Ha adsz ra penzt megcsinalom Nagyon egyszeru amugy, kell egy mondjuk 640x480-as ccd, ele 905nm-es szuro, majd egy 180 fokos halszem optika. Igy csak 905nm-en megvan a kepalkotas. Mar csak fel kell dolgozni, hogy milyen iranybol mernek. Ekkor arra az iranyra kell egy sajat sebessegmerot iranyitani mas hullamhosszon(mondjuk 700nm korul). Ezzel megmered a valos sebesseged, es mar lehet is szamitani a visszalott impulzusok idoziteset. Kicsit koltseges de szerintem fel misibol ki lehet hozni kb.

Amugy a sztorihoz visszaterve: Ha nekem van egy szamitogep vezerelt kovetesi tavolsag tarto a kocsiban, ami szinten 905nm-en megy, akkor en is feljelenthetem a rendorseget a BTK 300/C megsertese miatt, ha a sebessegmerojukkel megzavarjak?

Ha az általam kiadott jel zavarja a hálózatokat, akkor a mérőjel is tehát a rendőrök sem használhatnák?!

Azért ezt remélem Te sem gondolod komolyan.. Megkeresed,hogy honnan mérnek, inditasz egy távolságmérést abba az irányba,kiszámolod a szükséges idözitéseket és kilövöd a jelet - mindezt 0.3mp alatt ,mert ennyi idöre van szüksége még egy bénább lézernek is arra,hogy megmondja a sebességedet

Azt nem mondtam, hogy nincs benne kihivas Szervoval iranyba allitani a merofejet milliszekundumos nagysagrend. Merest is 10-50ms alatt lehet csinalni. A normal sebessegmerok a pontossag miatt ilyen lassuak. De legrosszabb esetben addig fixen blokkolsz mig az iranymerest, iranyba allitast es kiertekelest nem csinalja meg, aztan pedig ugy zavar, hogy a megadott sebesseget mutassa a mero.

Szevasz.Kellemes ünnepeket.Neked mi a véleményed akkor ha rámlőnek és én haladok a fegyver felé és én ugyan azt az impulzust lövöm vissza csak hamarabb 2us mal?Akkor is úgy véli hogy állok vagy mivel haladok felé változik az impulzusszélesség.Csak azért kérdezem mert a prolaser3 30méternél HELP-ET írt.

Hogy PL3-nál mit jelent a HELP azt nem tudom,de az én lézerem akkor irja,amikor az elem gyengül benne -ha blokkolják,akkor csak távolságadat van -vagy INVALID a kijelzön

Hali. BK neked is.
Szal ezen mar atragtuk magunkat parszor, de mondom: Ekkor ha
- 300 meternel tavolabb vagy, akkor a mero 300 meterrel kozelebbinek fog latni. Sebessegadat ugyan annyi lesz.
- pont 300 meterre vagy, akkor mint ha nem is blokkolnad.
- 300 meternel kozelebb vagy, akkor kiszamithatatlan, bizonyos tavolsagoknal blokkol(hat), mas pontokon biztos hogy nem.

Az a jo, ha az idozites valtozik. Mint mar mondtam parszor a meresi adatokat keresd ki innen. Az LI is valtoztatja az idozitest, nem veletlen, mert csak igy lesz mas sebesseg adat.

(Teszem hozza: ennek az az oka, hogy a sebessegadat abbol kovetkezik, hogy a meroimpulzus kibocsajtasa es visszaverodes utani beerkezese kozotti eltelt ido rovidul, igy ha te csak fix eltoltast alkalmazol az kvazi hatastalan. A cel az, hogy az egyre rovidebb mert idok altal tul nagy sebesseget allapitson meg vagy a rendszertelen idok kovetkezteben a meresi eredmenyek szorasa nagy legyen, es igy hibasnak minositse a merest.)

Igazad van. Azonban tapasztalatból mondom, hagyományos eszközökkel esélyed sincs ilyen pontosságra. Mármint hogy mindig ugyanannyival lősz a beérkező impulzus elé. Ezt az általunk használt eszközökkel szinte lehetetlen megvalósítani. Akármit csinálsz pár impulzus után az időzítésed csúszni fog. Ebbe belejátszik az érzékelés pontatlansága, az impulzus kiadó csatorna késleltetése, a saját kristály pontossága, a hőmérséklet és még vagy egy tucat dolog. Mondjuk a zavarás szempontjából ez nem olyan nagy baj.
Valószínűleg a pl3-at az zavarta össze hogy határértéken kívüli impulzust érzékelt.( a minimális távolságnál rövidebbet mért)
Csak még annyi, a pl3 a doksik szerint még azt is el tudja dönteni, ha az egyik impulzus a lökhárítóról, a másik mondjuk az A oszlopról jön vissza.

Itt egyedul a vevonel fellepo valtozo kesleltetes a kritikus, az osszess tobbi kompenzalhato(a homerseklet legrosszabb esetben hofokszabalyozassal, a sajat kristaly pontossaga indiferens, mivel a ket meroimpulzus kozotti periodusok szamahoz viszonyitva kell idoziteni(ugyanis a muszer orajele sem sokkal pontossabb)). Mondjuk mindezt FPGA-val celszeru megcsinalni, mert ns alatti idozitesre lesz szukseg.
A pl3-nal ez csak annyit jelent, hogy a felbontasa 50cm alatti, semmi mast. Ez meg nem ujdonsag

Már csak az a kérdés van-e szükség ilyen pontosságra?
Egyébként igazad van a vevő a legkritikusabb.

Sajnos szukseg van ra. Pl. ha 50km/h-t szeretnel allo helyzetben levo zavaroval eloallitani, akkor SCS103-nal 1 mp alatt 3200 valaszt kell generalni, es az elso es utolso valasz kozotti eltolasnak 13.88(m)/0.15(m/ns) -nak kell lenniem ami kb 92.53ns. Ez azt jelenti hogy impulzusonkent 0.0289ns eltolast jelent. Persze nagyobb sebesseget konnyebb eloallitani, 200km/h-nal mar csak 0.1ns felbontas szukseges.
A vevo pontossagan sokat lehet azzal javitani, ha lavinafotodiodaval keszul(kicsi felfutasi ido) valamint olyan munkapontban kell hasznalni, hogy ne menjen telitesbe, igy az FPGA-ban levo DSP-vel fel lehet dolgozni(jelkozep keresese, digitalis szures stb) es korrigalni lehet egy kimert kesleltetes/amplitudo karakterisztika alapjan.

Azt hiszem ez már meghaladja a képességeimet, nekem elég lenne ha blokkolna.

Ezt nem értem! A traffipax a sebességet nem legalább két impulzussorozat visszatérési idejéből számolja véletlenül? Azaz nem egy adott sorozaton belül méri a rövidülést, hanem kilő egy sorozatot és az egész visszatérése után megnézi az időt, vagyis távolságot mér. Aztán adott idő után megismétli ugyanezt. Vagyis a sebességméréshez két pont távolságát használja fel és a két mérés közt eltelt időt. (Persze elméletben, a gyakorlatban nyilván sok mérés átlagát veszi)
Ezek után nem értem, hogy miért kellene minden egyes impulzust eltolni, ha hamis sebességadatot akarsz adni?
Ha nem tévedek, elegendő lenne (mondjuk csak az scs-103 esetében és feltéve, hogy ismerjük a mérő jelsorozatát, azaz milyen hosszú sorozatot - a PPS ismert - és milyen időközönként lő ki a méréskor) ugyanilyen jelsorozatot folyamatosan adni, de olyan késleltetéssel, hogy fixen, teszem azt 40km/h-nak lássa a traffi.
Javítsatok ki, ha rosszul gondolom!

Kicsit számolgattam (inkább nem írom le), de mondjuk tény, hogy pikoszekundum nagyságrendű időzítésekkel kell variálni így is...nem hiszem, hogy ez megoldható a lökhárítóba építve...mármint épeszű költségvetéssel.

Update: Feltételezem, hogy a 3200pps az scs103 esetében nem azt jelenti, hogy minden egyes mérőjel-sorozata 1sec-ig tart és 3200db magas érték van benne, hanem olyan a mérőjelsorozat, hogy ha 1sec-ig tartana, akkor 3200db impulzusból állna. Amúgy nem hiszem, hogy egy sorozat több lenne, mint 32 impulzus, valószínűbb inkább, hogy 8. Ilyen kis időzítések mérése mellett nem gondolom, hogy több byte-ot elhasználna a a számolásra. Ahhoz iszonyat procisebesség kellene...persze csak okoskodok. Nem mérte még meg valaki véletlenül?

Én azt tapasztaltam, hogyha pl. automata módban van akkor gyakorlatilag folyamatos 3200 pps-es impulzuskiadás van.
Nem kell igazán nagy procisebesség a méréshez hiszen TDC-t használ. A mérés pontosságát csak a TDC felbontása fogja meghatározni. Így belátható, hogy minden kiadott impulzusra, rendelkezésre áll egy távolságmérési adat, csak a hibák miatt végeznek több mérést, illetve a mérő átlagol mivel a körülmények nem éppen laboratóriumiak. Ráadásul erősen benne van még a kezelő is.
Ez a mi szerencsénk, hiszen ezért lehet a mérőt megzavarni. Egyébként gyári adat, hogy az első sebességadat 0,6 mp alatt áll rendelkezésre, a továbbiak pedig 0,3 mp-ént következnek. Ebből nagyjából kiszámolható hány impulzust használ 1 méréshez.
Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a bejövő jelhez képest pSec-os időzítést jobb ha elfelejtjük.

De, csak az a sorozat altalaban 4 impulzus szokott lenni(de nem mindig). 2 db 4-es impulzus kozeperteke kozott is a lent szamoltaknak a negyszerese az idozites, de ugye akkor tudni kene, hogy melyik 4 impulzus tartozik egymashoz (vagy nem 4 hanem mas ertek).

A bejovo jelhez kepest nem kell ps-os idozites, csak a zavaro jelsorozaton belul.

Csak még az előzőhöz: még mindig nem érted szerintem a mérő működését pedig egy párszor már kitárgyaltuk.

Értem, csak megcsinálni nem tudom.

Tényleg nem értem. Elvi gondjaim vannak. Ha "minden egyes kiadott impulzusra van távolságadat", akkor hogyan különbözteti meg, hogy melyik impulzus melyik, melyik van zavarva, melyik nem jött vissza?
Csak egy példa: 3200pps-nél, mindegyik impulzus 312,5ns hosszú. Tegyük fel az első impulzus visszaverődik egy 200m-re lévő tárgyról, ennek 1,34ns a visszatérési ideje. A második impulzus mellémegy és 25km-ről verődik vissza, azaz 335ns múlva érkezik meg, de közben kiment harmadik is, ami megint jó, viszont a második előtt fog megérkezni.
Extrém példa (nyilván nem jön vissza 25km-ről a fény). De ha kalkulálunk a szóródással is (oda-vissza vert fény) simán nem tudom elhinni, hogy ez a mérési módszer működhet a valóságban. Ellentétben a sorozat-alapúval.

Az elejétől követem a fórumot, de nem emlékszem olyasmire, hogy láttam volna erről egzakt leírást (persze, lehet, hogy kihagy az agyam, vagy átugrottam valamin, akkor viszont bocs az akadékoskodásért).

Még valami, utólag: Ha a gyári érték 0,3s az első sebességadathoz, akkor valami iszonyat szar a szoftverük. 3200pps-nél ez majd' 1000 mérést jelentene! Ennél kevesebből is lehet már átlagolni, nem? Viszont, nem hiszem, ennyire biztonsági játékosok lennének a traffi tervezői...

Csak röviden: 3200 pps-nél a kiadott impulzusok egymáshoz való távolsága 312,5 uSec. Az impulzusok szélessége fix, általában 20 nsec. A a mérő kiad egy 20nsec-os impulzust majd méri az időt, hogy a kiadott impulzus mikor verődik vissza. A fénysebesség alapján kiszámítja a távolságot. (Pl fénysebesség = 300.000 km/sec, a mért idő 1uSec akkor a távolság 150m mert a fény 2x-es utat tesz meg, oda vissza megy.) Természetesen az általad vázolt helyzetben a mérő eldobja az eredményt és új sorozatba kezd. Az hogy a mérő 1 mp alatt hány mérést csinál, az a távolságmérés szempontjából nem releváns, mi azért foglalkozunk vele, mert csak ez alapján lehet a mérőt blokkolni. Legalább is szinkron módban. Hiszen a szinkron blokkolásnál azért tudunk a beérkezőnél hamarabb impulzust kiadni, mert a pps alapján tudjuk hogy mikor fog a következő beérkezni.
Na, remélem kicsit oszlattam a ködöt.

Hogy egy kicsit könnyebb legyen elképzelni

Egy csöppet sem. Ezt eddig is tudtam. (igaz, micro helyett nano-t írtam. Upsz! fránya mértékegységek... )
Csak abban nem hiszek, hogy minden egyes mérőimpulzusra van távolságadat.
A szinkronblokkoló működik, ez biztos, de nem győztél meg arról, hogy miért! Az "elélövök a bejövő jelnek" miatt vagy azért, mert folyamatosan adok ugyanazon a pps-en és az impulzussorozatot elfedem, azaz nagyobb intenzitású jeleket adok szünet nélkül és a traffi vevője nem képes megkülönböztetni a saját sorozatainak az elejét/végét, azaz hibás mérésként értékeli és eldobja.

Szerintem, ha ugyanazzal a pps-el "elélősz a mérőjelnek" semmit nem érsz el (mármint nem zavarod), hiszen így csak a távolságadatát fogod egy konstansal felszorozni, de a sebességadat pontos lesz, sőt még jobb is, hiszen nem kell a visszavert jelre alapozni, ott a blokkoló által sugárzott.

Vagyis az állításom: nem minden kiadott mérőimpulzusra van távolságadat. A Traffi egy impulzus-sorozatot ad ki és a teljes sorozatot várja vissza, majd a visszatérési időből számolja ki a távolságot.

Ha rosszul érvelek, légy szíves mutass rá, hol tévedek.

Csak egy kérdés még: ha egy impulzus ad távolságadatot, akkor hogy dönti el a traffi, hogy ez egy autó 400m-re, amiről visszaverődött a mérőimpulzus, vagy autó 100m-re, amire megint visszaverődött a mérőjel, ami már egyszer visszaverődött a traffira (azaz 2x-szer jár oda-vissza a két autó között)? Mert sorozatnál ez rém egyszerűen kiszűrhető a doppler effektus miatt...

Megnézted az a pdf-et amit belinkeltem?
Én ennél világosabban nem tudom elmondani, remélem valaki más vállalkozik rá.
Még egy kis adalékL3 gépkönyv.

Az akartam írni hogy PL3 gépkönyv.
Ráadásul amit írsz, azt nem igazán értem: mitől fog változni a sorozat össz ideje. Az szerintem csak attól függ, hogy milyen időzítéssel lőtték ki.

A belinkelt pdf egy TDC leírása, nem traffipax-é. Amúgy kiemeli, hogy a reflexió probléma lehet.

A famaIII gépkönyve pedig egy kicsit "handbook for dummies" jellegű leírást ad. A lidar-os mérés alapelvét írja le, de nem a gyakorlati megvalósítását.

Meggyőzhető vagyok, ha valaki elmondja, hogy hol tévedek. Cáfold meg azt, amit állítottam és ha jó az érv, elfogadom.
Persze, nem kényszer...ha nem akarsz vitázni, hát ne tedd.

Az ilyen merest eldobja, viszont az ilyen meres valoszinuseget azzal csokkentik, hogy kicsi a nyalab nyilasszoge, igy kb 2 km-es tavolsag eseten is a kocsin lehet tartani(azaz a kocsi latszolagos feluletenel kisebb).

Itt az elelovesnel az a lenyeg, hogy mindig mas ertekkel losz ele, igy minden impulzusra mas lesz a virtualis tavolsagod. Tehat a pps ugyan annyi, viszont a fazis kulonbozik(sot idoben valtozik).

Azért nem akarok vitázni mert számomra teljesen egyértelmű a működés. Még egy "handbook for dummies"
Csak még az jutott eszembe, hogy az általad vázolt rendszer hogyan mérne távolságot. Mert tudjuk hogy mérnrk

Ha egy mozgó autót mérnek egy jelsorozattal, akkor a visszaverődött jel torzul a doppler-effektusnak megfelelően (pár pikosec impluzusonként, de kumulatívan kell számolni). Nem az impulzus torzul, hanem az egész jel egyben nézve.

Ha 100km/h-val mész (0,027m/ms), és 200m-ről mérnek, akkor az első impulzus 1,34ns alatt ér vissza, de a második már 1,33ns alatt (ekkor már csak 199,97m-re van a kocsi) - 3200pps-os mérőjelnél.

A doppler lézer működik ezen az elven.