Triaknak van olyan jellemzője, bizonyos A1 A2 -n lévő jelváltozási sebesség mellett begyújt. Az inverter kimenő jele meg eléggé kérdéses. ( szinusz e, vagy egy adag tűimpulzus, amit valami elintegrál...) Szerintem is el kellene engedni ezt a triakos kérdést. De ha biztosan működik inverterrel is, akkor azokkal az alkatrészekkel megépíteni, amik ott szerepelnek. különös tekintettel a hálózaton lévő szűrő elemekre is.
Esetleg egy graetz váltóága sorba az inverterrel, a hídágba meg egy tranzisztor/fet opocsatolóval vezérelve...

Üdv.

Lassan egy éve van meg a rendszerem és úgy érzem hogy bőviteni kellene és kellene pár információ hogy mennyire is járható a dolog amit elképzeltem.
Jelenleg az 1. helyen van 7 panel(410w). Ezt szeretném kiegészíteni még 3 darabbal amit kényelmesen elbír viselni az inverter. A 2. és 3. pontra is szeretnék még napelemeket felrakni.
2. Legalább 4 darabot. Irány ugyan az dőlés más
3. Legalább 5 darabot.
Ezzel szeretném kihasználni a lehetőséget télen. Pl ez a rendszer januárban 100kwh termelt ami nem annyira rossz szerintem főleg hogy sokáig árnyékban voltak a panelek a szomszéd ház miatt ami ki lesz küszöbölve a tetőre költözés miatt.
A kérdésem a következők.
140Ah lifepo4 cellás rendszerű aksim van. Hány amperrel is lehet tölteni maximálisan?
A jelenlegi rendszer maximálisan 36 amperrel töltötte a rendszert. Ami a +3 panel bővítés után már csak 52A lesz a várható csúcs de ezt le tudom szabályozni az inverteren ha kell. A másik dolog a 2. pontban lévő panelek ugyan akkor termelnek jól mint az 1. pontban lévőek. Ez kb 21A töltést jelent.
Azért 70A töltés nem tudom ennyire szereti lifepo4. A 3. pontban lévő napelemek is fognak valamennyit termelni így az elméletileg 80A lehetséges mint töltés.
Ennyit elvisel az aksi hosszú távon is? Ha nem akkor mennyi legyen a maximális egyidejű töltés?
A másik fő kérdésem. A 2. és 3. tető részen nem inverter lenne hanem 1-1 mmpt töltésvetélő.
Mennyire járható út az hogy egyszerre három helyről is van töltve az akkumulátor?
Nem nem akarok több invertert elég az egy. Kisebb olcsóbb is.

Kezd a "hatsójával", ahol a típustáblájáról leolvasható, hogy pontosan melyik gép ez.
Addig nézegesd ezt (de lehet a tiéd 5-6 amperrel kevesebbet tud).

Üdv.
inverter hegesztő javítási tanácsot kérnék. Nem a tipikus Kínai fölépítés. Gép bekapcsol, venti teker, pufferek feltöltve, feszültségek megvannak relé behúz. Nem megy a meghajtás. Power led világít, tiltásra utaló jelet nem látok. Merre induljak a hibakereséssel?

Alapvetően amatőr mérésekre,

- Erősítő beállítás
- AC inverter javítás
- kapcsoló üzemű tápegység javítás stb.

Szerintem nem lehetetlen megoldani, de nem ezzel, hanem Tigo optimalizálókkal. Abból van néhány típus, olyan is ami hagyományos inverterrel működik együtt és nem kötelező a sztringben minden egyes napelem alá tenni.

Bár arról fogalmam sincs hogyan működik, mivel ilyen esetben nem tud rendszerben dolgozni. Egyedül azt tudom elképzelni, hogy képes figyelni és tartani a külső tényezőktől függő sztringáramot, amelyet a többi soros napelem aktuális paraméterei alapján maga az inverterbe épített mppt határoz meg. Mondjuk ha van benne egy rövidzárként működő mérősönt, akkor rámérhet a soros áramra és annak függvényében hogy mennyi épp a saját napelemének a teljesítménye kiadja az adott sorosáramhoz tartozó feszültséget is. Aztán időnként vagy soros áramméréssel vagy egy határon belüli áramváltoztatással működik a saját kis mppt rendszere.

Ha így működne ahogy gondolom, akkor nyert ügyed van és tehetnéd csak a szükséges kettő különálló alá. Bár akkor is oda kell figyelni arra, hogy a nagy egységes sztringed önmagában akkora feszültséget adjon amivel minden körülmények között stabilan üzem az inverter, a kiegészítő panelok meg ettől függetlenül vagy dolgoznak, vagy nem.

Bár ez a Tigo sem volt egyszerű történet, talán van felügyelet nélküli is, amit egyszer telepítesz és onnantól nem tudhatod, hogy tényleg dolgozik-e, de a monitorozható verzióhoz kellett valami wifi-s cucc, ami a tetőn lévő optimalizálókkal tartotta a kapcsolatot és utána lehetett felvenni őket az online rendszeren. Én ezzel a Tigo-val egyszer dolgoztam és akkor is egy teljes rendszer kapott optimalizálókat.

Másik lehetőség, hogy egy teljesen különálló rendszert csinálsz a két panellel. pl. mikroinverterrel lsd. Enphase IQ7A, Envertech EVT248 - ezeket nem ismerem, de valószínűleg egyesével is működik, vagy kis teljesítményű inverterrel lsd. Growatt 750-S, ami akár két napelemmel is üzemel.

Bár még nem vetted meg az invertert, ha nem tudsz kettőnél több panelt rakni a másik oldalra akkor a fentiekben gondolkozhatsz, mert nehezen fogsz olyan invertert találni, ami bár két bemenetes, az egyiken 10-20 panellel a másikon meg 2 panellel működőképes, vagyis 50V-tól stabilan üzemel. Ettől függetlenül mivel az inverterek többsége 2 mppt-s én megfontolnám azt is, hogy 15-20 panelnél már két független bemenetre csatlakozzon az azonos tető is, vagy egy esetleges bővítésnél jöjjön jól a szabad bemenet.

Már megint behúztak minket a "Kevés az információ." csőbe.
Szélsőséges példa:
-Van egy trafóm, nem akar hegeszteni.
Hosszas faggatásra kiderül, nem is trafó, hanem inverter és nem pálcával akar hegeszteni, hanem ponthegesztéssel.

Köszönöm a tanácsot!

Sajnos szkópom nincsen.
Viszont találtam hirdetésben egy pont ugyanilyen inverter panelt, amit működőnek hirdetnek, pár ezer forintért. Érdemes lehet megvenni?

Esetleg egy multiméterrel tudok olyan ellenőrzést csinálni, amivel kiderülne nagy valószínűséggel, hogy érdemes lehet-e a panelt cserélni, mert az a hibás, vagy nem érdemes, mert a csőnek vége van már?

Sziasztok!

Szereték segítséget kérni egy Technika LCD22-244 tévével kapcsolatban.
A hiba az, hogy bekapcsoláskor a háttérvilágítás egy pillanatra felvillan majd kialszik. Lámpával megvilágítva láthatóan van kép az LCD-n. Tesztelgetés alatt még annyi történt egyetleg egy alkalommal, hogy bekapcsolás után pár perccel visszajött a háttérvilágítás nagyon halványan és vibrálva, de ki- és bekapcsolás után megint csak egy pillanatra kapcsol be.

Szétszedtem és méregettem az inverter panelt. A 12V-os bejövő DC tápot stabilan megkapja. A T1/T2 szekunder tekercsein mit kellene mérjek, ami elfogadható lenne? Rádugott háttérvilágítással AC állásban 34 V-ot mértem mindkettő transzformátoron.

Szerintetek hol lehet a hiba? Vajon az inverter modul lenne rossz?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!

A napelemnél lényeges tudni a hőmérsékleti együtthatókat is! Egy rendszer méretezésénél a két legfontosabb maximális érték a feszültségre vonatkozó tényezővel számított maximális üresjárási feszültség a téli leghidegebb időben (Uoc_max, én -20 fokra szoktam ellenőrizni, holott tél már ritkán van nálunk...) és a nyáron előforduló rövidzárási áram növekedése, amit 70 fokos panelhőmérsékletre nézek. Ez egy nagyságrenddel kisebb változás (növekmény), mint a feszültségé.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha neked a napelemre Uoc=37,45V/STC van megadva, abból kb. 4-5V-al magasabb lesz a rendszerben fellépő legnagyobb feszültség modulonként, azaz 43V-al bátran lehet számolni, amit az inverter maximális (nem munkaponti tartomány) bemeneti feszültségével, vagyis 500V-al kell összevetni. Én erre az inverterre maximum 11db soros napelemet kötnék, de mint mások is írták, mivel a munkaponti tartománya 120 - 450V és stabilan működik alacsonyabb modulszámmal is, ezért bőven lehet nagyobb biztonsági tartalékot képezni, vagyis még kevesebb modullal üzemeltetni. Az egyedüli hátránya, hogy a direkt 230VAC előállításához a legideálisabb a 350-370VDC bemeneti feszültség, ezért valamivel jobb az inverter átalakítási hatásfoka ha a sztring 350V-ot tud 150V helyett.

Hogy lehet-e két párhuzamos sztringet kialakítani, az az inverter max bemeneti DC áramától függ. Erről nem ír semmit az adatlap, de ilyen alacsony bemeneti feszültség mellett az 5kWp-hoz elengedhetetlen a két párhuzamos sztring, vagyis így kellett hogy tervezzék az invertert. Bár akkor sem mindegy, hogy 18-at vagy 23A-t fogad, mert ettől függően nem mindegyik teljesítményűt/felépítésűt lehet rákötni, pl. a 300W körüli moduloknak már sokszor két számjegyű a kimeneti áramuk. Ezt az infót mindenképpen be kell szerezned a forgalmazótól vagy a gyártótól, jobb esetben ha a kivonatos adatlapban nem is, a gépkönyvben talán van a bementi áramokra vonatkozó infó.

EASUN hibrid

A használati végén ott van, 5kVA hibrid inverter: max. 5000kWp, max input 500VDC, max. 18A input current.
Az elején pedig példaként a mellékelt kiválasztási táblázat, amely szerint a 330Wp-s Isc=10,79A-es minta napelemből képezhető két párhuzamos sztring és 12db köthető sorba, ami alapból 484VDC/STC. Nem csoda hogy ilyen a kínai "minőség", ha egy útmutatót nem tudnak megírni ellentmondás nélkül... tekintve, hogy minőségi kínai a cucc, én csak annyi párhuzamos sztringet kötnék rá, aminek a kimeneti összárama a hőmérsékleti együtthatóval sem lépi túl a maximális 18A-t, azaz az Isc nem több 8,5-8,7A-nél kettő esetén.

Persze lehet, hogy nem ez a tényleges inverterednek az adatlapja. Megnézed az inverter oldalán lévő táblát, vagy előkeresed a csomagban adott leírást?

A napelemeidről van adattábla?

Végül is ugyanazt csinálom a Megával meg a a szenzorokkal mint Te,csak az SDM helyett JSY-használok amiből 3 db fele annyiba sem kerül és hasonlóra képes.A bonyolítás csak annyi,hogy a régebbi ESP-s monitoromon is szeretném látni a folyamatot.Nekem hibrid inverter is van,nem elég csak a negatív áramot figyelni ennél nincs visszatáplálás,az inverter bemenetét és kimenetét is figyelni kell,a JSY-nak pedig 2 mérőhurokja van.A felesleges energiával nekem is hasonló a célom,csak közvetlen a napelemekről akarom venni.ami tényleg bonyolultabb,de nem terheli az invertereket.Neked mindhárom fázison van inverter,vagy 3 fázisú?

Hello, szerintem túlbonyolítod.
Én egyszerűen beiktattam az áramkőrbe (oda ahol van az inverter „smart meter”-je) egy SDM630 -at (háromfázisról van szó, monofázisra SDM120 ha jól emlékszem).
Az „SDM.h” könyvtárral, 38400 -as sebességgel, 30 m -en kiválóan müködik. Az ESP32 egyik szálja (magja) csak azt csinálja hogy kéri az SDM630 -tól az adatokat (a kapott érték negativ vagy pozitiv előjelű attol függően hogy éppen van felesleg áram vagy sem) és szabályozza a fogyasztót, ami három fűtőszálból áll a puffertartályban.
Ismétlem, kiválóan mükődik.

Én, a "kérdező", eredetileg a háttérfényt akartam volna kicserélni az Acer laptopban, ami azóta teljesen meg is döglött, ma már külső monitor kellett, hogy pár dolgot lemásoljak róla, mielőtt félretettem a szekrénybe. Mint már írtam, egy Dell Inspiron 6400 váltotta, abban az inverter lett döglött, így kapott a hátára egy külső (12V-os) invertert egy 9V dugasztáppal, így (legalább) helyhez kötve használható.

Már próbáltam ilyen túlpanelezést. 3kW-os inverterre akasztottam 4 db 41V-os panelt sorba kötve. Az MPPT 160V-ig használható. Kiállt hibára. Lett belőle 2s2p. Így jól működik. Szerintem úgy válaszd meg a panel mennyiségeket, hogy 500V alatt maradj 10-20V-al. Az MPPT max árama leolvasható az inverter adattáblájáról, azt se lépd túl.

Lényegében ezek csak saccolt értékek de mivelhogy vannak bizonyos üzemidők amit el akarsz érni(laptop:8 óra*300w=2400w) ezért mindig a maximálissal számolni kell. Ezt hívják tartaléknak felhős napokra) A töltés csak 1 irányú legyen és csak akkor ha megy a generátor. Ezt egy dc relé ami 13-14v környékén kapcsol be. Így nincs az hogy lemerül minden aksi és még indítani sem tudsz. A hűtő egy furcsa jószág, nem biztos hogy kevesebbet fogyaszt ha kisebb. Sőt ha rendesen meg van töltve egy nagyobb kevesebbet fogyaszt mert a tömeg tárolja a hideget. Meg kell találni az ideállisat. Méret+ fogyasztás terén. 2-3 napra való hideg élelmiszert és vizet is tudsz benne tárolni lehet jobban jársz mint egy kisebbet amibe csak 1 napi fér el. Mindig boltba szaladni sem jó dolog. Egy megfelelő inverter segítségével akár rezsó is mehet róla és tudsz főzni ha süt a nap. Aksiról 1-1 melegítés is lemehet róla. Tehát gázzal is lehet spórolni.
Vannak a kerti lámpákhoz hasonló kemping lámpák. Azokon van olyan lehetőség hogy a lámpa és a napelem egy viszonylag hosszú vezetéken van rátéve. Meglepő módon elég jól tudnak világítani és máris nem a fő aksi van merítve. Bár ez már elég maximalista dolog. A laptop is tud kb 30 percet ahogy írtad.
Lényegében ha akarsz tervezni egy rendszert így tegyed.
1 milyen eszközt használok mennyit fogyaszt maximum mennyi ideig üzemel.
Ha ez megvan máris tudod hogy mennyi energiát kell tudni eltárolni. Ehhez kell 20% hozzátenni hogy legyen a rendszerben tartalék és az aksi se merüljön minden nap le 0% mert nem tesz neki jót.
Ha ez megvan figyelembe jöhet az aksi keresés. Az aksi a lényeg egy szigetüzemű napelemes rendszer esetében ehhez kell választani az invertert majd a napelemet is.

Szia!
Az elképzelés nem rossz ! De van az a valóság...

Pontosan mivel , mennyit akarsz fogyasztani? Mert csak ezután lehet kigondolni az akkuk Ah-ját, meg a napelem darabszámot is, különösen az inverter e legfontosabb.

A 450-500Wp -s panelek is az elhelyezés függvényében akár 200Wp is leadhatnak(akár 4h-n át) . meg forgatva akár 400Wp is ,( akár 6-8 H-n át )
Ez a PC ,meg a hűtő már nem annyira nyerő kombináció--.persze lehetetlen nincs ," bár kissé többe "kerül !
S gondoltál-e egy ilyen kiváló termelési görbére?

Csupán az életben tartása lenne a cél, mindegy hogyan, csak látszódjon az LCD és össze lehessen rakni a laptopot. Nem szeretnék Ali, Amazon rendelgetni, nem tartom elég megbízhatónak. 12V LED szalagot pedig akár két utcával arrébb is tudnék venni, bár erősen kérdéses, hogy fix fényerőn jó lehet-e, amennyiben 12V-ot kap az inverter.

Acer Aspire 5610, elkezdett a háttérfény gyengélkedni, levettem 13%-ra, mert letiltogatott a fénycső inverter, így még valamennyire használható volt, de ma eljutott odáig, hogy már így is letiltogat az inverter és ha kicsit sikerül üzemelnie, akkor az LCD eléggé pirosas árnyalatú. Ezt leszámítva a laptopnak nincs más baja.
Mit lehetne tenni, hogy életben tartsam?

Üdv

Kell egy kis megerősítés. Bővíteni szeretném a rendszeremet.
Az inverter isolar sml 5.5kw.
Mppt 120450v közt dolgozik.
Max nyitott feszültség 500v
Jelenleg 7 darab egyforma panel található rajta amit szeretnék még 6 panellal kiegészíteni. Viszont nem tudom hogy elbírja e az inverter.
Nyílt feszültség 37.45V Ami 13 panel esetén már 501,45v Ez alapján már csak 5 panelt tegyek rá vagy a veszteségek miatt felrakhatom nyugodtan a +6 panelt vagy csak 5 legyen?
Most néztem meg az árakat. Ugyan ott veszem meg. Akkor panelenként fizettem szálítással együtt 60.000ft Most meg még 40.000Ft is alig van

Az, hogy nem ciklikus üzemre vannak kitalálva és tervezve. A gépjárműben folyton töltve van, amint indítózol van egy nagy áramfelvétel 2-5mp -ig, aztán máris tölti a generátor. Tehát elvileg ha a töltőrendszer jó, soha nem tud lemerülni, amennyiben megfelelő állapotban van, és naponta járnak az autóval. Az ólom azt szereti, ha mindig töltve van. Rövid ideig képes leadni hatalmas áramokat, de utána kötelező a töltés. Meghalni akkor szeret, ha ritkán járnak az autóval és akkor is inkább nagyon rövid utakat, mialatt nem képes rendesen visszatölteni. Aztán ha hetekig áll, és nincs töltés, önkisülése is van, plusz még az autóban lévő fantomfogyasztók is merítik. És ha huzamosabb ideig nincs feltöltve rendesen, azt megsínyli. Ha mindezt még az is tetézi, hogy kevés a töltőfeszültség, máris rövidebb életű lesz. Azt viszont egyáltalán nem szereti, ha huzamos ideig nagy árammal merítik, aztán feltöltik. Erre a ciklikus munkaakkukat találták ki. Magyarán nem megfelelő szünetmentes táplálásra egy inverterbe. Oda csak akkor szabad tenni kényszerhelyzetben, ha este nem az akkuról jár az inverter, hanem kevés merülés után (ami akkor is a kapacitásához képest csak viszonylag kis áramú) kapcsolsz hálózatra.

Ui.: Az alállomásokon is csak áll jóformán, ha évente van 2-3 áramszünet, akkor kell helytállni, de utána megy a töltés csurig és szintén maximum feszültségen tartják.

Van az USA-ban egy fickó, nevére nem emlékszem, van neki a jutubon erről videója. Berendelt különféle kínai eladóktól LiFePo4 cellákat, nem csak nem tudta egyik sem a ráírt adatot de jelentős eltérések is voltak köztük. Majd minden rendelése ablakon kidobott pénz volt, az eladók némelyike el is tűnt, reklamálni sem tudott.

Az ólomakku azért pusztul mert nem erre van tervezve. Az le tud adni tartósan mondjuk 15-20A áramot, itt meg néha 100A feletti áramokkal megy az inverter, töltésnél ugyanez a helyzet. Deformálódnak a lemezek és a kémiai reakciókkal is baj lesz.

Normális inverter sosem viheti mélykisütésbe az akkut, mert be tudod rajta állítani, hogy adott feszültségszintnél kapcsoljon le, és az le is fog kapcsolni. De ha nem bízol meg benne, vagy nagyon gagyi invertered van, akkor veszel egy smart BMS-t amin telefonnal szintén mindent be tudsz állítani, és az biztosan le fog kapcsolni akár túlmerítenéd akár túltöltenéd a pakkot. Az más kérdés, hogy egy ilyen BMS az kb. 50000Ft, nekem közel egy fél akkupakk ára.

Nem felesleges mert van a bms-nek ideje dolgozni. Nekem az utolsó pár tized volt(0.5v) esetén csökken le a töltő áram. Addig meg akár 40A is megy az aksiba ha hagyom. Ha eléri akkor viszont drasztikusan leveszi. Ha nem veszem vissza a bms meg hiába van ott nem.fogja tudni elvégezni a dolgát mert túl rövid az ideje rá.
Amúgy nem minden inverter csökkenti a töltő áramot. Pl az enyém mint ahogy írtam csak a legvégén teszi meg.

20 amper mellet 0.06v eltérés volt. 36 amper mellet már 0.028v az eltérés ez utóbbi még jócskán a töltött az aksi mert cellánkent 2.98v a feszültség. Mire végzet a töltéssel már tizedes jegyű volt az eltérés.

Nem vagyok otthon emiatt az aksi nincs kihasználva. Mikor először hazamentem a nagy amperes töltés miatt elment a feszültség hiába volt bms. Azóta csak 10A töltés van az inverter is szigorúbb lett a beállítása. Azóta rendben van az akksi feszültség. Igen a belső ellenállás igen kritikus.

Szeptember közepén került fel az inverter a falra. Azóta üzemel egyfojtában. Ma megbontottam egy kicsit és ez fogadott. Érdemes évente 1x kipucolni.

AZ lenne érdekes, hogy mennyi időt megy összesen a szivattyú? Mert a feszültségesés csak addig érdekes, amíg jár. A kabelquerschnitt kalkulator szerint 3% feszültségesés és 55 méter távolság mellett 8,81A vihető el akár 2,5mm2-es kábelen. Én nem spiráznám túl sem. Nem 24 órában fog gondolom járni, azaz nem folyamatos melegedésnek lesz kitéve a kábel. 6.9V feszültség fog így esni, azaz kb 60W a legnagyobb veszteség 8.81A mellett. A szivattyúd nem eszik ennyit, Mindennek van egy műszaki optimuma. Egy szivattyúhoz lehet vinni 16-os kábelt is, de akkor nem kell csavar a rögzítéséhez, mert megáll a levegőben. 2,5mm2-es MBCu, vagy NYY-J elég kell legyen ekkora távolságon. Ha mondjuk egy napelemes inverter lenne, vagy egy folyamatosan üzemelő szerszámgép akkor én is magasabb keresztmetszettel számolnék. De egy szivattyúnál? Még az 1500W-al sem lesz gond ekkora keresztmetszetnél.

Nem mindegyikhez kell. Igaz amit én ismerek nem ilyen pici teljesitményű. De tölti ha úgy állítod be(amit én ismerek) De egyszerú a megoldás. Ac biztosíték az inverter és a hálózat közé. Vész esetén akár hálózatról is mehetnek a dolgok ha úgy kívánja meg a helyzet. Amúgy aksi nélkül a termelés elég gyéren alakul. Ezt már tapasztaltam. Lásd a képeket. 10 hó és egy januári közt a különbség látványos. Pedig csak aksi került rá. Nem rábeszélni akarlak csak én sem hittem hogy ekkora a különbség.

Mekkora rendszerben gondolkodsz? Lehet egy hibrid off grid inverter lehet a megoldás. Azaz hálózat is van rajta de napelem is. Az utóbbi az elsődleges.

Ha neked az a szimpatikus, akkor megvárod azt a néhány hónapot vagy évet amíg engedélyezik és ennyi. A linkelt invertered on grid, azaz engedély nélkül ugyanúgy nem használhatod. Igen, csak semmi értelme nincs, ugyanis akkor lesz csak áramod ha süt a nap. Tehát nézed a TV-t, és ha beúszik egy apró felhő akkor a TV-d kikapcsol, meg leáll a hűtőd, stb... Na meg éjszaka sem süt a nap, olyankor nulla energiád lesz. Az akku épp ezért kell, hogy akkor is menjen az inverter ha nem süt a nap, meg áthidalja az éjszakát.

Oké, ne tessenek kinevetni... De nekem azért szimpatikus a balkon napelemes rendszer, mert nem kell hozzá akku na és nem kell szórakozni az átkapcsolással. Ha süt a nap és van fogyasztó, akkor arról megy, ha meg nem, akkor a hálózatról. És nincs plusz akku. Pont elég lesz az akkus gépeim megpusztult aksijait pótolni. Persze, tisztában vagyok vele, hogy a tárolós rendszer jobb, hiszen akkor használja el az ember az áramot, amikor akarja, csak nekem nagyon kérdéses a hogy nem hogy sosem térül meg az ára, de még plusz állandó költségként jelenik meg.
Erről a mikro inverterről mit tudtok?
Egyáltalán lehetséges olyan offgird rendszert csinálni, amiben egyáltalán nincs akku?

Nem muszáj, nekem a legolcsóbb inverter van az biztos nem tud visszatáplálni mert a relé átkapcsol, persze ha nem ég be, viszont szabványosan ide speciális relé kell 2mm hézaggal abból is kettő sorba kötve és két független vezérlésre rákötve, de nem tudom minden kínai inverter megfelel-e ennek.