És ezeknek a csöveknek szép hangjuk van, vagy csak annyi hogy szólnak ?

Ha egy régi csőről lekopott a felirat honnan tudom megállapítani mi volt az?

A kisebb trafó a hangkimenő. PCL86-hoz jó lesz neked.

Köszönöm.

Ha esetleg valakit érdekel, most találtam a neten. Bővebben: Link

Köszi a választ. Egy kicsit több véleményre számitottam. (mármint a többiektől is ) De sebaj, nézelődök még egy kicsit, hátha találok valami tutibbat, mert van egy pár 6c33c-m, és ezen a hideg téli estéken jó lenne egy kis melegség!

Amit lpcollector megépített az miért nem jó ?

Nem vagyok egy 6C33C szakértő, de elég különböző a két trióda általában ami egy tokban van. Ezért nem biztos, hogy szerencsés párhuzamosan kapcsolni őket. Kicsi az esély arra, hogy ez miatt jó hangú erősítő lesz így belőle.

Erre viszont most rákérdezek. Én úgy tudom, hogy a két trióda valahogy közösítve van bennük, de mégsem...
Na most rengeteg rajzon látom, hogy a csövet egyetlen triódaként jeleníti meg, ugyanakkor pl. SE-k esetében majdnem mindig két különálló csövet használnak (PP-nél négyet). Ez most azt jelenti, hogy párhuzamosan kapcsolták, vagy hogy csak az egyik felét használják?
Például itt is 1 trióda van rajzolva, de két cső...

Igazad van, csak rosszul fogalmaztam. elég nagy e triódák gyártási szórása, ezért nehéz egyformát találni.

Belül közösítve az anód , katód , rács , de a két oldalt lehet külön fűteni , ez által lehet a két csőfelet külön -külön is használni , és egy csövön belül nagy a szórás a két trióda közt inkább ez a helyes megfogalmazás .

A két trióda a búrán belül "házasodott" így megbonthatatlan párt képez, ezért a rajzon nem is jelölik külön őket. Az egyetlen amit lehet velük csinálni, és Sturbi is ezt tette, hogy külön fűti őket, így egy-egy trióda külön is használható, persze csak csövenként egy.
A rajzokon a burán belüli párok közösen hajtottak, de amit Ticseboy linkelt be még pluszban kap egy "partnercsövet" így kvázi négy triódának kellene párhuzamosan futnia. Erről pedig 6C4C már többször is leírta a véleményét...

Itt van egy jó adatlap.
De azt hiszem nem értem. Nem rád akartam szólni, hanem tényleg nem világos a dolog.
Azt látom, hogy elvi rajzon egy trióda, aminek mondjuk úgy, hogy kétféle teljesítmény állapota van, egy félfűtéses és egy telifűtéses. Van egy darabom és nemsokára lesz még egy. Nem akarom szétbontani, hogy meglessem a fizikai kialakítását. Ez olyasmi, hogy két szeparált trióda, amik össze vannak kötve és mondjuk ha az egyik oldala kipurcan, akkor még a másik fele használható? Majd szeretnék belőle építeni, úgyhogy fontosnak érzem, hogy ismerjem kb. a felépítését, működését. Olvastam, hogy sokan a fűtés variálásával próbálják szimmetrizálni a két oldalát.

Na közben jöttek válaszok. Azt hiszem kicsit közelebb kerültem a megértéshez. Egyszerűen csak úgy képzeljem el, mint egy kétfokozatú csövet, amit lehet fél fűtéssel is használni, de nem szoktak.
Szóval ez két cső az egyben, amiből vagy egyet használok, vagy mindkettőt.

Nem akarlak elkeseríteni, de majdnem a csodával lenne határos, ha az a két cső tökéletes párt alkotna. Nekem nyolc csőből sikerült ez a mutatvány, és még szerencsésnek mondhatom magamat...
Ha csak a felét fűtöd, láthatod, hogy kisebb teljesítmény vehető ki belőle, de így már 4 trióda közül válogathatsz párba kettőt, nagyobb az esélyed. Strurbi is ezt tette.

Értem. Hát SE-nél elég a fele is ezek szerint, max nem jön ki belőle annyi szufla. Párba válogatni... azt se tudom még, hogyan kéne...
De ez is érdekel, sajnos csőmérőm nincs. Arragondoltam a GU-k esetében, hogy A osztályú erősítőben azonos előfesz mellett cserélgetve és a nyugalmit mérve lehet közeli csöveket találni, ugye?
Amúgy meg a 6C33C-ből OTL szerettem volna építeni, ahhoz meg gondolom még fontosabb, hogy jó szimmetriája legyen a kimenet "kondizatlansága" miatt.

Szerintem csőmérője itt a fórumon nem sok embernek van... én a megépített kapcsolásban méregettem a csöveket. Azonos munkaponti beállításban különböző bemeneti szinteknél vizsgáltam a kimeneten a válaszjelet, miközben figyeltem, a vezérlés hatására mennyire változik a csövön átfolyó áram.
A 6C33C-nél csak annyiban problematikusabb ez a módszer, hogy a működő cső iszonyú forró, és mintegy 10 perc előfűtés után képes csak a névleges disszipációra, így egy kicsit nehézkes volt cserélgetni őket...
(Nekem ez a leírás több hasznomra volt.)

Ez nem ugyanaz?

Értem, akkor a sejtésem a GU50-ből kifolyólag jó volt. Egyre kevesebb kedvem van ezzel a csővel mahinálni. Annyit kéne belefektessek, amiből már kijönne 6AS7-ből is OTL. Gondolom egyébként, hogy jó hangja van, mert a neten mindenfelé istenítik. Most már lesz foglalatom is hozzá. Lehet, hogy butaság, de engem a kinézete fogott meg nagyon. Egyszerűen műremek.
Gondolom a gyártók akkor vesznek párezret és abból válogatnak. Én erre szerintem sose szánnék annyit, hogy legyen elég válogatni való...
SE esetében gondolom nem kell a válogatással annyit problémázni, bár nem árt, ha a két oldal nagyban megegyezik.

Ha megfogadod szerény tanácsomat, nem építesz OTL-t. Az a párezer Ft megéri kimenőre, hidd el! Ott van Pityu 6N13Sz PP-je, nemhiába tett bele kimenőt, pedig 8 trióda van Neki oldalanként, szóval 4db cső, mert abban tényleg két egymástól (majdnem) teljesen független trióda van, így ad valami 70W-ot. De ezt pontosabban Pityu tudja.
Inkább két db 6N13Sz, mint egy 6Sz33Sz, sokkal könnyebb párba válogatni őket, olcsóbb, a foglalatot könnyebb beszerezni, és mivel több, kisebb katód van, hamarabb felfűt, és eléri a rendes anóddisszipációt

Azt valaki esetleg tudja, hogy mi értelme volt ennek a csőnek eredetileg? Az aminek gondolom, tehát volt kétféle üzemmódja?

Eredetileg nem volt kétféle üzemmód , ezt a csövet tápegységhez tervezték .

Valóban! Nekem az elöbb a Te linkedről valahogy nem ezt töltötte be, de lehet, hogy bénáztam ...

Egy gyenge 300B árát beleöltem én is, de hol volt még annak a párja

Utólag tudtam meg, hogy jó 1,5 szeres darabárért az egyik kereskedő párbaválogatva is árulja (Persze ki tudja miben párok...)

SE esetén sem árt, ha a két oldal azonos hangerővel szól, ezt meg csak úgy lehet elérni, ha a csövek jó közelítéssel együtt futnak. Egészen durva eltéréseket is tapasztaltam ...

Hát én csak kipróbálni szerettem volna. De nem vagyok jelenleg abban a helyzetben (anyagilag), hogy nagyon ugráljak-e téren. Van már működő APX100, GU50SE, ami nemsokára még profibb lesz fleta toroidjaival, van 6P14P PP, amit életre kéne már hívni és még OTL is van füleshez 6AS7-ből, ami megint csak jól működik. Elfogadom azt az érvet, hogy a csöves a kimenő miatt is más és hogy a nélkül inkább esetleg hibridet kell építeni, ami nem olyan macerás.

És így repült ...

Ismerős képek

... egy pontos találat esetén 1000 darabba...

Innen a fórumról v. az eredeti helyéről?!

Az eredeti helyéről, ahol a repcsi van konkrétan tárgyalva (illetve főként az elektromos rendszere).

Ott figyel a cső fölött az a zöld trafó,nem lehet egy könnyű darab az egész.Mi volt a feladata a csőnek?

Hogy Ti milyen helyekre juttok el! Hogy lehet ilyen túrákra nevezni?

Akkor már inkább Fletával tekertetek az épülő Williamsonba (6P3C-E PP) egy hálózatit.

Cirokl már írta, feszültség szabályzó cső volt a MIG25-ök adó-vevő egységében...