Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Áramtermelés (háztartási célú kiserőmű)
Lapozás: OK   18 / 23
(#) dcsabi válasza pakibec hozzászólására (») Júl 21, 2012 /
 
Lemaradt: A napelemek termelése és az egyidőben való teljes felhasználás összehangolása macerás dolog. (szerintem)
(#) edit72 hozzászólása Nov 7, 2013 /
 
Bár mostanában nem írt ide senki, de engem érdekelne ez a patakos megoldás. Tervbe vettük egy régi malom megvételét, ahol az épület alá folyik be a patak a malomárokból. Benn van a kerék is. Ha nem kérünk senkitől engedélyt, csak a malomszerkezet (ami már nincs meg) helyett áramtermelésre használnánk? A malomárkot ki kell kotorni, mert eléggé el van rakódva. A patak egyébként a telekhatár a kert felső részén,lenn meg bekanyarodik a házba.
Hogy tudnánk kivitelezni hogy a ház teljes áramellátását fedezze? Valaki csinált már ilyet?
Várom a válaszokat! Köszi!
(#) pucuka válasza edit72 hozzászólására (») Nov 7, 2013 /
 
Szerintem ha visszaépíted a vízikereket, még mutogathatod is pénzért, hajtasz vele valami kamu malomkereket, meg egy jó kis generátort, persze nem a kirakatban.
(#) gulyi88 válasza edit72 hozzászólására (») Nov 7, 2013 /
 
Én először megnézném hogy mennyi energia halad keresztül a telken.
Az energia egyik formája a helyzeti energia, ami:
W=mgh= víz sűrűsége * egyhelyen mért víz keresztmetszet * ugyanitt a folyási sebesség * a legnagyobb magasságkülönbség a telken belül.
A másik energia forma a mozgási energia, ami:
0,5*m*v^2 = 0.5 * víz sűrűsége * a telek legalacsonyabb helyen mért keresztmetszet * ugyanitt mért folyási sebesség^2
(legalacsonyabb helyen a legnagyobb a mozgási energia, mivel a helyzeti energia átalakul mozgásivá, aminek ugyan nagyrésze elveszik a mederben, de biztos marad belőle valami).
Ha szépek a számok akkor akár mindkettőt érdemes lehet megcsapolni, más-más modszer kell a megcsapolásukhoz.

pl a mozgási energiát rögtön a telek tetején megcsapoljuk, majd a telek aljáig összegyűlő helyzetit is megcsapoljuk a telek lemgényebb pontján

De biztos lesz egy kedves nézelődő akinek fáj az, ami neked van, és neki nincs, úgyhogy csak óvatosan.
A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2013
(#) pucuka válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 7, 2013 /
 
Ha valaha működő malom volt, biztos van használható energia. De azért tényleg csak óvatosan, még a végén fizethet vízhasználati díjat.
(#) dcsabi válasza edit72 hozzászólására (») Nov 7, 2013 /
 
A vízet minden cseppjéig az állam birtokolja. 10 000m3 éves mennyiségig egyenlőre nem kér használati díjat. Mondom egyenlőre...Egy patak aminek a hozama kb 200l/ perc, bár lehet több is. De tudomásom szerint nemigen van olyan vízfolyás ami 700-800L/másodperc hozamű lenne és nem ismerném. Tehát 200l... Ha 1m szintkülönbséget el lehet érni némi fenékküszöbbel, akkor az energiamérleg valahogy így alakul. Helyzeti energia: m x g x h.
200 x 9.81 x 1 = 1962W. Ebből 60-70%-ban lehet "franszisz" vagy kaplan rendszerű turbinával és generátorral elektromos áramot generálni. Vizikerékkel, alul, vagy fölül csapott...stb még kevesebb. Ez elég lehet folyamatosan használva a háztartás számára. Azt figyelembe kell venni, hogyha egy mosógépet használsz és esetleg egy porszívót el akarsz indítani, szépen leáll a rendszer. Ha a hálózattól függetlenül akarod használni, a fordulatszám szabályozász is meg kell oldani, célszerűen a vízmennyiség szabályozással. A 200l víz éves mennyisége 6307200 m3. ennek használati díja kb 4,5-5 ft/ m3/ 1000 = 29000Ft. Célszerű lenne, ha minál nagyobb esési szintet lehetne kialakítani, de a természetvédelem "nem alszik". Pataknál, ha 1,5m-et engednek, annak az embernek szobrot kell állítani. Nagyobb esési szint nagyobb energia, ugyanannyi vízhasználati díj. Ez még jelen elmélkedés esetén is jobban megérné mint egy napelemes rendszer, de ekkora méretekben, csak pénzkidobás. A régi malmok többnyire időszakosan üzemeltek, Ha leszívta a duzzasztást, leállt a rendszer, újra kellett duzzasztani. A tervezési és engedélyezési dolgokról, hatástanulmányokról, díjakról szándékosan nem tettem említést. Ha még nincs unokád, mire hivatalosan elkészülhet az egész,...-a végére majd lesz... Más vízhozam, más esés, a képletbe behelyettesítve megadja az irányadó értékeket
A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2013
(#) czibulak hozzászólása Nov 7, 2013 /
 
Hali!

Építő jellegű ötlet/meglátás:
Olvasgattam a fórum elejét meg a legutóbbi hozzászólást.
Ha ojan ugyesek vagyunk hogy kihozzuk a háztartás fogyasztását vízenergiából és gondot okoz a fordulatszámszabájzás, akkor gondoljunk a szinkronmotorra, és arra hogy annak a gerjeszése 10%. Ezt megvesszük a szolgáltatótól, ezzel meg van oldva a szabályzás és tizedére esett a villanyszámla.(gerjesztünk hálózatról, a ház többi részét pedig a generátorra kötjük, tehát céltudatosan kell kiépíteni a ház villamosságát!)

Remélem valakinek segítek.
A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2013
(#) pucuka válasza czibulak hozzászólására (») Nov 8, 2013 / 1
 
Miért kellene megvenni a szolgáltatótól a gerjesztéshez szükséges energiát? A gépkocsiban is szinkron generátor van, és ahhoz sem kell külső helyről energiát vásárolni a gerjesztéshez. Ha csak olyan fogyasztókat táplálunk amiknek közömbös a hálózat frekvenciája, akkor a fordulatszámot sem kell szabályozni.
(#) czibulak válasza pucuka hozzászólására (») Nov 8, 2013 /
 
Mondasz te valamit....
De a trafós alkalmazsok azok freki függők nem? Itt vatül fel az alacsonyfeszultségű hálózat kérdése. Végső soron mit használunk ami függő?
A mosógép, Hűtő ugy gondolom függő a motor miatt, de nagy fogyasztó így valószinűleg nem sokan használják majd kiserőműről. a világítás mehet, amíg nem előtétkondenzátoros alkalmazás, számítógép és minden ami kapcsolóüzemű az mehet

Csak azért írtam fentebbi ötletet, mert a fórum eleje tályán felvetődött a frekvenciaszabályzás is.
(#) edit72 hozzászólása Nov 8, 2013 /
 
Nem tudom még a vízhozamot, lejtést...igazából semmit. A meder kotrásától függ majd. A ház alatt kb. 2m a szintkülömbség, tehát felül csapott a kerék. * Az igazi az lenne, ha az egész háztartást ellátná villamos energiával valahogy.
Most az foglalkoztat, hogy a generátor és egyéb alkatrészek mennyibe fájnak majd és van-e egyáltalán olyan műszaki-szaki aki ezt kivitelezné, vagy csinált már ilyet.
A szélkerék mechanikája nem jó erre? Vagy ez hülye kérdés? Nem mindegy hogy a szél fújja, vagy a víz forgatja. A víz egyenletesebb mint a szél, mert zsilippel lehet szabályozni a szél meg fúj ahogy akar.

*MOD: Törölt részlet, ha kiírod a világnak, szerinted titok marad?
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2013
(#) edit72 válasza edit72 hozzászólására (») Nov 8, 2013 /
 
MOD:
Nem lesz titok, de tudja valaki melyik malmot szeretném megvenni?
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2013
(#) dcsabi válasza edit72 hozzászólására (») Nov 8, 2013 /
 
Amit leírtam, nem légből kaptam. Két kiserőmű, tervdokumentációjának műszaki leírását én készítettem. (75Kw-os). Egy patak vízét, 1,5m-es esés esetén egy 20cm-s csövön le lehet ereszteni, vagy még kisebben. Ehhez egy Kaplan rendszerű kis turbinácska elég. (olyan mint a hajócsavar). Ennél egyszerűbb és jobb hatásfokú nincs. No amit most írok ez sokak számára titok volt eddig...melléklet...Az átfolyás adatai szabadon és a csőbe helyezett propeller esetén...a képen egy kisebb turbina rotorja, Ezt használják 20cm-től 8m átmérőig.
Keress meg privátban, ha bizalmas infókra van szükséged...
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2013
(#) korni.papp hozzászólása Dec 4, 2013 /
 
Sziasztok! Arra gondoltam, hogy építenék háilag egy kis erőművet! Csinálnék egy kazánt amiben elégetnék valamit. azt a hőt rávezeté egy kazánra amiben víz van. a víz felforr, gőz keletkezik belőle. a gőzt egy turbinába vezetném, a turbinával pedig meghajtanék egy generátort! De hogyan kezdjek hozzá?
(#) dcsabi válasza korni.papp hozzászólására (») Dec 4, 2013 /
 
Nyilván háztartsi célú erőműben gondolkodsz (esetleg fel is táplánád?) Pl 5-10kW? Ekkora hasznos tengelyen mérhető teljesítményhez kb háromszor ekkora hőteljesítményű kazán kell. Egy kazán minőségű csövekből összeépített gőzkazán kell, ami kibír legalább 12-15 bár-t. Gőzmotort is lehet csinálni két-három lépcsőben. a dugattyú átmérők a gőznyomás esés szerinti felület alapján növekednek. (N.o-ban a hetvenes, nyolvanas éveben még működtek ilyen gépek.) Ezek hatásfoka ilyen kis méretben gyakorlatilag megegyezik a gőzturbináéval.
Fűtőanyag, ha van a piaci ár töredékéért, akkor álj csak neki. ellenkező esetben pénzkidobás. Tűzelőanyag lehet mezőgazdasági melléktermék, gabonaipari szárító hulladék, stb. Fa is szóba jöhet, ha 10 évre előre látod, hogy be tudod szerezni. Apropó, szeszfüzdei magok barack, cseresznye...stb. generátor mindenképpen jó minüségű permanens mágnenses generátor. Minden egyes elemének a rendszernek, jó hatásfokkal kell rendelkeznie, mert ellenkező esetben nem fog soha megtérülni. A hő visszakonvertálására ORC rendszerű "hűtőgépet" is lehet használni, ennek hatásfokáról megoszlanak a hiteles információk. De sokkal tisztább és zártabb a rendszer. vagy keress a használtpiacon (német) Ezt már régen használják No-ban. 1-2 éve sökknetették a támogatásukat és sokan megszabadultaak tőle. BHKW egészen kicsik is vannak Pl buderus gyártmányúak. ezek rendszerint gázzal működtek, de a hőt mással is elő lehet állítani.
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2013
(#) HeZ válasza edit72 hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Ötlet: egyenfeszültség előállítása (mint napelemnél), majd inverteres hálózatra táplálás oda-vissza mérő villanyórával.
Előnyei: nem kell semmit módosítani a fogyasztókon (hűtő, tv, vasaló, stb), éjjel-nappal folyamatosan termelhet (nemúgy, mint a napelem, szélgenerátor), legális, jogtiszta: manapság már könnyebben megy a HMKE (háztartási méretű kiserőmű, max. 50 KW) engedélyezés a szolgáltatónál (nálam E.ON és napelem, 2 hónap), a megtermelt KWh-kat felhasználhatod bármire (akár fűtésre is, a világítás kis tétel), kifizettetni a szolgáltatóval meggondolandó (fizet bruttó 20 ft/KWh-át, amiből adózás után marad 16 ft/KWh, ennél sokkal jobb üzlet az áramot NEM kifizetni 50 ft/KWh árban).
Hátránya: sok utánajárást, beruházást, engedélyeztetést igényel, vízhasználati díjat kell fizetni (nem jelentős tétel).

Bíztatásul: előnyös helyzetben vagy, mert: napi 24 órában termelhetsz 1 KW-tal (a kollégák által megbecsült 2 KWh-ból kiindulva), ami 24 KWh napi, 8760 KWh éves termelés (függően a vízhozamtól).
Napelemből ugyanennyi termeléshez 8 KW-os rendszer szükséges, ami 4-5 millió ft.
Azaz 1-2 milliós befektetéssel termelhetsz a vízzel ugyanannyi áramot, mint egy 4-5 milliós napelemes rendszerrel.

Viszonyításul: a kétszemélyes háztartásom évi 2500 KWh-át fogyasztott, majd 2 millió forintos beruházással beüzemeltem jogtisztán egy 3,2 KW-os napelem rendszert (éves 3500 KWh-ás termeléssel) és egy 5 KW-os hűtő-fűtő klímát, amikkel:
- 0 forintra csökkentettem az évi 125ezer forintos áramszámlámat;
- 50-100ezer forint értékű gázt takarítok meg ősszel-tavasszal a fűtő klímával;
- nem gazdagítom a rablóbanda bankot (finom és nőies jelzőt használtam) a 2 millió forintommal 0% reálkamatot és jelentős reálértéket vesztve.
Minden számadat becslés (kivéve a 0 forintos áramszámlám ).
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2013
(#) korni.papp válasza dcsabi hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Üdv! Köszönöm, hogy válaszoltál! Most inkább csak kisebb méretben el szeretné készíteni, hogy sikerülhet-e, avagy mint egy" küldetés". Úgymond. pll úgy gondoltam, hogy kb 2 dm3-es tartállyal, amiből a gőz egy kb 5-6 cm átmérőjű gőzturbinát hajtana meg, ami a generátort. Kíváncsi vagyok, eltudnám e készíteni (14éves vagyok), hogy működőképes legyen.
(#) edit72 válasza HeZ hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Köszi HeZ!
Teljesen igazad van!
Közben telefonálgattam és osztottam, szoroztam...szóval az engedélyeztetés mindenestől 500 000.-ft és fél év minimum, a beruházás kb. 2 millió. Azt hiszem megéri, mert egyenletesebb az áramtermelés, mint a napelemmel. Nekem most 30 000.- a villanyszámla+20 000.- a gáz fűtési idényben. Ha ezt lenulláznánk, vidám lennék!
Elektromos padlófűtésben gondolkodunk.
Az E-on nem tudom még hogy mit szólna hozzá, ott még nem érdeklődtem a visszatáplálásról.
(#) pucuka válasza edit72 hozzászólására (») Dec 5, 2013 /
 
Csak aztán nehogy vízhasználati díjat kelljen fizetned. Mert akkor nemcsak a nyereség lesz oda.
(#) HeZ válasza edit72 hozzászólására (») Dec 6, 2013 /
 
Mi okból ilyen magas a villanyszámlád?
E.ON-nal lesz a legkevesebb gondod, mert már sok HMKE üzemel gond nélkül, köszönhetően az általa engedélyezett eszközöknek és az általa leírt módon történő hálózatra csatlakoztatásnak - jogosan, más eszközt, más szerelőt nem alkalmazhatsz (információk).
Összegezve: 2,5 milliós beruházással megtakarítasz évi 500ezret (havi 30ezer villany+20ezer gáz a fűtési idényben, ha teljesen ki tudod váltani a gázfűtést - meggondolandó meghagyni tartaléknak, vész esetére, mivel már megvan, eladni veszteséges lenne), tehát 5 év körüli a megtérülés (kevesebb, mint 10 év), ami kiemelkedőnek számít.
Ezért vagy előnyös helyzetben a házi patakoddal .. felém nem tudnád elvezetni azt a patakot?
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2013
(#) korni.papp válasza korni.papp hozzászólására (») Dec 6, 2013 /
 
Na tud valaki segíteni?Előre is ksözi..
(#) korni.papp válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 6, 2013 /
 
ÜDv! Köszi! A trubó szerintem nagy lenne, hozzá mert egy kis 1-2 literes tartály lenne csak!
(#) dcsabi válasza korni.papp hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Ha folyamatosan gőzt akarsz termelni és felhasználni, akkor gondoskodni kell a folyamatos lágyított víz táplálásról (beadagolásról) ha nem vezeted vissza akkor ennek az árával is kalkulálni kell. Ha visszavezeted a rendszerbe, akkor ennek is ki kell építeni a szabályozó beavatkozó elemeit. Egylépcsős turbinával 10-15% körüli hatásfokérhető el.
(#) btoti válasza HeZ hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
Végre valaki a tények ismeretében a betáplálás mellett és nem mende-mondákra hagyatkozva ellene korteskedik!
Ha ássátok az árkot, akkor hozzám is vezethettek abból a patakból.
(#) dcsabi válasza btoti hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
A feltáplálás (betáplálás) az egyik rizikó és költségcsökkentő lehetőség gazdasági oldalról. Energetikailag meg egy puffer az éppen el nem fogyasztott folyamatosan termelt energiának. Ha a nepelemeket nézzük, érdemes elgondolkodni, hogy hol fog megállapodni a rendszer bekerülési költsége. Jelenleg évente 15-20-30% -kal csökken az ára. Egy 10-12 éves megtérülés esetén jobban jár az illető, ha kivár. Egy új lakás és fűtésberüházás esetén nyilván az alaprendszer ezek szerint lesz kipítve és része a költségvetésnek, esetleg más elmaradhat. Ha viszont nagy a hiteltartalma a rendszernek, akkor könnyen "devizahiteles szindróma" válhat belőle.
A hozzászólás módosítva: Dec 8, 2013
(#) dcsabi válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 8, 2013 /
 
A turbó az egy jó megoldás. A gőz helyett lehetne használni hűtőgép rendszerét ORC-nek ez zártabb és talán jobb is a hatásfoka. A "nagyok" a tengelyre egy nagyfordulatú generátort tesznek és ezt inverterrel csatolják a felhasználáshoz. A munkaközeg itt valamilyen gáz. Valójában ez a hűtőgép megfordítása, nem a hőszívattyú
(#) btoti válasza dcsabi hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Tényleges lépés előtt nem könnyű a döntés.
Ha nem kényszer (tanya, telek, stb...) energia ellátásról van szó én pillanatnyilag legjárhatóbbnak a hálózatba táplálást tartom, különösen pufferelési szempontból.
Amikor egy családi ház villamosenergia (3-5000 kWó/év), esetleg fűtéssel együttes (30-50000 kWó/év) ellátásáról álmodunk bizony több milliós beruházásról kell beszélni, meg megtérülési időről, ennek kockázatáról. Arról is, hogy jobb-e most több milliót (3, 5, 10 milliót, mert ilyen nagyságrendről van szó) beruházni, vagy életünk végéig "csak" havi 30-50000 Ft-t apránként kifizetni a hálózati energiáért, stb... .
Félek, hogy 10-12 évnél soha nem lesz kevesebb a megtérülési idő. Pl. a manapság divatos, a média segedelmével ennek mindenek fölöttiségét hirdető napelem esetén ugyan olvasni 40-45 %-s cellákról, de még nem vehetők meg. Borítékolom, hogy az áruk a hatásfokuknak megfelelően magasabb lesz. A hagyományosok árcsökkenése ellen meg bármi, akár védővám bevetésével is "óvnak" minket. Csöbörből vödörbe. Totál sk. kivitelezéssel ugyan még én sem adtam fel, hogy 5-6 évre leszorítható a megtérülés nap-szél, akár tiszta szél esetén - ha megvan a megoldás, ígérem megosztom.
Az mindenképp nekem tetsző hozzáállás, ha bárki az alternatív energiák házi felhasználása mellett kardoskodik a realitások ismeretében, és nem tudatlanságból, felbérelten, vagy akár csak puszta kötekedési vágyból ellene hadonászik.
(#) edit72 válasza HeZ hozzászólására (») Dec 9, 2013 /
 
Köszi a tájékoztatót! Megnéztem az e-ont is.
A magas számla az öreg hűtőládának, a villanybojlernek és villanysütőnek köszönhető részben. Aztán a sok modern kütyü, ami éjjel a karácsonyfára emlékezteti a lakást. Én utálom, de a 3 hapi ragaszkodik hozzájuk. (óra,beltéri...)
A hálózati áram mindenképp maradna kiegészítésnek (vésztartaléknak).
A fűtés jelenleg vegyes-kazánnal működik, az is maradhat tartalékba.
A patakból adnék bárkinek szívesen, de még nem vettük meg, csak megnéztük. Ha engednek az árból, akkor van esélyünk. Még keresgélünk.
(#) Bearni74 hozzászólása Jan 6, 2014 /
 
Sziasztok!
Egy kis elgondolkodtató.

Energia tárolás otthon sűrített levegővel. Lehetséges?
Naná hogy az hiszen nagyban is működik. A világon már 3 db ilyen erőmű is létezik. http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2004/02/0202.pdf

Miért ne lehetne ezt kicsiben otthon a ház egyik mellék épületének szobályában megvalósítani.

Alap elv: (Szabadalmi oltalom alatt 2035 ig.)

anyag igény:
1 db sűrített levegős tartály 6-10 bár kb (1000 liter ami 90 cm D, és 150 cm L)
1 db sűrített levegős motor (gőzgép elv, nem turbinás mint a caes rendszereknél)
1 db kompresszor
1 db generátor a benzin motortól megfosztva
1 db speciális áttételezés a sűrített levegős motor és a generátor közzé (szabadlami oltalom alatt 2035 ig.)

Első indításnál a rendszert külső áramforrásról fel kell tölteni nyomással a kompresszorral.
Majd a nyomást szabályozott körülmények között 2 bár (amennyiben a mértezés elegendővé teszi) a dugattyús motorra engedni
a motor megforgatja az áttételezésen keresztül a generátort
a generátor áramot ad (remélhetőleg jó méretezés mellett elegendőt)

az áram felhasználása:
egyrészt vissza a kompresszorhoz az elfogyott levegő pótlására
másrészt arra használom amire akarom

A megfelelő méretezés fontos!

Ami adott:
- x generátorhoz X fordulat szükséges
- y sűrített levegős motor (kellő nyomaték miatt) y fordulatszám, y lökettérfogat y nyomás - esetünkben 2 bar - (a generátorhoz méretezve)

Amit méretezni kell:
- A tartály mérete ( elég hosszú ideig legyen megfelelő nyomás tartomány benne, hogy a kompresszor ne menjen állandóan )
- A kompressszor fordulatszáma, és löükettérfogata (se a lökete sem a fordulatszáma nem lehet kisebb a dugattyús motorénál, hogy többlevegőt toljon a tartályba mint ami eltávozik onnan )
- a speciális áttételezés áttételei (hogy kellő fordulatszám és nyomaték jelenjen meg a generátor főtengelyén)
(#) erbe válasza Bearni74 hozzászólására (») Jan 6, 2014 /
 
Elég érdekesen fogalmazol, de az a gyanúm, a téma amit taglalsz az az "Örökmozgó építése" témakörbe tartozik.
(#) pittyu2 válasza Bearni74 hozzászólására (») Jan 6, 2014 /
 
Ha ezt megoldod én is beszállok a dologba. El fogom adni a lakást , kocsit -- mindent mert nagy üzlet lesz. Végre fel virágoztatjuk sz ország gazdaságát .
Idézet:
„- A kompressszor fordulatszáma, és löükettérfogata (se a lökete sem a fordulatszáma nem lehet kisebb a dugattyús motorénál, hogy többlevegőt toljon a tartályba mint ami eltávozik onnan )”
A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2014
Következő: »»   18 / 23
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem