Közösiteni kell a két tekercset, egy ponton (középleágazásos transzformátort hozol létre) majd a fennmaradó tekercsek végekre kösd a greatz bemenetét A tekercsek közös pontja és a greatz kimenetén szimmetrikus feszültséget kapsz a közösponthoz képest.

Te írtad, hogy "5 kivezetése" van. Innentől kezdve értelmetlen dolog utólag a Graetz-eket kötözgetni. Abból csak zárlat lehet.
Még akkor is, ha a +-t plusszal kötöd össze. Legfeljebb kisebb.

Írták, hogy feszültség mentes állapotban mérj ellenállásokat, és erre azt írtad, úgy tűnik mindenki mindenkivel van. Ezt a mérést ismételd meg, de rajzold le és a trafó kivezetéseit és írd rá, hogy hol mit mértél. Ezt rakd fel, és akkor könnyebben tudunk segíteni, hogy melyik kivezetés micsoda. A rajzon számozd is meg a kivezetéseket, hogy könnyebben tudjunk rájuk hivatkozni.

Mielőtt bármit kötöznél ki kell deríteni hogy az előző oldalon lévő rajz stimmel-e a trafóddal. Ha igen, akkor azt nézd meg hogy a 14-es ponthoz képest ugyanazokat a fesz értékeket méred-e a 10 és a 12-es ponton, illetve a 15-ös és a 16-os ponton. Mert ha igen, akkor onnantól csak össze kell kötni fázishelyesen, azaz párhuzamosan a 2-2 tekercset.

Akkor nem erőlködöm, erbe rád hallgatok. Makacs trafóm van és ez biza nem enged közösíteni semmit. Gondoltam csinálok videót róla, de borzalmasan lassú netem van (0,5 Mbps feltöltés).

rascal! Ne haragudj, nem mérek. Félreteszem pihenni.

Ge Lee! Egyeznie kell, mert a kolléga pont ugyan azt a erősítő/trafó rajzot találta meg. Hacsak valamit nem írt el az eladó

Köszönöm szépen a sok igyekezetet. Mindenkinek nyomtam egy lájkot.

Ezt próbáltam szavakkal leírni, de nem értetted.
Lerajzoltam.

Ezt írtam le fentebb, de figyelmenkívül hagyta kolléga. Fölöslegesen írogatok.

Már látom, mit is akartatok írni, de nem értettem meg. És így tényleg működik is. A rajz nélkül soha sem jöttem volna rá, hiába írjátok. Nagyon szépen köszönöm a képet és a fáradságot.

Én azzal voltam a kis világommal, hogy majd lesz négy szekunder drótom és majd egyenirányítás után csak összekötöm az egyik pluszt a másik mínusszal föld néven. Ezt olvastam mindenhol. Ez nem lett volna stósz eddig. Csak az én trafóm meg ilyen "alapból szimmetrikus, hadd égesse magát a hat IQ-jával" lett, én meg hát égettem is magam.

Tiszteletem szeretnék tanácsot kérni a képen látható trafó bekőtéséról

Kösd be.
Amellett hogy ennek semmi köze a téma címéhez, legalább egy skiccet rajzolhattál volna, vagy ráírhattál volna néhány adatot a képre. Ennyiből ember nem mondja meg hogy hány tekercs van a trafón, és hogy azok hogyan helyezkednek el, melyik milyen vastag stb. Osztottak a csévék, ami azt jelenti hogy ha úgy van megtekerve a trafó hogy az egyik oldalon van a primer és a másikon a szekunder, akkor ez nem is lesz valami szuper, mert nagy a szórása, azaz terhelésre jelentősen fog esni a feszültsége. Mert ha netán nem így van, akkor meg semmi értelme az osztott csévéknek.

Szia ha lenne rajta valamiféle adat megírtam volna 4 tekercs van rajta minden tekercsnek 2 kivezetése van 2 osztott cséve van ugy tünik hogy a bal alsó vékonyabb a többinél

A jó isten áldjon már meg! Hát legalább mérd meg ellenállásmérővel a tekercseket, és egy skiccen írd amit mérsz!

Ránézésre transzformátor, tehát váltakozóárammal működik: Rákötsz az egyik tekercsre pl. 24 V váltakozófeszültséget, és mérsz a többi tekercs lábain, így kiderül az áttétel is. Valamint fizikai mérteit (huzalvastagság, vasmag mértei) is leírhatnád, abból következtetni lehet a teljesítményére.

Szia abal felsö 005 jobb első 005 n
bal alsó06,9 jobb alsó 005 ohm

Szia!
Nem ártana, ha szépen rajzolnál egy trafót 4 tekerccsel és ahogy már írták többen is, odaírnád a huzalátmérőt ( pl. 0.5 mm és nem 005n ( ez mi? )? - ha pedig hasonlítna az elrendezés a képen lévőre, az se baj.
A "24 volt AC-s" mérést is megejtve, odaírhatod a tekercsekhez a mért feszt, ill. hozzá a tekercsek ellenállását is, teljesen függetlenek-e egymástól, vagy vannak közös végek.
Természetesen a vaskeresztmetszetet is megadhatod mindjárt ( a képen pl. az alsó résznél megméred a lemezszélességet és a pakett vastagságát, aztán szorzás, cm^2 ).
PC-n nem olyan nagy kunszt vonalakat húzni és ráírni a képre.

Sziasztok!

Okozhat -e primer menetzárlat a szekunderben feszültségnövekedést? Egy régi rádió trafóját próbálgattam, először rosszul kötöttem be és a feszültségválasztó leágazások kapták a hálózati feszültséget. Búgott meg füstölt is, kb. 10 másodpercet ment így. Talán ekkor zárlatos lett. Rendesen bekötve, nem melegszik, nem füstöl, csövek fűtésével (kb 1,5A ) terhelve egy óra után langyos. Az anódfeszültség csöves egyenirányítás után azonban sokkal magasabb, 265V helyett 330V 15K ellenállással terhelve... A fűtés is 6,8V.

A feszültségválasztó melyik állásban van 220 V vagy 240 V ? A legtöbb rádiónál van állítási lehetőség a primer bemenetnél. Ezt célszerű 240 V-ra választani
A képen is egy hibás beállítás van. Ez is okozhatja a szekunder oldali feszültség növekedést, hiszen a hálózati feszültség már nem 220 V.

Igen, ez a jobbik eset. Sajnos ezen csak 220V van. 232V -ot kapott a hálózatból, mikor mértem. Ami gyanús nekem, hogy nem 232/220 aránnyal nagyobbak a feszültségek, hanem ennél is nagyobbak. Ha zárlatban lenne füstölne?

Szia!
Ha nem forrósodik fel, akkor a trafó kibírta. A 15k terhelés kevesebb mint a készülék össz fogyasztása. Rákötheted a rádióra, így mérd meg, rövidebb ideig nem fog meghibásodást okozni.
Anódfesz növekedését átalakítás is okozhatja, ha csöves egyenirányítást félvezetősre alakította valaki.

Köszönöm a választ, majd kipróbálom nagyobb terheléssel. Nincs már meg a rádió, csak egy hiányos sasszi volt, az is szabadban volt valameddig, így szétbontottam. Tettem bele eredeti AZ1 -es egyenirányító csövet, azzal próbáltam, túlélte -e az időjárást, illetve engem...

Sziasztok.
Van egy transzformátorom, viszont nem tudom a teljesítményét, pedig nagy szükségem volna rája. Mellékletben van a vasmag méretei, a nagy áramú szekunder tekercs 2,5mm átmérőjű CuZ huzallal van tekercselve (zománccal együtt 2,5mm tolómérővel mérve), több (3 megcsapolás plusz a két vége). Van rajta még két egymástól különálló kis áramú tekercs is 0,5mm átmérőlyű Cuz dróttal tekerve (az előbb vázolt mérési körülmények alapján). A primer szintén több megcsapolásos (110V, 220V, 240V), 1mm átmérőjű CuZ dróttal tekerve (mérési körülmények még mindig nem változtak ).
Szerintetek kb. milyen teljesítményű lehet?
Direkt nem áramot kérdezek, mert több különböző feszültségű tekercs illetve leágazása van.
Előre is köszönöm.

A mért primer átmérővel, ~550 VA. J=3-mal saccoltam.

A primerkör árama 210mA, természetesen üresjáratban. Az 550VA nagyon jól hangzik (valamikor egy 100W-os monoblokk táptrafója volt, ami 100V-os érpárra dolgozott).

Minden stimmel. 550 W-tal nem nagyon, de 400 W-tal akár folyamatosan terhelhető a trafó, ha a 230 V-ot a 220 V-os bemenetre teszed. Többel nem nagyon, mert nagy a tekercsek ellenállása, vesztesége.
Akkoriban erősítőbe úgy készítették a trafót, hogy minimális legyen a szórt mágneses tere és "soha ne menjen tönkre". Emiatt alacsony a gerjesztése és az üzemi terhelése.

Köszönöm mindkettőtöknek.
Azt tudom, hogy az 550VA nem egyenlő 550W-tal (látszólagos, hatásos teljesítmény), nekem valójában egy 60V DC 5A-es tápra van szükségem és azt szerettem volna csak tudni, hogy le terhelhetem-e 5A-rel maximum, de ezek szerint igen, mert így valójában 300W lesz a terhelő teljesítményem. De ez az 5A sem lesz kihasználna, gyakorlatilag egy telefontechnikában használt mérőműszer tápja lesz (TESLA ZZ77, semmit nem találtam róla a világhálón, valamiféle impulzusgenerátor lehet, de beüzemelés után többet fogok róla tudni), mert annak meg 60V DC-re van szüksége, de 1,5A-nél nagyobb áramot nem vesz fel (ekkora a tápköri olvadóbiztosítója).
De erőst gondolkodom azon, hogy ha már több megcsapolásos a szekunder tekercs akkor úgy alakítom ki a tápot, hogy fokozatkapcsolóval feszültségválasztóssá építem (stabilizálatlan, de szűrt DC) így univerzálisabb lesz, persze a maximálisan kivehető áramot megszabja, hogy milyen feszültségen dolgozik ugye a táp.
Igen, a trafó a 220V-os kapcsolóállásban lesz használva.

A 2.5-es szekundert, akár 12-15 A-rel is terhelheted. A vékonyat 5-600 mA-rel.

Sziasztok!
Ma csináltam ezt a toroidot az A osztályú erősítőhöz.Kallódott már itt egy ideje ez a trafó, így ujratekertem rajta a szekundert.1*17.5VAC 4A-es aramsuruseggel számolva.
Szerintem jól sikerült de nem biztos hogy mindenki így látja majd.

Annak toll a fülibe...
Szerintem jól csináltad.

Köszönöm!
Örülök hogy így elsőre így sikerült .

Ennyi hellyel lehetett volna kisebb áramsűrűséggel is, mert az A osztály állandóan "nagy" áramon megy. Talán nem fog melegedni (nagyon), és a feszültség sem fog leesni terheléskor.