Köszönöm!

Részletesebben kísérletezek akkor a hiszterézises szabályozású gerjesztéssel.

Akksira még várok árajánlatot. Ha minden igaz, akkor ipari NiMH cella lesz a tápforrás. Ha nem elfogadható, akkor marad a jóöreg ólom savas. De kukucskál egy lúgos ipari akksi is ingyen... Csak ott meg kicsi lenne a feszültség.

Szerk: Rozsda mindig soros módban használja a motort nem? Vagy külön van egy áram szabályozás a gerjesztésre, és külön egy sima PWM a forgórészre?

Rozsdánál a gerjesztőkör egy külön pwm feszültséggenerátorról megy, de az áram az fix, tehát nincs változtatva ( lehetne, kevesebb lenne a fogyasztás, gondolom ) Az armatúra áramnak van hiszterézises szabályozója. Tehát, neki párhuzamos gerjesztésű a motorja és úgy is használja.

Jól értem, hogy akkor az állórészen van PWM-el a sebességszabályozás, és a forgórészen van "állandó" áram?
Rendesen 4 kivezetéses a motorom, szóval ha akarom soros, ha akarom párhuzamos.

Szia.
Engem ér megtiszteltetés hogy benéztél ide és érdekel a téma.
Nekem külső gerjesztésű motorom van.Ami azt jelenti hogy a forgórész 48V 120A (vagy 140A,pontosan nememlékszem) ,az állórész pedig 12V 16.5A.Értelemszerűen nem köthetem se sorosan se párhuzamosan a forgórésszel mert lényegesen vékonyabb vezetékkel van tekerve az állórés.De elég csak rápillantani a csatlakozókra és egyböl kitűnik.Ennek egy teljesen külön táp kell a gerjesztésnek.
Létezik olyan motor ami szintén külső gerjesztésű (másképp fogalmazva kivan vezetve a gerjesztése) de megegyezik az álló és forgórész feszültség-áram paramétere ami azt jelenti hogy köthetet sorba vagy párhuzamosan is őket.Na ezekkel lehetne elkövetni azt hogy indulásnál a nagy nyomatékigény miatt sorosan indulna és egy bizonyos fordulat után egy mágneskapcsoló átkapcsolná párhuzamosra hogy tempónál is legyen nyomaték.
A kérdés az hogy neked milyen a motorod?Adatlap hijján könnyen edönthető a csatlakozók méretéböl.Ha négy egyforma van akkor úgy kötöt ahogy jólesik.
Nekem az állórészem kapott egy áramgenerátoros tápot ami 16A.A forgórész pedig PWM el van szabályozva.
Azért remélem hogy itt nem zárod le a dolgot és megosztasz velünk egy-két technikai részletet is.
Tényleg,mi is lessz ebböl?Csak nem egy Ekocsi???

Katt.:
Tudom picit elvesztem mostanában de annyi jó dolgot találok az elektronikában hogy egy kicsit elkóbászoltam a témátol és mással is foglalkoztam.
De hamarosan előveszem ismét és valahogy beizzitom azt az átkos panelt ami lassan hülyét csinál belőelm.

Köszönöm az információid. Motorra visszatérve ennek kivezetései 4 egyforma, így most kicsit megkönnyebbülve érzem magam, hogy nem kell 20A-es 12V-ot stabilizálnom

Elektromos autó, csak egy kicsit másképp.
Nagyon sokat nem akarok elárulni még róla... Elsősorban hobbiként épül egy chevy spark-ba, de mivel speciális célja van a járgánynak, így egy komplett számítógép szerver park is kerül bele... (4/8 magos procival)
De ezzel együtt tervezem hogy létrehozok egy teljesen nyílt és szabad felhasználású egyezményes villany autó fedélzeti rendszer, és eszköz kommunikációs szabványt (már első pillanattól kezdve angolul dokumentálva), mely külön eszközként kezel mindent, a LIDAR-tól kezdve az ultrahangos szenzorokig, vagy akár az index lámpa - fék lámpa, stb...
És sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb megvalósítású mint a CAN vagy LIN.

És pont az utóbbi miatt, nem akarok fillérezni a meghajtáson. Azok az ISOTOP FET-ek csúcsban 600A-t bírnak egyenként, így az együtt történő bekapcsolás problémája ezzel megoldva, nem kell vele foglalkozni.
3-4-et párhuzamosítva az áram is meglesz, és 12mOhm az átmeneti ellenállása, tehát disszipálni sem fog. Vezetékek helyett a vezérlőben tömör vörösréz lemez lesz. Mivel a FET csavaros, így az áram kivétel sem gond sem drain, sem source oldalon. Source két csavaron, Drain egy csavaron és teljes hűtő felületen. Maximális disszipációja egyetlen egynek 600W, és 200A mellett egyenként 50W lesz a konstans disszipáció.

Na de erről majd később

Nemigazán vágom hogy miröl is van szó de lehet egyszer én is vevő leszek egy ilyenre.
Ezért az a technikai fele nem is érdekel. (ezt nehogy sértésnek vedd) Annál inkább a motor vezérlő része.
Nézegettem ezeket a feteket és az álltalad megadott paraméterek alapján egyre szűkült a kör.Viszont az csak 150V-os.Ugye egy 108V-os rendszerbe nemfogsz beletenni ilyen méreg drága 150V-os feteket?
A kapcsolófrekvenciát hova tervezed?Mert akkor nem volna célszerűbb IGBT-ket használni?Vagy akár egy is elég volna.Erre volt is linkelve egy kapcsolás 3db IGBT-vel.
Visszatáplálás?
Az árammérés hall elem?
A vezérlés mikrokontrolleres?Mert egyszer már belinkeltem egy ilyen kapcsolást.REVOLT.Érdemes belőle mazsolázni.
Ha nemtalálod előkeritem neked a linkeket.

Nagyon szép tervek... van erre az egészre egy komplett fejlesztőbrigád? Mert ez 4...5 embernek adna 1...3 év munkát. De azért drukkolok... és várom az eredményeket, vagy legalább az elképzeléseket, itt, vagy akár priviben is.

Nem szabadott volna neked szkópot venned... már úgy csinálod, mint én... egyszerre fut 3...4 projekt. Hát nem volt jobb a boldog tudatlanság? Áááá... most már mindegy... hihihi. Ebből a fertőzésből nem lehet kigyógyulni... írd meg priviben, hogy mit csinálsz, hátha van ötletem...

Skacok,nenagyon privizzetek a technikai részletekröl mert én is kiváncsi vagyok rá.Aztán az hogy a hétvégén kinek hányszor volt meg az asszony a szerető mellett az már mehet priviben.
Megfertőzött rendesen.Mindig van valami agyatlan ötletem.
Most tényleg tudnál segiteni.Szorosan nem de akár még témába is véghat.Nézz be ide.:Deszulfátor

150V/200V-os FET-ek kerülnek bele.
Vezérlés mikrokontrolleres, egy AVR fogja felügyelni és vezérelni. Ez kapcsolódik egy központi vezérlőhöz ARM alapú 48/96MHz.

IGBT isszonyatos disszipációjával van nekem komoly gondom, azért nem azt választottam. Bár győzzetek meg az ellenkezőjéről. Végül is a topik az ész-érvekről szól.

Kapcsolófreki majd próba alapján eldől. Árammérésre vélhetően egyszerű söntöt használok... 2-5mV nekem már bőven elegendő 200A mellett. 5mV, 200A mellett a sönt disszipációja ~1W. Mivel rendkívül nagy felbontás nem kell, így nyugodtan lehet erősíteni egy 50-100mV-ra, amit mérek.
De van elérhetően 500A-es méréshatárú hall elemes árammérő is.

Buszrendszer kommunikáció és a motor meghajtás az én elsődleges feladatom. Több személyes projekt.

Méregdrága FET... Egy szükséges IGBT kb. 50E Ft, és átlagban a maradék fesz 2V. Azaz kb. 400W-tól kellene normál üzemi állapotban megszabadulnom... Kontra a max 50W-al és a 3x4000 Ft-al.

Szerk: Javítva.

"Árammérésre vélhetően egyszerű söntöt használok... 2-5mV nekem már bőven elegendő 200A mellett. 5mV, 200A mellett a sönt disszipációja ~1W. "

Álmok... hozzá a zavarjelek...

"De van elérhetően 500A-es méréshatárú hall elemes árammérő is."

Persze, van mindenféle, csak győzd megfizetni. Amire gondolsz, az lassú lesz. Az a tekercses megoldás amit rozsda használ, ennél jóval egyszerűbb, gyorsabb, megbízhatóbb és sokkal olcsóbb.

Milyen típusú FET-et akarsz használni, amiből 12000,-Ft-ért max: 10 W disszipáció lesz? 200A-en?

IGBT-vel, 2V x 200 A = 400W. Valóban. Ekkor 20 kW körül megy a motorba. Ez ugye nagyon ritkán van, mondjuk egy erőteljes gyorsításkor. Különben, egy ilyen kis autó néhány kW-tal elgurul mondjuk 80-nal. Tehát, a veszteség jóval kisebb lesz. Melyik IGBT-re gondoltál, amelyik 50,-eFt-ba kerül?

Zavarjel:

Mivel nem szabályozó bemeneti paraméter, hanem tájékoztató, így zavar terheltségére megfelelő szűrés lehet a szoftveres.

Hall elemes árammérő: Mivel nem kereskedelmi projekt, így a saját tulajdonomban lévő egyetlen egy áram szenzort beépíteni 0Ft.

IGBT: SKM400GB128D.
58000 Ft

FET: IXFN150N15. Ez 150V, ami lehet a tüskék miatt kevés lehet, így a másik a IXFN106N20, ami 200V 106A. Ezek egy árban vannak.

N15:
Rdson = 12.5mOhm @ 75A
200A / 3 fet = 66A / Fet. P = 66A^2 *12,5mOhm = 54W

Most látom, már kicsit este van... Elírtam az előbb a disszipációt, fentebb... 10W helyett 100W.

Heló Topi!

A motorral kapcsolatban:
Azt hogy soros, párhuzamos gerjesztés fontos lenne ledönteni mert a két megoldásnak esetlegesen vegyítve a kettőt teljesen más karakterisztikái vannak.

A sorosról: Itt ugyebár az egész armatúraáram átfolyik a gerjesztőtekercsen. Tehát a kezdeti pillanatban ha nincsen terhelés a motoron akkor az Ia=0 amiből eredően a gerjesztőáram is nulla. Egyenáramú gépeknél az alap kitétel, hogy gerjesztés nélkül nem szabad járatni a motort, mert a maximális fordulatot elméletileg semmi sem fogja korlátozni, gyakorlatilag a súrlódás meg ami esetleg rajtavan kis terhelés.
Tehát ezeket elsősorban olyan helyekre használják ahol alapban nagy terhelés van a motoron pl vontatás.

Valamint az autókban a generátor is soros motor. Ugyebár ott is rajta van a generátor a főtengelyen (vagy minek nevezzem).

Kompand ellenkompand akkor van amikor csereberéljük a vegyes gerjesztésű motoroknél a gerjesztőtekercsek bekötési polarítását.
Kompandnál összeadódnak a gerjesztések hasonló az Uk/Ia karakterisztika mint egy feszültséggenerátoré.

Ellenkompadnál pedig kivonódnak egymásból a gerjesztések, itt erősen eső jellegű a feszültség.

Úgyhogy mindenképpen jó lenne a motorról valami adatlapot szerezni.


A soros gerjesztőtekercs kevés menet vastag vezeték, mivel átfolyik rajta az egész motor árama, a párhuzamos tekercsek sok menet vékony vezeték.

Olyan gerjesztő tekercs nincs amiből mindkettő kialakítható!

Tehát 1 fet 54W.
Egy fullos meghajtáshoz teljeshídra lesz szükséged ami ebben az esetben 4x 3db fet.
Mivel mindig 2 átlós fetpár vezet így 6x54W a vezetési veszteség amire még rájön a kapcsolási veszteség.
Hacsaknem valami módon lágy kapcsolásúvá lenne téve a híd. (mostanában ez a mániám )

Esetleg nem gondolkoztál még sima TO220-as feteken?
Bővebben: Link

Kb tizedannyi kerül mint az IXFN csatorna ellenállása kisebb fürgébb is.
Az alacsony veszteség érdekében lehetne többet használ mint az IXFN-ből és akkor az áramok is eloszlanak fetenként.
Ezekhez is kilehet alakítani rézlemezből vezetőkereteket.

Az IGBT nem igazán alkalmas ilyen alacsony feszültségre. A karakterisztika szerint Uce=1,6V@200A
3 fetet párhuzamba kapcsolva már csak ennek a fele.

Ráadásul ezekből az IGBT pakkokból kellene 2db a teljes hídhoz.

Kell a teljes híd? Én egyszerűen mágneskapcsolóval terveztem az irány fordítást.

Kizárólag N-es feteket terveztem bele. És egy brutális mágneskapcsolót. Nem szükséges pár ms alatt irányt váltani (meg amúgy sem lehetne), hogy indokolt lenne a teljes híd szerintem.

Kisebb TO220-as FET-ekkel az lenne a bajom, hogy eltérő időben és mértékben nyitnak, így "egyenlőtlenség" miatt túlzott áramok jelenhetnének meg.

Szerk: FET adatlap... Igen, szép nagy kamu ez a 104A... Megnézem az egész TO220-at, meg a lábait amikor átmegy azon a vékony vackon 104A...

Szóval nem 10 W a veszteség? És még számold hozzá, hogy ki- és bekapcsolási veszteség is lesz, ami összemérhető a vezetési veszteséggel. Az általad említett FET-tel 0,8 V körül lesz az Uds feszültség, ha a FET bekapcsolt. Feltéve, ha a réteghőmérséklet 25 celsius fokos. Mivel az lesz vagy 100 fokos, ez a 0,8 V is felmegy legalább 1,5 V-ra. Mindjárt nem olyan szép, mint első ránézésre. Egyébként, vannak olyan IGBT-k, amik kisfeszültségűek - talán 200 V körüliek, - de nem esik rajtuk csak 1,2 V, vagy még kevesebb.

Én az FDH.hu-n néztem az árakat, egy ilyen 150V-os FET 7.859,-Ft+ÁFA... lehet, hogy máshol olcsóbb, de biztos nem 4000.

Nem ilyen drága IGBT-t kell használni. Van ennél jóval olcsóbb is, mondjuk 2000,-FT/db, 4 darabbal már egész jól meg lehet csinálni. Nem beszélve arról, hogy az SKM nem való ekkora frekvenciára. Tekintetbe véve, hogy az IXYS FET-ekből is hármat akarsz párhuzamosan kötni, ez sem jelent nagyobb problémát.

Saját szememmel látom hogy 4100-4400Ft az általam említett FET.

Minden nagyobb alkatrész kereskedelemben disztribútori árlistát nézek, ami cégünkre vonatkozik. Nem tudom mennyi az ajánlott eladási ár, azt nem néztem.

"Egyenáramú gépeknél az alap kitétel, hogy gerjesztés nélkül nem szabad járatni a motort, ... "

Meg azért sem, mert ha nincs gerjesztés, akkor nincs mágneses tér, nem forog a motor, nincs a motornak indukált feszültsége és semmi nem korlátozza a felvett áramot, ami akkora lesz, amit az ohmos ellenállása meghatároz... vagyis, baromi nagy.

Nem lehet, hogy a terheletlen állapottal tévesztetted össze a gerjesztés nélküli állapotot?

Nem muszáj teljes híd, csupán felvetettem, ha fullos meghajtót akarsz akkor arra van szükség.

Ezeknek a feteknek az egyszerre nyitását jó meghajtással meglehet oldani 5-10ns-on belül simán.
A 104A természetesen vicc, de a 200A pl 8db fetre elosztva más csak 25A ami sima ügy.

Ha a fetekkel párhuzamosan elhelyezünk kondikat akkor kikapcsolásnál teljesen leveszik a terhet a fetekről, bekapcsolánál pedig a feteknek úgy is a diódájuk vezetnek, amik elég jó közelítéssel egyszerre nyitnak.
(de ez már tehnikai megoldás)

Egy motornál mi értelme lenne ha nem lehetne terheletlen állapot?

Ui=k*fluxus*n

Ebből az jón le ha a fluxus nulla akkor n az végtelen.

Üresjáratban, motoros üzemben pedig a helyettesítőkép alapján Ui=Ukaposcs.

Ha van a fiókodban egy ekkora mágneskapcsoló, akkor nincs baj, mert nem kell megvenni. De azért nem lenne baj, ha lenne rajta ívoltó kamra is, mert ha valami hiba miatt megszakít mondjuk 200 A-en, akkor nem fog kialudni az ív... esetleg felgyújtja az autót. Egy ilyen mágneskapcsoló már jóval drágább, mintha teljes hidat építesz... És ha teljes híd, akkor már lehet visszatáplálós is. ( félhíddal is lehet, plusz mágneskapcsoló a hátramenetnek )

Amit Cimó javasol, abból 4 db kellene 200A-hez és ez már nagyon biztonságos. Semmi probléma nincs azzal, hogy több FET-nek kell egyszerre ki-be kapcsolnia. Egyébként, ha ilyen probléma felmerül, akkor az az IXYS-nél ugyanúgy megvan...

A 200A még csak 20 kW! Nem lehet, hogy több áram kellene? Vagy nem is akarsz több áramot?

Nem kamu a 104A. Szerintem, az IR talán a világ legnagyobb FET gyártója, fejlesztője, nem hiszem, hogy megengednének maguknak egy blamázst. Rövid lábbal kell beforrasztani egy rézsínbe és akkor az is hűti, biztosan jó lesz.

Akkor itt a nagy kérdés... 4000Ft/FET kontra IGBT.
Dobjuk el a disszipáció kérdését...

Ár kérdése: A legolcsóbb IGBT-t amit találtam az 42E Ft és az 400A 1200V.
Ez ebből a FET-ből viszont 10 db lenne, azaz közel 1,5kA-nek megfelelő áram...

Nem néztem még mágneskapcsolót. Köszönöm hogy felhívtad a figyelmem ennek árára. Nézelődök, mit találok.
Egy 80A-es mágneskapcsoló rendelkezésemre áll, de sajnos az édes kevés lesz.

Nem az jön le, hanem, hogyha a fluxus nulla ( mert nincs gerjesztés ) akkor az Ui is nulla, ( hiszen gerjesztés nélkül nem forog a motor!!! ) tehát baromi nagy az áramfelvétel. Ezért ne járassuk a motort gerjesztés nélkül. Az már egy másik kérdés, hogy a soros motor terhelés nélkül jó nagy fordulaton fog forogni, amit csak a surlódások korlátoznak. De valamennyi áram folyik rajta, tehát, van gerjesztése, így Ui is van, tehát, nem jelent rövidzárat az őt megtápláló generátornak. Erre írtam, hogy összetévesztetted a gerjesztés nélküli állapotot a terheletlen állapottal.

Honnan jön a másfél kilóamper? Mégiscsak túl akarod terhelni a motort, mondjuk indításnál az ötszörösével? Nem probléma, csak akkor tényleg kell bele a FET, méghozzá nagyon sok. Képzeld, mibe kerül ez az IXYS-ből...

Az IGBT-ket is lehet párhuzamosan kapcsolni... ezzel nem akarlak rábeszélni az IGBT-re, de azt is célszerű megvizsgálni.

Én, megelégednék egy 300A-es árammal. Ezzel egy ilyen kisautó legalább úgy fog gyorsulni, mint egy 100 lovas közepes nagyságú autó. Nem beszélve arról, hogy nincs az az akkumulátor, ami szeretné az 1,5 kA-t...

Megnéztem a mágneskapcsolók árát. Egy 200kW-osnak titulált (800A @ 250V) mágneskapcsolóra legalább szükségem lenne, egy hozzávetőlegesen 200 ezer forint.

Egy közbenső fogaskerék az áttételnél kb. 30E plusz költség maximum, ha a fix 1:4-es áttételt használjuk.
Azt hiszem mechanikus lesz az irány váltás... Akár eredeti váltóművel, ha azt benne hagyjuk.
Holnap beszélek azzal a cimborával aki az autó mechanikai átalakítását végzi majd, meg a gépész illetővel is váltok erről pár szót.

"Ha a fetekkel párhuzamosan elhelyezünk kondikat akkor kikapcsolásnál teljesen leveszik a terhet a fetekről, bekapcsolánál pedig a feteknek úgy is a diódájuk vezetnek, amik elég jó közelítéssel egyszerre nyitnak. (de ez már tehnikai megoldás)"

Igen, ha tudsz rá valamilyen ZVS elrendezést. Egy rajzot linkelhetnél, mire gondolsz. Különben csak hardswitch és nem a FET-ben levő dióda, hanem az alatta levő dióda fog vezetni. A bekapcsoláskor meg ettől a diódától veszi át a FET az áramot. Ugye, lesz egy kis Qrr probléma. Bár, az általad javasolt FET nagyon jó ilyen szempontból is.