Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikus szulfátoldó (Akku aktivátor)
Lapozás: OK   10 / 86
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Az induktivitás minél kisebb annál gyorsabb tüskék lesznek.
A trafó méretezése úgy történik, hogy a vas ne telítődjön.
Ezt már egyszer leírtam a nagyteljesítményű DC motoros topikban.
Érdemes egy árammódú vezérlést csinálni (UC3843) ami lekapcsolja xA-nél a fetet.
(#) sebes válasza mrbini hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Ha visszaolvasol, akkor megtalálod a működési leírást, de azért röviden próbálok segíteni. Valami nem igaz a leírásodban, mert a feszültség a kondin addig emelkedik, amíg be nem kapcsol a tirisztor. Ha nem kapcsol be, akkor folyamatosan töltené a rendszer a kondit, persze nem a végtelenségig, hiszen vannak terhelések. A rendszer akkor állítja le a kondi töltését, amikor a tirisztor kinyit és a kondi feszültsége hirtelen leesik 40V-ról 12V-ra, ekkor bekapcsolja a LED-et és az 5-ös lábon leállítja a kapcsolgatást.
Persze ha elszállt a tirisztor, akkor lehet, hogy átvezet és nem engedi a feszültséget 40V fölé...
(#) mrbini válasza sebes hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Szia!
Köszi a gyors választ. Időközben méregettem még és a következőket tapasztaltam: kivettem a tirisztort és kipróbáltam működik. Kicseréltem kissebre a zenert (27V) és akkor sem gyujtotta be a tirisztort. Létezik hogy a tirisztoron megnövekedik a gate áram és ezért nem tudná begyujtani?
(#) Stewe válasza rozsda hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
A töltés kémia, a regenerálás valóban fizika. Annyit tennék hozzá, hogy nem leverni akarjuk az ólom-szulfátot, hanem csak porózussá tenni. Az ólom-szulfátra szükség van, éppen az adja az energiát, hogy a lemezek aktív anyaga visszaalakul ólom-oxiddá.
(#) Inhouse válasza rozsda hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Nem láttam a Forexesnél a 100A-ert, nem tud olyat. Tulajdonképpen lüktető egyenfeszültséggel tölt, esetleg még lehet benne kisütés a negatív félperiódusban.

Egyébként a kisütött kondinál hogyan lehet elkerülni annak károsodását?

Üdv
Inhouse
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Azért óvatosan kell ezzel a trafóssal bánni.
10A 100 meneten 1KA nyi gerjesztés, egy sima zárt ferrit pár amtertől is telítésben van.
És a menetszám áttétel határozza meg az áram áttételt is, tehát sok primer és kevés szekunder kell.
legkevesebb gerjeszés 1menetű szekundernél lesz, ha 300A kell, akkor az máris 300A gerjesztés a magba, ez kb E42 magba 1,5mm légrés (9mJ energia!!).
Primernek meg elvileg mindegy. A gerjeszés (N*I) legyen 300A (pl 300menet*1A vagy 150menet*2A...).
A mag AL je várhatóan 200nH körül lesz, a primer induktivitása az áram felfutási meredekségét határozza meg (nem fontos paraméter most).
1 és 300 menet között elég nehéz jó csatolást létrehozni, lehet, hogy a fet kifekszik egyből.
talán alulra a szekunder rézszalagból (több rézszalag közöttük papír szigetelés, bírja a meleget -> forrasztás) felülre meg a primer, akkuhoz vezetések nagyon rövidek nagy keresztmetszetűek és litze szerűek legyenek (bármelyik verziónál)
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
arra figyelj, hogy a poti és a soros ellenállás egy feszosztót képez, ami maximalizálja a kondi feszültségét.
poti legyen a nagyobb értékű -> bár ebből az fog következni, hogy gyorsan fogy ismétlődni a folymat (talán nembaj).
(#) rozsda válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Megőrülök.Ezzel az egyszerű kapcsolással nemtudok megbirkózni.
Bármit követek el nemtudom elérni hogy a kondit a tirisztor ne 32V-on hanem magasabb feszen süsse ki.
Bármilyen feszosztót teszek a P1 hejére,csak akkor dolgozik ha a plussz felé nincs nagyobb ellenállás 10K-nál.Próbáltam kis értékekkel,aztán nagy értékekkel,feszosztó nélkül soros ellenállásal a diakra.Raktam a diakkal sorban egy 2.2K és a két végéröl egy 100 és 470n kondi a foldre de semmi javulás.
Volt olyan hogy a kondi feltöltött 50V-ig és a diakon 32V-volt de nem billen át.Volt hogy a diak feszültsége 33V és 28V között ugrált de a tirisztor nem nyitott ki.
A diak szinte mindig eléri a 32V-ot de olyan mintha kapcsolás előtt valami elkezdené kisütni lassan a diak kondiját.
Hát hogy a fenébe kell ezt múkodésre birni?
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
nagyobb kondival nem próbáltad?
(ami a feszosztó és a diac között van)
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 9, 2010 /
 
Nem nagyobb kondi kellene, hanem kisebb, mert ezekszerint ha a diacra kerülő feszültség emelkedési sebessége egy bizonyos határ alá csökken, akkor a diac nem határozottan, lavinaszerűen nyit ki, hanem csak kismértékben, a könyökpont egy részén beáll, és ez már egyensúlyt tart a töltőárammal és igy nem tud a kondi feszültsége tovább emelkedni.
Ki kell kisérletezni, mekkora a mostaninál kisebb kapacitás, ami még begyújtja a tirisztort, de még a diac is határozottan működik nagyobb értékű osztási aránynál is. Ha nem jár eredménnyel módosítani kell a gatevezérlést.
(#) sebes válasza mrbini hozzászólására (») Szept 10, 2010 /
 
Lehet, hogy "elfáradt" a tirisztor. Próbálj meg betenni egy újat. Esetleg még mérd meg a gyújtóköri ellenállást, hátha nem érintkezik, vagy tönkrement.
(#) mrbini válasza sebes hozzászólására (») Szept 10, 2010 /
 
Ellenállást megmértem az jó tirisztort meg jövő héten veszek 1-et és kicserélem.
(#) rozsda hozzászólása Szept 12, 2010 /
 
Sziasztok mesterek.
Hát nembirok a tirisztorossal.Az istennek nem akar billenni a diak.Elbonyolitani meg nem akarom tulságosan.Van még egy egyszerűnek tűnö ötletem de segitsetek benne egy kicsit.Arra gondoltam hogy a diakkal sorba rakni egy tranzisztort ami egy beállitott feszültségnél teljesen kinyit.Ezálltal gyorsan feltölti a diak kondiját ami várhatóan kapcsolni fog.Valaki rajzolna nekem egy ilyet?
Bár sok jövőt nem fűzök hozzá.Picit utánnaolvastam a neten a dolgoknak és nemigazán találltam utalást a ritka (10-15s) de nagy impulzusok hatásosságára.
Érdemes itt böngészni.:Desulfator Vannak leirások és kapcsolási rajzok is.A rádiótechnika 2007/7-es számában is van egy nagyon hasonló elven működő kapcsolás.Azt irják hogy az inpulzustöltés hatásosan bontja a szulfátot.(nem regeneráló töltőröl van szó ahol a szinusz pozitiv periódusában töltünk a negativban pedig a töltőáram 1/10-ével kisütünk.Bár köztudottan ez is hatásos) Hanem ez is egy tekercsre kapcsolja rá az akksit és mikor eléri a kb 10A-ert kikapcsolja a fetet ami indukál egy kb 50V-os fesztüskét.És mindezt 1KHz-en teszi.
A fentebbi linken 2-6KHz értékeket irnak.
Szereztem kölcsönbe egy ilyen aktivátort és pár napja rajta lóg egy öreg 11V-ra merült akksin.Most lehet hogy én gondolom rosszul de ha ez a kis ketyere csinálna valamit akkor az akksinak a kapocsfeszültségének meg kellene emelkedni egy minimális mértékben.Hisz a szulfát bontásával több elektrolit éri a lemezeket.Direkt egy lemerült akksira tettem rá és nem is akartam feltölteni előtte.Lehet 3 nap kevés neki de 3 hét után már az akksit is lemeriti szép lassan és akkor megint oda a bizonyiték.

Cimopata.:
Rajzoltam valamit az UC3843-al.Étnézed nekem?Ezzel elvileg tudom állitani a frekvenciát és 5A-tól xA-ig a kikapcsolást.Szerintem másra nincs is szükség.Fetnek és diódának elegendő a 100V-os tipusok?
A mag kérdése még képlékeny de a méretezés menni fog.Viszont a tekercselés kialakitásában segits egy picit.
Dani irta hogy a szekunder legyen rézszalagbol.Ez szuper mert van is itthon ilyenem.Szóval akkor a csévetest teljes magasságában ráhajtok egy menetet rézlemezböl,szigetelem és utánna elkezdem feltekerni a primmert.Mondjuk elkezdem balrol-jobra majd a következő sort jobrol-balra és igy tivább.Ezt igy kell elkésziteni?És akkor hogy lesznek a tekercs kezdetek és végek?
(#) rozsda válasza rozsda hozzászólására (») Szept 12, 2010 /
 
Most jut eszembe,ennél a kapcsolásnál nemigazán kellene pufferkondit használni mert az benyeli a tüskéket.
Max az IC táplábára egy 100n+47u.Vagy nem lessz még az is sok?Bár ott meg valaminek lekell nyelni a fesztüskét mert kinyirja az IC-t.
Jól gondolom?
(#) mex válasza rozsda hozzászólására (») Szept 12, 2010 /
 
Kellene snubber vagy a trafó primerre, vagy a fettel paralell, különben átüthet.
(#) Inhouse válasza rozsda hozzászólására (») Szept 12, 2010 /
 
Ez a kis aktivátor inkább megelőzésre van, semmint helyrehozásra. Azt írják arra is jó, hetek alatt talán. De szerintem feltöltött akkura rakd, ne egy lemerültre...

Üdv
Inhouse
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 12, 2010 /
 
A VFB-ről nem a GND-re menjen a 10k-hanem a Vref-re.

Nézd meg az adatlapban a blokkvázlatot és gondold végig mikor fog lekapcsolni a kimenet.
Akkor amikor a COMP leosztott feszültsége és az Isense keresztezi egymást.

Az IC-táplálását egy ellenálláson keresztül kellene megoldani és utána 100uF.
Azt majd nem engedi át a tüskéket.

Valamint még fontos, nézd meg a szimulációmat. Nem véletlenül tettem be a Uds fesz.

Amekkora a trafó áttétele annyi szorosára fog emelkedni a Uds amikor vezet a dióda.
Ugyanis amikor vezet a diófa visszafele, akkor kb 12V jut arra az 1 menetre, mellette meg ottvan a 10 menet és ez a 12V*10 hozzáadódik még a 12V tápfeszhez, így a drainen lesz egy 132V-os tüske.

Tehát nagyfeszültségű fet kell. Az áttételnek megfelelően.
Ráadásul, ha szar az aksi és az áram rásütésekor pl 30V felszalad a kapocsfesz akkor a drainen felmehet a fesz 400V-ra is.
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Szept 13, 2010 /
 
Tényleg benéztem az UC bekötését.Pedig ezt már egyszer a fejembe verted.Még jó hogy valaki figyel hejettem.Mindenesetre módisitottam és igy már akár minimális áramnál letudom kapcsoltatni a fetet.
Hát itt tényleg korrekt feszültségekröl van szó.Amilyen egyszerűnek tűnik a dolog annyira összetett is.Mindenesetre rendeltem egy 800V/13A-os fetet.(lehet többet kellett volna? )Diódának meg jó a 100V-os is.
A fetre berajzoltam egy sznubbert is.Erre mondhatnál valami tapasztalati értéket kezdésnek aztán majd kisérletezgetek vele.Esetleg érdemes volna még egy varisztort is odatenni?
Kezdésnek van egy kis PC tápbol kitermelt EI magom.A vas keresztmetszete 1.2cm2. 10 menettel mértem rajta 860uH-it.Na erre feltekerek egy menet rézlemezt szekundernek és 26 menetet primmernek.Igy 1mm-es légréssel nagyábol 100uH lessz és 10A-os gerjesztésnél az indukció 0.3T fölött lessz. De egyenlőre úgysem 10A-al inditok.Már lehet hogy igy is túl sok az áttétel kezdésnek.
Erröl mi a véleményed?
A kapcsolást hogy tudnám letesztelni a trafó nélkül hogy rendesen működik e? (kicsit tartok az első inditástol) Ha csak a primmert kötöm be egy visszafutásdiódával akkor megtudom nézni hány ampernál kapcsol kia fet?Tehát működne igy is az áramkör?
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 13, 2010 /
 
Diódának és 40-50V körüli shottkyt ajánlok kb 100A-nyit.

A snubber az egy érdekes dolog, hirtelen én sem tudok értéket mondani.
Varisztor felesleges, esetleg tranziens diófa (suppressor).
A trafóméretezéshez kevés az adat.

Teszteléshez elsőnek ellenőrizd, hogy kikapcsol e a megfelelő értékű söntfeszültségnél utána pedig akár mehet rá az akkura élesben, mondjuk 10A/20A kezdő próbával.
Ha jó akkor áttekerheted 10/100A is vagy többre.
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Szept 17, 2010 /
 
Szia.
Sikerült összedobnom a kapcsolást.Múkodni múkodik de a végeredmény még nem az igazi.Felraktam pár képet a mérésröl.Szerintem a Vds és a shönt jelalak az rendben van.(a shönt értéke 0.22 ohm) A harmadik mérés az akksi pozitiv sarkán lévő 0.11ohm-os ellenálláson eső feszültségröl készült.A kettős időalappal ránagyitottam hogy jobban lehessen látni a tüskét.
A trafó szekundere kapott egy menet rézlemezt ami a csévetest egészét betakarja.Primmernek meg feltekertem 25 menetet.Kb 0.6mm-es légréssel 170uH az induktivitása.
A mérés alapján a shöntön 4.5A-nál kapcsol ki a fet.Az akksin lévő méröellenálláson pedig 18A-os csúcsokat látni.Ez az 1/25-ös áttételböl igen karcsú eredmény.
Most próbaképp áttekerem a trafót.Több primmer menet,nagyobb légrés.
Azt mi okozhattya hogyha föntebb tekerem az áramot akkor 2khz hejett egyszer csak felugrik a freki 8khz-re és ha tovább emelem az áramot akkor csökkenni kezd a kapcsolófreki.És olyan mintha nem esne nullára az áram a shöntön.És ilyenkor melegszik a fet rendesen.Azt hozzá kell tennem hogy próbapanelon van összepókozva az egész.
Mi a véleményed az egészröl?

Ui.:
A mérések 0.1ms Time/Div állásban készültek és a mérőfej 10x osztón volt.És a Vds szerintem forditva mértem.
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 17, 2010 /
 
Több primer semmiképpen sem kell.
Inkább kevesebb menet és nagyobb megengedett áram.

Nem lehet hogy a szkópon annyira vékony a tüsi, hogy elveszik?

A 0,11Ohm mérőellenállás sok.
Nagyon megemeli pluszban az akku feszültségét.
Vágjál valami rézdrótból egy darabot.
1m 1,5mm-s rézdrót az kb 10mOhm.

A DS jelalak meg szerintem furcsa, de nemilyennek kell lennie.
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Szept 17, 2010 /
 
Kipróbáltam 100 menetes primmerrel és már minimális áramnál begerjed.Ha lentebb veszem a kapcsolófrekit akkor segit rajta egy kicsit és fentebb mehetek az árammal.
Hát ebböl azt szűröm le hogy minnél kissebb primmer induktivitásra van szükség mert olyan mintha nem volna elég idő kialakulni a kellő áramnak a primmeren és összeér a két ciklus.Vagy nem is tudom.
Holnap próbálkozok tovább de azt gondoltam hogy az áramcsúcsok mérése problémás lessz.
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 17, 2010 /
 
az UDS mérésnél hiba van, átlapolódás van a jelben vagy 2 csatorna is van egyszerre.
Ezt mérd meg mégegyszer, de akkor csak egy sugárral, vagy a másik sugarat told el függőlegesen, hogy elkülöníthető legyen melyik melyik.

Uds.PNG
    
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 17, 2010 /
 
100 menet?
Ezekkel a próbálkozásokkal maximum tönkrevágod a cuccot.
(#) rozsda válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 18, 2010 /
 
Ez az Uds egyre jobban nemteccik nekem sem.
Szerintem valami zavar vagy ahogy mondtad átlapolódás van és ráadásul mindegyik mérésnél benne van.Ahogy a kép baloldalán látszik hogy csak az CH2 van bekapcsolva.De ma már elbirtam tüntetni a mérésböl.
100 menet nem jött be,most pedig 20 menet van és az induktivitás 80mH.Igy 6.5A-ig tudom csavarni,utánna csúnya zavar van.
Próbálkoztam 1méter,2mm-es rézdróttal mérőshönt gyanánt.Egyszerűen olyan keskeny a tüske hogy nembirom eldönteni hogy hol is lehet a teteje.
Próbálkoztam különböző értékű snubberrel.
De az Uds jelalakja semmit nem válltozott.Ránagyitva pedig abszolút nem egyértelmű számomra hogy hol is zár le a fet.
Az nemlehet hogy kevés az egész cuccnak a tápfeszültség?
Még nem adom föl,de adhatnátok pár jótanácsot.
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 18, 2010 /
 
80mH sok

Nekem van itthon 1 aktivárot ami ilyen elven megy csak a vezérlés sima 555, nincs áramkorlát hanem szabadon fut.

Node nem is ez a lényeg hanem, EE42-es mag van benne 3mm légréssel itt fordítva vannak a dolgok, kisütős elven működik, ezért a menetek fordítva vannak primer az 6 menet szekunder az kb 20.

Lényeg hogy nincs nagy különbség, így az összes induktivítás is alacsony(kb 100uH). 80mH nálad eléggé sok. Lehet telítésbe megy a mag és bár az áram nő, de a szekunderre átadott áram már kisebb lesz.

Próbáld meg még több légréssel és nagyobb maggal.

Uds el most ne foglalkozz az áramok a lényegesek.
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Szept 18, 2010 /
 
ÚÚÚ.Bocsi,elirtam.Nem mH hanem 80uH.
Kicsit irnál többet erröl a kisütős módszerröl?Hogyan is működik?Nem az 555 része érdekel hanem hogy milyen jelet kap a primmer és mi történik a szekunderen.És hogy van e valami gyakorlati tapasztalatod a hasznával kapcsolatban.
Valahonnan dzsuvázok egy nagyobb magot és azzal próbálkozom mert nekem is gyanus ez a pici mag.
És mi van ha légmagos?Kiveszem a csévét a magbol aztán majd lessz valami.
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 18, 2010 /
 
Igazából nem tudom, hogy számít e valamit, hogy kisütöm vagy rásütöm az akkura az áramot.

Sokat még nem használtam, csak megcsináltam.

Be van állítva a fetnek egy keskeny kitöltés és azzal sütögeti ki az akkut egy induktivításon keresztül, utána a visszafutó diódán keresztül vissza is pumpálja az akkuba.

Tehát az elv ua. csak fordítva kisütéssel.
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Szept 19, 2010 /
 
Hát most vagy én számolok valamit rosszul vagy itt nagyon durva dolgok vannak.
Az 1méter 2mm-es rézdróton méricskéltem a feszültségesést.Ez elvileg 0.006 ohm.Ahogy nézegettem a képernyőt simán megvoltak a csúcsok 25V-osak.Ohm törvénye alapján ez 25/0.006=4166A .Létezhet ez?Vagy valamit csúnyán benéztem?Bár az is igaz hogy ez nagyon rövid ideig tart.Talán semmi hatása nincs.
Most egy 9AH-ás akksin van rajta.Már a töltést sem akarta vanni.Rajta is hagyom egy darabig.
A két jel ugyan az csak más felbontásban.
Mi a véleményed?
(#) (Felhasználó 54221) hozzászólása Szept 19, 2010 /
 
Felpuposodott Lítium akksira van megoldás?
Következő: »»   10 / 86
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem