Másodpercenként 25 gigabitnyi információ átpréselésére képes lézeres kommunikációs chipeket mutatott be a japán NEC.

A rekord sebességű adatátvitelt optikai szálakon érik el. Ez sokszorosa a mai szuperszámítógépeknél alkalmazott tisztán elektronikus kapcsolódásnak, előrevetítve a petaflop szuperszámítógépek érkezését. A lézeres kommunikációs chipek elektronikus jeleket alakítanak optikaiakká, a hangsúly azonban az adatok közvetítéséhez alkalmazott szálakon van.

Az NEC egy úgynevezett VCSEL (lézert kibocsátó vertikális üregfelszín) félvezető lézer diódát használt, ami elektromos áram hatására lézerimpulzusokat termel. A cég kutatási részlege gallium arzenid és indium gallium arzenid keverékéből állította elő a diódákat, indiumra cserélve a hagyományos alumínium komponenst, ezáltal fokozta a VCSEL eszközök hatékonyságát. Ezzel a lépéssel tovább gyorsult a lézerimpulzusok átvitele az optikai szálakon.


Az új VCSEL chipekből példátlan erejű szuperszámítógépek építhetők, az NEC szerint technikájuk döntő fontosságú lesz az első petaflop osztályú szuperszámítógép kifejlesztésében. Ez a gép elvileg ezertrillió matematikai számításra lesz képes másodpercenként és az NEC 2010-re jósolja az elkészültét. A japán cég nem titkolt szándéka, hogy visszaszerezze a szuperszámítógépek fejlesztésében az Earth Simulatorral 2002 és 2004 között elért vezető pozícióját. Ez a gép a japán Tenger-Földtudományi és Technikai Ügynökség yokohamai központjában működik. A japánoknak jó esélyük van erre, ismervén a jelenlegi, elektronikus adatátvitelen alapuló szuperszámítógépek korlátait, melyek "csupán" néhány teraflopos sebességen üzemelnek. Sok olyan szuperszámítógép is akad, ami a boltokban általunk is megvásárolható processzorok ezreit összekötve végzi számításait. A jelenlegi csúcs darab, az IBM BlueGene-je a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban azonban így is nem kevesebb, mint 360 teraflopra képes.

A sebesség mellett azonban van egy másik fontos tényező, ami meghatározza egy szuper­számítógép élet­képes­ségét, ez pedig a költség­oldal. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy a VCSEL chipekből elké­pesztő telje­sítményű számító­gépeket lehet majd építeni, az azonban már kérdéses, hogy ki lesz az, aki megen­gedhet magá­nak egy ilyen gépet. Min­dez annak fényé­ben érde­kes, hogy a VCSEL chipek elvi­leg olcsóbbak lesznek, mint a hozzá hason­ló optikai tech­nikák, pél­dául az indium-foszfid léze­rek. A szakér­tők szerint olcsóbb lenne a számtalan elektronikus kapcso­lat egyet­len "adatcsőben" egye­sítése, vagy több optikai jel egy kábelben történő továbbítása, azaz az úgyne­vezett hullámhossz elosztásos multiplexelés.

Az ár mellett felmerült az a kérdés is, hogy hogyan látnak el árammal, illetve hűtéssel egy megfelelő memória mennyiséggel rendelkező petaméretű rendszert. Azonban mindezek ellenére az NEC magabiztosan tekint a jövőbe a petaflop szuperszámítógépeket illetően. A cég szóvivője szerint egy ilyen géppel a teljes emberi test szimulálhatóvá válna a génektől egészen a sejteken át az összes szervünkig.