Nem. Csak a szükséges szerszámcserékre gondolok..... 6 -os maróhoz 6-os patron 3-as maróhoz 3-as patron. Ki-be be-ki és bizony kopik a patrontartó is a ki-becsavarásoktól. Dehát ez hobbi kategória, nem automata szerszámcserés gép.....

A két motor közötti fontos különbség eltekintve a motorra vonatkozó értékekről az, hogy ha megnézed az egyik motor "hosszúkásabb" mint a másik motor, ebből kifolyólag ezt sebességben fog meglátszani, míg a másiknál több nyomatékod lesz, de nem lesz akkora a "max" fordulat.

Mind a kettőre 2Nm-t írnak...De már közbe kézhez is kaptam a drágábbik fajtát.

Üdv!

Készítettem egy "CNC"-t ez és ez alapján. A Pocket vázát és a MicroSlice elektronikáját ötvöztem, így lett egy játék lézer gravírozóm, ami max 40x40 mm területen képes fotokartont vágni, illetve rétegelt lemezbe égetni tetszőleges mintát.
Az X és az Y tengelyre különféle írókból került mechanika, így a motorok se teljesen egyformák.
A step/mm értéket ez alapján számoltam:
20 Steps-a-Turn (18 Degrees a step) x 8 Microsteps (MS1 & MS2 Connected to +5v on the EasyDrivers) / 3mm Thread pitch (3mm of travel per rotation).

X motor: (20 x 8) / 3 = 53.333
Y motor: (20 x 8) / 2.3 = 69.565 (itt kisebb a menetemelkedés)

Az érték az X esetében szinte tökéletes, míg Y esetén feleznem kellett, és ezt nem igazán értem.
Maga a vezérlő képes 8 mikrolépést produkálni, (mert felcserélve a motorokat teszteltem), és mindkét motor 20 teljes lépéssel fordul körbe, ezt is lemértem.
A fentiek alapján a mikrolépés képessége a nem csak a vezérlőn múlik?

20 lépés/fordulat? Az nagyon kevés! Nem 200 akart lenni? Egyébként jó lenne a menetemelkedést is tudni. Elvileg csak a vezérlőn múlik a mikrolépés képessége, de fontos a motor paramétere is. Ha rosszak a körülmények akkor lépést veszt a motor ami szintén pontatlansághoz vezet, akárcsak a hajtás kottyanása, ami akárcsak 1-2 tized esetén mondjuk egy kép esetén ahol sokat megy jobbra-balra a tengely, ott összeadódik.

Mint írtam, ez egy játék. Ha megnézed a linkelt oldalakat, kulcstartón, meg egy két haszontalan mütyűrön kívül nem sok mindent lehet készíteni vele. Inkább csak a móka kedvéért raktam össze, illetve amikor elkezdtem, még nem tudtam, hogy nem sokára lesz egy igazi gépem is.
A DVD/CD írók fejmozgató motorjai 20 lépésben fordulnak körbe, és ehhez az egyik motornál 2,3 míg a másiknál 3 mm a menetemelkedés. Ez egy elég darabos vágásképet eredményez, és az ismétlési pontosság is a vicc kategóriába esik. De a fenti paraméterek alapján ezen nem csodálkozok, csak a mikrolépéseket, illetve az egyik motornál a hiányát nem értem.

Mennyire hangos egy ilyen marómotor?

Csodálkoztam , de a proxxon nyákfúróm 3*hangosabb volt ..

Sziasztok!
Lennétek kedvesek és megmondanátok, hogy mitől függ(függhet) az hogy egy CNC-nek az asztala, vagy a kar van mozgatva?
Köszönöm

Szia.
Elsősorban statikai magyarázata van. Ha az asztal mozog és a híd van rögzítve, akkor - mivel a híd fixen rögzítve van - kevésbé hajlik, rezonál. A mozgó híd és fix asztal esetében pedig a híd statikáját kell nagyon jól kiépíteni, elég masszívra ahhoz, hogy ne hajoljon, remegjen.

Tehát a mozgó híd esetén nagyobb, masszívabb hídszerkezet kell, míg a fix híd esetén lehet kisebb súlyú és merevségű a híd. (mivel nem mozog, a merevsége innen adódik.)

Az én gépemen az asztal mozog - és mindent maga alá szemetel, ráadásul nehezebb felfogatni rá a dolgokat. Ma már olyat szeretnék inkább ahol a váz szaladgálja körbe.

Igazából én csak most barátkozok a CNC-vel, sőt inkább adatot gyűjtök mind gyakorlati munkát végeznék, ezért kérlek nézzétek el ha valami nem tiszta.
Én meglátásom szerint a mozgóhídnál a hiba a siklótengelyre csatlakozásban rejlik, nem értem hogy azon a 10cm hosszú golyós perselyen mi adja a stabilitást mikor azon egy híd van ami "nagy sebességgel" mozog és aminek lendülete van, én azt gondolnám hogy a hirtelen megállástól a lendület vinné tovább? Például lenn a képen, ha ott marómotorral együtt megindul az egész ami közel 5 kg, akkor mitől nem rezonál be ott az a kb 50cm hosszú tengely?
Rakok egy képet, hogy mire is gondolok.

Nem látszik pontosan, de ha alátámasztott lineárok vannak, akkor azok stabilak, nem hajlanak meg. A hídon az X viszont hajlani fog. Ha dupla persely van, ami a lehető legtávolabb van egymástól és az legalább 4 soros és állítható, akkor meg lehet oldani.

(Az én X hidam kb 20-25kg lesz) Már maga súly ad egy komoly stabilitást a rendszernek.

Én pl. azért döntöttem amellett hogy a híd mozogjon, mert 1000 x 300 -as munkaterületnél már nem szívesen mozgatnám az asztalt, no meg hely szűkében is vagyok.

Úgy néz ki, meg van a marós emberke a 20mm-es alutömbök megmunkálására. Ha minden stimmel, jövő héten meg lesznek az alkatrészek.

Én ha egyszer eljutok odáig egy 300x300mm hasznos munkafelületű gépet szeretnék építeni,
Szívem inkább az asztal mozgatásához húz, mert én is jobban látom benne a stabilitást, de vajon evvel a megoldással is el lehet érni jó pontosságokat? Én nyáklapok, műanyag, plexi lapok megmunkálásához szeretnék gépet.

A mozgóhidas változatból kiválasztottad a leggyengébb konstrukciót.
Mindkét változatból vannak követendő és kerülendő verziók. Ha hungarocell felett szeretnél repkedni fénysebességgel kis munkaterülettel akkor válaszd a mozgó asztalos gépet. A közepes, robosztus, munkára való gép zömében álló asztalos. Ez a gép hobby körökben nem repked ami nem szégyen.

Nem értelek hogy jön ide a hungarocell, meg hogy érted hogy fénysebességél repkedni, én nem írtam, hogy rakétát szeretnék építeni?

Elnézésedet kérem! Kizárólag a kétféle géptipus összehasonlitását akartam érzékeltetni. Ez a téma minden hazai és külföldi fórumon is örökzöld Ezerszer kitárgyalt pro és kontra minden megeggyezés nélkül. Ezt mondjuk elmondhattam volna úgy is, hogy nem kattintok a nevedre

De azt megtudná mondani valaki, hogy miért inkább a hídmozgatást használják komolyabb munkákra, nem az asztalmozgatást, de ne így hogy általában ez az elterjedt, hanem ha lehet érvekkel?

Ha a mellékelt képre gondolsz, mint leggyengébb konstrukció, akkor hatalmas tévedésben vagy! A képen a híd, igen masszív (és drága) lineáris egységeken mozog és kétoldalt(!) hajtott orsók húzzák-vonják.

Én leirtam a véleményem! Te is!

Egyszerű! Egy 2000mm-es megmunkáláshoz az asztalt 1000-1000mm-t kell elmozgatni a híd alól, tehát ekkora helyet kell biztosítani a gép előtt és mögött. Ez azt jelenti, hogy kb 4m hely kell neki. A 2000mm-es fix asztal felett mozgatod a mondjuk 200mm-es tornyot amit kicsit meg is döntesz hátra akkor kb 100mm területet vesztesz a megmunkálhatóból.

Ez igaz, de Te csak leírtad, hogy nem jó, de nem fejtetted ki, hogy miért nem jó Szerinted! Pedig az sokkal fontosabb (szerintem).
Egyébként a gyári több méteres gépek is így vannak megoldva csak más-más elrendezésbe.

Köszönöm, erre a válaszra vártam rövid tömör.

Ez a fogasléces megoldás tetszik. Van valakinek tapasztalata, kottyanás, kopás terén?

Fogasléc esetén mindig kell játékmentesítés. Koncentrikus tengelyű fél kerekekkel, vagy két egymás mellett levő, rugóval előfeszített fogaskerékkel kell a meghajtást csinálni.

Hobbi célra mindenki akkora helyet áldoz a lakásból garázsból amennyit tud, de mi például 2500×6000mm-es táblamérettel dolgozunk, a mozgó asztal pedig minimum a táblaméret dupláját követeli meg géphosszúságban.... ami ekkora méretnél nem mindegy.
A tömegek miatt is célszerű a híd mozgatása: 2000×5000 milliméteres 20mm-es lemez már 1,6 tonna, egy ekkora darab masszív megfogatásához (és a forgácsolóerők alakváltozás nélküli elviseléséhez) alkalmas merev asztal a mi esetünkben 5,5T mozgó tömeget eredményezne, amit csak nagy nagy teljesítményű és drága hajtásokkal illetve motorokkal lehetne 10-12 méteres gyorsjárati sebességgel mozgatni. Nagy méretnél általábana portál mozog, még akkor is, ha gentry tengellyel mindkét oldalon kell motor, és mozgató szerkezet..
Álló asztal esetén egyszerűbb a forgács- és hűtőfolyadék eltávolítás is, mert amit odaviszünk, össze kell gyűjteni, és ismét a tartályba kell juttatni.
Maga a mozgatás fizikai kialakítása is könnyebben valósítható meg, nem mindegy, hogy egy merev zárt asztal alatt van a motor, fogasléc/golyósorsó, vagy a gép oldalán egy könnyű burkolat mögött könnyen hozzáférhetően.

Extrém méreteknél (például a termikus vágóközpontunk munkaterülete 5000×18000) lehetőség van az egyik munkadarab cseréjére, míg a gép a másikon dolgozik, ez mozgó asztal esetén nem csak lehetetlen, de tilos is!

Értem köszönöm a hozzászólásokat, ebből le is tudtam szűrni, hogy igazából amire nekem kellene a gép, ott mindegy hogy mi mozog.Legalább ez a rész már kitisztult a fejemben.

Érdekelne a hozzáértők véleménye az olyan LTP kártyákról amiben nincsenek a kimenetek optóval leválasztva csak a bemenetek. Kicsit fura nekem, hogy még a vacak kék kínai vezérlőben is van a kimeneteknél optó (jó sz@r, de van), de ezeken a kártyákon nincs.