Hello! Már hogy tudnád mérni? A "K" hőegyütthatója 40,6uV/°C. Vagy is pld. 100°-on 4,06mV-ot ad. Erre a műszered számként 40-et fog mutatni. Akkor az jó? Másik hogy nincs hidegpont kompenzáció. Vagy is a környezeti hőmérséklettel kevesebbet mutatna. Stb.

Én meg ma kaptam egy isteni szikrát a fejembe, és eszembe jutott, hogy nálam van ismerősöm multimétere, ami tud hőfokot is mérni. Nosza, páka elővesz, méreget, és 1-2 fok eltéréssel ugyan azt mutatta a multihoz való hőmérő, meg a pákában lévő hőelem is. Ez a kis eltérés azért van csak, mert a páka öngyújtóval volt melengetve, és mivel két kezem van, így míg átcseréltem a hőelem és a multi hőmérőjét, addig hűlt a páka. Szóval szinte biztos hogy K-típusú hőelem van benne... Annyi lenne a kérdésem, hogy van egy digitális panelműszerem, gyárilag 200mV méréshatárra van jumperelve. Az alkalmas lehet arra, hogy a hőelem feszültségét közvetlenül mérjem vele?

Igen úgy néz ki. De végezhetsz egy mérést úgy, hogy a pákát forrásban lévő vízbe mártod és 1-2 perc múlva megméred a termisztor ellenállását. Ebből már ki lehet számolni a meredekséget, ami hasonló lesz a linkelt grafikonhoz. Aztán meg amikor már kész a "mű" akkor úgysem az számít, hogy pl. 300 vagy 312 C fokot mutat a kijelző, hanem hogy szép-e a forrasztás és hogy megfelelően egyenletesen tartja-e a hőfokot a szabályzó. De az a halványabb rész már csak az én véleményem, másik nem biztos, hogy egyetértenek...

Ez lenne szerinted a karakterisztikája a termisztornak? Bővebben: Link

Nekem van ilyen pákám, termisztor van benne. Kb. 47-50 ohm az ellenállása szobahőmérsékleten (20-22 C fokon) A csatlakozó másik két kivezetésén olyan ~2 ohm körüli értéket tudsz mérni, az a fűtés.

Vzolee tervezett hozzá több állomást is, itt az oldalon megtalálod. Mérd meg a hőérzékelő ellenállását, és adja, ebben milyen van.( általában termisztor)

Sziasztok!
A következő pákához szeretnék forrasztóállomást építeni: Bővebben: Link

Viszont ezzel több problémám is van. Az egyik, hogy nem tudom milyen hőérzékelő van benne. Írnak a neten minden félét, egyesek szerint PTC, mások szerint hőelem. A másik probléma, hogy az értékét sem ismerem.
Az állomást mikrovezérlővel szeretném vezérelni, amihez vagy egy feszültségosztót (PTC-nél), vagy valamiféle erősítőt (hőelemnél) kellene építeni, hogy a kimenet 480 foknál (maximális hőmérséklet) legyen 5V (a kontroller ADC-jével fogom digitalizálni).

Van valakinek esetleg megbízható információja, hogy milyen típusú PTC vagy hőelem van benne? És esetleg egy kapcsolási rajznak is örülnék, ami elvégzi a 0-5V-os feszültségtartományra hozást.

Más: a pákát ugye nem fontos váltófeszültségről üzemeltetni?' Feltételezem csak egy sima ellenálláshuzal van benne, semmi egyéb elektronika, ami kizárná az egyenfeszültség használatát. Csak azért kérdezem, mert a szabályzást MOSFET-tel akarom csinálni, egyrészt az van itthon, másrészt nem ismerem a triakok működését.

A régi 12V-os Miniforra gondolsz? Mert az csak 20W-os. Ez a hegye. Kb. 8mm átmérőjű.

Már nem tudom milyen a márka, mert lekopott. Azt nem is szabályzom, illetve csak annyira, hogy beállitom az fütést 8-12V tartományban. (Amugy sincs benne érzékelö), igy mindig füteni kell - érdekes modon azon nem kopik el a hegy, pedig akkor vagy 5-t vettem tartalékba, még mind megvan ujjonan. A Wellerek meg néha zabálják a hegyeket - abbol évente 2-3 is elfogy.

Nekem is van egy nem weller mikropákám, azt is fel lehet 2-3 másodperc alatt füteni 12V-l (semmi olyan gond nincs vele, hogy kiégne - pedig már vagy 15 éve megvan), de ha az ember jobban szuszog vagy huzat van, akkor meg kihül, és nagyon nem szereti a nagyobb forrasztási felületet. (A PES50-nek is csak az a szerkezete ami a fogantyubol kiáll, a maradék csak a kábelvezetés meg a fogantyu). De sokkal nagyobb a melegitett tömeg, igy sokkal jobb vele dolgozni (stabil a hömérséklet és nem függ a vezérléstöl), mint a tüpákával.
Ráadásul elég nagy a hegy választék a 0,8 mm-töl felfelé és passzolnak hozzá az LR21-es ujabb kivitelü hegyei (a régiekben nincs lyuk az érzékelö számára).

Nemrégen a fiammal egy (nagyon) harmadik világ korházát voltam kénytelen felkeresni, és nem hittem a szemeimnek, amikor betuszkoltak a mentöautoba a displayen már ott volt fiam lázmérési eredménye (senki sem vette elö a lázméröt), és mikor kiszálltunk a mentöböl a korházi perszonál már kinyomtatott dokumentumokkal várt.

Infrás 3D termoszkennerben már gondolkodtam. Azzal simán tudnám olvasni a pákahegy hőmérsékletét és lázmérőnek is alkalmas lenne. Forrasztásra meg ott van a nosztalgiából őrzött csehszlovák pillanatpáka, sőt atyám egykori (benzinlámpával melegíthető) bádogospákája is fent pihen a padláson. Nekem senki nem mondhatja, hogy nem vagyok felkészült.

Ezt a rádiós pákát meg tényleg meg fogom csinálni, bár vannak kételyeim azzal kapcsolatban, mit is csinál a fűtőbetét melletti 50-60 fokos melegben egy RF pic. Ha kész lesz, majd be is rakom ide a dokumentációt. Ha pákaállomásnak kissé extravagáns is lesz, de pár alkatrész (PIC12LF1840T39A, NAU7802, MRF89XAM8A, Propeller) alkalmazástechnikája bemutatójának megfelel. (Ezek vannak a fiókban és el kell őket használni valamire.)

Én meg azon csodálkozom mért nem egy kontaktusmentes infravörös lézervezérelt hömérövel követed a páká hegyét forrasztás közben is, hogy azonnal szabályozni tudd a hömérsékletét...
Utánna persze az ilyen forrasztopákát be kell vinni a Csodák Palotájába mutogatni, hogy mit is tud, meg mit lehet alkotni, forrasztani meg továbbra is a nagyi katlanjában vagy a kandalloban természetesen faszénnel melegitett forrasztovassal fogsz.....

Idézet:
„Ne csináljatok már egy ürszonda vezérlést egy primitiv szerkezethez.”

De miért ne, ha örömet szerez?
A legfrissebb pákaállomás tervem például dual meghajtót tartalmaz, a pákákba épített, közvetlen talpponti érzékeléssel és hogy ne kelljen az átvitelen problémázni, rádiós jeladók lesznek a pákákban. Sőt, a vevő még továbbítani is fogja az információkat a Propeller alapú kijelzőhöz, hogy ne csak a bolha lcd-n lássam a hőfokokat, hanem egy jó nagy monitoron.
Még azon is gondolkodom, hogy egy végfokon keresztül megemelem az AC frekvenciát pár kHZ-re és azt adagolom PID-el a fűtőszálakra.

Persze az egész ágyúval szúnyogra, de remekül szórakozom közben, ráadásul elmondhatom, hogy olyan pákaállomásom lesz, ami semmiféle boltban nem kapható és valószínűtlen, hogy más fejében megfogalmazódott már ilyen elvadult ötlet. Valami ilyesmit jelent a hobbielektronika.

Ha meg valaki nekiáll itt és kikísérletez egy PWM-el meghajtott chopperes szabályzót, korrekt kivitelben, örömmel lelesném róla, mert biztosan jól jön majd egy komolyabb szabályzási feladathoz.
Ez a pákaállomás dolog az, amivel majd minden amatőr megpróbálkozik, így nem rossz dolog, ha itt kísérletezzük ki azokat a szabályzási technikákat, amiket esetleg később egy masszívabb projectben sokkal nehezebb és veszélyesebb lenne.
És nem győzöm eleget hangsúlyozni az alkotás örömét ugyebár.

Igy néz ki a PES50 ( Europában még nem kaphato - ezért kellett a szabályzot épiteni).
A második képen megprobáltam lefényképezni a höérzékelö végét ami belenyul a cserehegy mélyébe, hogy gyorsabban reagáljon a valos hömérsékletre.

A pes50-s is akkora, mint a képen látottak, és érdekes modon a höérzékelö mélyen belenyul a cserélhetö tük testébe.

A pes50 a weller leggyorsabb, legkisebb tömegü pákája.
Ne csináljatok már egy ürszonda vezérlést egy primitiv szerkezethez.

Pontosan erröl van szo - egy szaggatott jel nem PWM. A pákát teljesen felesleges egyenárammal füteni - ami, ahogy irod a PWM velejároja. A páka hökarakterisztikája annyira lomha, hogy még a másodpercenkénti megszakitásokra sem reagál - akkor minek ettöl gyakrabban megszakitani a fütést?
Ugyanebböl az okbol felesleges sok kilohertzes PWM, azonkivül, hogy valoszinü minden audio berendezés sipolni fog a páka környékén, feleslegesen bonyolitja ugy az elektronikát, mint a használatot.
A PiD vezérlés is rendszerint sokkal gyorsabb, mint amilyen gyorsak a bemeneti jelek ( a termosztat stb. visszajelzése). Tételezzük fel, hogy a pákának 300 fokra kell felmelegednie, a termosztat 280-t mutat, erre a PID a teljes energiát küldi a fütötestre (100% PWM). A termosztat valamikor jelzi, hogy már elég, ekkor a páka már akár 310 fokos is lehet, erre a PID azonnal leállitja fütést (0%), de a hegy már 10 fokkal melegebb!. A páka elkezd hülni - ha forrasztunk gyorsabban, de mikor veszi ezt észre a termosztat? Amikor már 300 fok alá csökkent + a reakcio ideje. Erre mi lesz a PID válasza? Füteni, és miután megint a lomha pákárol van szo megint csak teljes energiát kell a pakába nyomni. Megmértem a weller leggyorsabb pakáját PES50-t, az idöállando 3-4 sec amire változást jelez (egy beállitott hömérsékletü pakát belenyomtam egy nagy hideg réztömbe furt lyukba, és mértem a termosztat jelét. A réztömb elvben azonnal lehüti a pákát csucsát igy erre azonnal reagálni kellene a termosztatnak, de az csak 3 sec körül reagált. Feltételezem, hogy felfelé ugyanezt tenné, sajnos ezt már nem olyan könnyü megmérni. Ehhez egy höszabályzott olvasztotégely kellene, amiben megolvasztod az ont, megméred a hömérsékletét és beledugod a páka hegyét, mérd meg az idöt mikor áll be a termosztat. Ezeket a konstansokak a PID vezérléssel nem lehet kiküszöbölni . Amugy ha vezérlést jol csinálod meg akkor ha eléri a páka a beállitott hömérsékletet, akkor csökkenti magátol a határértékeket, azaz gyorsabban fog ki-be kapcsolgatni, hogy minél stabilabb legyen a hömérséklet ( finomabban reagál a páka visszajelzésérw), de ez nem PWM, hanem csak sima PID, a kapcsolt áram bármi lehet.

Kicsit belebeszélnék a vitába, ha szabad, úgy gondolom nem árt se a vitának, se a témának, ha néhány fogalom tisztázódik a kérdésben, nem csak a vitázóknak, hanem a kezdőknek is. Tehát négy darab eltérő vezérlésről beszélhetünk és mindegyiknél lehet PID szabályzást használni:

1.) A hullámcsomag-vezérlés az elterjedtebb a forrasztóállomásoknál. Ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig rákapcsoljuk a pákára a 24V AC-t.
A PID 100ms-es mintavételezésnél 50Hz-en 0-5 értéket vehet fel. Ugyebár 0 és 5 teljes periódus. Lomha pákánál nem sok értelme van ilyen rövid időt figyelni, de pl. egy 100W-os Wellernél már nem árt. Mivel kissé durva szabályzás, óhatatlan a túllövés.

2. A PWM kizárólag egyenfeszültségű táplálásnál értelmezhető (AC-nél kissé más, az lesz a 3. pont). Ebben az esetben a PID a kitöltés mértékét állítja. Itt érdemes hallásküszöb fölé tenni a frekvenciát, mert hamar hangszer lesz a pákahegyből. Gyorsabb és pontosabb vezérlést lehet így készíteni, bár némileg felmágnesezi a vasbevonatú pákahegyet, de csak nagyon apró smd-knél okoz gondot.

3. AC-nél a PWM-hez hasonló vezérlést chopperes vagy vibrátoros megoldásnak nevezzük. Itt a szinuszt szaggatjuk PWM-szerűen, viszont itt már nem olyan egyszerű a technika, hiszen a tirisztorok nem híresek arról, hogy villámsebesen reagálnak, más félvezetővel meg alkatrésztemető lesz a kapcsolás. Gyorsan reagál, de nem könnyű rendesen megcsinálni.

4. Fázishasítás. Ez egyszerűbb, időt kell mérni és egy periódusnak csak akkora részét rákapcsolni a pákára, amit a vezérlés szükségesnek tart. Sajnos kell hozzá nullpont detektálás, ami kicsit bonyolítja a vezérlőt. Egy problémája van, de ez a 2-4-es vezérlések mindegyikére igaz: a meredek felfutás jó nagy lökéseket ad a páka fűtésének és emiatt csökkenhet az élettartam.

Gondolom az okozta itt a félreértést, hogy minden vezérlést fel lehet fogni PWM jellegűnek is és időszelet jellegűnek is. Azért van külön nevük, hogy konkrét alkalmazásként egyértelműen lehessen őket definiálni.

Ugyebár kukáskocsi és a hetes busz is jellegében gépjármű, azért mégsem mindegy, melyikre pattanunk fel. Nem rossz az, ha előtte határozottan definiáljuk, hogy milyen közlekedési viszonylatban szeretnénk megjelenni.

Szia.
Engem érdekelne a véleményed, ha megosztanád.

Sajnos nagyon nem, de hagyjuk.

A kettő nem ugyan az véletlenül?
Sajnos már nem tudom pontosan, hogy mire szeretnél kilyukadni... Te talán arra gondolsz, hogy egyszer rövidebb, egyszer hosszabb ideig fűtöd/nem fűtöd a pákát relatíve hosszabb időállandóval és ez zavar meg téged. Ha belegondolsz kicsit jobban, akkor ez is egy (lassú) PWM, vagy talán inkább a PWM és a PFM fura keveréke a kapcsolgatós módszer. Én ugyan ezt fix 20kHz-es PWM jellel végztetem el a PIC-el, a mintavételezések között pedig 100ms az eltelt idő, emiatt gyorsan reagál minden változásra (a PID számítás elég sokáig tart, de gyorsabb PIC-el kevesebb idő is elég lenne).

A PID bemenete és kimenete nem, csak 0 és 1 lehet, hanem bármilyen +- szám, amit skálazunk és kondícionálunk a nekünk megfelelő tartományba (pl.: 0 és 1023 közé, ha 10bit-es ADC-vel és PWM-el dolgozunk).

Nekem is az az érzésem.....

Hello! Azért itt rendesen keverve van a szezon a fazonnal..

Akkor most te mit szabályozol - az idöt ameddig fütöd, vagy a PWM-t ( kitöltési tényezöt), hogy tartsa a hömérsékletet?

Igen, mértem. Például a hőntartáshoz nem kell minden esetben a teljes gáz. Csak nagyon nagy hőelvonás esetén adja rá folyamatosan a 100%-ot (víz).

Szia !
Saját fejlesztésed a pákavezérlő programja ? Nekem is WSP80-an van és érdekelne a kapcsolási rajz - amennyiben publikus.
Köszi !

Mérted, hogy milyen a PWM ( kitöltési tényezök)? Érdekelne, hogy milyen állapotban igényel kisebb kitöltési tényezöt?

Oké, nem vitatom. Viszont egy Weller WSP80-as páka kitűnően működik így nekem, egyáltalán nem lassú, hőelvonásra jól reagál. Persze ez is beállítás kérdése. A digitális ki-be kapcsolgatós vezérlés nálam nem hozott jó eredményt, túl nagy volt a hőingadozás és jócskán túl is fűtött. Azt elismerem, hogy lomhább pákáknál valószínűleg jobb a ki-be kapcsolgatós megoldás.

Miután elég sok ilyen vezérlést csináltam, teljesen hiányolom PWM értelmét egy páka esetében, ahol egyetlen cél van, a hömérsékletet stabilan tartani - amit PID vezérles elvégez, mert annyi idöre kapcsolja a pákára a max. teljesitményt amig a visszacsatolás ( höérzékelö) ezt le nem korlátozza.
Szerinted milyen esetben kellene kisebb teljesitményt ( PWM kisebb mint 100% kitöltési tényezövel) kapcsolni? ( ezzel ugyanis csak lelassitanád az egész szabályozást - ami amugy is lassu a szerkezet természete miatt).
Más dolgot persze lehet PWM adagolásával és PID -l szabályozni, de a páka szerintem erre kimondottan alkalmatlan....