Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » HEED canopus, obelisk /HTA-30/
Majd kiváncsian várjuk ám a bedobozolt erősítőd addig is jó hallgatózást remélhetőleg elfogja nyerni a tetszésed .
Sziasztok!
Lelkes amatőrként végre rászántam magam, hogy megépítsem az Alkotó által precízen 'újragondolt HTA30-at. Külön trafóról megy a két oldal, egyenirányítás és pufferkondik után mindkét ágon ugyanúgy 61 V-ot mérek. A végtranzisztorok 30mA-es nyugalmi áramához beállítottam mindkét oldalon a trimmerpotit úgy, hogy a 0,33-as ellenállásokon 10mV-ot mérek. Majd végigmértem azokat a pontokat, ahol Alkotó is méréseket végzett. Az előerősítő rész stabilizált 24 V-ja utáni értékek mindkét oldalon megegyeznek Alkotó értékeivel. Ez várható volt. Mivel már A T10 tranyó kollektorára nálam 61V jut, így Alkotó mérési eredményeinél mindenhol pár V-al kevesebbet kaptam, ezzel nincs is gond. Viszont az egyik oldalon mindenhol kb. 2,5V-al többet mérek mint a másiknál. Például a két 0,33 ohmos ellenállásnál 26,6V szemben a 24,2 V-al. R18-T3 között 21,3V, másik oldal 18,5V. A tranzisztorokat bétára válogattam. Mi lehet a gond? Köszönettel várom a segítő gondolatokat. Üdv.: Zoli
Szép munka, gratulálok. A borda olyan, mintha én políroztam volna. Hallgattad már? A hangzásról van véleményed (mert mégis csak ez a legnagyobb erénye ennek a kapcsolásnak)?
Amiket írsz eltéréseket, azok nem jelentősek. A két 0,33R között, a tápfeszültség felét kell nagyjából mérni. Nálam ettől kisebb volt kicsivel, de ez nem zavar egyáltalán. Arra utal, hogy a végtranyók, és az ő "meghajtásuk" nem teljesen egyforma, ami nem baj, ettől nem lesz rosszabb, csupán egy nagyon kicsivel kisebb lesz a maximálisan kivehető teljesítmény, de sose legyen nagyobb baj. Amiket megadtam értékeket, azok nem mindig a legcélszerűbb mérési pontod, de ha azok közel jók, akkor már nagy baj nem lehet. Ha mindenképpen "párhuzamokat" keresel a két csatorna között, akkor sokkal célszerűbb az egyes tranziszotorok BE és BC feszültségét mérni.
Szia Alkotó!
Köszönöm válaszod. Jól látod, ezt a bordát tényleg Te políroztad... Az imént még tettem egy 'próbát, majd méricskéltem, és úgy látszik helyre állt a rend. Írni fogok erről... Még nem hallgattam meg az erősítőt, de a hét elején sor fog rá kerülni...
Elkészült a csöves HTA-m nekem is. Itt vannak a képek is róla.
Egész jó hangja van, de szerintem a hiraga le mostre jobb talán egy fokkal. Az áramvezérelt fetes végfokom mellet viszont elvérzett szegényt a mai összehasonlításon, igaz a hiraga is...
Szia Alkotó!
Ha már mindenki írja, én is mesélek, a terveid alapján megcsináltam a HTA előfok-os Obelisket, egyelőre csak az egyik felét sikerült életre kelteni a másik oldalon kiütöttem a BDW244-est, holnap cserélem. A hangja egyelőre tetszik, nálam teljesen zajmentes,a kimenő kondiknál kicsit változtattam, betettem egy 100nF egy 1µF fólia kondit és egy 10000-es ROE elkót, de a Videoton! hangfalaimon a magasakat kicsit hiányolom, van e hirtelen ötleted, ki akarom próbálni valami normálisabb hangfalakon is mert tényleg lehet nincs köze az erősítőhöz. Még annyi, hogy 32V-on hajtom egyelőre. Idézet: „...a kimenő kondiknál kicsit változtattam, betettem egy 100nF egy 1ľF fólia kondit és egy 10000-es ROE elkót...” Udv, A 100nF teljesen felesleges oda, az 1µF is keves ha az a cel, hogy a hifis hiedelmek alapjan a magasakon javits az elkoval parhuzamosan kotott foliakondi segitsegevel. Legalabb 10µF-20µF koruli foliakondit erdemes hasznalni. Egyebkent a 10000µF-os elko helyett is jobb lenne mondjuk 3db 4700µF vagy 5db 2200µF parhuzamosan kapcsolva.
Itt van egy módosítot nyákterv a csöves HTA-hoz, hátha valakinek kell:
L-idom, gratz-híd, nincs drót átkötés, nem kel az egyik BD 139-et fordítva beültetni és 5W-os emitterellenállásnak is van furat.
Ez szép de legalább méret arányos lenne ? Erre kéne figyelni ha felteszel valamit akkor legalább használható legyen , ennek így nem sok értelme van !
Szerintem teljesen jó és ötletes, hogy L idomot használ.
De úgy is mindenki a saját igényeihez igazítja, ha van olyan. Az eredeti panel, meg nagyon jól alakítgatható, hála a tervezőnek!
Félre értettél ! Nem mondtam semmi rosszat az áttervezés az jó nincs semmi gondom nekem ezzel , sőtt örvendek mert még eggyel több lehetőség .
Az észrevételem csak a csatolt lay -al van kapcsolatban az nem méretes , nekem nem okoz gondot az átméretezése de lesz itt olyan akinek nem fog menni .Ezért merészeltem megszólalni ha valaki tesz föl valamit akkor azt a lehetőségekhez mérten úgy tegye hogy azt minden furfangosság nélkül az használható legyen ! Remélem ez érthető ?
ethosz2, CHZ, Cirokl, Moszkvai!
Még eddig nem beszéltünk róla, de már régóta foglalkoztat engem ennek a tervnek a számomra elég "idegen" GND kialakítása. Mellékeltem a mostani "ujítás" GND felületét kiemelő rajzot, és ellenpéldaként a saját gondolatom szerinti terv hasonlóan kiemelt GND felületét. Természetesen én nem tudom kimondani ez vagy az a jobb, mert ha jól tudom mindkét változatból létezik számos remekül működő példány. De ezek ellenére, szeretném ha valaki próbálná nekem elmondani, miért lehet jó a "belső" GND struktúra minden szempontból ideális kialakításához képest, a "külső" részen "őlelő" GND alkalmazása. Nem akarok végtelen vitát generálni, csak érdekel milyen szempontok kerülik el a figyelmemet. Konkrétan a bemenet GND-je a mostani tervnek a "nagyáramú" tápágon keresztül kapcsolódik, az én tervemen pedig éppen a "kisáramú" oldalon kapcsolódik a "nagy" GND-be. Ebben látom a feloldhatatlan ellentmondást.
Ennyire nem merültem el a témában. Hangzásban lehet ennek jelentősége?
Éppen ez a fő kérdés.
Az én logikám szerint mindenképpen, de hátha rossz szempontok szerint tervezem a paneljeimet. Erre a dilemmára keresem a választ.
Elkészült a stabil táp a HTA30-hoz. Lehet, hogy jót tesz majd neki.
Itt van a fénykép is róla.
Sajnos egy fényképpel semmire nem megyünk , ha publikus akkor fölteheted valahová ha meg nem akkor semmi értelme !
Majd felteszem, ha ráérek megrajzolni. 3 milliméteres légréses "Lomexes" E42 vasra tekert trafó (sajna ezt meg kell tekerni). TOP249Y gyári ajánlás szerinti rajz 61V-ra módosítva. Bifilláris fojtók gondoskodnak a tiszta tápfeszről és a földhurok mentesítésről.
Értelme egyébként rajz nélkül is van, ha meghallgatom, kiderül, mennyire szereti a stabil tápot. Elvileg szeretni fogja (egytápos erősítőnek jól jön), majd meglátjuk...
Azt reméltem , hogy készen is találtál alkalmas trafót, mert nem egyszerű ennek kivitelezése. Ezen áll vagy bukik az egész táp stabilitása és hatásfoka. Szekunder vezetéke több szál párhuzamosítva, sodorva lett elkészítve?
Szia.Ennek a kapcsitápnak publikus a a kapcsolási rajza?Ha igen tedd fel légy szíves.
Gyuri !
Idézet: „Majd felteszem, ha ráérek megrajzolni.” A szerző már válaszolt .
Gondolom ez a kapcsolás alapja, némi módosítással .
Oldalanként + 2db. bifilláris fojtó + elkok , két oldal felé elválasztva.
Szia Laci. Jogos, csak furcsállottam,hogy ha már kész a beültetett nyák akkor mit kell még rajzolni?Én pont fordítva szoktam.
CHZ köszi!
Kapcsolás adott, a trafó a lényeg, annak kivitelezése, felépítése lenne fontos.
Azért ne essünk túlzásba. Ez nem kimenő trafó. Igaz osztottan kell tekerni ezt is, mert ha nagy a szórt induktivitás, akkor kinyomja a supresszor diódát a "visszamaradt" teljesítmény. Sajnos az első trafóm nem osztottan lett tekerve, de a mostani úgy van, hogy egy sor primer (13menet, a légrés fölött 5mm hézag), szigetelés, szekunder 13 menet, szigetelés, primer megint 13 menet, +3 menet az opto segédtápja. Szóval a 26menet primer tekercs közé van "beékelve" a 13 menet szekunder. De lehet ennél még szorosabb csatolást csinálni. A primer litze, a szekunder 4 szál 0,3-as huzal összecsavarva, szilikoncsőbe húzva. (50Ft/ méter lomexban, öngyújtólángban sem olvad meg). A sárga trafószigetelő szalagot Pafitól vettem, nagyon olcsón adja. 300C-t kibír, 2 rétegnek megvan az 5KV átütési szilárdsága.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |