|
|
|
Az a vonal (kábelérpár, légvezetékpár stb), amelyen átviteli rendszert működtetnek, pl. vivőfrekvenciás távbeszélő vagy távírórendszert. Lehet az alapáramkör rádiókapcsolat is, pl. mikrohullámú rendszer tv átvitelre, de lehet egy vivőfrekvenciás rendszer egyik távbeszélő csatornája, melyen több távírócsatornát visznek át alapáramkörnek tekinthető a PCM rendszer egy időrése is, ha azon pl. időosztásos multiplex távírórendszert működtetnek. Lásd még:
Városok, községek belterületén csőcsatornákból, tömbcsatornákból, vezetékalagutakból, közműalagutakból, kábelcsatornákból, kábelaknákból és kábelszekrényekből álló rendszer. Lehetővé teszi behúzókábelek elhelyezését, cseréjét, javítását, bővítését és hozzáférhetőségét az út- vagy járdaburkolatok felbontása és munkaárkok kiásása nélkül. Védi e kábeleket a mechanikai és kémiai behatásokkal szemben. Lásd még:
Az összetett kábelköpenyek csoportjába tartozik, mivel védőrétesek nélkül nem használható. Háromféle eljárással és két formában készül. Korábban előregyártott lágy alumínium csőbe húzták be a kábellelket, majd a csövet utólag tömörítették a lélekre. Újabban az alumínium köpenyt meleg eljárással, közvetlenül sajtolják rá a kábellélekre, vagy az alumínium csövet görgősoron aluminium szalagból alakítják ki és nagyfrekvenciás hegesztéssel képezik zárttá. Az alumínium köpeny 30...35 mm lélekátmérőig sima, ennél nanyobb méretek esetén a hajlíthatóság érdekében hullámos kivitelű. Lásd még:
A földhöz képest aszimmetrikus elrendezésű külső és belső vezetőkből álló, koaxiális sodrási elemeket tartalmazó távközlési kábel. A földvisszavezetéses rendszerben működő távírókábelek szintén aszimmetrikus kábelek. Lásd még:
Az a jelenség, hogy egy áramkörön átvitt jel (pl. beszéd, távíró stb.) idegen áramkörön észlelhető. Az áthallás érthető, ha egyforma felépítésű áramkörök, pl, két hangfrekvenciás áramkör között lép fel, különben (pl. egy hangfrekvenciás és egy vivőfrekvenciás áramkör között) érthetetlen. Az érthető károsabb, mert rontja az összeköttetés titkosságát és elvonja a beszélgetők figyelmét. Az áthallás mértéke az áthallási csillapítás és az átthallási védettség. Az áthallást közelvéginek - nevezik, ha a zavaró jel és az áthallott jel terjedési iránya különböző, és távalvéginek, ha a két terjedési irány különböző. Az elnevezések onnan származnak, hogy a közelvégi - rendszerint közeli, a másik rendszerint távoli készülékek között lép fel.
Az áthallás oka mindig az áramkörök között aszimmetria miatt fellépő galvanikus vagy elektromágneses csatolás. Előbbi csak fantomcsoportok áramkörei között jöhet létre (pl. érellenállás különbség miatt). Az elektromágneses csatolásnak két összetevője van: az induktív (hosszanti) és a kapacitív (keresztirányú), az általuk létesített - a közelvégen összeadódik, a távolvégen kivonódik. Kábelekben az induktív csatolás kicsi, ezért a közelvégi és távolvégi áthallás között nincs nagy különbség. Légvezetékpárok között azonban a kétféle csatolás közel egyenlő, ideális esetben (veszteségmentes vezetékek között) pontosan egyenlő, ezért a távolvégi - légvezetékpárok között kicsi. Az áthallás csökkentésére árnyékolást és áthalláskiegyenlítést alkalmaznak.
A galvanikus és az elektromágneses csatolásból származó áthallást lineárisnak nevezik, mivel az áthallott jelteljesítmény a zavaró jel teljesítményével egyenesen arányos. Vivőfrekvenciás rendszerek csatornái között is léphet fel lineáris - annak következtében, hogy a frekvenciaáttevést követő sávszűrők a nemkívánatos modulációs termékek egy részét átengedik, és azok a szomszédos csatornákba jutnak. A csatornák közötti áthallás másik oka a közös szerelvények (csoporterősítők, vonaltranszformátorok stb.) nemlineáris torzítása lehet, amely az egyes csatornákban észlelhető összetett frekvenciákat kelt. Ebben az esetben az áthallott teljesítmény a zavaró teljesítmény második és harmadik hatványával arányos (a magasabb fokú torzítási termékek elhanyagolhatók). Ezt a fajta áthallást nemlineárisnak nevezik.
Lásd még:
Eljárás vezetékpárok között az áthallás csökkentésére. Az alkalmazott módszer attól függ, hogy kábelről vagy légvezetékről van-e szó. Kábelérpárok között az áthallást főleg az erek közötti kapacitások egyenlőtlensége okozza, ezért az áthallás-kiegyenlítés az egyenlőtlenségek csökkentésére irányul. A Western-féle eljárás szerint a gyártási hosszak összekötésénél az érpárokat úgy válogatják össze, hogy a kapacitásegyenlőtlenség minimális legyen. A Siemens-féle eliárásnál az erek közé iktatott kondenzátorokat alkalmaznak. Légvezetékek áthallás-kiegyenlítésére keresztezést alkalmaznak, amely a vezetékpárok megfelelő elhelyezésével csökkenti az induktív csatolást. Lásd még:
(vonaltranszformátor). A vonal és a berendezés vagy a kábel és a légvezeték közé iktatott transzformátor. Egyik feladata illesztés az összekötendő áramkörök között. Másik feladata lehet, hogy a berendezést a vonaltól galvanikusan elválassza, s ezáltal védje a berendezést és a kezelőket a vonalon esetleg fellépő nagyfeszültség ellen. Fantomképzésre is felhasználható, ha a vonaloldali tekercselés villamos középpontjában leágazása van. Lásd még:
Ha egy szimmetrikus terhelést kapcsolunk rá egy aszimmetrikus áramforrásra, balunt szoktak használni. A balun mesterséges szó: balanced/unbalanced (szimmetrikus/aszimmetrikus) összevonása. Egy közönséges transzformátor is lényegében balun, minthogy a primer és szekunder tekercs egymást nem befolyásolja a szimmetria tekintetében. Balun készíthető koaxiális kábelből, de gyakori a toroid vasmagon kialakított balun is, nagy frekvenciák esetében. Áttétel általában 1:1, de előfordul 1:4 is. Leggyakoribb alkalmazás az aszimmetrikus koaxiális kábel és dipol, Yagi, vagy GP antennák összekapcsolása, melyek közül a Yagi és dipol mindig szimmetrikus, a GP nem, de impedancia illesztés miatt itt is indokolt a balun.
Alépítményekbe (csővonalak, csatornák stb.) való behúzásra kiképzett kábel. Főbb típusai a homogén vagy összetett kábelköpenyű kábelek, a műanyag védőburkolattal ellátott ólomköpenyes kábel és a húzó páncélzattal készült kábel. Egyes típusai légkábelként is használhatók. Lásd még:
Helyközi légvezetékes távbeszélő vonal városi (községi) kábeles szakasza.
áramkör részei között fémes kapcsolatot létrehozó elektromechanikai alkatrész. A csatlakozás két érintkezővel vagy érintkezőkkel ellátott ellendarab között jön létre (egyik vagy mindkettő mozgatható). A csapos csatlakozó (dugasz, kés, dugó) szigetelőanyagba ágyazott - egy vagy több - olyan henger, kés, vagy más alakú érintkező, amely a villamos kontaktust külső felületén létesíti. A hüvelyes csatlakozó (aljzat, hüvelysáv) szigetelőanyagba ágyazott egy vagy több érintkező, mely a dugasz befogadásakor belső felületén érintkezik.
Az érintkezők számának megfelelően vannak egysarkú (egypólusú) csatlakozók és többsarkú (többpólusú) csatlakozók. A csatlakozókhoz a kábelezést általában forrasztással csatlakoztatják, de a miniatűr, szubminiatűr, és mikrominiatűr, csatlakozóknál forrasztásmentes kötés alkalmazása terjedt el. A csatlakozót helyesen úgy kell bekötni, hogy a dugasz a fogyasztó, a hüvely pedig az áramforrás felől legyen,
Lásd még:
Két áramkör olyan kölcsönhatása, amelynek folyamán passzív elemeken keresztül villamos energia jut az egyik hálózatból a másikba. A csatolás a transzformátor működésének kísérőjelensége, és a kábelek közötti áthallások előidézője. A csatolás jellegétől függően lehet: galvanikus, induktív és kapacitív. Lásd még:
Az eredő csatolás azon összetevőinek a kompenzálása, melyek a kábeláramkörök közötti áthallást előidézik. Mind a terhelt hangfrekvenciás kábelek, mind a szélessávú átvitelre alkalmas kábelek esetében a csatolások kiegyenlítésére több módszer alakult ki (keresztezéses kiegyenlítés, kondenzátoros kiegyenlítés, koncentrált kiegyenlítés, komplex kiegyenlítés, Siemens-rendszerű kiegyenlítés, Western-rendszerű-kiegyenlítés). Lásd még:
(cséveszakasz, pupinmező). Két pupin fazék közötti elektromos hossz. A hangfrekvenciás kábelek névleges csévemező hossza nálunk Western-rendszer alapján s=1,83 km. Külföldön szokásos még s= 1,70 km és s= =2,0 km hossz. A zeneátviteli áramkörük hossza, 10 kHz átviteli sáv mellett s/2.
Egy erősítőmezőn belül a csévemezők tényleges hoszszának átlaga 2%-kal térhet el a névleges értéktől, az egyes csévemezők hossza az átlagtól 10 mrel térhet el. Ha a kábelben zeneátviteli párok is vannak, akkor a két toleranciahatár -m és - 5 m. Az erősítőmező kezdő és végződő csévemezőjének hossza s/2, de ha a - terhelt áramkörök fél induktivitású csévékkel végződnek, akkor s. Abban az esetben, ha az erősítőmező elektromos hossza Le - n . s (ahol n az erősítő-mezőben levő csévemezők száma) és az eltérés a megengedhető toleranciahatárok kihasználásával sem küszöbölhető ki, akkor 250 m-nél rövidebb hiányzó hossz a nyomvonal növelésével, nagyobb hiány toldalékegység bekötésével szüntethető meg.
Lásd még:
A csillagnégyes sodrású sodrási elemeket tartalmazó különböző rendeltetésű távközlési kábelek közös megnevezése. A helyi csillagsodrású kábel általában homogén felépítésű, míg a távkábelek lehetnek kombináltak is. A nálunk használt csillagsodrású kábel fali kábelek és önhordó légkábelek is a csillagsodrású kábelek közé tartoznak. Lásd még:
Kábelszekrények közötti csőnyaláb, mely legfeljebb 8 db. 100 mm belső átmérőjű, vagy ezekkel keresztmetszetei terület szempontjából egyenértékű, kisebb átmérőjű műanyag (kábelcsövek) csöveket tartalmaz. Az építési módok hasonlóak a tömbcsatornákéhoz. Lásd még:
(leterhelés). A depupinozás a pupincséveegységek leválasztása terhelt hangfrekvenciás kábel egyes négyeseiről. Célja, hogy az áramkör szélessávú átvitelre alkalmas legyen.
Villamos szigetelőanyag, melyet kábelek, kondenzátorok, tekercstestek előállítására használnak. Anyaguk lehet papír, fa, üveg, gumi, műanyag, stb. Dielektrikum a desztillált víz is, a közönséges víz azonban sói, szennyeződései miatt már nem. Váltófeszültség hatására a dielektrikumban frekvenciától függő veszteségek keletkeznek, ezek alapján osztályozhatók a dielektrikumok.
Villamos erőtérbe helyezve egyes szigetelőanyagok felmelegszenek a veszteségek hatására, mások nem. A dielektromos veszteség általában nő a frekvenciával, de vannak kivételek is (nylon). Kis veszteség lényeges az adók antenna tápvezetékeinél, ezért koaxiális kábeleket készítenek kis veszteségű habszivacs szigeteléssel, sőt, légszigeteléssel is.
Általában olyan antenna, amely félhullám hosszúságú, és melyet a közepén táplálnak koaxiális kábellel, vagy kéterű vezetékkel. Elhelyezhető vízszintesen, de függőlegesen is. Zavaró környezeti hatások nélkül az antenna rezonanciában van az adott hullámhosszon, és a betáplálás tisztán ohmikus jellegű, mind az alaphullámon, mind a harmonikusokon, kivéve a páratlanokon. Maximális kisugárzás az antennára merőleges irányban van. Rádióamatőrök gyakran használják, főleg a hosszabb sávokon, egyszerűsége miatt.
Rádióvételi mód, amellyel - különböző átviteli úton érkezett, azonos modulációjú (azonos információtartalmú) jelek kombinációja révén - a fading hatása csökkenthető. Kereskedelmi, gazdasági vagy egyéb speciális célokat szolgáló vevőállomások üzemében használatos. Egyik módja a tér diversity-vétel ; ekkor egymástól több, mint 10 hullámhossz távolságra elhelyezett három vagy több antennáról vett jeleket nagyfrekvenciás kábeleken a vételközpontba vezetik, ahol azokat külön-külön felerősítik és demodulálják. A hangfrekvenciás erősítőt a demodulált jelek összegével vezérlik. Minthogy a megfigyelések szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a fent leírt elhelyezésű antennákkal vett jelek egyidőben gyöngüljenek le, a hangerősítő mindig kap kivezérlő jelet. A tér diversity-vétel egyik változata, amikor egymáshoz közel elhelyezett, de különbözőképpen polarizált antennák (polarizáció) jeleit vezetik a vételi központba. Frekvencia diversity-vétel esetén egy antennával több, kevéssé különböző frekvenciájú, de azonos modulációjú adást vesznek. A vételi központban a jeleket erősítik, demodulálják és összegükkel vezérlik a hangerősítőt. Lásd még:
Általában tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek egy kész gyártmányt egyértelműen meghatároznak. A gyártáshoz szükséges kivitelezési dokumentációnak meg kell adnia a gyártmány szerkezetét és alkatrészeit, azok alakját, méreteit, tűréseit, anyagát, érdességét. kikészítését, darabszámát stb. A dokumentáció a gyártmány valamennyi alkatrészéről általában külön-külön rajzot, a szerkezeti egységekről és a gyártmányról pedig összeállítási rajzot tartalmaz. Minden szerelt fázis rajzához darabjegyzéket kell mellékelni. A híradástechnika dokumentációját ki kell egészíteni az egységes jelekkel készített elvi rajzzal, valamint kábelezési rajzzal, és ha szükséges kábelforma rajzzal. Speciális dokumentációja van a nyomtatott áramköröknek, melyeket klisérajzok egészítenek ki. A dokumentáció nem teljes az előírt vizsgálati és beállítási utasítások nélkül. A telepítéshez és üzemeltetéshez szükséges dokumentáció jelentősen eltér a gyártási dokumentációtól.
A jel átvitele mindkét irányban ugyanannak a kábelnek az érpárjain át. Gazdaságos megoldás, mivel csak egyetlen kábelt kell lefektetni, de csak akkor alkalmazható, ha a "megy" és a "jön" irányú érpárak között a közelvégi áthallási csillapítás elég nagy, különben az egyik összeköttetés "megy" és egy másik összeköttetés "jön" iránya között meg nem engedhető - áthallás lépne fel. A két irányban átvivő érpárokat ezért a kábellélekben egymástól lehetőleg távol helyezik el vagy árnyékolást alkalmaznak. Vivőfrekvenciás (közösfrekvenciás) összeköttetésben egykábeles átvitel nem jöhet szóba, mert vivőfrekvenciákon a közelvégi áthallás nem csökkenthető kielégítő mértékben. Kéthuzalos rendszerekben (kéthuzalos áramkör) a két átviteli irány a kábelben nem választható szét, ezért csak -nek van értelme. Ilyenkor az áthallás csak úgy csökkenthető, hogy rövidebb erősítőszakaszokat létesítenek, mint a négyhuzalos áramkörök esetén. Lásd még:
Kábelkötés egy kábelnek két vagy több irányban való elágaztatásához. Formája gáznyomásos kábelvédelem esetén hengeres, egyébként lapos. A sokágú elágazókötés üzembiztonsága viszonylag kicsi. Lásd még:
(szerelt hossz). A megszerelt kábelvonalban a kábelkötések középpontjai közötti kábelhossz. Az áramkörök tényleges hossza a sodrás okozta hossznövekedés miatt mindig nagyobb, mint a számításbavett elektromos hossz. A kábelvonal elektromos jellemzőinek meghatározásakor ezt a hossztöbbletet nem vesszük figyelembe, de a gyártási hosszak egyes jellemzőinek vizsgálatakor a sodrás okozta hossznövekedést számításba kell venni. Lásd még:
(kábelér). Szigetelt vezető, általában a sodrási elem része, de önálló sodrási elem is lehet (jelzőér). Lásd még:
Érpárakból sodort távközlési kábel helyi hálózatok építéséhez. A vezető anyaga és átmérője, az érszigetelés anyaga és kiképzése, a kábellélek felépítése, a kábelköpeny és a páncélzat szerkezete alapján számos típusa van. A kábelben egyesített érpárak száma a felhasználástól függ. A maximális érpárszámot a kábel megengedhető legnagyobb külső átmérője (kb. 80 mm) határozza meg. A korábban használt rézvezetőjű, papírszigetelésű ólomköpenyes kábelek szerepét egyre fokozódó mértékben veszik át a réz- vagy alumínium vezetőjű habpolietilén szigetelésű, vazelinnal töltött helyi kábelek. Lásd még:
Épületek külső vagy belső falfelületein, falakba süllyesztett védőcsövekben vagy falra szerelt csatornákban vezetett kábel. A többszintes épületek lépcsőházaiban épített falikábelt általában felszálló kábelnek nevezik. A falikábel köpenye tűzvédelmi okokból nem készülhet lángterjesztő műanyagból.
Páncéloskábel, amelyben a páncélzat felett PE vagy PVC védőréteg van, elektrokémiai behatás ellet Katódvédelemmel ellátott csővezetéket keresztező vagy megközelítő kábelszakaszt fokozott védelmű kábellel kell kiépíteni, ha a kábel a védelmi rendszerbe nincs bekapcsolva, tehát passzív védelem biztosítja a korróziómentességet.
Kábel, amelynek páncélzata a mederbe való leeresztéskor, továbbá a horgonyzási tilalomra vonatkozó hajózási jelzések mellőzése következtében esetleg fellépő közepes nagyságú (max. 30 000 kp) húzóerő felvételére alkalmas.
A vezető és a föld, ill. a földelt kábelköpeny és a földdel összekötött vezetők közötti kapacitás.
Olyan eszköz, amellyel egy aszimmetrikus tápvezetéket lehet egy szimmetrikus antennára rákapcsolni (pl. dipól). A kábel belső erét egy az antennával párhuzamosan elhelyezett rúdra kapcsolják, amely a középtől az egyik vég felé halad, az árnyékolást az antenna középpontjára rögzítik. Az impedancia illesztés mértéke a rúd méreteitől függ. Kedvezően alkalmazható Yagi antennákhoz, ahol a kis talpponti impedanciát kell illeszteni 50, vagy 75 ohmos kábelhez.
(túlnyomásos vedelem). Eljárás a kábelköpeny-hibák következtében fellépő nedvességbehatolás veszélyének csökkentésére és a hiba helyének meghatározására. A légköri, és a talajnedvesség (pára), valamint a kábel környezetében összegyűlt víz a köpenyen keletkezett lyukon keresztül a külső és belső nyomáskülönbség, ill. relatív páratartalom-különbség hatására a kábel belseje felé törekszik és benedvesedést, szigetelésromlást, végül beázást okoz. Ez a folyamat megállítható vagy késleltethető, ha a kábel belső terében túlnyomást hoznak létre szárított levegő (gáz) töltéssel. A köpenyhiba helyére több módszerrel lehet következtetni: a) a kábelhez csatlakoztatott manométerekkel mért nyomásváltozás-értékekből; b) állandó jelleggel beépített és meghatározott nyomásváltozás után működésbe lépő kontaktorok által a telefonközpontba jelzett adatokból; c) a kilépő levegő által keltett hang keletkezési helyének meghatározásából ultrahangos hibakeresővel.
A védelem, i11. a hibajelzés hatékonysága a lyuk méreteitől, valamint a levegő áramlási lehetőségétől, a kábel pneumatikus jellemzőitől függ. A túlnyomásos berendezéseknek több típusa alakult ki. A sok kábel védelmét ellátó berendezések a száraz levegőt kompreszszióval, hűtéssel, vegyi anyaggal, vagy ezen eljárások kombinációival folyamatosan állítják elő. Egy-két kábel nyomás alatt tartására 150 att-os nagynyomású acélpalackot használnak, mely 30 att nyomásesésig kihasználható. A betáplált levegő relatív páratartalma nem lehet nagyobb 3%-nál 20'C-on. A túlnyomás értéke 0,5 att lehet. Nagyobb nyomás a köpenyre veszélyes.
Lásd még:
A minőségi előírásokban vagy a kábelépítési tervekben meghatározott szállítási hossz. A gyártható kábelhossz ennél lényegesen nagyobb lehet, azonban a gyártási hosszát az építés és szerelés, valamint a szállíthatóság szempontjai határozzák meg.
Olyan borított lemez, amelynek szigetelő anyaga igen vékony és hajlékony. Leggyakrabb alkalmazásai:
- nyomtatott áramköri lap azokba a készülékekbe, ahol csak hajlított elhelyezésre van lehetőség:
- kábelezes, különleges elrendezésű kábelformák helyettesítése;
laposkábel, esetleg árnyékolt kivitelben és végein csatlakozósorral;
- sokrétegű nyomtatott lap vezetőmintázata, utólagos összebakelizálással;
- kondenzátorok gyártásához az igen vékony, két oldalon borított hajlékony nyomtatott lemezt is használják.
Különböző szélességű szalagokban és tekercsekben gyártják és hozzák forgalomba. Az "ultravékony" poliészter fólia vastagsága 4m-tól 25 P-ig terjed és 17,5 m vastag Cu-fóliával van borítva. A vastagabb hajlékony nyomtatott lemezek 0,1...0,75 mm összvastagsággal, 35m, 70m, esetleg 105m vastag egy- vagy kétoldalas Cu-borítással kerülnek forgalomba. A fóliák anyag: poliészter, polimid, üvegvázas epoxi, valamint ezek különböző szabadalmi változatai.
Lásd még:
(HF-kábel). Szimmetrikus távközlési kábel, amelynek minőségi előírásai a hangfrekvenciás tartományra vonatkoznak, ez a körülmény azonban nem zárja ki egyes áramkörök kihasználását vivőáramú vagy PCM berendezésekhez. Lásd még:
Szerelt pupinkábel utólagos kiegyenlítése cséveszakaszokra való bontás nélkül, az f0 határfrekvenciánál nagyobb (1,3f0...1,5f0) frekvencián. Akkor alkalmazzák, ha szakaszcsere következtében a kapacitív csatolások értéke lényegesen módosult.
Általában a por, nedvesség, ill. víz- és gázszennyeződések ellen védi a készülékeket, szerelvényeket vagy egyes alkatrészeket. A védettség foka függ a konstrukciós követelményektől (víz esetében pl. csak a csepegő víztől, vagy mindenfajta vízbehatolástól). A hermetikus lezárás a megbízhatóságot növeli. A víz a fémrészeket korrodeálja, a műanyagokat. paramétereiben rontja, a hermetikus lezárás kúszóáram fellépését valószínűbbé teszi stb. Por és homok a kontaktusokat rontja, a forgó tengelyeket koptatja. A gázszennyeződés káros bevonatokat létesít az érintkezőkön. A védőbevonatok helyett vagy mellett gyakran a teljes hermetikus lezárás kiöntéssel biztosítják a hermetikus lezárást. Gyakran az - alkatrészt vagy szerelvényt Iégmentesen lezárható tokba zárják, a fedelet leforrasztják vagy leragasztják. Gyakran a nedvesség eltávolítására szárítást, majd lezárás után kis lyukakon át nitrogén-átöblítést is alkalmaznak. A föld alatti távközlési kábelekbe a nedvesség beszivárgását gáznyomással akadályozzák meg. A nagyobb fedeleket profilgumi-szalagokkal tömítik, melyeket nagy nyomással leszorítanak. Föld alatti középerősítőknél pl. ily módon több évre 0,7 atm. túlnyomást tudnak biztosítani.
Lásd még:
Azonos típusú sodrási elemekből felépített távközlési kábel. A kábel homogén kábelnak minősül akkor is, ha tartalmaz még jelzőereket vagy rádiópárokat is. Lásd még:
A híradástechnikában tekercsek készítésére, valamint a készülékek és berendezések belső és egymás közötti - kábelezésére való tömör vezeték. Anyaga elektrolitikus úton előállított, 99,95% tisztaságú Cu (vezetőképessége min 57 Siemens). Előírják á szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és a hajlékonyságát. A szigetelés megválasztásánál az átütési feszültségen kívül a víz-, hő- és hidegállóság és az éghetőség szempontjait mérlegelik. Tekercseléshez általában zománc szigetelésű vagy zománc-selyem szigetelésű huzalt használnak. E huzalok fontos paramétere a hőállóság, mert bizonyos hőmérséklet felett a zománcréteg megpuhul, a selyem pedig megperzselődik. A termoplasztikus zománc szigetelésű huzallal sablonra tekercselt cséve menetei hőkezelésre összetapadnak úgy, hogy a cséve formatartó marad. A készülékek kábelezésére használt huzalok szigetelése szálasanyagú (selyem, műszál, acetilezett pamut) vagy gumi, műanyag vagy zománc. A külső zavaró elektromos térre érzékeny összeköttetésekre árnyékolt huzalokat gyártanak. Az árnyékolást rendszerint 0,1 mm átmérőjű vörösréz szálakból fonással vagy szövéssel viszik fel a szigetelt huzalra, vagy közösen két szálra. A műanyag szigetelések közül a leggyakoribbak: poli(vinil)-klorid (PVC), poli-etilén (PE), poli-propilén. poli-amid és teflon. Lásd még:
Távközlési kábelekben a távközlési üzem céljait szolgáló sodrási elemeken kívül elhelyezett és ezektől szerkezetileg eltérő szigeteletlen vezető, ér, érpár vagy érnégyes, melynek rendeltetése kábelbeázások, áramkimaradások és egyéb üzemzavarok jelzése, hibamérések lehetővé tétele és áramkör létesítése a kábelvonal fenntartásával kapcsolatos beszélgetések folytatására. Lásd még:
Általában több, sodrással egyesített szigetelt vezetőt tartalmazó hajlítható elektromos vezeték, melyet a várható külső behatások ellen burkolat (kábelköpeny) véd. Két fő csoportját az erősáramú kábelek és a távközlési kábelek képezik. A kábelsodrásra utalva kábelnek nevezik az acélhuzalokból álló tartóköteleket is. Lásd még:
Meghatározzák a gáz terjedésének mértékét a kábelben. A pneumatikus kábeltérfogat a köpeny alatti térfogat és a kábellélek anyagai által elfoglalt térfogat különbsége. Pneumatikus kapacitás az egységnyi hosszúságú kábelba betáplált azon gázmennyiség, amely a nyomást egy egységgel emeli. Pneumatikus ellenállás a kábel két vége közötti nyomáskülönbség és az áramló gáz mennyiségének viszonya. A fajlagos pneumatikus ellenállás az egységnyi keresztmetszetre és egységnyi hosszra vonatkoztatott pneumatikus ellenállás. Pneumatikus időállandó az az időtartam, amely alatt a nyomás értéke 1/e=0,368-ad részére, félérték-idő pedig az az időtartam, amely alatt a nyomás felére csökken a feltöltött kábelszakasz lezárt végén, ha a másik véget megnyitják. Lásd még:
Leemelhető vagy nyitott fedelű, U-keresztmetszetű alépítményfajta, kábelek vagy szigetelt vezetékek elhelyezésére. A közhasználatú távbeszélőhálózatban hidakon vagy terepszint alatt páncélos kábelek útkeresztezésekbe eső szakaszain alkalmazzák. Az üzemi épületekben használatos padlószint alatti kábelcsatorna hátránya, hogy elszennyeződéstől alig védhető.
Távközlési kábelekben alkalmazott védelem elektromos zavartatások és áthallás ellen. Hatásos megoldásai: a) rádiópárok burkolása fémfóliával; b) a kábelkoszorúk között ( kábellélek), c) a műanyag kábelköpeny alatt fém vagy fémezett papírszalag-burkolatot alkalmaznak. Lásd még:
(elosztó). Az előfizetői hálózatnak olyan pontja, melyben a távbeszélő központ felől érkező érpárnyaláb (pl. 312X 4/0,4) több kábelre és összesen nagyobb érnyalábra (pl. 4 db 104X4/0,4) osztható szét. A kábelelosztó a központ felől érkező érpárak jó kihasználását biztosítja, ha a központtól távol létesül és gazdaságos, ha az elosztókábelek rövidek. Az elosztós rendszer jelentősége a vonalkoncentrátorok alkalmazása esetén fokozott, mivel ekkor egy nagyobb terület önálló elosztáhálózatáról van szó. Lásd még:
Távbeszélőközpontok vagy erősítőállomások pincéjében, vagy alagsorában levő helység, amelyen áthaladva jutnak ki a kábelek a kábelrendezőből az alépítményhálózatba. Rendszerint a kábelistolyban vannak az átmeneti kötések ( kábelkötés) és itt helyezik el a gáznyomásos kábelvédelem főbb berendezéseit. Lásd még:
Keresztmetszeti rajz, mely a távközlési kábel szerkezeti felépítését mutatja a kezdő vég felől nézve. A rajz általában vázlatos, a célnak megfelelő egyszerűsítésekkel. Egységes rajzjelölés nem alakult ki. A rajzot kiegészíti a lényeges adatokat összefoglaló betűkből és számokból álló kódjel (pl. HRPKOVB 104X4) 0,4=Helyi, Rézvezetőjű, Papírszigetelésű Kábel Ólomköpenynyel, Vasszalagpáncéllal és Bitumenes impregnált szálas anyagokból álló külső bevonattal, 104 db csillagsodrású, 0,4 mm rézvezetőjű sodrási elemmel. Lásd még:
A kis- és nagyfrekvenciás elektromos áram föld- vagy vízalatti vezetésére használt, adott számú vezetőérből álló kábel elektromos, vízálló, saválló és korrózióálló szigetelésére használt textil-, gumi, pvc és ólomburkolat együttes elnevezése. Különleges célokból acélburkolatot is használnak, ezt páncélköpenynek nevezik.
Két vagy több csatlakoztatandó kábelhossz szerkezeti elemein különböző szerelési anyagok felhasználásával a folytonosság biztosítására kiképzett szerelvény, amely magába foglalhat a kiegyenlítéshez felhasznált elemeket és egyéb alkatrészeket is. A kábelkötéssel szemben általános követelmény, hogy villamos és mechanikai jellemzői megközelítően egyezzenek a csatlakoztatott kábelekével, továbbá, hogy a kábelkötés a kábelvégek tönkremenetele nélkül felbontható legyen. Készülhet egy hosszon belül is, mint pl. a fémköpeny folytonosságának megszüntetésére kialakított szigetelő kábelkötés, vagy a kábelek belső légterének folytonosság átmegszüntető gázzáró dugó, vagy vízzárógátas kábelkötés. Ezek a típusok kiképezhetők a kábelek csatlakozási pontjain is. Sima a kábelkötés, ha a sodrási elemeket keresztmetszeti számsorrendjük alapján kötik össze. Ennek egyik fajtája a számozott kábelkötés, ahol a helyes kötési sorrendet átbeszéléssel és számok felrakásával ellenőrzik. Párhuzamos a kábelkötés, ha az érkező érnégyeshez két továbbmenő kábel érnégyesét kötik. Kiegyenlítő a kábelkötés, ha az alkalmazott kiegyenlítésben szerepe van; ez lehet kondenzátoros, vagy keresztezéses és kábelkötés szisztematikus keresztezés. Megfelelő méretű kábelkötésben elhelyezhetők pupincsévék vagy kábelkötés toldalékegységek, esetleg távtáplált erősítők is, melyek gyakran tartályokba kerülnek. A kábelkötés alakja szerint lehet egyenes vagy elágazó. Ezek keretében külön csoportot képeznek az átmeneti kábelkötések, melyek távbeszélőközpontokban a switchkábeleket kötik össze a hálózati kábelekkel. Lásd még:
Távbeszélőközpontokban és egyéb távközlési létesítményekben olyan vasszerkezet. mely lehetővé teszi a berendezések között haladó kábelek rendezett és rögzített elhelyezését és a függőleges szakaszokon a kábelek tehermentesítését.
A kábellélek közepét képező sodrási elemekből álló sodrat. Lásd még:
A távbeszélőközpontnak az a helyisége, melyben a rendezőállványok ( rendező) sorai nyernek elhelyezést. Lásd még:
A csőcsatorna-szakaszok végpontjain létesülő, fedéllel ellátott, terepszint alatti tartály. Ezekben helyezkednek el a kábelkötések és ezeken keresztül húzzák be a kábeleket a csövekbe. Általában a helyszínen készülő betonszerkezet. Újabban alakulnak ki az előregyártott építési elemekből összeállítható szekrénytípusok. Lásd még:
A szerkezeti elemek együttese. A kábelszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a kábel előirányzott élettartamán belül - rendeltetésszerű használat során - átviteli jellemzői ne változzanak és megbízhatósága ne romoljék.
Fémköpenyes kábelek, fém csővezetékek aktív védelmi rendszere elektrolitikus korrózió ellen. Lényege a talajban olyan feszültségviszonyok létrehozása, hogy a védett vezeték felületén áramkilépési hely, és ezzel elektrolitikus korrózió ne jöjjön létre. katódos védelemnek két formája szokásos: a) külső kisfeszültségű egyenáramú áramforrás negatív sarkát a kábel köpenyéhez, pozitív sarkát grafitvagy vasötvözet-anódhoz kötik; b) a védett vezeték mellett anyagánál negatívabb elektródpotenciájú, általában magnézium-anódokat helyeznek el és így a védett fémvezetékkel mint katóddal a talajban mint elektrolitban galvánelem jön létre. A katódos védelem általában szigeteléssel védett, tehát passzív védelemmel is ellátott rendszeren használatos.
Olyan koaxiális kábel, melynek küldő árnyékolása fém cső. Hátránya a rosszabb hajlékonyság, előnye a tartósság és kisebb veszteség.
Hírközlőberendezések áramköri egységeinek (kapcsolóeszközök, erősítők, modulátorok stb.) elhelyezésére szolgáló, nagyobb méretű vázszerkezet. A nagyobb eszközök, pl. Crossbar-kapcsológépek közvetlenül a keretre szerelhetők, a kisebbeket (esetleg dugaszolható egységekbe összeállítva) nagyobb fémlemezekre (sávokra) szerelve helyezik fel a keretre. Újabb konstrukciókban a sávok is dugaszolhatóan illeszkednek a keretre és az egyes keretek áramköreit összekötő kábelek is dugaszolható csatlakoztatásúak. A kereten szerelt egységek áramkörei külön főbiztosítóval (keretbiztosító) vannak ellátva. Az egymás mellett felállított keretek alkotják a keretsort. Pormentes kivitelű keretek elől-hátul ajtókkal zárható kivitelben készülnek.
A késleletető vonal gyakran egyszerű tápvezeték, amely a rajta haladó jeleket késleltetéssel továbbítja. Például a polietilén szigetelésű koaxiális kábelben a terjedési sebesség kb. a fénysebesség 66 %-a. Ha a belső eret rugószerűen egy belső szigetelőre tekercselik, tényleges hosszúsága megnő és csökken a rajta áthaladó jel sebessége.
Kétirányú átvitelre alkalmas áramköröket tartalmazó sodrási elem ( kábellélek). DM-sodrású kábelek vagy kábelkoszorúk esetében használatos elnevezés. Lásd még:
A kábelnak az a vége. amellyel szembefordulva a sorkezdő négyest (elemet) az irányjelző az óramutató járásával egyező irányban követi (kábellélek). A kezdővéget a dobra tekercselt kábelen feltűnő módon, a köpenybe beütött ?K" betűvel vagy piros festékkel, esetleg szalaggal tartósan kell Jelölni, azért, hogy a fektetési irány a köpeny felbontása nélkül megállapítható legyen. Lásd még:
Két vezetékes kábel, melynek egyik vezetéke a belső ér, a másik a külső árnyékolás. Ez többnyire fonatolt, és általában polietilén szigetelés választja el a belső értől. Különféle méretekben és jellegzetes impedanciákkal készülnek. A frekvenciától függő veszteséget hosszabb kábeleknél figyelembe kell venni.
Eltérő típusú sodrási elemekből felépített távközlési kábel. Leggyakoribb formái: a) vivőáramú kábel; b) koaxiális kábel. Mindkét típuson rendszerint a szélessávú átvitelre alkalmas sodrási elemekből álló mag feletti koszorúban DM-négyesek helyezkednek el. Lásd még:
Összeköttetés végállomásai között üzemelő állomás, általában erősítő. A vonali berendezések közé tartozik. A kábeles rendszereknél vannak félügyeletes vagy főerősítő középállomások és felügyelet nélküli, távtáplált erősíző középállomások. Szerkezeti szempontból a felügyeletes középállomás lényegében szekrényes konstrukció. A felügyelet nélküli középállomások általában föld alatti erősítők. Előnyük a viszonylag kis hőmérsékletingadozás ( - 2 és + 22 °C közötti üzem). A tartály, melyben a föld alatti középállomás működik, hermetikus lezárású. Az erősítők nagy megbízhatóságú nyomtatott áramkörös egységek. Jelzőrendszerük a felügyeletes középállomásra, vagy a végállomásra riasztójelet küld ki a tartály túlnyomásának csökkenésekor, a belső hőmérséklet túlzott emelkedésekor, a távtáplálás megszűnésekor és a fedél kinyitásakor. Üzemzavar esetén a felügyeletes állomásról vizsgálójelek segítségével megállapítható a hibás helye. A hibakeresésre vagy karbantartására kiszállt személyzet a legközelebbi felügyeletes középállomással vagy a végállomással szolgálati összeköttetésen át érintkezhet, melyeket a törzsáramkörökből képzett fantomáramkörökkel létesítenek.
Lásd még:
Távközlési célú, föld feletti, támszerkezetre szerelt szigetelők között kifeszített, szigeteletlen huzalokból álló vezetékrendszer. A huzalok és szigetelők jellemzői, a felszerelt huzalok elrendezése és a támszerkezet (oszlop)-távolság kiosztásegyenletessége alapján helyi 6s helyközilégvezeték-rendszerek különböztethetők meg. A huzalok anyaga és szokásos méretei: bronz, réz (1,5... 3,0 mm &&); alumínium és alumíniumötvözet (aludur, 2,3...4,0 mm 0) vagy sodort kivitelben (pl. 7X 1,35 mm); horganyzott acél (2,0... 5,0 m 0); rézbevonatú acél (3,0 mm 0). Ezek közül a vékonyabbak a helyi hálózatokban használatosak. A kereszttartók közötti szokásos távolság helyi rendszerben 250 mm, helyközi hangfrekvenciás áramkörök között 400 mm és vivőfrekvenciás áramkörök között 800 mm. A helyközi áramköröket az áthallási csillapítás növelése érdekében keresztezési terv alapján szerelik, ennek hatásossága érdekében a névleges oszloptávolságtól (pl. 50 m) csak kis eltérést engednek meg. A helyközi légvezeték-rendszerek kiépítése a múlt század közepén indult meg a távíróüzem céljaira, majd a távbeszélő elterjedésével rohamosan fejlődött. Jelentőségük a távkábelrendszerek, majd a mikrohullámú rendszerek kifejlődésével erősen csökken. Fejlett távközlési hálózatok esetében kisjelentőségű körzeti irányok és helyi vonalak építésekor alkalmazása gazdaságos. A légvezeték-rendszerek hátránya, hogy az éghajlati viszonyok átviteli tulajdonságaikat és megbízhatóságukat erősen befolyásolják. Fenntartási munkaigényük különösen a rövid (2...8 év) élettartamú acélhuzal esetén lényegesen nagyobb, mint a kábeleké. Lásd még:
A földmágnességet jellemző deklináció és inklináció napi kismértékű változását meghaladó mértékű változás. Rendszeres kísérő jelensége az északi fény. A rádióvételben elhalkulást okozhat, esetleg a távolsági vétel teljesen megszűnik. Megtörténhet, hogy elektromos kábelekben, mérőberendezésekben is kárt okoz. Az időjárásban a mágneses vihar egyáltalában nem okoz változást, azonban a vele összefüggő napfolttevékenység az időjárásra is hatással van.
Kapcsolóhálózatokban több, azonos típusú és rendeltetésű kapcsolási pont, ill. áramút összekötése, felfűzése. multiplikációt alkot pl. egy forgógépes kapcsolófokozat azonos csoportban levő gépein az azonos emelet- és sorszámú ívpontok összekötése, Crossbar kapcsológépben az azonos hídpontok vízszintes közösítése stb. Tiszta multiplikáció esetén szigorúan azonos sorszámú pontok rendezett összekötéséről van szó; kevert - esetén meghatározott rendszer szerint változtatjuk a felfűzött ívpontokat. Így pl. eltolt multiplikáció esetén az egyes kapcsológépeken a - rendre eggyel nagyobb sorszámú pontokat köt össze. Sajátos megoldás a lépcsőzés. A multiplikáció megvalósítható egyszerű huzalozással is, de gyakrabban alkalmaznak - főleg kapcsológépek esetén - szalagkábelt, szigeteletlen huzalokból kiképzett sínrendszert, újabban nyomtatott huzalozást. Lásd még:
Olyan távközlési szolgálat, amelynek a műholdról sugárzott adásait a nagyközönség közvetlenül veheti. Egyéni vétel esetén az adások kisméretű antennával és egyszerű vevőkészülékkel, vagy a vevőkészülék kis kiegészítésével vehetők. Közösségi vétel esetén az adások vételéhez összetettebb vevőkészülékek és nagyobb méretű antennák alkalmazása szükséges, ilyenkor a vétel kisebb közösség részére történik. A vevőtől a közösség egyes tagjai részére a jel akár kábellel, akár a jet újrasugárzásával továbbítható. Egyéni vétel a használatos vevőkészülék felhasználásával jelenleg nem lehetséges, mivel ahhoz túl nagy műholdteljesítményre lenne szükség. A jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve erre reálisan 1985-ben lesz lehetőség. Erre az időpontra a most használatos vevőkészülékek úgyis elhasználódnak, ezért nem is tűzik ki célul ilyen egyéni vétet lehetőségének megteremtését. Legreálisabbnak látszik, hogy a vevőkészülék elé adaptert fognak kapcsolni és kb. I... 1,5 m" hatásos felületű vevőantennát fognak a háztetőre helyezni oly módon, hogy a műholddal a közvetlen átlátás meglegyen. A Nemzetközi Rádiószabályzat világméretekben e célra a 11,7... 12,5 GHz frekvenciasávot jelölte ki. Kisebb körzetekben a Nemzetközi Rádiószabályzat módot ad más frekvenciasávok alkalmazására is. Az Európára vonatkozó pontos frekvenciatervek előre láthatóan 1975-re készülnek el. Geostacionárius műholdról sugárzott közepes minőségű közvetlen rádióvétel fő műszaki jellemzői a következők: frekvencia 12 GHz; moduláció FM, jel-zaj viszony 18 dB az idő 99%-ában; térerősség 18 mV/m; a vevőantenna nyeresége 39 dB, ~ a műhold adóantenna-nyeresége 38 dB; az adóantenna 3 dB-es nyalábszélessége 1,4°; besugárzott terület 500 000 km2; a műhold adóteljesítménye 8 W. Geostacionárius műholdról sugárzott jó minőségű közvetlen tv-vétel fő műszaki jellemzői a következők: frekvencia 12 GHz; FM moduláció; 20 MHz sávszélesség; RF jel-zaj viszony 17 dB; vevőantenna nyeresége 39 dB; térerősség 140 mV/m; adóantenna 3 dB-es nyalábszélessége 1,4°; a besugárzott terület kb. 500 000 km2, adóantenna nyeresége 38 dB; a műhold adóteljesítménye 500 W. Lásd még:
Adás- vagy vételirányú átvitelre alkalmas áramköröket tartalmazó sodrási elem. A kétirányú átvitel a kábellélekben elkülönített négyhuzalos négyes csoportjainak egy-egy áramkörén létesül. DM-sodrású távkábelek esetében használatos megnevezés. Lásd még:
Ólom és 0,5...0,7% antimon vagy 2,0% ón ötvözetéből készült kábelköpeny. Az ötvözőfém a kristályosodási folyamatot késlelteti. Lásd még:
A kábelsodratot burkoló szigetelő- és esetleg árnyékolórétegek együttese. Az övszigetelésben a szigetelőrétegnek a kábelerek vezetői és a köpeny (ill, műanyag köpeny esetén az árnyékolóréteg) között legalább 2000 Veff átütési szilárdságot kell biztosítania. Az övszigetelésben esetleg beázást jelző vezetők is elhelyezhetők.
(jelfrissítés). Olyan eljárás, amely az impulzuskód-modulációs átviteli rendszerekben az útvonalon keletkező zavaroktól és torzításoktól megtisztítja az információt hordozó jeleket. A kódjelek ui. az átviteli vezetéken, kábelen vagy rádiócsatornában torzításokat szenvednek a frekvenciasáv korlátozott volta, az átvitel során szuperponálódó zajok (hő, áthallási, impulzusstb.), valamint zavarok következtében. Ha a kódjel elemei még felismerhetők, akkor lehetséges a jelgenerálás, jelfrissítés, vagyis a kódjel megtisztítása a torzításokat okozó összetevőktől. A jelregeneráló berendezést az alkalmazott kódtípustól és jelalaktól, a vezeték és kábel paramétereitől függően km nagyságrendű távolságokban helyezik el az átviteli összeköttetésben. Rádióátvitelnél az ismétlőállomások tartalmazhatják a jelregeneráló áramköröket. A jelregeneráló berendezés mindegyik elemi jel - időrésének közepén letapogatja a vett jelet, a kapott mintát egy (bináris jel esetén) vagy több (például ternér kód esetén kettő) referenciaszinttel összehasonlítva eldönti, hogy azon a helyen van-e kódelem vagy nincs. A berendezés a helyi szinkronizált impulzusgenerátorból a döntésnek megfelelően a jelismétlés helyén újra előállítja a kódot. Bináris kód elemeinek felismerése mindaddig lehetséges, míg a zaj a mintavétel pillanatában nem haladja meg a kódelem amplitúdóértékének felét. Ternér kód esetén két referenciaszint szükséges a felismeréshez, amely akkor lehetséges, ha a zaj nem éri el az impulzusnagyság negyedét. Jelregenerálás elvileg korlátlan számban alkalmazható az összeköttetésekben. Lásd még:
Forrasztócsúcs-rendszer a hálózati és berendezésoldalakon kifejtett erek közötti kapcsolat létrehozásához. Használatos megoldásai: a) állvány nagy távbeszélőközpontok kábelbordáinak és kapcsolási számsorrend szerint kiképzett forrasztócsúcsainak elhelyezésére; b) szekrény kisebb távbeszélőközpontokhoz; c) keret erősítőállomásokhoz. Lásd még:
(ágcsere). Kábelszerelési hiba, két törzsáramkör egy-egy erének felcserélése. Következménye a k1, ill. a k5-12 kapacitív csatolások nagyarányú megnövekedése miatt fel-lépő érthető vagy erős áthallás. A split csak a hiba helyén javítható. Lásd még:
Vivőáramú kábel, amelyben a vezetők szigetelését stiroflex kordel és szalagtekercselés képezi.
Távbeszélőközpontokban a keretek közti összekötésekre szolgáló, sok erű kábel.
Híradástechnikai nagyberendezések szerkezeti felépítésének leggyakoribb módja, megfelelő aláosztásokkal,. hogy a csereszabatos betétek (subrack) és egységek variálva is csatlakoztathatók legyenek. Legnagyobb szerkezeti összeállítása a szekrény vagy helyenként az ennek megfelelő keret. A szekrényes konstrukcióban a flexibilitás biztosítására egy függőleges és egy vízszintes osztás (modul) teszi lehetővé, a különböző, de a modulszerűméretsornak megfelelő betétek és egységek illeszkedését a szekrény belső dimenzióihoz. A KGST-előírások és a CCITT-ajánlások távbeszélő erősítőállomásokhoz a 2600 mm magas, 600 mm széles és 225 mm mélységméretű szekrényeket irányozzák elő. A korszerű szekrényt a telepítés helyén építik fel az oldalprofilokból, az összefogó kereszttartókból, és az ezekből kialakított térbe szerelt betétekből. Ezek kábelezése dugaszokkal csatlakozik a szekrénykábelezés megfelelő pontjaihoz. A betétek egy vagy több (2...4) egységsort foglalnak magukban, sínekben csúsztatott, dugaszolható nyomtatott áramkörös, csereszabatos egységekkel. Sok konstrukcióhoz alkalmazható a műszeriparból kiindult és szabványosított ?Egységes műszerváz-rendszer". Váza a műszerállvány, mely aláosztódik műszerrekesz-fiókokra és azokban levő műszerrekeszekre. A fiókok önállóan, egységes műszerdobozban is elhelyezhetők. Lásd még:
Hosszanti kiegyenlítés, amellyel az egymás után következő kábelhosszakban az egyes érnégyesek átviteli jellemzőinek a gyártás rendszeréből származó szisztematikus eltérései egyenlíthetők ki. Vivőáramú kábeleknél a cserehatás csökkentésére használt eljárás. E rendszerben az erősítőmezőnek egyenlő hosszú alapszakaszokra, és az alapszakaszoknak az érnégyesek számával egyező számú gyártási hosszra való osztásával, majd négyesek szisztematikus keresztezésével, keverésével biztosítják a homogenitást. A négyesek keverését úgy kell végezni, hogy a keresztezési szakaszokon belül az áramkörök minden keresztmetszeti helyen áthaladjanak és a négyesek szomszédaikat is változtassák.
Ha négyesen belül az átviteli jellemzőkben szisztematikus eltérések mutathatók ki, akkor négyesen belül is szisztematikus keresztezést kell végezni, melynek sémái a keresztezéses kiegyenlítés sémái közül a 2., 3., S. és 8. számúak.
Lásd még:
Tápvezetéknek nevezzük az adó és az antenna közötti vezetéket, amely az antennára a táppontban csatlakozik. Számos formája létezik, de leggyakoribb ma a koaxiális kábel. TV készülékekhez használják a műanyagba ágyazott lapos ikervezetéket, vagy párhuzamos tápvezetéket. Amatőrök gyakran használják a létra-tápvezetéket, amelynek kicsi a vesztesége.
Összekötővezeték az adó végfokozata és antennája között. Általában koaxiális kábel vagy kéterű vezeték, de gyakori az egyes vezeték is vagy a deciméteres hullámok részére az üregvezető. Lásd még:
A gerinchálózat kábeles rendszereiből, valamint a gócközpontok áramköri ellátását biztosító és a gerinchálózathoz csatlakozó helyközi kábelekből álló egységes távközlési rendszer. Lásd még:
(gyengeáramú kábel). Szigetelt vezetőkből képzett, sodrási elemekből összetett kábellélekből, a várható külső behatások ellen védő köpenyből, és esetleg e felett alkalmazott egy vagy több védőrétegből és páncélzatból álló vezeték. A tenger alatti kábelek legtöbb típusa köpeny nélküli védőréteget és páncélzatot tartalmaz.
A vezeték nélküli technikában alkalmazott hullámvezetők nem tartoznak a távközlési kábelek csoportjába. A távközlési kábelek a kábelszerkezet felépítése alapján több szempontból osztályozhatók. A sodrási elemek villamos jellemzői alapján a távközlési kábel lehet helyi, körzeti és távkábel, ez utóbbiakon belül hangfrekvenciás vagy vivőáramú. A vezetők anyaga alapján a távközlési kábel lehet réz-és alumíniumvezetőjű. A szigetelés anyaga alapján lehet papír- vagy műanyag szigetelésű. Az átvitel rendszere alapján szimmetrikus (érpár, érnégyes) és aszimmetrikus kábelek (magános ér, koaxiális pár) különböztethetők meg. A kábellélekben egyesített sodrási elemek jellemzői alapján, ha azok egyezőek, homogén kábelekről, ha azok különfélék, kombinált kábelekről beszélünk. Ennél a felosztásnál a jelző- és mérőereknek, valamint az árnyékolt rádióérpároknak, nincs minősítő szerepük. A köpeny és a külső burkolatok alapján a távközlési kábel lehet fém- és műanyag köpenyes. A védelem foka szerint lehet föld alatti ( behúzó-, páncélos, folyamkábel), tenger alatti, fali- és légkábel.
Lásd még:
(kábeltoldalék). Meghatározott kábelhosszat helyettesítő művonal. Terhelt hangfrekvenciás kábelek (terhelt kábel) esetén az áramkörnek csak az ellenállását és kapacitását, helyi kábelek esetén pedig csak a kapacitását pótolja. Mivel a hiányzó induktivitást nem pótolja, ezért rendszerint csak 250, 350...850 m-es hosszak pótlására készülnek. Lásd még:
Olyan műszer, amelylyel meghatározható a nyomás alatt álló kábel köpenyén levő lyuk helye. A lyukon kiáramló levegő ugyanis hangot kelt, melynek alapján a hibahely meghatározható. Ha a lyuk kisebb, a kiáramló levegő igen széles spektrumú, ebből az utcai zajok feletti, például 36...44 kHz-ig terjedő sávot a hallható sávba hozva és felerősítve a hangforrás helye megállapítható. Az ultrahangos hibakereső kábelaknákban, kábelistolyokban, tehát olyan helyeken használható, ahol a behúzókábel megközelíthető. A műszerrel ilyen esetekben jelentős munkaidő takarítható meg Lásd még:
Ultrarövidhullámoknak (rádióhullámok) megfelelő frekvenciájú bemenő jelek ezen keresztül jutnak a szignál generátorból a rádió-vevőkészűlékbe. Az URH-műantenna ellenállásokból képzett négypólus. Ellenállásértéke akkora, hogy a szignálgenerátorból jövő kábelt ennek hullámellenállásával (hullám-impedancia) zárja le. Impedanciája a vevőkészülék bemeneti áramköre felől nézve egyenlő értékű a vevőkészülékhez előírt bemeneti impedanciával. Lásd még:
Vékony, átlátszó anyagköteg üvegből, vagy műanyagból, amely jól vezeti a fényt a falak erős fényvisszaverő képessége miatt. egy szálkötegben egyidejűleg sok fény-nyaláb továbbítható nagy távolságra, míg egyetlen fény-nyalábot egyidejűleg sok ezer jellel lehet modulálni. Így egy üvegszál kábel egyidejűleg millió beszélgetés továbbítására alkalmas. Miután képátvitel is lehetséges, a fiberscope készülékkel az orvosok az emberi test belsejét kitűnően megfigyelhetik és ez forradalmi változásokat hozott a gyógyászatban.
Az a kapacitás, melyet egy egységnyi hosszú vezetékdarab két szigetelt ere között mérünk, ha a kábel összes többi erét egymással, a kábelköpennyel (ha az alumíniumból vagy ólomból készült) és az esetleges árnyékolással összekötjük. A üzemi kapacitás mindig nagyobb, mint a szabadon álló érpár erei között mért kapacitás.
Elektromágneses távolbahatás esetén az erősáramú és a távközlőkábel vagy légvezeték közötti földelt vezetők védőhatását kifejező k tényező. Értéke k=1, ha az erősáramú szabadvezetékek és a távközlési légvezetékek között nincs árnyékolás. A veszélyes feszültség csökkentésében számottevő szerepe van a szabadvezetékek védővezetékének, a vasúti síneknek, fém csővezetékeknek és a távközlési kábel fémköpenyének és páncélzatának. Lásd még:
Szimmetrikus kábelekben általában körkeresztmetszetű réz- vagy alumínium huzal. A nálunk használt rézvezető-átmérők helyi kábelekben 0,4, 0,6, 0,8 mm, távkábelekben 0,9 és 1,2 mm. Az ezeknek megfelelő alumínium vezetők átmérője kereken 30%-kal nagyobb. Szigetelt vezetékekben elemi szálakból sodort huzal a vezető. Ha húzóigénybevétel felléptével is kell számolni, akkor az elemi szálak egy része acélból készül. Korábban, a pupinozás elterjedéséig használták a megnövelt önindukciójú Krarup-vezetőt, melynél a rézvezetőt vashuzal vagy vasszalag-tekercselés burkolta. - Koaxiális párokban a belső vezető körkeresztmetszetű rézhuzal, a külső vezető szalagból hajlított rézcső. Lásd még:
Olyan alagút, amely egyetlen közműrendszer céljára létesül. A nagyvárosi távbeszélőhálózat nagyobb központjaitól kiinduló útvonalakon a jelentősebb elágazási pontokig a vezetékalagút-rendszer alkalmazása célszerű. A vezetékalagútban a kábelek teljes hoszszukban jól ellenőrizhetők.
Átviteli rendszer, amely a vételi lehetőség és zavarmentesség szempontjából jó helyen, a fejállomáson felállított antenna által vett tv-műsorokat felerősítés után vezetéken továbbítja több km távolságra az előfizetőkhöz. Vannak olyan - hálózatok, amelyek fejállomásai önálló műsort is (pl. iskolatelevíziót) adnak. Kétféle - rendszer alakult ki: frekvencia- és vezetékmultiplex rendszerek.
a) Frekvenciamultiplex vezetékes televízió rendszerek a VHF frekvenciatartományban (tv-szabványok) működnek. A fejállomás a műsorokat vagy a vételi frekvencián, vagy esetleg más VHF csatornára transzponálva továbbítja. Az összes átvitelre kerülő, különböző vivőfrekvenciájú műsort egyetlen koaxiális kábelen közvetítik. A kábelen érkező műsorok közül az előfizető a szokványos tv-vevőkészülékkel választja ki a venni kívántat.
b) Vezetékmultiplex vezetékes televízió rendszerekben a fejállomás a vett jelből csak az összetett videojelet használja fel és ezzel alacsony (5...12 MHz) vivőfrekvenciájú rezgést modulál. A különböző műsorokat azonos frekvencián, de más-más érpáron viszik át. A tv kísérőhangot hangfrekvencián, a hozzátartozó érpáron továbbítják. Az előfizetőnél egy egyszerűbb tvkészülék is elegendő a vételhez, mert a VHF és UHF hangolóegységek, a képkőzépfrekvencia-erősítő, a hangközépfrekvencia-erősítő, FM demodulátor és hangerősítő elhagyhatók. A vezetékes televízió bevezetése főleg Angliában és USA-ban terjedt el. Előnye: zavarmentes vétel; több műsor vételi lehetősége, mert a központi antenna felállítása ezt lehetővé teszi; az épületeket csúfító antennák eltűnése. Hátrányai: a költségek, angol és amerikai adatok szerint a hálózat kilométerenként kb. 2000 dollárba került a 60-as években; csak új építkezéseknél oldható meg és csak akkor, ha létesítését és fenntartását valamilyen szerv vállalja.
Lásd még:
Szimmetrikus kábel, amelyben valamennyi áramkörnek ki kell elégítenie papírszigetelés esetén a 24-, újabban a 60-csatornás, stiroflex szigetelés esetén 60-, ill. 120-csatornás üzem létesítésére vonatkozó követelményeket. Kombinált kábeleknél ez természetesen nem vonatkozik a külső koszorúban levő hangfrekvenciás áramkörökre. Lásd még:
A beszéd átviteléhez szükséges frekvenciasáv csökkentésére szolgáló berendezés. Kihasználja azt a tényt, hogy a beszéd rövididejű spektruma viszonylag lassan változik az idővel. Az adóoldali készülék az átviendő spektrumot (beszéd esetén a 300...3400 Hz frekvenciaintervallumot) 10...12 darab, 250... 300 Hz szélességű frekvenciasávra bontja, majd ezeknek a keskeny frekvenciasávoknak az amplitúdógörbéjét viszik át a vevőállomásra. Itt ezekkel a jelekkel a megfelelő frekvenciasávokat modulálják, majd szűrés és összegezés útján visszanyerik az eredeti beszédáramot. Az adóoldalon előállított keskeny frekvenciasávokhoz tartozó burkológörbék átviteléhez amplitúdómodulációval mintegy 50 Hz sávszélességű csatornák szükségesek külön-külön. Így a csatornák szétválasztását lehetővé tevő közbenső frekvenciaintervallumokkal együtt a teljes átviteli sávszélesség 800 Hz, szemben a beszédinformáció átvitelének 3 100 Hz-es sávszélesség-igényével. A vokóder az átviteli rendszerek kihasználását megnöveli. Így előnyösen alkalmazzák nehezen realizálható összeköttetések (például tenger alatti kábelek, műholdas rádiócsatornák, horizonton túli összeköttetések stb.) átviteli kapacitásának jobb és gazdaságosabb kihasználására.
|
|
|
