Ugyanannyi, nincs különbség.
A nagy feszültségen továbbított áramnak nincs akkora vesztesége. Itt a lényeg a nagy feszültségen van. Tök mindegy, hogy egyen feszültség, vagy váltó...
Azért használnak mégis váltóáramot, mert több ezer voltos egyenfeszültséget jóval macerásabb előállítani, majd vissza lecsökkenteni, mint a váltót.
A váltóhoz csak transzformátorok kellenek...

Csak 5letek:
Időzítő: Maradj a töltéses változatnál, de ne úgy töltsd a kondit, hogy egy ellenállást teszel elé, hanem áramgenerátorral. Így jóval stabilabb lesz a töltési idő.
A komparátoros megoldás maradhat.
Úgy emlékszem, hogy az 555-ös sem áramgenerátorral tölti a kondit, ezért van a nagy hibaszázalék (de javítson ki valaki, ha nem jól írom, nem néztem most utána..)

Triak: A triak vezérléséhez teljesítmény kell, amit egy opto nem bír leadni... Viszonylag nagy áram kell (az optocsatolóhoz képest) a triak kapcsolásához a vezérlő lábra. A lényeg az, hogy a katód és a vezérlő láb között áram folyjon. A triaknál ez lehet pozitív és negatív irányú is, mindegy.. Ha begyújt a triak, akkor mindaddig úgy marad, amíg áram folyik a Katód és az Anód között. Az, hogy 300 Ohm, vagy 5 kOhm, ez attól függ, milyen feszültséggel üzemel a vezérlő áramkör, illetve mekkora áram kell a triaknak a vezérlő lábra. Ezt Ohm törvénye alapján tudod kiszámolni. 10-100 mA, triaktól függően (adatlap!).
A lényeg: az opto és a triak közé kell egy tranzisztor, ami már képes áramot adni a triakra...

Egy nagyon durva megközelítés, ami alapján már talán megérted a triak működését: Képzelj el egy olyan tranzisztort, aminek mindegy, hogy pozitív, vagy negatív feszültség kerül a kollektorára, tehát egyszerre pnp és npn is, polaritásfüggetlen. Gondodlom, eddig ok...
A kollektorba beteszel egy izzót, a bázisra meg nyitóáramot adsz, kapcsolóval, egy ellenálláson keresztül. Abban a pillanatban, mikor kapcsolsz és megkapja a bázis a nyitóáramot, az izzó világítani kezd. Kikapcsolod a bázisáramot ... és tovább világít az izzó... ugyanis, a tranzisztor gyújtva marad. Mindaddig fent marad ez az állapot, amíg meg nem szünteted a kollektorkör feszültségellátását. Ez váltóáramnál a nulaátmenetnél történik meg. Váltóáram esetén a következő félperiódusban megint be kell kapcsolnod a báziskörben a kapcsolót, hogy világítson az izzó....
Talán ezzel a tranzisztoros hasonlattal érthetőbb lett a triak működése... durva, de érthetőbb..

Én azt szeretném kérdezni hogy mire jók a diódák?

Válaszotokat előre is köszönöm.
trabigo2

LINK

köszi, ezt kihagytam... én kísérleteztem régen hosszú idejű időzítőkkel, 555-tel is. Arra is sokat javult a pontosság, ha ellenállás helyett áramgenerátoros töltést alkalmaztam. Köszi még1x a kiigazítást!

Értem! Köszönöm szépen!

Köszi, egész jól megértettem ezt a konyhanyelv magyarázatot. Időzítővel kapcsolatban meg lehet maradok akkor a kisütésnél, mert köbzoli magyarázata alapján nincs sok értelme azokkal az értékekkel ahogy én megközelítettem, és 1M ohm-os potméternél nekem nagyobb nincs, és e mellé kb 1000µF-nak kell társulnia, mi igencsak sok. De a triak-ra visszatérve: akkor ha jól értem ez is mint a tranzisztor, áramvezérelt, és nem mint pl. a fet hogy feszültség vezérelt. Azt szeretném még megtudni, hogy vannak-e valami általános adatok a triakkokra nézve, mint pl. a tranzisztornál a 0,7V nyitófeszültség, vagy az erősítés? Köbzoli magyarázatából már megfejtetem hogy 15-20mA elég a teljes nyitáshoz, de van valami feszültség is, mint pl. a tranzisztornál (E-B - 0,7V)? És mindegy akkor, hogy hogy kötöm be a triakot? Nem a gate-ra gondolok. Mellékeltem egy rajzot, mit kérdeztem előbb, de nem értem, és azt sem hogy ha MOC-al vezérlem, akkor miért van "sokféle kapcsolás" a triak és MOC között. Én most a legegyszerűbb rajzot tettem fel, de van sok bonyolított is, és azokat nem értem, pl. kondenzátorral bővítve meg hasonlók (remélem sejtitek mikre gondolok). És az furcsa hogy ha csak 15-20mA kell a megvezérléshez akkor miért van a képen látható ellenállás helyén sokszor nagyon kis érték, mikor hálózatra van kapcsolva, ezt is a MOC oldja meg? Mi alapján számolódik ennek az ellenállásnak az értéke? Köszi neked is és köbzoli-nak is a válaszokat.

Üdvözlök mindenkit, új tag vagyok, röviden csak annyit magamról, hogy nagyon tisztelem az elektronikát, de sajnos messze állok attól, hogy értsem.Ráleltem erre a fórum oldalra és nagyon megtetszett, hogy itt szakikra találtam.Egy olyan kérdésem lenne: adott egy egyenáramú 0,2-1 voltos váltakozó nagyságú feszültség, amit szeretnék több féleképpen változtatni, csökkenteni 0,2-0,3 voltos lépésekben majd növelni ugyanennyivel.Kb így képzeltem el, ahogy a mellékelt rajzon látszik.Lehet, hogy nagyon egyszerű a dolog, aminek csak én nem tudom a megoldását, de hát ezért vagyok kezdő.A rajzon levő kérdőjelt kellene behelyettesíteni valamivel, ami növelné 0,2-0,3 volttal a feszültséget.Szerintetek ez így elképzelhető?Vagy egyszerűbb, ha potmétert használok?
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Igazad volt Megcsináltam. Az R3-at potin be szabályoztam, és kiderült hogy a 680 Ohm helyett 740 Ohm kell neki. Így már jó.Világít mind a 10 led ha maxra tekerem a potit. Köszi mindent

Úgy látom, bizonytalan vagy a feszültség és áramerősség fogalmával.
* Ha feszültséget akarsz csökkenteni, akkor a legegyszerűbb a feszültségosztó, ami két sorba kapcsolt ellenállás. A két végére kapcsolod a bemenő feszültséget. A közepéről és az aljáról pedig leveszed. Változtatható formában ez a potenciométer. A teljes ellenállásra vezeted rá, a csuszkájáról és az aljáról veszed le. Az, hogy 100 ohmos vagy 100 kioohmos, vagy más értékű kell, függ az áramkör többi részétől. A működése látványos, a feszültséget, azaz potenciálkülönbséget két részre osztja. Az ellenállások arányában.
* Feszültség növeléséhez erősítő kell.
* Váltóáramon növeléshez és csökkentéshez transzformátort is lehet használni.
* Ha áramot akarsz csökkenteni, akkor sorba kell kötni ellenállást. Lehet potenciométer is, az alja és a csuszkája kell csak. A rajzod ilyent ábrázol.
* Ha az áramot úgy akarod szabályozni, hogy az a tápfeszültségtől, terheléstől független legyen, akkor áramgenerátor kell neked. Ez egy áramot figyelő ellenállás és visszacsatolt erősítő ügyes kombinációja.
* Az ( egyen) áram növeléséhez erősítő kell.

A triaknak nincs erősítése, nem nagyon van lineáris karakterisztika-tartománya, meredek a görbéje, vagyis vagy nyit, vagy zár... és igen, áramvezérelt.
A triakoknál G-K közötti nyitófeszültség eléggé tipusfüggő. Ez lehet pár tized Volttól 1-2 Voltig terjedő érték. A katalógusok mindig a Gate áramot adják meg.
Nem ismerem annyira a MOC optocsatolókat, de néztem pár rajzot. A rajzod jó, és tényleg kis értékű ellenállás van az általad jelölt helyen. (Ha kicsi kell, hát kicsi kell...)
Itt egy adatlap: LINK
De ha nem bízol benne, csináld meg hagyományos optocsatolóval és egy tranzisztorral.
Nekem 12V-ról 470 Ohm kellett a fényorgonámba a Gate-körbe, a meghajtó tranzisztor emitteréről, mikor anno építettem.... az kb. 20-25 mA. Egy csengőtrafó volt a tápforrás.

Légyszi lerajzolnád amit írtál? [quoteNekem 12V-ról 470 Ω kellett a fényorgonámba a Gate-körbe, a meghajtó tranzisztor emitteréről, mikor anno építettem.... az kb. 20-25 mA. Egy csengőtrafó volt a tápforrás.[/quote] Szeretném ha teljesen egyértelmű lenne, és bocsi ha érthetetlen vagyok, de tényleng most kezdem kapizsgálni a dolgokat a triakrol. Ha jól értem akkor kapcsolóüzemben használatos, tehát akkor nagy hűtőbordát se igényel, mert nincs veszteség, de akkor ezek szerint ha nem nyitom ki teljesen akkor eléggé elkezdi elfűteni a teljesítéményt a fogyasztó elől (vagyis vigyáznom kéne hogy csak logikai jeleket kapjon, és ne legyen szivárgás a gate-re?). Azt írja az adatlapokon hogy a gate csúcsárama 2A, hát ezt érdekesnek találom ha 20mA-nál már nyitva van. De légyszi egy rajzot mellékelj a te fényorgonás megoldásodról (minél több rajzot szeretnék látni, hogy megértsem). Esetleg működhet ez a rajz? Köszi eddigi minden magyarázatodat. Eddig most értettem meg legjobban.

Lerajzoltam... A tranzisztor bázisellenállása kb 10 kOhm-ig nyugodtan növelhető.
Igen, a triak kapcsolóüzemben használható. Tulajdonképpen vezérelt kettősdióda. a vezérlése a kapcsoló... Ha kellő árammal vezérled, biztosan kinyit, és csak pár tized Volt marad rajta (terheléstől függően)
Nekem a triak 1000 Wattos izzók kapcsolásakor sem melegedett, ellenben a BC639 igen, azt egy kis hűtőfelülethez szorítottam oda, (pl. nyákon egy nagyobb fóliafelület)

Hát, nagyon szépen köszönök minden hasznos tippet és magyarázatot. Ezek szerint akkor mégse csak pár mA kell a meghajtáshoz, ha a tranzisztor melegedett, bár nem igazán értem, ha a 470 ohm -os úgy is lekorlátozza ~20mA-ra akkor hogy melegedett, és teljesen ki volt nyitva, vagyis elméletbe nem szabadott volna veszteség legyen.

T I C 2 0 6 adatlap.
köbzoli hozzászólásának forrásából kicsippentve.

Jó reggelt nektek is!
Nagyon kielégítő választ küldtél. Megnéztem a rajzot is és gg630504 által küldött adatlapot is. Érdekes mert én néztem pl. a BT136 adatlapját s nem ilyen értékeket láttam, ezért is csodálkoztam, de ebben az adatlapban mindent megkaptam jól. Még egy kérdés: esetleg ha elhagynám a MOC-ot, és tegyük fel egy npn tranzisztor emiterével szeretném meghajtani (közös testel, egyértelmü), és stabilan egyenáramba kapná a nyitáshoz szükséges áramot, akkor is működne? Esetleg hagyományos optokapuval, miben nem optotriak hanem fototranzisztor van, meg lehet hajtani hálózati körről? (durván fogalmazva, ha a MOC helyett tenném ben az optót). Köszönök mégegyszer mindent, nagyon sok hézagot betöltöttetek a triakkal kapcsolatban ma reggel. Féreértések elkerülése végett mellékeltem az optót (230-as körröl ez is képes megvezérelni, vagy csak a spéci erre kifejlesztett moc?)

Még magam kibővíteném további pár süket kérdéssel. Az egyik az, amit már valahol előbb is kérdeztem. Mi alapján számolódik ki az ellenállás értéke a moc és triak között? (Láttam már 180 ohm, 360 ohm, 470 ohm, és 5 k ohm értékeket is, de nem értem ezek hogy szabódnak meg). A másik hülye kérdés meg az hogy, nem gyújt be a triak azzal az 1 k ohm lezáró ellenállással? (itt is láttam már 330 ohm, 1 k ohm és 10 k ohm értékeket is) Nem értem ezeknek az ellenállásoknak az ertéke mi alapján számolódik, vagy egyszerűen kezdőként bárhova rakhatnám ugyanazt az ellenállás értéket számolás nelkül, annyira nem lényeg? Mellékeltem egy kapcsolást is, ennek mi a lényege, mert pár helyt ilyeneket is láttam? Nem értem a kondenzátor szerepét itt, és itt is az ellenállások megválasztását, mert ohm -októl k ohm -okig mindent láttam. Bocsánat ha nagyon érthetetlen vagyok, de ez az alkatrész kikészít, és nagyon szeretném megismerni.

Sziasztok

Az lenne a kérdésem, hogy rendeltem egy toroid trafot és két pár vezeték van rajta( kettő db piros és kettő db fekete)

Melyik a primer oldal, megmértem az ellenállásokat a piros vezetékeknél 53,4 ohm , a feketénél 1,1 ohm az ellenállás, a piros a vastagabb vezeték, sztem ez lehet a primer oldal.

Válaszokat előre is köszönöm.

Üdv. : István

Rajta kéne lennie a trafón, vagy valami papíron hogy meyik szín micsoda, de valószínű hogy inkább a piros lesz a primer. Az hogy vastagebb az egyik mint a másik, abból inkább a trafó teljesítménye derül ki.

Szia!

A nagyobb ellenállású a primer. Gondolon a szekunder feszültség kisebb mint a primer.

Üdv!

Arról érdeklődnék, hogy a kerámia kondenzátoroknak mennyi a feszültséghatára ha külön nincs jelezve?

Ha megnézed a belinkelt PC adatlapját, az első táblázatban ott van, hogy Collector-Emitter Voltage = 35 V. Vagyis, 230 V-ra nem lesz jó. A max. kollektoráram 50 mA, az elvileg elég lehet...
Tehát: 230V-os körre nem kötheted rá az opto fototranzisztorát, csak max. 35 V-ra, árammal meg bírni fogja valószínűleg.

Az 1kOhm-os lezáró ellenállás éppenhogy söntöli a nyitókört, nem attól lesz nyitva a triac. Ezek szerint még mindig nem látod át a működését.

A sima optocsatolós megoldásra ott az én rajzom, működni fog.
De itt egy másik, még plusz tranzisztor sem kell, és sima optós megoldás: LINK. Itt is 12V a meghajtókör tápellátása.

40 V, esetleg 63 V. De valószínűbb a 40.

Szia!

Én úgy tudom 50V.

Köszi szépen. A belinkelt optocsatolónak el is felejtettem nézni a feszültségét, bocsi. És mondtam hogy ez az alkatrész nehezen érthető számomra Viszont sajnos még mindig nem értem az 1 k lezáró ellenállást. Mindegy, hagyom, igy van s kész, te mondtad. Viszont az értékekről valaki valamit légyszíves mondjon, mit az előbbi hozzászolásomba kérdeztem.

Az 1k nem azért van hogy biztositsa az optotriaknak gyújtás után a tartóáramot?Bocs ha hülyeséget mondtam...

Akkor a triak csak akkor gyújt be ha a rajzon a velső lábához(ha jóltudom A1) képest + vagy - a G re menő fesz?

De melyik lábához képest elegendő áramot?

Az 1 k ellenállásba én beletörődtem, ez van alapon Viszont ohm törvényét nem tudom mire kell használjam, mert a triaknak csak mA kell meg 1-2V, szóval nem értem hogy ha erre számolok ohm törvényt akkor nekem k ohmok jönnek ki, mert az ellenállásomnak meg kell ennie 228V-ot 20mA-n mit ha én elosztok akkor nekem sehogy sem 100 ohm -ok jönnek ki. Nem értem mikkel számolok. Tegyük fel hogy nekem a triakk 100W-ot kéne kapcsolgasson, akkor hogy számolnám az ellenállás értékét? Mellesleg azért nem értem az 1k lezáró ellenállást, mert lényegébe a moc is ha nyit akkor ráadja az indító jelt a gate-ra, és nem értem, ha már váltó áram akkor az 1K-n keresztül is miért nem jut gyujtóimpulzus a gate-ra, elvégre a moc is és az 1k is váltóáramot juttat a gate-ra Reménytelen eset vagyok. és amit megértettem is kezdem mindjárt keverni.

Szia!

A triakot az MT1, vagy A1 jelű lábához képest vezéreljük.