Szevasz nemkel mindent elhini ezen az oldalon ! Celafeszülcséget, és mindent mindig járó motornál érdemes mérni (nemolcsó játék járatni de igy kapsz reális eredményt ) Ideális lemezszám 4 semleges variáció. KH adagolás elméletileg 5% ami ideális ezt sujarányosan kell számolni, de nemszabad előre bekeverni ! Bekeverés: mindig lassan és fokozatosan érdemes elvégezni . Előre lemért ürtartalomnak megfelelően kiszámolt kh kimérjük, egykét gramot berakunk a beöntő nyilásba erre öntünk vizet ( azért fontos mivel igy elehet kerülni tuladagolást mivel a rencer bekapcsolásakor megindul a folyamat, mindig hagyunk időt mig egyenletesen eloszlik a hozáadot kh ez akár több percetis igénybevehet ) 1 gram kb egy kis csipetnyi . Adagolás közben mindig mérnikel a gáztermelést mivel csak az ideális kiszámolt gázmenyiségre van szükségünk . üdv

Hi, mit értesz azon, h nem kell mindent elhinni??? Járó motornál mérek természetesen, ennyit azért értek hozzá...

Kedves 1zolee!

Igen Te jól gondolkodsz.

Ha nem használnál PWM-et, akkor valóban növelni kellene a semleges lemezek számát (elméletileg), de pont az volt a problémád, hogy megszalad az áramfelvételed PWM nélkül, azzal meg kevés.

Írtad, hogy vettél egy PWM-et, viszont azzal rosszul működik, mert kevés áram folyik a cellán. Azért kicsi ilyenkor a felvett áram, mert csökkent a cellafeszültség.

Ha még tennél bele semleges lemezt, akkor még ennél is kisebb lenne az átfolyó áram, ezért ajánlottam, hogy ki kellene venni egy-egy lemezt és akkor dolgozna megfelelően a PWM. Viszont a nélkül meg jelentősen emelkedne az áramfelvétel! Ha meg tudod oldani, akkor hagyd benne a lemezeket, de legyen úgy megoldva, hogy akár a pozitív, akár a negatív lemezek mellett lévő lemezeknek is legyen füle, vagyis ki lehessen iktatni a rendszerből, kívülről is összelehessen kötni az aktuális mellette lévő tápfeszültséggel. Ha így van kialakítva, akkor kívülről, szétszedés nélkül lehet játszani a lemezek (cellák) számával.

Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű gáz termelődjön, ahhoz kb. 2-2,5 V cellafeszültség szükséges. A bontás valóban elindul már 1,4V környékén, de a gáztermelés igen kicsi ilyenkor. Amikor neked elkezd emelkedni a felvett áram, akkor az elektrolit már jól kezd vezetni, "bemelegedett" a cella. Ha ilyenkor iktatnád közbe a PWM-et, akkor is jelentősen visszaesne az áramfelvétel, még maximális értékre tekert szabályzó mellett is. Valószínűleg a közvetlen tápellátáshoz képest is van ilyenkor cca. 0,5 - 1V-nyi feszültségesés, ez viszont már jelentős értéknek tekinthető a cella szempontjából.

Ami a vezetéket illeti, ne nyúlj hozzá, ha megfelelő a keresztmetszete (6 mm2), mert a felületi vezetéssel itt nem kell számolnod, majd ha a víz rezonancia pontját (nem tudom egyáltalán van e?) keresed, vagy csöves bontót fogsz építeni és 16 KHZ feletti frekvencián akarod használni a vezérlődet, akkor meggondolandó lesz majd a tömör, vezeték használata.

Viszont nem írtan, hogy mekkora a lemezek mérete és ebből mennyi a hasznos felület - a tömítés és a lukak nélkülire gondoltam.

Az elektrolit töménysége? A nagyok szerint 5%-os oldat. 950 gr víz + 50 gr KOH.

Utoljára pedig, ha valaki nem tud számolni, akkor segíts neki! A "Wolf" úr biztos örül majd! Az Internet mindent elbír! Bárki írhat bármit, ellenőrizetlen információk garmada áll rendelkezésre, nagyon kell vigyázni! Erősen kell szűrni az itt olvasottakat, hallottakat és még a látottakat is!

Üdvözlettel: patkolttojas

Valóban jó lenne, ha felvilágosítanál... mert sem tényeket sem elveket nem említettél. Megjegyzem megfejteni sem volt egyszerű. ) Az áramátvándorlást külön jó lenne ha kifejtenéd!
Annyira ágálsz a PWM ellen, hogy az valami meglepő, pedig te is leírod, hogy felesleges több gázt előállítani mint a szükséges mennyiség. Tényleg pontosan 14,35V kapocsfeszültségre akarod méretezni a bontót? Mi van, ha terhelés hatására változik? In vitro lehet, hogy be lehet állítani az ideális elektrolit-összetételt, itt viszont arról van szó, hogy szélsőséges üzemállapotok között kell biztosítani a megfelelő gázfejlődést. Már a bekeverésnél is súlyos hibát követsz el, hamvába holt ötlet a tartályban feloldani, sokkal egyszerűbb tömény oldattal kezdeni. Azt is figyelmen kívül hagyod, hogy működés közben a koncentráció növekedik. (Csak a vizet bontjuk.) Mindenképpen kell tehát áram-szabályozás, erre pedig a legjobb megoldás a PWM. Az is butaság, hogy a gáztermelést a "köbcentihez" kell beállítani, mindig a motor aktuális légnyeléséhez kell szabályozni.

Hali, a lemezek hasznos mérete 14x14cm. Azért mértem mindig a dolgokat, jó, nem jegyeztem le, de nekem úgy rémlik, h a cellafesz pwm nélkül is és pwm max állásban is 2.36V volt, de mégis sokkal kevesebb gázt adott. Éppen ezért adtam még hozzá koh-t... Sajna a szétszerelés nélküli variálást nem tudom megoldani, mer a lemezek úgy vannak kialakítva , legfeljebb sokszor szétszedem :wow3:

Annó mi is kisérleteztünk vízbontássan, hát meg kell hagyni veszélyes dolog!!
A kisérleti alany egy 3,5 lóerős briggs motor volt és egy 90Ah-akkurol tápláltuk a vízbontót.
Ez eléggé mutatta hogy a motor alapjárata jóval megemelkedett amikor a légszűrőházba hidrogént juttattunk.
Csak az a probléma hogy 10-20A-es áramfelvétellel nagyon kevés hidrogént tudtunk előálítani, de az biztos hogy növeli a teljesítményt de milyen befektetett munkával?

Otthoni kisérletezést nem nagyon ajánlok hidrogénnel mert nagyon veszélyes!!

Kérdés, hogy a felhasznált áram okozott-e akkora hatásfok-emelkedést, hogy pozitív legyen a végeredmény.
Célszerű az áramerősség 5-10-szeresére méretezni az akku Ah-értékét. Ellenkező esetben lecsökkenhet az élettartama huzamosabb használatkor.
1 cellában kb. 80A szükséges 1 liter gázhoz percenként.
12V-ról 5-6 cella is működhet sorosan. 20A-rel 1,25-1,5 liter/perc gázt várhatunk.
Ha az otthoni kísérletezést nem ajánlod, hol kísérletezzünk?

Szia 1zolee!
Sajnos az a helyzet, hogy a mért adatokat bizony el kell tenni, mert emlékezetből nem megy! Lehet, hogy ugyanazon a cellán mérsz X amper áramerősséget, de nem méred meg hozzá a cella feszültségét, akkor bizony más és más értékeket kaphatsz. Ugyanazon cella más elektrolittal más belső ellenállást mutat. Édeskevés csak áramfelvételt mérni!
A PWM vezérlővel csak az áramot tudod kordában tartani, figyeld majd meg, hogy a cellafeszültség nem lesz mindig azonos!
Sajnos nem lehet azt mondani, hogy egy autó generátora mindig pontosan tized volt nagyságrendben tudja tartani az akkumulátor feszültségét. Erre nem lehet építeni. A pontosabb eredményeket egy cellánál nem véletlen, hogy az MMW (milliliter/minutum/Watt) értékkel jellemezzük. Ehhez ugye a cellán mért feszültségre (Volt), a cellán átfolyó áram értékére (Amper), és egy időintervallumban (x perc volt a mérés ideje) termelt gáz mennyiségének értékére (milliliterben) van szükségünk. Ezek együttesen határozzák meg a cella hatásfokát.
Már írtam egy jó párszor, hogy még mi minden befolyásolhatja a termelt gáz mennyiségét. Olvasd vissza a hozzászólásokat, de ne csak amit én írtam, hanem az összeset, sőt vannak más fórumok is, amiket érdemes olvasgatni.
Üdvözlettel: patkolttojas

Szia szsrobert!


Ezt nem értem.

Hát nem nagyon ajánlom alatt azt értettem hogy veszélyes mindenki saját felelősségére csinálja

Szevasz áramátvándorlás: arról a jelenségrőlvanszó mikor az áram átvándoról a lemezszél, furat, drótról eggyikről a másikra ezt kiválóan megfigyelheted merülős bontón . Probléma lényege hogy szinte munkavégzés nélküt áramlik az áram és az amugy hasznos felületeken minimális az elvégzet munka . Szárazcelás eseténis a furatoknál jelentős veszteség lehet, ezért szokták külöbféle anyagokal ezt lefesteni a furatok szélét igy lemezszámtól, futatszámtól fügően 1-3A keveseb áramal képes ugyananyi gázt termelni . PWM azért érvelek elene mert csak egy plusz fogyasztó . Az elektrolidot jóval töményebre kelene keverni mint az elégséges . Csak akkor képes rendeltetésszerüen müködni ha a bontódnak nagyob a felvétele mint amit a PWM engedne, aztis érdemes tudni hogy nemlehet a végtelenségig terhelni mivel egyszerüen tönkremegy . Aztis leirtam hogy nemgond néhány decis ingadozás. Feszülcség nem álandó ingadozik ahogy fogyasztókat felkapcsólsz ugy csöken igy a gáztermelésis de nemokoz gondot néhány amperes ingadozás . Nem az a cél hogy tökéletesen állandó szinten maragyon a gáztermelés hanem az ideális szint körül . Amár megadot értékek saját és ismerősök tapasztalata alapján irtam . Szélsőségek ami a hőingást ileti és ezzel együt a gáztermelést minél nagyob egy bontó azaz több celábólál anál egyszerüb a celák külön kapcsolásával könyen beálitható a megfelelő érték . Másrészt a téli üzembenis sokal megfelelőb . Bekeverés mindenki saját kárán tanul, idővel teis belátod . Koncetráció növekedés amár leítak alapján celakapcsolással megoldható . Gáztermelés beállitás valamit elnéztél köbcenti + üzemanyg + turbós vagy sima , megadot értékek 1000 köbcentihez számolva értendők. Ideális gázmenyiség az aktuális levagőmenyiséghez .Tutommal tötréntek kisérletek ezügyben de nemsikerült elérni a kivánt redményt .

Szevasz alapvető biztonsági szabályok betartásával tökéletesen biztonságos .

Segíts nekem egy linkkel, ahol utána olvashatnék, mert szegény Gugli egy nyomorult találatot sem ad erre a jelenségre. De tényleg az 5-6% kihasználatlan felület miatt használnál másfélszer akkora sík lapot? Ugye nem?

Tulajdonképpen nem is az előállítás a veszélyes, hanem a tárolás, és felhasználás. Valójában az lenne az ideális, hogy nem közvetlenül a szívócsőbe eregetnénk a gázt, hanem egy puffertartályba, ami kb. 20s teljes fordulatú üzemhez elegendő. A puffertartály nyomásával vezérelhetnénk szervó üzemben a PWM-et, a gázelvételt pedig a szívócső légáramlásának sebességével arányosan, szeleppel szabályozhatnánk. Így nem dúsulna fel alapjáraton a HHO gáz, hirtelen induláskor sem kellene várni a bontó életre kelésére, és alapjáraton sem terhelné feleslegesen a villamos rendszert, amikor úgysem hajtana számba vehető hasznot.

Sziasztok!
2 éve szilveszter elött én is építettem egy négy cellából álló durranógáz fejlesztőt. A 3 hengeres traktorba szántam kipróbálni . De előtte pár 0,5l-es 2,5l-es és 5 literes műanyag flakont tele engedtem a gázzal! Nagyot szóltak!!! Különösen az 5 literes!!! Lenget a nadrágom még messzebb is ! Letettem a földre a flakont rá a műanyag fóliát. Meggyújtottam a fóliát és tűnés. A petárdák meg többi messze elmaradtak a flakonok mellet!
Tavasszal bele raktam a traktorba. A cella 2 saválló spirálból állt. Plexitre tekerve.A 4 cellát be raktam a fülkébe a lábaim mellé. A plexit a melegtől meghajlott, a spirál leugrott a tekercs testről és az elektrolit felett a gáz térben összeért!!!
Láttam egy villanást, robbanás a fülkében , röpködtek a cellák darabjai és az elektrolit . Utána meg a fülke tetőről folyt vissza az elektrolit vissza rám is, meg mindenre!
A tapasztalat viszont az volt hogy a traktor sokkal jobban ment, erősebb lett. HA még készítek cellákat akkor hő álló anyagra kell tekernem a spirálokat.
Üdv: Józsi

Szia,

Ez volt az az iskolapélda amit nem szabad csinálni!
rengeteg megoldása van a biztonságos kialakításnak, de javaslom, hogy a lemezes vagy csöves kialakításokat is próbáld ki, mert lehet, hogy jobbak lesznek.
A youtube-on és a gugliban találsz rengeteg megoldást erre.

Üdv,Robi

És célszerű az eszközt olyan helyre tenni hogy ha zárlat vagy valami miatt felrobban ne legyen belőle személyi sérülés.

Az első gázfejlesztőm 20L-es festékes vödörbe készült aminek patentos zárható volt a teteje,ne ez hasonlóan járt mint a te készüléked

Hali. A száraz cellám próbája közben én is eldurrantottam az elektrolit tárolót igaz én csak a visszaégés gátlót teszteltem és a második teszt már jó lett sajna egy másik tartály és egy plusz közbeiktatott buborékoltató kellett.
A bontónak viszont semmi baja nem lett! Persze én úgy csináltam hogy a bontóból kijövő gáz már eleve az elektroliton keresztül "buborékol" ki.
csináltam pár képet a bontóról ha valakit érdekel.

Hát igen ha többet foglalkozik vele az ember akkor lehet kitalálni jó dolgokat.
Én egyenlőre nem kísérletezgetek csak ötleteket gyűjtök és majd nyáron alkotok valamit.
Most azon gondolkodok hogy nem 12V-rol kellene üzemeltetni a bontót hanem jóval magasabb feszröl esetleg kipróbálni valami váltóáramfélét is
És még a lemezek anyaga is kérdéses
Mert ugye ha már csinál az ember, olyat kellene hogy termeljen rendesen.

Hali! a lemezek anyagáról már írtam de ha érdekel két fajtát lehet ilyen közegben rendesen használni
az egyik a 1.4301 (ko33) ez az olcsóbbik fajta a másik
a 1.4501 (ko36) ez jobb vezető a titán tartalma miatt viszont az ára közel a duplája az előzőnek.
Mindegyik saválló (figyeljetek oda nem "rozsdamentes" az nem jó) ezek bírják a folyamatos lúgos savas közeget!

Helló Mindenkinek!

Szeretnék "merülős" HHO generátort építeni, de én fűtésre szeretném használni. Az lenne a kérdésem hogy, hogy lehet kordában tartani az áramfelvételét a HHO generátornak, annak érdekében hogy minél kevesebb villamos energiát fogyasszon.

Válaszotokat előre is köszönöm.

Üdv.

Kezdjük az elején! Fűtésre? A HHO ház égési sebessége detonációs.... teljesen alkalmatlan fűtésre. Nem nehéz, hanem lehetetlen ügy.
Az áramfelvétel kordában tartása pedig butaság, az a gázfejlődést is csökkenti.

Szia! Talán mégsem:

Bár nem vagyok róla én sem meggyőződve, hogy mennyire hatásos, de még itthon sajnos tényleg nem hallottam arról, hogy bárki is megcsinálta volna. De nem csak ez az egy van az interneten, többféle hasonló berendezésről lehet olvasni.

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Hirtelen nem tudtam többet megkeresni, de vannak még többen is a levesben!

Kóreában komplett hőközpontokat működtetnek vele és nem is kicsiket!

Érdemes lenne kipróbálni, s ha nem működik, akkor nyilvánosságra lehetne hozni, hogy egy nagy csalás! De addig???

De ez mind szép és jó de hogy oldják meg hogy ne durranjon vissza a gáz?
Ez kicsit fura számomra de ha valaki megmagyarázza annak örülnék.
Valami olyat tudok elképzelni mint a lángvágó működése??? Nagyon hülye elképzelés?

Szia! A visszaégést egy u.n. visszaégés gátlóval akadályozzák meg, ami lényegében egy cső. ami a legfinomabb minőségű fémgyapottal van megtömve, ami bronz, vagy rozsdamentes anyagból van. Ez az egyik fő alkalmazás.
Ha állandó, megfelelő nyomáson jön ki a gáz (kisméretű fúvókán keresztül), akkor nincs visszaégés, de ebben nem lehet megbízni, mert leállításkor, amikor csökken a nyomás, azonnal visszaég és akkor van a nagy bumm!
Lehet használni porózus kerámia visszaégés-gátlót is, csak annak nagyon nagy a fojtása, a rendszer ilyenkor komoly nyomás alatt működik. Ezt el kell viselnie a cellának, az elektrolit tartálynak és a buborékoltatónak egyaránt, mert közel azonos nyomáson vannak ilyenkor.
Ha mindezeket a követelményeket betartják, akkor nincs visszaégés, biztonságosabb, mint egy acetilénes hegesztőberendezés, már csak azért is, mert itt legfeljebb annyi gáz robbanhat be, mint amennyi ebben a három alkatrészben van és nem egy egész 20 kilós palack!!! Ez mondjuk 3-5 liter maximum, de ez sem veszélytelen!!!
Az előző bejegyzésedben a váltóáramot említetted. Ajánlom a fizikakönyv megfelelő oldalát fellapozni, ugyanis váltóárammal vizet legfeljebb melegíteni lehet, de bontani NEM!
Mielőtt ilyesmivel aktívan kezdesz foglalkozni, tanulmányozd át a megfelelő irodalmat, nehogy kárt tegyél magadban és a környezetedben!

Azért ma is él a mondás, amit fonetikusan fogok leírni, mert lehet, hogy Te nem tanultál már oroszul:
"Ucsitcja, ucsitcja, ucsitcja!"
Magyarul:
"Tanulni, tanulni, tanulni!"
(V.I.Lenin)

Helló!

Irtál egy ilyet:
"Ha állandó, megfelelő nyomáson jön ki a gáz (kisméretű fúvókán keresztül), akkor nincs visszaégés, de ebben nem lehet megbízni, mert leállításkor, amikor csökken a nyomás, azonnal visszaég és akkor van a nagy bumm!"

Az lenne a kérdésem hogy akkor ezt a rendszer hogy kapcsolják ki? Egy videót sem lehet úgy látni sehol hogy megmutatnák a láng "eloltását". Pedig ez már működő dolog. Lehet hogy a buborékoltató "gázterét csinálják egészen apróra, hogy csak picit "csattanjon" a gáz? Vagy csak egyszerűen tesznek egy golyós csapot a fúvóka elé?

Köszönöm.

Ez a két link is ugyanaz...

Fúvókán való átáramoltatás akkor alkalmas visszaégés megakadályozására, ha az áramlási sebesség nagyobb mint az éghető gázban az adott nyomásra jellemző lángfront sebessége. A durranógáznál ez túl magas!
A Davy lámpa elve is addig használható, amíg a hőelvezetés megfelelő, ha elég sok ház van, nem elég biztonságos a többszörös fémháló sem. Amit én el tudok képzelni: a fejlesztett és eltárolt gázt egy másik éghető gázzal, például metánnal (földgáz) keverni kontrollált tömegarányban, ami lelassítja az égést. Ez persze megint csak spekuláció.

És hogy kötekedjek is: ucsityszja. (учиться)

Szia! Bocs, rossz linket másoltam be, de itt a jó:Bővebben: Link

Szia!

A visszaégés-gátló közvetlen a fúvóka előtt van! Erről van sok videó is a neten. Nincs hova visszaégjen!