Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Digitális forrasztóállomás
A kettő nem ugyan az véletlenül?
![]() Sajnos már nem tudom pontosan, hogy mire szeretnél kilyukadni... Te talán arra gondolsz, hogy egyszer rövidebb, egyszer hosszabb ideig fűtöd/nem fűtöd a pákát relatíve hosszabb időállandóval és ez zavar meg téged. Ha belegondolsz kicsit jobban, akkor ez is egy (lassú) PWM, vagy talán inkább a PWM és a PFM fura keveréke a kapcsolgatós módszer. Én ugyan ezt fix 20kHz-es PWM jellel végztetem el a PIC-el, a mintavételezések között pedig 100ms az eltelt idő, emiatt gyorsan reagál minden változásra (a PID számítás elég sokáig tart, de gyorsabb PIC-el kevesebb idő is elég lenne). A PID bemenete és kimenete nem, csak 0 és 1 lehet, hanem bármilyen +- szám, amit skálazunk és kondícionálunk a nekünk megfelelő tartományba (pl.: 0 és 1023 közé, ha 10bit-es ADC-vel és PWM-el dolgozunk).
Szia.
Engem érdekelne a véleményed, ha megosztanád.
Kicsit belebeszélnék a vitába, ha szabad, úgy gondolom nem árt se a vitának, se a témának, ha néhány fogalom tisztázódik a kérdésben, nem csak a vitázóknak, hanem a kezdőknek is. Tehát négy darab eltérő vezérlésről beszélhetünk és mindegyiknél lehet PID szabályzást használni:
1.) A hullámcsomag-vezérlés az elterjedtebb a forrasztóállomásoknál. Ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig rákapcsoljuk a pákára a 24V AC-t. A PID 100ms-es mintavételezésnél 50Hz-en 0-5 értéket vehet fel. Ugyebár 0 és 5 teljes periódus. Lomha pákánál nem sok értelme van ilyen rövid időt figyelni, de pl. egy 100W-os Wellernél már nem árt. Mivel kissé durva szabályzás, óhatatlan a túllövés. 2. A PWM kizárólag egyenfeszültségű táplálásnál értelmezhető (AC-nél kissé más, az lesz a 3. pont). Ebben az esetben a PID a kitöltés mértékét állítja. Itt érdemes hallásküszöb fölé tenni a frekvenciát, mert hamar hangszer lesz a pákahegyből. Gyorsabb és pontosabb vezérlést lehet így készíteni, bár némileg felmágnesezi a vasbevonatú pákahegyet, de csak nagyon apró smd-knél okoz gondot. 3. AC-nél a PWM-hez hasonló vezérlést chopperes vagy vibrátoros megoldásnak nevezzük. Itt a szinuszt szaggatjuk PWM-szerűen, viszont itt már nem olyan egyszerű a technika, hiszen a tirisztorok nem híresek arról, hogy villámsebesen reagálnak, más félvezetővel meg alkatrésztemető lesz a kapcsolás. Gyorsan reagál, de nem könnyű rendesen megcsinálni. 4. Fázishasítás. Ez egyszerűbb, időt kell mérni és egy periódusnak csak akkora részét rákapcsolni a pákára, amit a vezérlés szükségesnek tart. Sajnos kell hozzá nullpont detektálás, ami kicsit bonyolítja a vezérlőt. Egy problémája van, de ez a 2-4-es vezérlések mindegyikére igaz: a meredek felfutás jó nagy lökéseket ad a páka fűtésének és emiatt csökkenhet az élettartam. Gondolom az okozta itt a félreértést, hogy minden vezérlést fel lehet fogni PWM jellegűnek is és időszelet jellegűnek is. Azért van külön nevük, hogy konkrét alkalmazásként egyértelműen lehessen őket definiálni. Ugyebár kukáskocsi és a hetes busz is jellegében gépjármű, azért mégsem mindegy, melyikre pattanunk fel. Nem rossz az, ha előtte határozottan definiáljuk, hogy milyen közlekedési viszonylatban szeretnénk megjelenni. ![]()
Pontosan erröl van szo - egy szaggatott jel nem PWM. A pákát teljesen felesleges egyenárammal füteni - ami, ahogy irod a PWM velejároja. A páka hökarakterisztikája annyira lomha, hogy még a másodpercenkénti megszakitásokra sem reagál - akkor minek ettöl gyakrabban megszakitani a fütést?
Ugyanebböl az okbol felesleges sok kilohertzes PWM, azonkivül, hogy valoszinü minden audio berendezés sipolni fog a páka környékén, feleslegesen bonyolitja ugy az elektronikát, mint a használatot. A PiD vezérlés is rendszerint sokkal gyorsabb, mint amilyen gyorsak a bemeneti jelek ( a termosztat stb. visszajelzése). Tételezzük fel, hogy a pákának 300 fokra kell felmelegednie, a termosztat 280-t mutat, erre a PID a teljes energiát küldi a fütötestre (100% PWM). A termosztat valamikor jelzi, hogy már elég, ekkor a páka már akár 310 fokos is lehet, erre a PID azonnal leállitja fütést (0%), de a hegy már 10 fokkal melegebb!. A páka elkezd hülni - ha forrasztunk gyorsabban, de mikor veszi ezt észre a termosztat? Amikor már 300 fok alá csökkent + a reakcio ideje. Erre mi lesz a PID válasza? Füteni, és miután megint a lomha pákárol van szo megint csak teljes energiát kell a pakába nyomni. Megmértem a weller leggyorsabb pakáját PES50-t, az idöállando 3-4 sec amire változást jelez (egy beállitott hömérsékletü pakát belenyomtam egy nagy hideg réztömbe furt lyukba, és mértem a termosztat jelét. A réztömb elvben azonnal lehüti a pákát csucsát igy erre azonnal reagálni kellene a termosztatnak, de az csak 3 sec körül reagált. Feltételezem, hogy felfelé ugyanezt tenné, sajnos ezt már nem olyan könnyü megmérni. Ehhez egy höszabályzott olvasztotégely kellene, amiben megolvasztod az ont, megméred a hömérsékletét és beledugod a páka hegyét, mérd meg az idöt mikor áll be a termosztat. Ezeket a konstansokak a PID vezérléssel nem lehet kiküszöbölni . Amugy ha vezérlést jol csinálod meg akkor ha eléri a páka a beállitott hömérsékletet, akkor csökkenti magátol a határértékeket, azaz gyorsabban fog ki-be kapcsolgatni, hogy minél stabilabb legyen a hömérséklet ( finomabban reagál a páka visszajelzésérw), de ez nem PWM, hanem csak sima PID, a kapcsolt áram bármi lehet. A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2014
A pes50 a weller leggyorsabb, legkisebb tömegü pákája.
Ne csináljatok már egy ürszonda vezérlést egy primitiv szerkezethez. A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2014
A pes50-s is akkora, mint a képen látottak, és érdekes modon a höérzékelö mélyen belenyul a cserélhetö tük testébe.
Igy néz ki a PES50 ( Europában még nem kaphato - ezért kellett a szabályzot épiteni).
A második képen megprobáltam lefényképezni a höérzékelö végét ami belenyul a cserehegy mélyébe, hogy gyorsabban reagáljon a valos hömérsékletre. Idézet: „Ne csináljatok már egy ürszonda vezérlést egy primitiv szerkezethez.” De miért ne, ha örömet szerez? ![]() A legfrissebb pákaállomás tervem például dual meghajtót tartalmaz, a pákákba épített, közvetlen talpponti érzékeléssel és hogy ne kelljen az átvitelen problémázni, rádiós jeladók lesznek a pákákban. Sőt, a vevő még továbbítani is fogja az információkat a Propeller alapú kijelzőhöz, hogy ne csak a bolha lcd-n lássam a hőfokokat, hanem egy jó nagy monitoron. Még azon is gondolkodom, hogy egy végfokon keresztül megemelem az AC frekvenciát pár kHZ-re és azt adagolom PID-el a fűtőszálakra. ![]() Persze az egész ágyúval szúnyogra, de remekül szórakozom közben, ráadásul elmondhatom, hogy olyan pákaállomásom lesz, ami semmiféle boltban nem kapható és valószínűtlen, hogy más fejében megfogalmazódott már ilyen elvadult ötlet. ![]() Ha meg valaki nekiáll itt és kikísérletez egy PWM-el meghajtott chopperes szabályzót, korrekt kivitelben, örömmel lelesném róla, mert biztosan jól jön majd egy komolyabb szabályzási feladathoz. Ez a pákaállomás dolog az, amivel majd minden amatőr megpróbálkozik, így nem rossz dolog, ha itt kísérletezzük ki azokat a szabályzási technikákat, amiket esetleg később egy masszívabb projectben sokkal nehezebb és veszélyesebb lenne. És nem győzöm eleget hangsúlyozni az alkotás örömét ugyebár. ![]()
Én meg azon csodálkozom mért nem egy kontaktusmentes infravörös lézervezérelt hömérövel követed a páká hegyét forrasztás közben is, hogy azonnal szabályozni tudd a hömérsékletét...
Utánna persze az ilyen forrasztopákát be kell vinni a Csodák Palotájába mutogatni, hogy mit is tud, meg mit lehet alkotni, forrasztani meg továbbra is a nagyi katlanjában vagy a kandalloban természetesen faszénnel melegitett forrasztovassal fogsz..... ![]() ![]() ![]()
Infrás 3D termoszkennerben már gondolkodtam. Azzal simán tudnám olvasni a pákahegy hőmérsékletét és lázmérőnek is alkalmas lenne.
![]() ![]() Ezt a rádiós pákát meg tényleg meg fogom csinálni, bár vannak kételyeim azzal kapcsolatban, mit is csinál a fűtőbetét melletti 50-60 fokos melegben egy RF pic. Ha kész lesz, majd be is rakom ide a dokumentációt. Ha pákaállomásnak kissé extravagáns is lesz, de pár alkatrész (PIC12LF1840T39A, NAU7802, MRF89XAM8A, Propeller) alkalmazástechnikája bemutatójának megfelel. (Ezek vannak a fiókban és el kell őket használni valamire.)
Nemrégen a fiammal egy (nagyon) harmadik világ korházát voltam kénytelen felkeresni, és nem hittem a szemeimnek, amikor betuszkoltak a mentöautoba a displayen már ott volt fiam lázmérési eredménye (senki sem vette elö a lázméröt), és mikor kiszálltunk a mentöböl a korházi perszonál már kinyomtatott dokumentumokkal várt.
Nekem is van egy nem weller mikropákám, azt is fel lehet 2-3 másodperc alatt füteni 12V-l (semmi olyan gond nincs vele, hogy kiégne - pedig már vagy 15 éve megvan), de ha az ember jobban szuszog vagy huzat van, akkor meg kihül, és nagyon nem szereti a nagyobb forrasztási felületet. (A PES50-nek is csak az a szerkezete ami a fogantyubol kiáll, a maradék csak a kábelvezetés meg a fogantyu). De sokkal nagyobb a melegitett tömeg, igy sokkal jobb vele dolgozni (stabil a hömérséklet és nem függ a vezérléstöl), mint a tüpákával.
Ráadásul elég nagy a hegy választék a 0,8 mm-töl felfelé és passzolnak hozzá az LR21-es ujabb kivitelü hegyei (a régiekben nincs lyuk az érzékelö számára). A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2014
Már nem tudom milyen a márka, mert lekopott. Azt nem is szabályzom, illetve csak annyira, hogy beállitom az fütést 8-12V tartományban. (Amugy sincs benne érzékelö), igy mindig füteni kell - érdekes modon azon nem kopik el a hegy, pedig akkor vagy 5-t vettem tartalékba, még mind megvan ujjonan. A Wellerek meg néha zabálják a hegyeket - abbol évente 2-3 is elfogy.
A régi 12V-os Miniforra gondolsz? Mert az csak 20W-os. Ez a hegye. Kb. 8mm átmérőjű.
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2014
Sziasztok!
A következő pákához szeretnék forrasztóállomást építeni: Bővebben: Link Viszont ezzel több problémám is van. Az egyik, hogy nem tudom milyen hőérzékelő van benne. Írnak a neten minden félét, egyesek szerint PTC, mások szerint hőelem. A másik probléma, hogy az értékét sem ismerem. Az állomást mikrovezérlővel szeretném vezérelni, amihez vagy egy feszültségosztót (PTC-nél), vagy valamiféle erősítőt (hőelemnél) kellene építeni, hogy a kimenet 480 foknál (maximális hőmérséklet) legyen 5V (a kontroller ADC-jével fogom digitalizálni). Van valakinek esetleg megbízható információja, hogy milyen típusú PTC vagy hőelem van benne? És esetleg egy kapcsolási rajznak is örülnék, ami elvégzi a 0-5V-os feszültségtartományra hozást. Más: a pákát ugye nem fontos váltófeszültségről üzemeltetni?' Feltételezem csak egy sima ellenálláshuzal van benne, semmi egyéb elektronika, ami kizárná az egyenfeszültség használatát. Csak azért kérdezem, mert a szabályzást MOSFET-tel akarom csinálni, egyrészt az van itthon, másrészt nem ismerem a triakok működését.
Vzolee tervezett hozzá több állomást is, itt az oldalon megtalálod. Mérd meg a hőérzékelő ellenállását, és adja, ebben milyen van.( általában termisztor)
Nekem van ilyen pákám, termisztor van benne. Kb. 47-50 ohm az ellenállása szobahőmérsékleten (20-22 C fokon) A csatlakozó másik két kivezetésén olyan ~2 ohm körüli értéket tudsz mérni, az a fűtés.
Ez lenne szerinted a karakterisztikája a termisztornak? Bővebben: Link
Igen úgy néz ki. De végezhetsz egy mérést úgy, hogy a pákát forrásban lévő vízbe mártod és 1-2 perc múlva megméred a termisztor ellenállását. Ebből már ki lehet számolni a meredekséget, ami hasonló lesz a linkelt grafikonhoz. Aztán meg amikor már kész a "mű" akkor úgysem az számít, hogy pl. 300 vagy 312 C fokot mutat a kijelző, hanem hogy szép-e a forrasztás és hogy megfelelően egyenletesen tartja-e a hőfokot a szabályzó. De az a halványabb rész már csak az én véleményem, másik nem biztos, hogy egyetértenek...
Én meg ma kaptam egy isteni szikrát a fejembe, és eszembe jutott, hogy nálam van ismerősöm multimétere, ami tud hőfokot is mérni. Nosza, páka elővesz, méreget, és 1-2 fok eltéréssel ugyan azt mutatta a multihoz való hőmérő, meg a pákában lévő hőelem is. Ez a kis eltérés azért van csak, mert a páka öngyújtóval volt melengetve, és mivel két kezem van, így míg átcseréltem a hőelem és a multi hőmérőjét, addig hűlt a páka. Szóval szinte biztos hogy K-típusú hőelem van benne... Annyi lenne a kérdésem, hogy van egy digitális panelműszerem, gyárilag 200mV méréshatárra van jumperelve. Az alkalmas lehet arra, hogy a hőelem feszültségét közvetlenül mérjem vele?
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2014
Hello! Már hogy tudnád mérni? A "K" hőegyütthatója 40,6uV/°C. Vagy is pld. 100°-on 4,06mV-ot ad. Erre a műszered számként 40-et fog mutatni. Akkor az jó? Másik hogy nincs hidegpont kompenzáció. Vagy is a környezeti hőmérséklettel kevesebbet mutatna. Stb.
Értem, köszönöm. És mivel lehetne mérni a feszültségét a hőelemnek? (nem kell ismét a fejemet venni, pusztán kíváncsiskodok... )
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2014
Ez az IC pont erre való. A kimenetére mikrovezérlő, vagy PC kell.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2014
Köszi!
![]() ![]()
Ha analóg módon, akkor pedig ez.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2014
Olyan kérdések van, hogy a hőelem feszültsége hányszor.osra van erősítve? A picnek mekkora feszültéget továbbít a műveletierősítő? Mert szeretném ,,szimulálni" a picnek a hőelem által felerősített feszültséget(tesztelés céljából, hogy ellenőrizzem a vezérlés működését, ugyanis valami miatt egyenlőre a kijelzés nem működik sajnos...)
Ott van az adatlap ötödik mondatában, 5mV/°C.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |