Én is összedobok egy rögtönzött turbinát kísérleti célra.

Nem építettem, de a < 16, oldalon > találsz irányelveket, linkeket is.

Igen készített.De az hármas.
A másik fórumon Bazarghai néven fut.
Már fel van állítva neki,de még nincs rajta generátor.
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/1/3/1/8/THM_0008391318.jpg
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/1/3/2/3/THM_0008391323.jpg

Amit Gulyi88-cal leírtunk, az jó.
Az a vélemény, hogy: „Vagyis a PMG-s szélerőműnél aerodinamikailag nem szabályozott szélkerék és nem szabályozott áttétel esetén a terhelésen kivehető maximális teljesítményt CSAK a szélsebesség határozza meg! A KIVEHETŐ (HASZNOS) TELJESÍTMÉNY TERHELÉSSZABÁLYZÁSSAL NEM NÖVELHETŐ! Csökkenteni pedig minek? „ igaz, csak mi nem erről beszélünk.
Mi azt állítjuk, hogy a szélkerékkel összekötött generátor, amit egy állandó értékű fűtőbetét terhel, teljesítmény szempontjából rossz hatásfokon dolgozik. Hogy a rendszer az elérhető maximumot tudja leadni, annak legegyszerűbb módja hobbi szinten a generátor terhelésszabályzása.
Ismét idézek: „Vagyis a PMG-s szélerőmű össz. hatásfok optimalizálása, hogy minden szélsebességnél a lehető legnagyobb teljesítményt vehessük ki, a munkapont-tartomány egyszeri beállításának kérdése, és nem a terhelés-szabályzásé.
Ennek elvi leírása a fentinél is hosszabb, most mellőzném”.
Mi pont ezt az össz. hatásfokot igyekeztünk optimalizálni, és megtaláltunk rá egy megoldást.

Nyugodtan írd le ennek az egyszeri beállításnak a módját vagy elvét és a működését. Akkor nem kell elektronika, csak egy kezdeti jó beállítás. Ez előbbre vinné azokat, akiknek van lehetőségük a szélenergiát fűtésre használni. Én érdeklődve várom a Te megoldásod, remélem lesz időd leírni..

A szélkerék, generátor, fűtőbetét összeillesztése.
Mi azt állítjuk, hogy a szélkerékkel összekötött generátor, amit egy állandó értékű fűtőbetét terhel, teljesítmény szempontjából rossz hatásfokon dolgozik. Hogy a rendszer az elérhető maximumot tudja leadni, annak legegyszerűbb módja hobbi szinten a generátor terhelésének szabályzása.
Ennek módját megint leírom, hogy az előző válaszom ne tűnjön homályos zsibbasztásnak, és az itt leírt gondolatmenetet kell megcáfolni vagy elfogadni.
Indokoltuk a fenti a véleményünket a következő módon:
Az előzőekben feltett ábrán egy szélkerék által leadható max. teljesítmény van felrajzolva fordulatszám függvényében. A másik egy vele össze nem kapcsolt generátor által leadott teljesítmény, ha azt egy fűtéssel terheljük, szintén a fordulatszám függvényében. Mindkettőre igaz, hogy 550 ford/perc-nél 1000 wattot adnak le. Ez a teljesítmény egyezés csak a 0 és az 550 fordulaton igaz, közte nem. Ha a terhelt generátort a szélkerékkel összekötöm, látszik, hogy 550 ford/perc-ig a generátor teljesítmény igénye nagyobb, mint amit a szélkerék le tud adni az adott fordulaton. Ezért a szélkerék nem tud a görbe szerinti optimális fordulaton forogni, hanem annál kisebbre kényszerül, ahol viszont a hatásfoka, ezzel a rendszer leadott teljesítménye is csökken. Az ábrán megmutattuk, hogy 6 m/sec szélsebességnél különböző fordulatoknál mi a szélkerék által leadott teljesítmény, hogyan áll be a szélkerék és a generátor optimálistól eltérő munkapontja, és számszerűsítettük a veszteséget.
Azt is megmutattuk, hogy ahhoz, hogy az adott szélsebességhez tartozó optimális fordulaton dolgozzon a szélkerék, csupán a generátor fűtéssel terhelt teljesítmény igényét kell megfelelő módon csökkenteni, így hozható ki a rendszerből a maximum.
Megnéztük azt is, hogy ez a szabályzás a görbe egész hosszán milyen beavatkozást igényel, valamint tisztázódott az is, hogy a beavatkozás elektronikával több módon is megvalósítható.
Gulyi88 mindezt a konkrét fizikai képletek segítségével mondta el.

Közben érik a fejemben egy másfajta elvű teljesítménycsúcs kereső algoritmus is.
Előre anyit hogy ezis önbeálló de egy tanulási szakasz után gyorsabb lesz mint amit a lépegetős közelítés konkrétabban majd, akkor ha megérett
Szerintem ebben a hszben világosan, bárki számára érthető módon leírtam miről van szó, az elötte lévő okoskodások ennek a realizálhatóságát vizsgálták, többkevesebb sikerrel.

mikrokontrolleres méréshez még az jutott eszembe hogy bőven elég csak a feszültséget mérni, mivel konstans ellenállásra dolgozunk. Feszültséget meg jóval egyszerűbb mérni, mint áramot.

Szerinted mi történne akkor ha a generátorból kijövő váltófesz, és az ohmikus fogyasztó közé egy kondenzátort bekötnénk?

Sziasztok.

„Vagyis a PMG-s szélerőműnél aerodinamikailag nem szabályozott szélkerék és nem szabályozott áttétel esetén a terhelésen kivehető maximális teljesítményt CSAK a szélsebesség határozza meg! A KIVEHETŐ (HASZNOS) TELJESÍTMÉNY TERHELÉSSZABÁLYZÁSSAL NEM NÖVELHETŐ!"

Fenti megállapítást btoti tette közzé, amivel én is maximálisan egyetértek. Ezt az összefüggést P = 0,5 ρ A v3 ηmindenki ismeri aki itt jár ezen a fórumon. Ebből világosan kiolvasható, hogy egy, már megépített szélgépnél egyetlen dolog változik a működése során amitől függ a teljesítménye. Ez pedig a szélsebesség, ahogy azt btoti helyesen megállapította.

És éta (η) nem függ semmitől?

Amikor a szélgépet megépítetted (nincs lapátszög állítás) akkor az η "beépítésre" került egyszer s mindenkorra. Abba már nem tudsz beavatkozni a működés folyamán. Csak a fordulatszám növelés lehetősége marad, de azt úgy kell elérned, hogy közben a terhelés rajt van a generátoron. Ezt pedig cak úgy tudod elérni, hogy a lapátszöget állítod, vagy áttételt növelsz. Ahogy ezt btoti is leírta.


Az η max ca. 60% lehet. Ha az η-ba be tudnál avatkozni, akkor simán 60% fölé is tudnál menni?

Sorba bekötnénk a C-t, akkor egy RLC soros rezgőkör keletkezne, kicsi jósági tényezője lenne a nagy ohm miatt.
Kisfrekvencián a kapacitás korlátozzná az áramot, nagyfrekvencián meg az induktivitás.
Rezonancia frekvencián egy kicsit jobb lenne a helyzet mint ha simán csak rákötöd az ohmot a generátorra, de csak egy kicsit.

Tegyük fel hogy v szélsebességnél üresen jár a kerék.
P = súrlódási veszteség~0 = 0,5*A*ρ*V^3*η -> η =~0.
tegyük fel hogy v szélsebességnél rövidzárásban van a kerék RPM=0 -> P=0 -> η=0.
A kettő között van a P nemegyenlő 0 pontok halmaza, és valahol a Pmax (a villamos rendszert is beleérve), és lesz valahogy egy η max, Pmax és ηmax nem feltételnül van ugyanabban a munkapontban, így a Pmax az ami érdekes!
Akkor változik az η, vagy nemváltozik, vagy mi az amivel ez magyarázható?
Én az η-t M*w/(0,5*A*ρ*V^3) ként definiálom

Lapátszögállítás meg az áttétel variálása mellett miért ne lehetne a terheléssel beavatkozni?
Megjegyzem ha az áttételt variálod az megfelelő tehelés beavatkozással teljesen egyenértékű.
Pl: tételezzünk fel állandó szélkerékfordulatszámot.
Az itt átáramló teljesítmény Mr*wr.
Generátor 'a' áttételen keresztül kapcsolódik a rotorhoz. Az ottani teljesítmény Mg*wg (áttétel hatásfokot elhagyva Mr*wr=Mg*wg, generátor hatásfogot elhagyva = U1^2/Rt1).
legyen a2=1,1a.
Mr2*wr = Mg2*wg2 = U2^2/Rt .
A feszültség egyenesarányvan van az w-val.
így U2=wg2/wg1*U1= a2/a*U1 = 1,1*U1.
Tehát felírhatok az előző áttételhez egy Rt2 ellenállást ahol a teljesítmény ugyanannyi lesz mint a2,Rt nél.
röviden:
U2^2/Rt1 = U1^2/Rt2 (U2 behelyettesít)
Rt2=Rt/1,1^2
Tehát 10% os áttétel növelés helyett a terhelést módosítom 83% ára, és ugyanannyival nől a bemeneten a teljesítményfelvétel.
Ezt gyakorlatban majd a hatsáfokokkal kell kompenzálni ha nagyon pontosak akarunk lenni.
miért választanék más beavatkozást, elvégre villamosmértnöknek készülök?

Igen az η változik, 0 és a rendszerből adódó értéket veszi fel. De nincs köztes állapot.

Mi azt állítjuk, hogy a szélkerékkel összekötött generátor, amit egy állandó értékű fűtőbetét terhel, teljesítmény szempontjából rossz hatásfokon dolgozik. Hogy a rendszer az elérhető maximumot tudja leadni, annak legegyszerűbb módja hobbi szinten a generátor terhelésének szabályzása.
Ha ez érdekel, és tényleg meg akarod érteni, én mindent megteszek azért, hogy ezt megértsd.
P = 0,5 ρ A v3 η képlet arról szól, hogy mi a szélkerék tengelyéről levehető max teljesítmény, de nem szól arról, hogy ezzel mi lesz, ha egy generátoron és fűtőbetéten keresztül hőként hasznosítani akarom. Ide további képletek kellenek, amit nem szükséges tudni, de maga a folyamat könnyen megismerhető, és megérthető.

Az azonosságok amiket felírsz, valóban helyesek, mivel ez csak matematika. A hiba a feltételezésekben van.
De ezen azért nem akarok vitatkozni, mert abból soha nem lesznek kézzel fogható dolgok, és én is beállnék az üzengetők sorába.
Ne felejtsd el, nekem már évek óta működő, szabályozott PMG-s szélgépem van. Amennyiben megszületik a kapcs. rajz, konrollerrel vagy diszkrét elemekkel, légyszi tedd közzé. Én szivesen alkalmaznám a vita eldöntése végett. Mennyit kell erre várni szerinted?

Ha a képletet nem tudom, hogy tudom a folyamatot megérteni és hogy tudok a képlettel dolgozni?

A általad is említett alap igazság után Btoti ezt is írta (937211 –s hozzászólás):
„Vagyis a PMG-s szélerőmű össz. hatásfok optimalizálása, hogy minden szélsebességnél a lehető legnagyobb teljesítményt vehessük ki, a munkapont-tartomány egyszeri beállításának kérdése, és nem a terhelés-szabályzásé.
Ennek elvi leírása a fentinél is hosszabb, most mellőzném.”
Mi pont ezt az össz. hatásfokot igyekeztünk optimalizálni, és megtaláltunk rá egy megoldást.

Kérdés: hogy is van akkor ez a dolog? Kell vagy nem kell a rendszer összeillesztésével foglalkozni ? Lehet csak úgy összekötni az egészet, és biztos jó, vagy közbe egy kicsit gondolkodni is kell a helyes megoldáson?

Közben kérdeztél, és igyekszem válaszolni. Mivel mindketten tudjuk, hogy az alma lefele esik a fáról, meg a tűz a rátett vizet melegíti stb. ismerjük a természet működését, és ehhez nem kell képlet. De ha belegondolsz, a vízmelegítést úgy is elmondhatod, hogy az égés folyamata felmelegíti a levegőt, ez a hő a lábas alját, az meg átadja a meleget a víznek. Így már érthető, hogy miért jobb a vízmelegítésre az alumínium lábas, mert annak a hővezetése jó. Hasonló módon elmondható a szélgépes probléma is, és megérthető, mit is akarunk csinálni.

Lefelé esik? A "lefelé" az attól függ mihez viszonyítjuk? Minden relatív.

Azt írod, megtaláltátok rá a megoldást. Elvi, vagy gyakorlati szinten? Mert ha gyakorlati, akkor mi módon kell megépíteni?

Azért erőlködök itt a gyakorlattal, mert véleményem szerint itt a fórumon túl sok az elmélet. Ez nem baj, de mi a helyes arány, mennyit kell gondolkodni ahhoz, hogy a gyakorlatra kerüljön a sor? Konkrétumokat szeretnék látni, épülő szélgépeket, iott sokan abból merítenének ötleteket. Hidd el az elmélkedéseteket csak nagyon kevesen olvassák végig? Vagy tévedek?

Úgy két hete kezdtünk el erről beszélni Gulyi88-cal, ha olvasod a fórumot, ezt tudod. Én olyan helyen lakom, ahol nem tudok szélgépet felszerelni, hogy azzal rásegítsek a fűtésre ( nagy város közepén ). Ezért biztos, hogy nem fogom tudni alkalmazni, nekem semmi hasznom nem fog származni még egy működő elektronikából sem.
Írd már meg légy szíves, mi számít szélgépnek, elég, ha csak egy kisebbet, mondjuk 1,5 méteres átmérőjűt csinálok, és annak teszem fel a fényképét?

Azt hogy nem tudsz szélgépet építeni a lakóhelyed miatt, azt őszintén sajnálom. Én azt várnám, hogy a megépített szélgépen bizonyítanátok be az elméletetek helyességét. Vagyis megmutatnátok hogyan működik a teljesítményszabályzás elektronikusan megoldva.

Sokat gondolkodtam azon, hogy egy ilyen szabályzásról hogy lehet bebizonyítani a jóságát. Valós körülmények között szinte lehetetlen, mert a szél nem fúj legalább egy percig azonos sebességgel, legalábbis én azt tapasztaltam. Szélcsatornába menne a próba, kimérve, hogy milyen szélnél mit jelent.
Ha magamnak megcsinálnám, egy napig biztos azt játszanám, hogy működtetném a gépet, majd a szabályzást rövidre zárva megnézném a teljesítmény visszaesést. Te használod a géped fűtésre?

Nem én nem fűtésre használom. Bojlerre segítek rá.

Rosszul fogalmaztam, látom. Hőt leadó ellenállás van a generátorodra kapcsolva? Annak ellenállását a szél sebességgel változtatod, vagy állandó, fix érték?
Ja, mekkora az a szélgép, ami már számít?

Egyértelműen csak két teljesen azonos kerékkel lehetne bebizonítani, egyik beavatkozással a másik anélkül működne. Vagy felvenni egy kerék teljesítménygörbéit a szélsebesség függvényében, majd azokat redukálva látható lenne a különbség.
Az én rendszeremből leghamarabb úgy 1,5-2 év múlva lehet valami.

Most kaptál el egy olyan gondolatot, ami előre mutat a szakmádban, hogy a mikrovezérlőbe beírt programod „okossá” tegye az elektronikát.
Nem elvárás, hogy bárki megértse, amit leírtunk. A számolás vagy zongorázás adottság kérdése is. A gond az, ha pl. a zongorázók egy része úgy gondolja, hogy mindenki zongorázzon, és ezt agresszívan el is akarja érni. Mindkét csoportnak azt kell belátni, hogy szükség van a másik tudására.
Olvass csak vissza, a 936703 hozzászólásomban írtam: Ez a linearitás azért érdekes, mert az elektromosnak természetes volt, hogy egy 0-től x feszültségig lineárisan növekvő jellel kell 0-tól 1-ig növelni a kitöltést. A 0-tól x feszültségig (a görbék metszéspontjáig növekvő generátor fesz) nem más, mint egy áramfelvétel függvény, amiből a leadott teljesítmény is adódik. Ha egy bonyolultnak látszó történést vissza tudsz vezetni egyszerű dologra, a probléma megoldása is könnyebb. Az analóg szabályzásnál ezt kellett tenni, a szabályzás meg gyors volt, mert nem számolt az elektronika. Te nagyon a mikrovezérlőbe gondolkodol, de amikor még ilyen nem volt, a szabályzást csak olyan módon lehetett megoldani, mint ahogy most én közelítem meg a kérdést (én nem akartam áramot mérni). Persze tudom, hogy a jövő nálad, nálatok van…

2,4kW-os bojler betét van a generátorra kötve. Az ellenállását nem változtatom. Én a rotort nem terhelem addig amíg meghatározott fordulatszámon nem pörög. Így szabályzom a teljesítményt. A kapcs. rajzot már többször feltettem.

Egyszerű mint a szög,és működik.
Ha a szél gyenge,szakaszosan üzemel.
Ha van erő a szélben,nem kapcsol le az elektronika,hanem folyamatosan termel.
És nincs rajta egy vezérlő számítógép

Én próbáltam direktben fűtőbetétet,befékezni jó a gépet vele Ha eléri a szél a teljesítmény követelményt,akkor tudja forgatni csak rendesen.Tehát mindenképpen kell VEZÉRLÉS. És a Tied ezt bőven teljesíti is!

Amúgy meg kevés ide az elméleti tudás!
Aki jó és pontos vezérlést akar csinálni,annak szüksége lesz egy szélcsatornára! Avval lehet finomhangolni a vezérlést...Még a Boeingnél is van szélcsatorna,pedig ott van agykapacitás De itt senki meg sem említi szinte ezt a fontos dolgot...

Üdv! Én ugyan ezt akarom mint te bojlerre rásegíteni ,de én csak 600W -os betétet használok(majd) A szélkerekem még kísérleti stádiumban van. Feltennéd az említett rajzot? Ha már ekkora teljesítményed van, nem gondoltál több, 2vagy 3 kisebb fűtőbetét alkalmazásában? És egyenként kapcsolni rá őket a rendszerre? Pl: a fordulatszám függvényében. még mindig egyszerűbbnek tűnik mint az utóbb tárgyalt szabályzó.

Szélcsatorna helyett egy platós kisteherautó. Ezen rögzítve a szélgép, és egy mellékúton minden beállítható. Még a szélből való kifordulás is pl. 20m/sec-nél. Ahogy írod Barret az én vezérlésem bőven megfelel, néhány alkatrészből összerakható és jól működik.