1% THD no nfb EL84SE 4W... GRAT!
Sajnos másoknak nem mindig sikerül ilyen jól
Mi lehet a titok nyitja

Szia! Egy kis számolással azért meg tudod határozni az induktivitást a fűtőfeszültség felhasználásával (bármilyen más váltófeszültség jó). A 6,3V-os tekercsre rákötöd a fojtót és vele sorba egy kb. 200Ohmos ellenállást (R), ami legalább 0,5Watt-os legyen. Így legrosszabb esetben is kb. 30mA áram fog folyni, ami nem okozhat gondot a fojtónak. A fojtó és az ellenállás egy feszültségosztót alkot. Megméred az ellenálláson eső feszültséget, digitális multiméterrel, ez legyen Ur. Az Ur = Uf x R/gyök(R^2 + XL^2). Az XL = 2xPixfxL. Az egyenletből csak az L az ismereten az összes többi adott. (Uf = ~6,3V, f=50Hz).

Szervusz!
Köszönöm segítő szándékod. Már sikerült megállapítani a fojtó induktivitását, amely 0.5 H. Sajnos ez nem megfelelő. Szereznem kell egy megfelelőt. Most tettem fel egy hirdetést ez ügyben.

Csak egy bibi van a számolásban. Nem X_L, hanem Z_L. Persze, ha elég kicsi a fojtó ohmos ellenállása az impedanciájához képest, akkor jó a közelítés.

Az időállandót, a belső ellenállást nyilván pont azáltal növeli, hogy korlátozza az áramot, tehát mindenképpen áramkorlát az ellenállás, amíg az áramkörben van (töltés oldalról nézve). Egyébként egyetértek természetesen, de itt egy konkrét esetről van szó, ahol a kérdés az, rakható-e 330 µF-os kondi valamilyen módon az EZ 81 után úgy, hogy az ne ártson a csőnek. Az elgondolás szerint majdnem teljesen feltöltött kondit kapcsolunk az EZ 81 után, mert a bekapcsoláskori a töltődés korlátozva van olyan mértékben, mintha csak egy pl. 22 µF-os kondi lenne a körben, majd ha már kicsi feszültség esik a korlátozó ellenálláson, akkor azt egy relékontaktus kiiktatja. Ekkor a belső ellenállás helyreáll, és mivel ez egy konkrét áramkört lát el (csak azzal az egy hibával, hogy 50 µF helyett 330 µF van), nem pedig egy szabadon terhelhető tápegység funkciót, így véleményem szerint alkalmazható a módszer (egészen nagy értékű kondiknak is kicsi töltőáram kell a teljes töltöttségi szint közelében). Ettől még lehet további szűrőkör is szokásos méretezéssel. Ezt a relés megoldást alkalmaztam már (igaz tranzisztoros erősítőnél valamikor) és az automatika nem kapcsolta vissza normál működés közben a soros ellenállást a kondi elé, tehát nem nőtt a töltőáram a kritikus szintre normál működés közben, csak bekapcsoláskor, ill. zárlat esetén (persze egy szilícium diódát különösebben nem hatják meg a pillanatnyi áramlökések). Összegezve szerintem egy együtemű csövesnél alkalmazható a módszer, de tovább már nem akarom ragozni.

Megfelelő lehet egy sima kisebb hálózati trafó is, ha át lehet lemezelni légrésesre...

Kínából lehet rendelni már 2-3e Ft-ért is alkatrész tesztert , induktivitást 20H-ig tud mérni .

C osztályú egyenirányítás...
Szerintem inkább a folyási szöget kellene figyelembe venni. Ha a pufferkondenzátor értéke növekszik a folyási szög csökken ami növekvő csúcsáramokat okoz ez pedig az ei cső túlterheléséhez vezet

Köszönöm a tanácsot, de külföldről történő rendelésben nem vagyok járatos.

Egyébként nem kell egy csöves erősítőbe több száz, esetleg ezer µF-ot belepakolni. Ha korrekten kivitelezzük pár db 47µF-os kondival is lehet brumm mentes. Persze a fojtó akkor kell bele.

Háát...ha jobban bele gondolok igazatok lehet, bár nem tudom mekkora áramok folynak a lecsökkent folyási szög alatt (végülis mindenképpen rövid, de nagy áramról van szó, tehát lehet hogy elszalad a tértöltés a csőnél, ami kártékony..). Valószínűleg a folyási szög alatti áram (is) van figyelembe véve az adatlapon a maximális puffer kapacitásnál... Elismerem, valószínűleg nem állnak meg az előző okfejtéseim...

Ok a brummentesség teljesül. De gondolj arra, mekkora lesz a szűrőkondi Xc-je mondjuk 20 Hz-en...
Ami mindenképpen "sorbakapcsolódik" a kimenővel meg a végcsővel

Szia! Köszi. Azt hiszem, nincs különösebb titok.
Meghajtó fokozat 6N6P, "nagy áramú" cső, kapcsolás: SRPP, most 10mA anódáram, már itt is eléggé lineáris, de még növelni fogom 20mA környékére. Ig=f(Ug) ott már egyenes, mint a (ferde ) szög.
Teljesítmény fokozat, hasonlóképpen 50mA környékére. Purista SE kapcsolás, rendes alkatrészek, rendesen megtervezett NYÁK és huzalozás.
Becsatoltam a fokozatok átviteleit. Annyi kis csalás van a teljesítményfokozat átvitelgörbéjében, hogy a terhelése tisztán ohmos, nem komplex, mint egy valódi kimenő esetén.

Láttam igen. Valaki (talán az is te voltál) áttekert egy pár rádiókimenőt ECL/PCL86 SE-hez. Az adta az ihletet, ötletet.

Úgy látom, itt is vannak egyenlők - meg egyenlőbbek. Én az előző csoportba tartozok, Te az utóbbiba. Bármikor törölhetsz, módosíthatsz. A Moderátor lelke rajta. BUÉK.
Amúgy BB sem az Isten. Szimpla megélhétési..

És melyik a kisebb meg az olcsóbb, egy kondi vagy egy fojtó? Az addig oké, hogy kondiból hiába teszel be akármekkorát, mert az ugyan csökkenti a ripple amplitúdóját, de magát a formáját nem tudja (ezért találták ki az aktív anódszűrőt), ebből a szempontból sokkal jobb egy fojtó, mert ugye az a hullámformát is simítja (csökkenti az árammeredekséget/lassítja az áramváltozás sebességét), így a hegyes csúcsokból lapos hullámok lesznek.
Na de képzeljünk el egy ilyen rendesen megépített erősítőt dual mono kialakításban. Ott lesz a doboz tetején a 2db hálózati trafó, a 2db fojtó, meg a 2db kimenő. Az asztal lapja alá meg merevítést kell tenni, hogy ne hajoljon be alatta a bútorlap. Ilyet még a kínaiak sem szoktak elkövetni, inkább közös tápról meg fojtóról hajtják mindkét oldalt.
Bár ilyen EI66 körüli vasakból annyira még nem is lenne vészes, de hálózatinak az már nem elég.

Nálam 1 hálótrafó lesz (toroid) 2 fojtó és 2 kimenő. Van aki még a meghajtás tápjába is külön fojtót tesz.

Bővebben: Link

Na, sikerült találni egyet a sok ezerből...

A meghajtáséba egyáltalán nem kell fojtó, hiszen ott alig folyik áram. Mindazonáltal a meghajtás és a végcső tápjának szétválasztása üdvözlendő, én is szétválasztottam őket. A toroidnál még inkább érvényesülnek az áramok meredekségei, mivel a toroid (kisebb szórásából és belső ellenállásából adódóan) nagyobb töltőáramokat képes átpumpálni a diódákon.
Meg ne felejts a toroid elé DC blokkolót tenni, ha nem akarod hogy random brummogásba kezdjen, meg mindenféle gerjesztési anomáliái legyenek a hálózati katyvaszok miatt.

Azért kevesen írtak és építettek annyit és szerteágazóan ebben a témában mint ő, ráadásul viszonylag objektíven ami szerintem inkább értékelendő mint elítélendő.
Bárhol máshol, fórumokban, blogokban meg erre arra a szerzők egyetlen és agyonajnározott "mindenkimásénáljobb" vackain kívül mást nem nagyon látni...

Javítottam hàrom különbözö tipust, mind duplap tappal készült

Tudnál mutatni képeket ezekről a javításokról? Csak mert kíváncsi lennék rá, hogy egy ilyenben az alatt a 3-4 év alatt amióta kb. gyártják vajon mi tud tönkremenni... Mert ebben még csak relé sincs mint általában a hasonlókban.

Képre vàrnod kell, nem vagyok otthon, nem férek itt hozzà.
Zarlatos cső miatt elégett ellenàllas, stb...Volt amiben csak vegcsövek cseréje miatt, munkapont beallítas.

Még az, hogy külön fojtó.
Sokan a meghajtásnak KÜLÖN táptrafó(kat) és KÜLÖN stabilizált tápegségeket építenek PP-nél is, de SE-nél méginkább. 45-ös, 2A3-as, 300b-, 211, 845 triódák és megannyi fajtáik. Az a hír járja, hogy így járunk el a tápk kialakításakor, meghálálja azt a hangjával dinamikájával azerősítőnk.

Fojtonak jo lehet am egy barmilyen retek se kimenő is. 5H-t minimum tudni szoktak a primeren, még egy néprádióé is. Esetleg lehet őket paralell is tenni, ha tobb aram kell. Szegeny vateras 2-3ezer forintos kimenoket senki nem becsuli, pedig fojtonak kivaloak. Csak ugy mondom...

TV képkimenő is jó.

Bizony jó, de mondjuk a dc ellenállásával kalkulálni kell (300 ohm körül szokott lenni). A szokásos gyári fojtók ebben a kategóriában (EL84 SE) 100-150 ohm dcR-esek (és 2,5-5-7 Hy-sek). Szokás a kisáramú részeket külön LC szűrni is, bár ennek megítélése nem egyértelmű (főként bizonyos fázis kérdések miatt, nem tudom mennyire valós probléma. Meghajtás külön szűrése nélkül egy darab bazi nagy (pl.20000-30000µF-ot ajánlanak a táp utolsó kondijának).

Testelések vezetésére érdemes nagy gondot fordítani, az erősáramú részeket külön vezetékkel a kondira a gyengeáramú részektől (alkalomadtán sokat javíthat a brumm helyzeten). Kis belső ellenállású trióda esetén combos kondi kellhet (mert ideálisan váltóáramúlag rövidzár a teljes átvitt sávban), hogy ne okozzon fázistolást az alacsony frekvenciákon (pl. 5 Hz-re méretezett).

Nekem EL84 PP-hez kellene szűrésre és feszültség csökkentésre. Arra is megfelelő lenne?