Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Örülök!
 (Hogy az én Pájonyíromra mért nem tudtak tenni ilyet. Volt egy tranyócsere benne, és nekem is olyan lett mint a radiátor az egyik oldal, de ebből kispórolták a munkapontállítást. +1pont a Soninak)
Sziasztok! van egy tda 7294 es erősítőm, az a gondom vele hogy nem erősít, csak nagyon halkan és kissé torzan szólal meg :S akinek van ötlete hogy mi lehet a baj az írjon !
 Ui: Ic ki lett mérve, müködik, alkatrészek nagyrésze új, ugyanez, csak az enyém 1000µF 25 a két nagy kondi. Bővebben: Link Használd a LINK feliratú gombot linkelésre!
Felcserelt alkatresz, kondik polaritasa, a panelon valami szakadas esetleg zarlat, polaritas helyes tap, vagy amit irtak az erotest beallito ellenallas?
Sziasztok!
Találtam egy viszonylag egyszerű erősítő kapcsolást, mely itt található. A kivezetésekkel nem vagyok teljesen tisztában, elgondolásom szerint 8 kimenetnek kéne lenni rajt (2 táp, 2 bemenet, 4 kimenet (2*10W)). Ezen viszont 10 kimenet van. Az egyértelmű, hogy az IN a bemenet, de a GND és az SP1 nem tudom mit takar. Ez lenne az első erősítőm, úgyhogy még nincs nagy tapasztalatom az ilyenekben. Köszi
Számomra a kivezetések nem tiszták, bejelöltem a képen, hogy mire gondoltam.
Üdv mindenkinek.
Vannak bontásból BD249, BD250-es és 2n 3055-ös tranyóim amihez kapcsolási rajzokat keresek. Találtam párat, de hátha van még olyan amit valaki esetleg megépített, vagy tud véleményt mondani róla. Amivel kezdeném az a 2n3055. Mellékelek egy képet elméletileg 90W, de nekem kevés az az alkatrészmennyiség amit látok.
Mintha valaki már próbálkozott volna ezzel a kapcsolással a fórumon, és nem igazán vállt be.
Nagyon szépen köszönöm, sokat segítettél!
Ezzel a haverom is probálkozott és nem lehetett sikeresnek nevezni. De megprobálhatod ha bontott nem sok veszteni valód van egy kis idő meg egy panel...
A 2n 3055-ök nem bontottak. Meg mondjuk a BD249, 250-ből is van bontott és használatlan is. A BD-s párral olyan 100W körülit szeretnék csinálni. Ebből is találtam 1-2 t. Ezeket (mellékelt fájlok) + találtam egy 70W-os Qvad-ot.
Hogy van-e minden kéznél kell-e pénzt költsél erre a kapcsolásnál vagy csak egy doboz cigi árát?
A végtranzisztorok vannak meg. A meghajtó részét az erősítőnek venni kell majd. És az ellenállásokat, potenciométereket. És transzformátort is majd utólag szerzem be, ha tudom majd melyiket építem meg. Valamennyit biztos kell rá költeni.
Én úgy szoktam, hogy ha apró pénzből meg tudom építeni akkor megpróbálom nincs veszteni valóm és hallom látom az eredményt.
Üdv.
A DJ Szabcsa féle hangszóróvédő az 1 csatornára van, és sztereóhoz kettőt kell belőle építeni? A válaszokat előre is köszönöm.
Szia
Ez két csatornára van tervezve. A relé két lába mellé van írva a bemenet (egymás alatt).
Sziasztok!
Épített már ebből a D-s IC-ből erősítőt? Lefotóztam nektek, két féle tokozásban.
Mondjuk ha átnéznél ebbe a topikba, választ is találnál.
Szimuláld, meglátod majd, hogy 20dB/dekád meredekségű levágásnál a teljes frekvencia tartományban ugyanannyi lesz a kimeneti jelek max meredeksége, ha - a bemeneten az amplitúdó a teljes sávban egyforma.
Sajnos a hangszóró messze nem ideális eszköz, működés közben a cséve nem csak dugattyú szerű mozgást végez, hanem - főleg a magas sugárzónál - valami kettős kúpszerű mozgást végez, ami ebbe vektor irányba egy nagyságrenddel merevebb felfüggesztése miatt, ennyivel magasabb frekvenciájú hibákat is termel. Hangszórós vagy 30 éve kitalált erre egy rézkarikát, amit a hangszóróba tett, egyfajta szorosan csatolt, egymenetű, rövidre zárt tekercset. Erről inkább őt kérdezd, ebben ő a szaki.
Ettől sokkal egyszerűbb, ha a visszacsatoló hálózatba beteszünk egy generátort (hangszórókimenet és a visszacsatoló ellenállás közé), majd a virtuális földpontban mérjük a feszültséget. Ezzel a módszerrel akármekkora nyílt hurkú erősítés mellett fel lehet venni az erősítő nyílthurkú frekvencia és fázismenetét.
Nem vezérlik szét az erősítőt a környezeti zajok. Egy 100000-szeres nyílt hurkú erősítés esetén problémás a módszered (áramkör szimulátorba a legtöbb esetben használható persze). És ha több hurok van (pl: kapacitív), akkor totálisan hibás eredményt ad a teljes rendszerre, mivel csak a legkülső hurok tulajdonságait mutatja. A virtuális földpontban történő mérés viszont az összes hurok (ami oda van csatolva) eredő hatását mutatja egyszerre. Több egymásba ágyazott hurok esetén lehet marha jó a külső, fő hurok, miközben a belső totál instabilitás határán mozog, termeli a TIM-et, stb.
Na figyelj, ha én bevezetek egy sin(vv x t) függvényt egy aluláteresztőbe és kijön 0,707sin(vv x t-45fok), akkor a meredekség csökken minden nem 0 meredekségű pontban.
Simán bemegy az alul áteresztőbe egy 1sinx, kijön mondjuk 0,5sinx, mindkettőt deriválom, a deriváltakban is megmarad az 1 és a 0,5 értékű konstans, tehát az amplitúdó csillapítással arányosan csökken a meredekség!
Gyere át az erősítős topicba, ez itt nagyon off.
Idézet: „Sajnos a hangszóró messze nem ideális eszköz, működés közben a cséve nem csak dugattyú szerű mozgást végez, hanem - főleg a magas sugárzónál - valami kettős kúpszerű mozgást végez, ami ebbe vektor irányba egy nagyságrenddel merevebb felfüggesztése miatt, ennyivel magasabb frekvenciájú hibákat is termel. ” Jézus. Ilyenek vannak?, az kemény, erről még nem is tudtam. (Gondoltam, hogy az inhomogén mágneses térben mozgó tekercs termel felharmonikusokat és visszatolja de ez már egészen durva dolog, amiről most írsz.) Akkor menjünk át az ersítős topickba.
Hello ethos!
na, hogy ne beszéljünk el egymás mellett. Egy sinusznak, ha csökkented az amplitúdóját persze, hogy csökken az átmenetnél a meredeksége is. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha egy 20dB/dekád meredekségű integrátornál egy1F frekvencia X amplitudójú, akkor 10F-nél X/10 lesz az amplitudó. Az igaz, hogy 10F-nél az amplitúdó csökkenésével 10F meredeksége is csökkent, de mivel 10F -nél azonos amplitúdók esetén a meredekség éppen 10-szer nagyobb, mint 1F-nél, ezért a 10-szer nagyobb meredekség csökkent le a 10-edére, azaz pont annyira mint 1F-nél, ami ugye 20dB-vel nagyobb amplitúdójú. A lényeg mégegyszer: A 20dB/dekád meredekségű integrátor bemenetére azonos amplitúdóval érkező - sinus - jelek esetén, a kimeneten a jelek maximális meredeksége ugyanakkora, a frekvenciától függetlenül. A töréspontot kivittük a vizsgált tartományból persze. Le lehet írni matekkal is, de akkor alig érti valaki.
Bocs el kell rohannom, majd válaszolok.
Na így már midjárt más! Tisztára úgy fogalmaztál, hogy félreérthető volt. Mindenesetre akkor is limitálja a növekvő frekvenciájú bemeneti jel meredekségét. Amit a sima drót nem tesz meg. A 40dB/dec szűrő viszont négyzetesen csökkenti freki növelésre az amplitudót ezért úgy okoskodok, hogy a freki növeléssel arányosan a meredekséget is csökkenteni fogja. Tehát a 40dB levágású javaslatod teljesen jó.
Mondjuk az erősítőn belüli nyílt hurkú -40dB/dec átvitelnek azért komoly hátrányai vannak. Szerintem elég a 20dB/dec és a fokozatokat kell úgy méretezni, hogy a zárt hurokban történő teljes kivezérléshez szükséges bemeneti jelet nyílt hurokban is elviselje túlvezérlés nélkül az összes fokozat. (ugyebár TIM-nél pont a teljes bemenőjel kétszerese jut a "nyílt hurkú" bemenetre). Ezt egyszerűen úgy lehet megoldani, hogy a nagy jelű fokozat árama egy kondenzátoron alakul feszültséggé, a fokozat munkaponti árama pedig kétszer akkora, hogy a legnagyobb bemenő jel esetén nyílt hurokban kialakuló vezérlőáram ne lépje túl ezt az értéket. Az ezt megelőző fokozatokat is úgy kell méretezni, hogy ott se jöjjön létre a túlvezérlés.
(Például a differenciálerősítő elég nagy áramról menjen, elég magas emitter ellenállásokkal: Re x Ie > 2 x Ube max). |
Bejelentkezés
Hirdetés |
