Fórum témák
» Több friss téma |
Az van, 4 ohmosak és értelemszerűen a 4 ohmos kivitelnek megfelelően választom majd meg a kritikus ellenállás- és kondi-értékeket.
Ez a rajz amit belinkeltél nem ki csatoló kondis?
De igen. Láttam kicsatolókondi nélküli verziókat is, de lebeszéltek róla...
Ez a 2000-es verzióról (lamalas némi átalakításával) jók a vélemények és még a bemeneti impedancia szempontjából is kellemesebb...
Hát én a kettős tápú kicsatoló kondi nélkülire szavazok ha csak nincsenek valami komoly kondik hozzá.
Az a baj hogy amit a boltban megtudsz venni persze megfizethető áron azok elég jól bele szólnak a hangba, de viszont a kondi megvéd ha az egyik félvezetőd elszáll és vezető lesz.
Én is pont így gondoltam eleinte, de aztán elmondták a tapasztaltabbak, hogy a kicsatoló kondis változatoknak szebb a hangjuk (persze, fizikai magyarázat nem igen van rá, talán a kevesebb félvezető). Én Yageo-kondikat használnék, ellenállásként pedig Beyschlag-okat, szintén mások tapasztalataira alapozva; ezek nem drágák és jól szól velük. Érdekes dolog, hogy szintén hangminőségi okokra hivatkozva a stabilizált tápot is el szokták hagyni, tehát marad az egyszerű, agyonpufferelt egyenirányított fesz.....
Pozitív visszacsatolás a JLH-ban? Ez érdekelne. A JLH eléggé inkorrekt hangú, mert nagyon magas a kimeneti impedanciája és így a legtöbb hangszóróval egy erősen equalizált hangot ad, de ezt még nem hallottam.
"Pozitív visszacsatolás a JLH-ban? Ez érdekelne." - A C4 szerinted mire való? (Csütörtöki, 20:42-es hozzászólásomban, a melléklet.)
"A JLH eléggé inkorrekt hangú, mert nagyon magas a kimeneti impedanciája és így a legtöbb hangszóróval egy erősen equalizált hangot ad, de ezt még nem hallottam." - Ez lehet, ha nem az adott impedanciájú hangdobozokhoz vannak megválasztva a változtatandó alkatrészek, ha a hangdobozok impedanciája alacsonyabb, mint amire az erősítő ki van alakítva (lásd: táblázat a JLH oldalon az 1969-es ereedeti változatnál). Én azon döbbentem meg, hogy amikor mértem, mintha 100 kHz-ig menne a frekimenete és a négyszögek is meglepően alakhűek voltak. Alacsonyabb damping-faktorú erősítéknél előfordulhat, hogy hangfal-érzékenyek, azaz a hangfalak vissza tudnak pofázni az erősítőnek, de a JLH-nál ez nem annyira rossz
Szia!
Nem kell agyon pufferelni csak jó trafó kell de nem árt a 20000 mikró kondi. A szürt tápot meg énsem szeretem mert hidegíti a hangját
Ez igaz, de nekem a 20000 mikró kevésnek bizonyult. Teljes brummentes nekem akkor lett, amikor két 20000 mikrós közé betettem egy 1,2 ohm / 10 W ellenállást; a trafó toroid, 2 x 24 V-os, 150 VA-es és így csak 2 dióda kell hozzá, MBR4045-ös kettős schottky-t használok, 220 nF-dal átblokkolva a diódákat, hogy a kapcsolási tranzienseket lenyelessem velük. - Mindez csak egy csatornára vonatkozik, tehát a másikban mindent ugyanígy. Nagyon nem mindegy a trafók elhelyezése sem, mert rossz esetben rá tudnak szórni a panelekre és az egyéb vezetékekre, úgyhogy elég messze kell tenni a bemenetektől és én állítva teszem mindkettőt. Azt tapasztaltam, ha minden OK, akkor ez így teljesen brumm-mentes. Ja és a központi földet a legutolsó puffer után kell kialakítani....
nekem csak akkor vvolt teljesen brumm mentes ha a kondi után nem esik a fesz ahogy esett 1 voltot is azonnal brummolt és akár mennyi kondit tettem elé mindig egy kicsit lehete hallani.
ha meg neked 2x 24 voltra van 150va trafód az biztos ffog brummolni és melegedni is! szerintem így egy kicsit necces de már elfogadható.
Deszkában már kész van nekem és az a tapasztalat, hogy az előbb leírt CRC-szűréssel nincs brumm, ha a hangfalakhoz közel teszem a fülemet, nem jön brumm, de nagyon nem mindegy, hogy hol vannak a trafók. A 150 VA-es toroid nem hiszem, hogy kevés lenne, az eredeti ajánlás szerint mindkét csatornára ajánlanak ekkorát... Valami keveset ugyan melegszik, de nem vészes, ugyanis a végtranyók árama 2 A. A trafók magukban (akusztikusan) többet brummognak, mintha a hnagfalakon hallanék valamit is.....
Ez a brumm nagyon érdekes dolog ám, nem hiába ajánlanak sokkal erősebb trafókat, mint a szükséges kivehető teljesítmény, mivel a nagy pufferelés hatására egy nem megfelelően túlméretezett trafón a szinusz torzul, a kondik töltőárama a töltési szakaszban leharapja a szinusz tetejét és ez az, ami nagyon zavaró tud lenni, ha az ilyen jelalakú fesz valahova rászór, ezt nagyon zavarónak lehet hallani. (Még akkor is, ha az erősítő kimenetén szinte alig mérünk brumm-feszt....)
Az elozo oldalon csatolt (egyebkent altalam rajzolt) kapcsolasi rajzon levo C4 a feszultsegutanhuzos aramgeneratorhoz szukseges (annak resze), nem pozitiv visszacsatolas.
Egyebeknt nem ertek egyet azzal, hogy nagyon magas ennek a JLH erositonek a kimeno impedanciaja. Nelson Pass mericskelt tobbfele A osztalyut es a JLH-nak atlagosan 0.23ohmos kimenoimpedanciat mert. Ez valoban magasabb egy szokasos felvezetos AB osztalyu erosito kimeno impedanciajatol, de az atlagos hangsugarzok nevleges impedanciainal 1 nagysagrenddel alacsonyabb, azaz a feszultseggeneratoros uzemmod ervenyesul, nem az aramgeneratoros. Az esetlegesen kialakulo minimalis feszultsegkulonbsegek amik a hangsugarzok frekifuggo impedanciajabol ered abszolut elhanyagolhatok ahhoz kepest, hogy milyen a hangsugarzok frekvencia atvitele. A gond ennel az erositonel az, hogy egy hangsugarzo frekifuggo terhelo impedanciaja altalaban nagy eltereseket mutat a nevleges ertektol. Azokon a frekvenciakon ahol nagyok az elteresek sokkal kisebb lesz az erosito kivezerelhetosege. Epp ezert ez az erosito akkor tudja igazan kifutni magat ha viszonylag egyenletes a terhelo impedancia erteke abban a frekisavban amiben hasznaljuk. Atlagos szobahangeron, atlagos hangsugarzokkal persze nem jelentkeznek a kivezerlessel kapcsolatos problemak.
Én csak a régebbi hallgatásaimra tudok támaszkodni, most nincsen a közelemben megépített JLH, de gyorsan szimuláltam egyet. Tudom a kettő nem ugyanaz, de mégis a szimuláció mutatja azt, amit hallani véltem anno.
Érdekes! Hogy meglökődnek a mélyek... De néhány alkatrész értéke nekem kicsit furcsa: az R1 420 helyett csak 120, az R2 1,7 k helyett 2,7 k és a C2 is 1 m helyett 470 u - két utóbbi értékkel pont a visszacsatolást állítjuk, az elsővel pedig a végtranyók áramát. A hangfal-műterhelés értékeit nem nagyon látom jól, biztos, hogy ez így jó? (Csak kérdés...) Mennyi a tápfesz? Én 24 V-tal használnám. Vajon milyen lenne a javított értékekkel és másmilyen műterheléssel?
Még van valami, ami nem stimmel: az R8 legyen 300 u helyett 470 u.
Ja, 0,7 dB kiemelés... miközben egy valós hangsugárzó jó ha 6 dB-en belűl van a halható tartományban. Nem beszélve az inkriminált 20-30 Hz körüli tartományról, meg arról hogy a legtöbb hanganyag (LP vagy CD) nem is igen tartalmaz ilyen mély hangokat.
A kapcsolás át van dolgozva az emelt tápfeszre, az eltérések innen származnak.
A szimuláció nem tudja azt a valós helyzetet, amikor a hangszóró membrán a tehetetlensége miatti kényszermozgásokat végzi és ekként generátorként üzemel, akár 5-10A-es áramokat is visszaküldve az erősítőnek. Ilyenkor az erre nagyon érzékeny JLH klippbe megy és ezen idő alatt a hurok fel van vágva, a kimeneti impedanciáját nem csökkenti a hurok, és a hangszóró teljesen csillapítatlan mozgásokat végez ezen idő alatt. Bármilyen furcsa, a membrán betörések is nagy áramokat gerjesztenek és ez már nem csak a mély hangoknál okoz elszíneződést. A műterhelés elég jó az alacsony frekvenciás terhelés szempontjából, a keresztváltót és a magas sugárzót azonban nem szimulálja.
5-10amperes áramok nekem ez egy kicsit hihetetlen. :eek2:
Persze, úgyhogy annyira ez nem is számít ott lent... De azért érdekes lenne, hogy a javított értékekkel mi a helyzet, most már a bogár benne van a fülemben...
Lamalas írta korábban, hogy Nelson Pass méregetett JLH-kat és mintha én is olvastam volna valahol, de kristálytisztán nem emlékszem, hogy a damping faktora kb. 35 és 40 közt van, ami nem annyira rossz érték, persze, ennél készítettek már jobb damping faktorú erősítőket is, amelyeknek a hangja és más egyéb paraméterei rosszabbak... Talán érdemes lenne többféle műterheléssel is méricskélni... Persze, a hangszórók mechanikus viselkedéseire már nem elég a műterheléses mérés vagy szimuláció. (Talán valami jó kis szemét program kellene rá...... )
A hangszóró méretétől függ, de mérd meg magad. Egy 0,1 ohm-os ellenálláson zárj rövidre egy régi mélyhangszórót és szkóppal figyeld a jelalakot, amikor keményen megütöd a membránt. Mindenképpen kidobásra szánt hangszóróval csináld.
Abszolut egyetertek az elottem szoloval!
highand, A JLH azert klippel alacsony frekiken mert a szokasos hangsugarzok 1 v. 2 impedancia csucsa (attol fuggoen milyen kialakitasu a hangsugarzo) melytartomanyban van. Adott nevleges impedanciahoz keszult JLH erosito nem tudja magat kifutni 2-3-4x akkora impedancian es klippel. Azert feltunobb ez melyben mert sokkal nagyobb energiak/amplitudok fordulnak elo es hamarabb eleri a hatarat az erosito.
Egyetértek veled. Viszont emlékszem rá, hogy az erősebb mélyhangoknál nem kellően csillapított volt a hang. Legalábbis az általam ismert példányoknál.
Sajnos az, hogy a nagyobb mélysugárzók pár amperrel visszarúgnak az tény, csak kevesen foglalkoznak vele, mert a legtöbb erősítő nem ennyire érzékeny a dologra.
Kérdeznék valamit. Nekem ugyan eléggé ugrál a 4 ohm-os hangfalaimnak az impedancia-menete (térkép mellékelve, az A-változatú módosítás), az alacsonyabb frekiken még inkább 4 ohm, de, ha jól emlékszem, kb. 200 Hz-en 10 ohm is megvan, amely eltart egészen pár kHz-ig, a fázisszög nem nagyon ugrál, pár fokon kívül-belül marad, majd kb. 7 kHz-től kilép a 4 ohm-ból lefelé és a minimuma: kb. 2,5 ohm: 15 kHz-en van és induktív (ez az Isophon-dómoknak a tulajdonsága), majd utána ismét növekszik. Most az lenne a kérdés, hogy ez inkább 4 ohm-nak vagy 8 ohm-nak felelne meg (JLH-ilag :--)), tehát mit tegyek, hogyan variáljak a JLH-kapcsolással, hogy az alacsonyabb frekiken fellépő esetleges klippelés ellen védekezzek? (Egyébként hapró kolléga JLH-ja volt nálam és az összes gyári erősítőmet alaposan elverte, még így is...)
Ha a nevleges impedancia 4 ohm akkor csinald a 4ohmos impedanciahoz jobban illeszkedo munkaponti adatokkal az erositot. Erdemes esszeru hatarok kozott tulmeretezni az erositot (azaz magasabb tapfeszultseget es magasabb nyugalmi aramot beallitani), hogy a magasabb es alacsonyabb impedanciakat is jobban ki tudja vezerelni az erosito. Persze ekkor a nevleges teljesitmenye is megno annak minden nyugjevel egyutt. De ha soha nem fogod az erositot a max. kivezerles kozeleben hajtani akkor tulmeretezni sem nagyon erdemes csak figyelni kell, hogy meglegyen a szukseges tapfesz uzem kozben is a beallitott nyugalmi aram mellett (ne csak uresjarasban)!
Köszi!
Szia!
Most jutottam csak oda, hogy tudtam csinálni a JLH-val méréseket. Csatolok néhány képet.
És ugyanezek 9 W-on. (A 2u2 azt jelenti, hogy a 4 ohmos műterheléssel párhuzamosan kötöttem egy 2,2 µF-os kondit.)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |