Izraeli kutatóknak sikerült többszörös elemi emlékeket eltárolniuk mesterségesen kitenyésztett élő idegsejtek hálózatában. Bár az ember alkotta neuronhálóban történő információ rögzítés elég kiborgosan hangzik, a kutatás célja az agy információ szerzése és eltárolása mögött meghúzódó folyamatok jobb megismerése, amiből főként a neurológusok profitálhatnak.

A Physical Review E online folyóiratban publikált tanulmány szerint egy elektrodasorral figyelték a kapcsolt neuronok hálózatában kialakuló tüzelési mintázatokat. Ahogy azt több korábbi tanulmány is bizonyította már, a neuronok egymáshoz kötése spontán tüzeléshez vezet, egy koordinált mintázatot hozva létre. A tanulmányt jegyző Itay Baruchi és Eshel Ben-Jacob, a Tel-Aviv Egyetem munkatársai felismerték, hogy képesek szándékosan létrehozni további tüzelési mintázatokat is, melyek egyidejűleg léteznek a spontán változatokkal. Állításuk szerint az új tüzelési mintázatok lényegében egyszerű emlékeket képviselnek, melyek eltárolódtak a neuron hálózatban.

Az új emlékek megalkotását a neuronokban a kutatók egy kémiai stimuláns parányi adagjainak a tenyészet egy kiválaszott helyére történő bejuttatásával érték el. A stimuláns egy második tüzelési mintázatot indukált az adott helyről, ami az eredetivel egyidejűleg létezett. Huszonnégy óra elteltével újabb adag stimulánst juttattak be egy új helyre, ahol egy harmadik mitázat keletkezett. A három emlék több mint negyven órán át maradt fenn anélkül, hogy zavarták volna egymást.

Amellett, hogy elkészítették az első kémiai működtetésű neuro-memória chipet, a kutatók szerint munkájuk azt is magába foglalja, hogy a kémiai stimuláció elengedhetetlen lehet az élő organizmusok tanulásánál és emlékeik kialakításában.