtad, sokféle van, ezért is érdemes a görbéket nézegetni! Ez pl. 40 métert emel max., az már jó, mert a görbéje kellően lapos ahhoz, hogy legyen miből emelnie, és maradjon szállítás is tizen métereknél - huh ez lehet érthetetlen lett, de ha megnézed a grafikont, látod majd mire gondolok!

Hidrofor szerintem felesleges továbbra is, egy esetet kivéve: ha teszel rá egy hatalmas (min. 80 literes vagy felette) tágulásit, és akkor tud normális szakaszos üzemben járni (nem másodpercben számolható intervallumban kapcsol ki/be, hanem percben!)! De az nem bolti lesz, hanem magad által összeállított, és a membrános tágulási miatt, ha meg kell venni, akkor nem is olcsó...

Az a jó ha sok a víz, de fontos, hogy csak akkor ha van hozzá megfelelő felület! Egy autóhűtő kevés ehhez, kíváncsiságból megmérhetnéd mennyi vizet nyom át a szivattyúd (vödröt a kifolyáshoz és stopper a kézben! ).

Kösz Tibi

Szia durkonorbi!
Azt akarom kérdezni tőled,hogy volna nekem egy beltérim,és nem éppen klímabeltéri,hanem egy hűtőkamrából kiszerelt hőcserélő.
A méretei 50x60x100-as és az elejétől a végéig 22mm-es csövezés van benne. Ez egy fagyasztókamrában volt egy nagyüzemi konyhán.
Mivel ez elég csúnya és nagy,ezért ezt a műhelyem hűtésére használnám.
A kérdésem a következő lenne:
Mivel ez földszinten van, és a kutamban 4m a legnagyobb aszályban a vízszint,de általában magasabb,azaz 3m az átlag,és tekintettel arra,hogy viccesen kicsi az ellenállása a 22-es csövezés miatt,és bazi nagy a hőcserélő felület,akkor elvileg nekem elég lenne egy nevetségesen kicsi szivattyú is?
Majd akarok fényképet is mutatni róla,csak ezen a gépen nincs
A választ és a segítséget előre is köszönöm

Görbéről fogalmam sincs. Értem amit mondasz, ha legközelebb be üzemelem akkor biztos lemérem.
Jelenleg a talajvízre van bekészítve.
Egy kiöregedett bojler megtenné tágulásinak

Pontosan, jól látod, a lehető legkisebb szivattyút lenne érdemes használni hozzá - persze ügyelve a csövezésre is, hogy annak is a minimális legyen a fojtása! Amiket én ismerek, és nem mebránosak, azok kb. az a kategória, mint amit ide is betettem, azaz névleges ugyan többet, de a gyakorlatban olyan 200-300W között fogyasztanak... vagy ugye van még a membrános szivattyú, amikből a kisebbek olyan 200W vagy alatta esznek, de azt nem mindenki meri hosszútávon használni a kútban - sokszor jogosan!

Illetve ilyen kis szintkülönbség, és megfelelő mennyiségű (hány méter mély a kutad ill. mekkora az átmérője?!) és minőségű (ne legyen gázos) kútvíz esetén, valamint nem túl nagy hűtésigény e mellett akár zárt körösre is teheted!

Igen, bojler méretre jó lenne neki, csak ugye a membránt is meg kell oldani, amiatt nem tudom mennyire járható... mert szerintem kell a membrános, a sima légkamrás (ill. nem tudom mi a megfelelő szakneve) ide nem az igazi, mert nyomás alatt beoldódik a vízbe a levegő/gáz, és utána kikapcsolt állapotban felmelegedve kioldódik, és az nagyon nemkívánatos dolog itt... szerintem... de ebben nincs érdemi tapasztalatom, nem használok hidrofort ilyen célra, de ki lehet számolgatni mekkora szivattyúhozamnál és vízigénynél mekkora tartály kell, hogy pl. percenként kapcsoljon a szivattyú...

Szivattyú görbéjét illetően jellemzően rajta szokott lenni a dobozán... vagy tipus alapján meg lehet találni a neten sokszor...

Tök jó ajánlat, részemről kösz érte!

Nálam egy gond van, nagyobb kellene, egy 4-5 kW-os 20 e-ért már elgondolkodtató lenne.

Nem vetettem el a központi ötletedet, csak sajnos vagy nem megoldható, vagy nagyon drága. Az ideális nálam az lenne, ha a kp-i még 2 szobát ellátna. Viszont így 170-180 légm₃-t* kellene hűtenie, ami az általatok írt 30-40%-os teljesítményt (a "rendes" klímához képest) figyelembe véve igen nagy teljesítményű beltérit igényelne.

*Sose fogom megérteni, miért m[/sup]2[sub]-t adnak meg, a m[/sup]3[sub] közelebb állna a valósághoz.

Apropó: hogy kell tervezni a kb-i hűtés-igényt?

Hát a pontos számítások is lehetségesek (bár ahhoz sok paramétert kell ismerni, a falak, ablakok, födém hővesztesége, nap járása, elrendezés pl.) ami nem mindig ismert konkrétan... én jellemzően saccolom a tapasztalat és a légm3, valamint a hőfokok alapján, de pl. van pár ismerősöm az indexes klímaszerelés topikban, nekik sokkal nagyobb rutinuk van benne - mégis szeretnek kivonulni személyesen megnézni, ha komoly a dolog... egyébként az egyik - talán nem túl tisztességes módszer - ha kihívsz egy klímást, és kérsz tőle ajánlatot a konkrét házra a beklímázásra, abból már tudod a fentiek alapján mire számolj... jellemzően ezt ingyen elvégzik a klímások, mert az ajánlatadáshoz szükséges... de ez nem túl korrekt, inkább a topikban érdemes kérdezni, és megadni a házad szükséges paramétereit ... saccolni tudok én is, de nem szeretném, ha miattam lenne később galibád...

Igen, a korrekttől messze van, ki is hagyom.

Jó nekem egy sacc is. Vagy tapasztalat. 4 szoba: 35, 45, 75 és 45 légm3, szigetelés nélküli, de jó anyagú (Ytong 37.5) ház. Cserébe a nap szépen körbejárja. Igazán nem kellene pontos számítás, csak annyi, hogy a 30-40% -os teljesítményt figyelembe véve mekkora a minimum klíma.

Bocs csak másfele is jártam... Kérdés: mennyire szokott felmenni a hőfok nagy melegben, és mennyire tud visszahűlni, ha másnap pl. jobb idő van?!