A földi napsugárzás nem 1000 hanem csak 800. Ezért is nagy a különbség. De ha biztosra mész a NOCT számolsz. Mert egy + postaköltség még mindig jobb mint egy inverter javítás vagy másik vásárlás mert füstölő lett belőle.

Mindig elő kell szedni az adott inverter doksiját, sőt néha az is kevés, mert lehet hogy csak annyi van benne, hogy max. PV feszültség meg max PV teljesítmény, de az már nincs, hogy max PV áram. Általában a nagyobb inverterek zöme nem képes lekezelni a mai nagyobb panelekből 2 párhuzamos szringet, mert túllépi a megengedett áramot. Régebben én is nézelődtem, és valami olyanra emlékszem, hogy lett volna 28A-em párhuzamban de az inverter doksijában meg az volt hogy max. 26A vagy valami ilyesmi.
Egyik paramétert sem érdemes kimaxolni mert az inverter láthatja kárát, meg értelme sincs, azért van az MPPT hogy igazítsa a töltést, ha meg nem süt a nap akkor úgyis mindegy, hogy 72W vagy 82W a bejövő teljesítmény.
Így pár hónap távlatából én azt mondom, nem az inverter meg a napelem a lényeg ebben az egész konfigurációban hanem az akkupakk, mert ha az kicsi, akkor hiába pakolod tele a tetődet csak értelmetlen pénzkidobás. Méretezni meg nem lehet, mert az olyan lenne mint a viccben hajnyíró gép, amibe beteszed a fejed és levágja a hajad. Na de minden ember fejének más a formája, vágjra rá a fodrász. Igen, de csak az első alkalommal.
Egy 5kWp-s rendszerhez minimum tripla akkupakk (15kWh) kell, de ugye télen még ez is kevés, nyáron meg feleslegesen sok. Nálam ha két egymásutáni napon süt a nap, akkor már délelőtt tele van az akku, onnantól hiába van a napelemem mert nem termel semmit, egész délután csak dísz a tetőn. Ha meg másfél napig borult az idő, akkor átváltás van bypass-ba, mert kiürült az akkupakk. Az on grid a tuti megoldás, mert ott amit betáplálsz nyáron azt utána ki tudod majd venni télen, na de hát az meg itt olyan amilyen, nagyban eleve nem működhetne mert hatalmas hálózatfejlesztés kéne hozzá. Meg a régi még használatban lévő 220-as eszközök sem tolerálnák hogy délutánonként 240-250V van a konnektorban mert az utca összes invertere be akar táplálni.

Nekem az inverter bolondult meg az óra mizéria miatt

Valószínű, hogy a kompresszor lehet a problémás. Legjobb lenne, kipróbàlni egy màsik ugyanilyen kompresszorral, hogy kilehessen zàrni az inverter hibàt, de sajnos ez a fajta kompresszor bőven 100 ezer Forint felett van. (Viszont benne van az a lutri is, hogy mégsem a kompresszor a probléma, mert a méréseid alapján 120V DC a kimenő feszültség. A kompresszor adattàblája pedig 0-220 V működési feszültség tartományt mutat.) Ha abból indulunk ki, hogy "meleg" hűtőnél is csak 120 Voltot ad ki, holott ilyenkor ameddig meg nem közelíti a kívànt hőmérsékletet, közel 100 szàzalékon kellene üzenelnie, ami miatt úgy gondolom, hogy a kompresszor feszültségének egy kicsit többnek kellene lennie mint 120V.

Egészen pici nyomàst, vagy szívàst sem lehet érzékelni a szívó, valamint a nyomó ágon? Még annyit megtehetsz, hogy a kompresszor katalógusàból kikeresed az üzemi àramokat, és lakatfogóval megméred mennyi áramot vesz fel "üzem" közben. Ha egy sima "on-offos" kompresszor lenne könnyebb lenne a helyzet. Így lehet akár szelep-lap törés, vagy annak sérülése a nyomó oldalon bent a kompresszorban, vagy esetleg azis, hogy kinyomta a hamisfeldél tömítést és emiatt nincs kompresszió. De az is lehet, hogy simàn csak az inverter valamilyen hiba miatt nem akarja kipörgetni a kompresszort.

Nem tudom, életképes lenne-e a képeken lévő modulok összekötése?
A gyári inverter adatai:
Teljesítmény: 150W
Bemenet: 12V DC
Kimenet: 20V AC / 28V AC / 45V AC / 62V AC / 90V AC / 110V AC / 175V AC / 200V AC / 220V AC
Kimeneti feszültség frekvencia: kb 20KHz
Mérete: 5,8 x 5,8 x 2,8 cm

Köszi!

Az EL panelnek és a festéknek is amit használni akarok, csak AC jó mert igazából egy kondenzátor ami 4 alap rétekből épűl fel. Durván egy alsó réz vezető réteg, szigetelő réteg, foszfor és felül meg egy átlátszó film vagy átlátszó festék ami vezető is egyben.
Amúgy nem olyan érzékeny, ha van AC majdnem mindegy a freki egy bizonyos tartományon belül. 50hz 2000hz fesz meg.... 50-60-110- 200V. DE! Nem mindegy mivel megy szépen és meddig bírja. Akik már évek óta csinálják amit ÉN akarok, azok azt írják 800Hz és 160AC a faja. De a gyártó 600Hz és 110V javasol. Ezért sem jó mindenféle EL Wire inverter hozzá amit lehet kapni. Sok EL wire inverter alapban 2000hz megy. Amúgy igen, birná, de nem két napig akarom látni világítani érted. Rohamosan csökken az élettartama nagyobb meghajtás alatt. Evidens is.

A válaszom meg amit irtál. Nos akkor ez így nem jáható út! Még is csak EE EI magos ferrit cucc kell hozzá mint a gyári inverterekben, mert azokban NAGYON kicsi van. Nézd ezt a képet, a YT-on egy csávesz szét szedte. Most vettem épp egy ilyet, nem olcso mert 7+++ euró volt. De látom nem sokra fogok vele menni. Amúgy ez max 10x10cm kockát képes meghajtani csak...

A nagy trafós dolgok viszont KIZÁRVA. Olyan helyeken akarom alkalmazni, ahol jóval kisebb cucc kell.

Meg fogok majd venni egy kicsit nagyobb invertert, és szétkapom, ha kell a tarfót is szétkapom, és lekoppontom esküszöm. Csak egy nagyobb már nem olcsó! Nem szivesen barmolnám szét. EZ is a gond.

Tényleg, csak abban látom a gondod, hogy nekem a legkisebb trafó kellene ami a legnagyobbat szakítja Ha toroid akkor toroid ha ferrit ferrit.

De abban - is - igazad van ismét, kiserletezni kell nincs mese. Már nézegetem mind két trafó tekercselésre vonatkozó dolgokat, és hiába egyszerű, még sem az! A frekvenciától, ahogy mondtat - is - jócskán függ a dolog.

Szuper lenne ha találnék valakit aki csinálna nekem egyett, kifizetném én, és akkor azzal meg a kapott adatokkal meg tudnám magamnak már csinálni többször is ha kell. Mivel, a trafó igy is úgy is pénz lesz, de ami nekem kell majd inverter, az több 100euróba is kerül. Na most, ha a trafó magot megkapnám xx pénzért, meg a huzal ára, meg az alkatrészek, panel gyártás, akkor is legalább a felére tudom lehúzni az árat. Persze ezt csak így hasra utés szerűen írom most!

Na jó, azért nagyon köszönöm a megtisztelő segítséget neked is!

A cél EL pannel meghajtás. (azaz nem, de az most mindegy, mert tök ugyan azt fogom meghajtani vele!)
Amúgy ez egy festék rendszer, felfújható! Tehát EL panel.
1inch² fogyaszása kb 1mA. Szóval 1m2 1.6Amp. Az már szép terület. Pl. a Montain Bike-m kb 1.3m2 ha mindenét is lefújnám Ezt poénból kiszámoltam ma.

Amúgy valahol tényleg írta valaki, hogy nem lesz jó! Lehet itt, nem is tudom már. Skori irta ugyan DE jó lesz. Ezért én meg is építettem egyet ugye. Valami hasonlót, csak 555-el:
https://danyk.cz/menic230_4_en.html
De most akkor ezt meg fogom csinálni így ahogy a rajzon van.

És a legnagyobb bajom ezzel, ha még működik is, akkor is honnan lehet megtudni hogy mit fog bírni?
Hogy készítsek olyat ami kicsi is és 2Amp-ig terhelhető és hogy készítsek egyett ami 5Amp-ig terhelhető, ha nem tudok adatokat a trafóról?
Mert most érted, veszek egy sima 110V / 2x9 (vagy 2x12V tök mindegy) hálózati trafót, rohatt sok van. De mi lesz a matek ha megfordítom? Honnan lehet tudni, mi lesz a teljesítmény amit bírni fog?
Annyit tudok, a meghajtó FET-eknek is nagy szerepe van de ennyi.

Hidd el, én is így szerettem volna. Nem akartam sok hűhót
Azonban ezt a push pull primer tekerecselést nem értem.
Nem jó úgy ahogy fenti linken van? Valahogy el akarom nagyon a tekercselést engedni mert nem egy darabot akarok csinálni. Meg nem egy teljesítményben.
Simán csak meg akarom venni a trafót amit fel tudok használni. Ha lehet.

Néztem most Aliexpress van pár inverter pont erre. Nem olyan olcsók a kicsit többet bíró típusok.
Viszont 80-130V közt állíthatók, és 600-1200Hz között is állíthatók.
Tökéletesek lennének.
Igazából csak ez a nyanvadtt tarfó a gondom! Nem az áramkör! Még IR2153 is van itthon. Asszem le is megyek összerakom azt a fenti linken található szösszenetet

Trafó meg van itthon rengeteg ilyen pici - nagyobbacska, az a kocka sárga szalagos amit a dugaszolós tápokban használnak. De hát semmi nincs rajtuk, honnan tudjam mit tud, mennyi tekercs van rajtuk. Ha szét nem szedem és nem számolom meg nem tudom
De már lassan az lesz a vége!

Van pár EI EE magos ferrit is... egyet szét is szedtem, hogy megtekercselem, csomot nézelődtem, kalkulátorok meg minden, de ez nekem túl sok időben... Tényleg csak azt szeretném, hogy lenne egy azaz két megfelelő tarfó ami bírni fogja és kész.

Ha ebben tudnál segíteni még megoldás lehet. Mert vaktában meghajtani valami kezembe kapott tarfót annak semmi értelme.

Nagyon köszönöm!

Nem is arról beszélt, csak nem értetted meg. Ott van előtte a szkópfotón amiről szó van! A kimenetről van szó, amit szintén nem lehet tetszőlegesen akármikor átkapcsolgatni, mert ha épp egy pozitív félperiódus jött a hálózat felől akkor arra nem kapcsolhat rá a bekapcsoló inverter egy újabb pozitív félperiódust, hanem vagy negatívot fog, vagy megvár egy fél periódust (attól függően hogy van beállítva) és csak utána kapcsol át. Ezt tudja minden inverter, meg tudta a tervezője is. És ez oda-vissza érvényes, akkor is ha hálózatról kapcsol inverterre és akkor is ha inverterről kapcsol hálózatra.

Nem is az inverter pontosságával van baj, sőt hiába tartanak század pontosságot Pakson, az energiahálózat jellemzője, hogy terhelésváltozásra bármikor elmászhat a frekvencia az adott körzetben. Még a napelemes inverterek legfőbb védelme is erre alapul, ha érzékelik, hogy brutálisan kezd megváltozni a frekvencia, akkor a hálózati stabilitásra rá tud segíteni egy kicsit (teljesítményszabályozás meredeksége xx%Pm/Hz), leginkább a frekvencianövekedés ellen a fogyasztáscsökkenésre.

A kérdés inkább az, hogy a 60W készenléti fogyasztás miatt a napi minimum 1-2 külső relés kapcsolástól mekkora pofont fog kapni? Okoz-e ez hosszútávon gondot neki. Elvileg offline-UPS szerinti belső felépítése kellene hogy legyen átkapcsolóval, mert akkor kerülhető el minden esetben a hálózatba való visszatáplálás (ugye ez nem hibrid). Akkor viszont nem is a bekapcsolás okoz problémát, mert akkor tényleg tud szinkronizálni és ha megfelelő, akkor kapcsol át, viszont ha elvesszük a hálózatot működés közben, akkor bár tudja a fázishelyzetet, egy pillanat alatt kell kiszolgálnia a teljes teljesítményt, akárhol tartott a szinusz.

Szerintem elég pontos is tudna lenni egy inverter frekvenciája (gondolj bele, hogy mennyivel pontosabb egy karóra, mint egy hálózatról szinkronizált ébresztőóra). Azt gondolom, hogy nem foglalkoznak annyira a pontossággal, mert meglévő hálózathoz kell szinkronizálni úgyis.
Ha órákra kimarad a hálózat, és közben megy az inverter az akkuról, igazán mindegy, hogy pár másodperc késéssel szinkronizál rá a hálózatra és akkor kapcsol át.Pár másodperc pedig bőven elég, hogy a megfelelő fázishelyzetet felvegye az inverter. Maximum 10 ms-ot kell elcsúsztatni a fázison, hogy fázishelyes legyen, azt 4 másodpercen belül úgy lehet megtenni, hogy addig az ideig 0,5%-ot változik a frekvencia. Egy ilyen változást bármilyen motornak ki kell bírnia. Nagyobb "pofont" kap szerintem az átkapcsoláskor, ha relé végzi az átkapcsolást.
Nekem egy szünetmentes táp jellegű inverterem van (képtelen visszatáplálni). Az alábbi képen látszik, hogy figyeli a hálózatot, hogy az átkapcsolás a lehető legkisebb traumával járjon, de azért akkor is van tranziens. Az alsó görbe a terhelésen lévő feszültség, amikor akkuról hálózatra kapcsol vissza. Az átkapcsolásnál egy darabig 0 a feszültség, ekkor szerintem a relé érintkezője már lekapcsolódott az inverterről, de még nem kapcsolódott a hálózatra. Utána egy tranziens, majd folytatódik a hálózati feszültség (már nem olyan szép szinuszos) feszültségével. Ha megnézzük, az átkapcsolás idejére be tudnánk tenni fázishelyesen egy szinusz darabot. A képhez hozzá kell tennem, hogy ekkor még nem volt rajta terhelés, az akku is csak pár Ah-s volt, csak a kísérlet idejére lett összeállítva

Amúgy nem tud elmászni a hálózati szinkron, ha az inverter órákon át üzemel egymagában? Mondjuk villanymotort hajt, hűtőgépet, ha nem elég pontos a belső oszcillátora és idővel megváltozik a kimenet fázishelyzete és ilyenkor kap a bemenetén másik fázishelyzettel hálózatot, akkor mi történik? Lesz egy pillanatnyi kihagyás és felveszi a hálózati fázishelyzetet, vagy nincs közvetlen kapcsolat a be és kimenete között és szépen lassan szinkronizálja a kimenetét a bemenethez?

Nem elég összesen kettő küszöbérték a működtetéshez? 49V felett kikapcsol a hálózat, merítés esetén a 46V-ot elérve pedig visszakapcsol.

Én építenék egy feszosztót, egy feszkövetőt, több tíz másodperces időállandójú RC tagot, hogy az akku nagyobb terhelése és a hirtelen feszültségváltozása ne okozzon egyből kapcsolást, azután egy hiszterézises komparátor, aminek a felső és alsó küszöbértéke az általad kívántak közelében állítható. A komparátor kimeneti jelének felfutó és lefutó éle egy-egy különálló monostabilt indítana, amik egy-egy 230V-os relét működtetnének néhány másodpercre, ezek az inverter kimenetén lévő "szünetmentes" 230V-ot kapcsolják a nagy teljesítményű relé vezérléséhez.

dB_Thunder által ajánlott bistabil relé jó ötlet, pl. az alábbi típus: ISKRA BI440

Egy kiegészítő váltóérintkezővel, vagy egy nyitó és záró főérintkezővel be tudod úgy kötni, mintha különböző bemenetein fogadná a "BE" és "KI" jelet.

A vezérlés tápfeszültsége kérdéses, én tennék a panelra egy modulként kapható 60V-os bemeneti feszültségű és 12V-os kimeneti DCDC konvertert, akkor egységesen meríthető az akkud, nem kell máshonnan szedned a tápfeszt vagy pár cellát megcsapolnod hozzá.

Én első körben erre jutottam, a vezérlés CMOS elemekből nagyon alacsony fogyasztásúra megépíthető és sem a relék, sem az impulzusrelé nem igényel folyamatos tartóáramot. Bár én nem szeretem a programozós dolgokat, de a két relé vezérléséig megépíthető az áramkör az általad használt arduinóval is, nem tudom milyen tartományt fogadnak az analóg mérőmodulok, de az akku csatlakoztatása könnyen megoldható egy feszosztóval és zeneres védelemmel, a feszváltozásokat és késleltetéseket pedig könnyen meg tudod változtatni programozással. Sőt a relé vezérléséhez elegendő egy relé és az állapot visszajelzéshez felhasználod az egyik záróérintkezőt.

Köszönöm és érthető.
De
1. Vannak megszorítások sajnos, ha nem is nagyon olyanok melyet "anyagival" ne lehetne módosítani. De hát érted... mindent lehet... ha van rá keret.
2. PCBWAY-el csináltatom a paneleket. Perfekt minőséget hoznak... legalábbis rosszat nem olvastam még.
3. Igen, ha nem védetem le a lakkot akkor át lehet forrasztani is. De figyelj, ez egy max 1Amp terhelés alatt lévő kis inverter lesz. Nem tudom, de nem hiszem hogy többet megkövetel ennél.
Ha jól csinálják azt a vezető sávot, elégnek kell lennie.

Köszönöm.Valószínű 3000-es inverter kellene.Az magoldás?

Ez igaz! Köszönöm a segítséged! Figyelni fogok erre a jövőben!
De benne kellet maradni a 100x100-ban anyagi okok miatt És ahogy most említem többedszer, TESZTelni akartam csomó mindent, gondoltam a tesz erejéig jó lesz.
Amúgy ez volt a második éles legyártott - és tervezett - nyákom életemben örülök, hogy jó lett meg működik... LoL mindig remegve adom le gyártásra

Amúgy ettől, a teljesítményben brutál verzótól még messze vagyok, - kell majd! de nem most - nekem igazából a kicsik kellenek előszőr. Ott gondolom nem lesz akkor gond a távolság, bár ott is figyelek akkor. Azonban ott még kisebb hellyel kell számolnom. Most tervezem ezt éppen át a fenti verzót, 2Amp-ra kb. kb.
...ha a fenti kérdésemre majd kapok választ.

De akkor gyártás előtt be rakom ide és ha megnézed, meg más is, akkor lehet még jó is lesz?
Előre is köszönöm!


Hát, ez egy sima transofrmátor nélküli inverter lenne, ami abból kicsit más mint a többi hogy 600-1200Hz AC kimenetre voltszükség 110-160V mellett. Mondjuk úgy EL panelt fog hajtani! De nem. technikailag igen.
De azért kell megcsinálnom magam és nem venni, mert 1 drágák, és nem olyanok mint ami nekem kell! Plusz, több félét is kell gyártanom, mert minden project egyedi lesz, méretben, teljesítményben, és helyben, és áram ellátásban és vezérlésben (sok kap sequenser-t is arduiónkkal, effektek miatt). Lesznek nagyon pici helyek és projektek, melyekhez a fórum témában említett HV823 chippel építem meg. Már minden itthon van a HV823 tesztekhez is, csak a forrasztó pasztát várom. Tegnap készült el a kezdeleges SMD forrasztó padom is

Köszönök minden segeítséget mindenkinek ismét.

Nagyon köszönöm! Tényleg! Nagyra értékelem!
Közben kicsit többet elolvastam máshol is erről és örülök, hogy írtad és pont ezt emelted ki, mert akkor jó irányba tapogatoztam:
És használtam egy online tesztert / számolót ami pont azt mutatta átlagérték esétén ami nekem van. 100V DC - 111 AC. Ebből már összeraktam, hogy más lesz itt mint amit multiméteremen én látok!
Ismét köszönöm, mert nagyon sokat tanultam most ebből is! Teljesen érthető amit írtál!

Találtam jó áramkört a szinusz hullámra is, - valójában ugyan ez csak néhány kiegészítő van még - de nekem teljesen felesleges lenne a felhasználás miatt. Persze, szerintem még így is bonyolult ez az inverter arra amire kell. De amiket találtam azóta is, melyek jóval egyszerübbek, azok mint ferrit trafósak, és ahogy írtad is korábban, nem akarok abba bele merűlni. Nem ezeknek az áramköröknek az építése a célom úgye, és ezer másra kell figyelnem a projektjeimnél. Meg amiket találtam, olyan a trafó benne, hogy SEHOL NEM TALÁLOM... senki nem nagyon árúl, ehhez cuccot. Ugye.
Van egy jó leírás itt:
https://wiki.seeedstudio.com/Grove-EL_Driver/
Ahol áramköri rajz, trafó méretezés minden van... csak nem akarok tarfókat gyártogatni! Azért az gazdásgilag nem éri meg

Ui. Amúgy, így is úgy is akartam egy kis műszeres oszcilloszkópot szeretzni. De látom szükséges is lesz!
Mivel azért tudnom kellene mennyi is az anyi! Még ha nincs volt pontosságú követelmény, akkor is kell tudni úgye mit állítok elő!

Még egyszer köszönöm!

El vagy tévedve.Én mát vagy 15 éve napelemezek vagy lehet még20 is akkor még nem volt sziget üzemű inverter de már akkor is akksiról tápláltam a ház bizonyos részére.Az autónak nincs havi díja hacsaknem részletre veszed a többi meg a szolgáltatás díja hogy tudd használni.Ne keverjük az itteni dolgokkal.Én a sok felesleges dolgokról beszéltem amik a működtetést nem befolyásolják.

Akkor remélem ezzel én sem lőttem bakot.
A manuál átkapcsolásnál az a gond, hogy ha az inverter leáll akku lemerülés miatt, míg odasétálsz az ATS kapcsolóhoz, hogy hálózatra kapcsold manuálisan, az nem 8ms lesz mint automata üzemmódban, tehát itt azért bukik a szünetmentes átkapcsolás, úgy értem.

isolar sml iii 5 5kw 48v az inverter típusa. Igen jól írtad. Erről megy minden is. Még a bojler is ha átdugom a nappali hálózatba. Igen programozható. SBU mód amit használom. Az U azaz a hálózati rész az utolsó megoldás. Van még a SUB is. De akkor kvázi szünetmentes lesz belőle.
Sajnos nem válik le a hálózatról mert ez a relé hiányzik belőle gyárilag. A hálózatot jelölő ikon ott van a kijelzőn, az inverter méri a szolgáltatói áram feszültségét, milyen frekin van.
Jelenleg kézzel lekapcsoltam a biztosítékot így nincs hálózatra kötve. Ezt a manuális módot akarom megszüntetni és automatizálni.

Egy közönséges akkus csavarbehajtó is felvesz üzem közben 25A áramot, de ez az átlagáram, ettől függetlenül lehetnek ott akár 100A feletti áramcsúcsok (tüskék) is.
Ha bírja az a sönt ami abban a műszerben volt, akkor fogsz egy analóg mutatós multimétert és feszültség mérés állásban ráteszed, utána már csak azt kell valahogy pontosan kiderítened hogy mennyi annak a söntnek az ellenállása és kész a mérés.
Változó mennyiséget egyébként sem fogsz tudni digitális kijelzéssel megmérni, mert csak annyit fogsz látni rajta, hogy összevissza ugrálnak a számok. Az analóg műszer nem csak a tüskéket de az apróbb lengéseket is kiátlagolja, azaz ad egy viszonylag leolvasható értéket.
Vagy esetleg ott van még a DC lakatfogó, de ugye az is digitális, azzal sem egyszerű áramot mérni ha annak értéke nem állandó. Hegesztő inverter áramát is inkább sönttel és analóg műszerrel szoktam mérni, mert a DC lakatfogón csak azt látom, hogy 70 és 115A között ugrál folyamatosan.

Az volt a kérdés, hogy hogyan lehet megszüntetni a hálózatból felvett készenléti áramot, ami 25-45kWh-ás nagyságrend havonta, azaz kb. 1-1600Ft. Ehhez csak külső eszköz alkalmas, szinte mindegyik inverternek van egy hasonló alapfogyasztása. Van, akinek ez járulékos veszteség, van akinek bőven megtermeli a rendszer és van, aki minden wattért megküzd és zavarja. De nem ismerem bővebben a rendszerét és az inverter típusát sem, csak pár ötletet írtam.

Ha már valamit, akkor én is elsősorban a kézi átkapcsolót, ezzel az inverter teljes leválasztását javaslom, mert nem érné meg ennél bonyolultabb vezérlést építeni, de ha ez az igény, akkor van rá megoldás, igaz a reléknek, mágneskapcsolónak is lesz valamilyen alapfogyasztása, 5-10VA.
Hacsak nem épít egy fet-es, nagy ellenállású mérő- és vezérlő elektronikát és kioldóval és motoros működtetéssel szerelt megszakítót használ.

Viszont egy fogyasztási küszöbértékre történő bekapcsolásnál, vagy egy kézi beavatkozáshoz szükséges idő alatt is annyit könnyen elvesztegethet, mint az inverter önfogyasztása. Mivel a napelem már ott van, ezért kár lenne ezen az áron nem felhasználni minden wattot, amit csak lehet.

Biztosan a hálózatból fogyaszt mindig az inverter? Ha leválasztod a hálózatról, de az akku rá van kötve, akkor nincs ugyanúgy készenléti módban és nem az akkut kezdi olyankor meríteni? Mert nem mindegy, hogy a kis áramú AC vagy a nagy áramú DC oldalon kellene kapcsolni.

Másik lényeges kérdés, hogy ha le van választva a hálózatról, de rajta a napelem és az akku, attól még képes tölteni az akkut? Bár gondolom igen, azért vettél szigetüzeműt.

Hálózatról is tudja az akkukat tölteni? Kell ez a funkció, vagy megvárod éjjel a napkeltét a napelemről való töltéshez?

Nem egy kézi táv- át és lekapcsolás kiépítése lenne a legegyszerűbb? Akkor napközben kikötöd a hálózatból az invertert, csak az akkukat felügyeli napelemről, ha pedig jelentős fogyasztókat akarsz használni, akkor meg kézi kapcsolóval beiktatod a hálózatba.

Az éjjeli készenlétről lekapcsolhatod automatikusan egy alkonykapcsolóval, vagy kapcsolóórával időzítve. Igaz, ekkor nem tudod éjjel felhasználni az akkuban eltárolt energiát sem, úgymond nappali üzem lesz. Bár a kapcsolóórával beállíthatsz este tíz órától reggel 8-at is, amikor nagy valószínűséggel nem használsz semmi jelentős fogyasztót.

Következő lépcső, ha automatikus a visszakapcsolás is, ha nagy fogyasztók üzemelnek.
Ez megoldható kielégítően egy ehhez hasonló áramérzékelő relével:
ELKO EP PRI-52 Áramfigyelő
Ha a bejövő hálózatodon van minimum 0,5-1A fogyasztás, akkor a relé jelzéséből tudod, hogy érdemes rásegítenie az inverternek. Csak hiszterézis nincs benne, én tennék utána még egy Finder 80.01.0.240.0000 típusú időrelét, ezt tudod úgy konfigurálni, hogy amíg kapja a jelet, az áramfigyelőről, hogy nagy fogyasztás van, addig meghúz és beállíthatod a késleltetett kikapcsolást, 2s-24h között bármit hogy ne kapcsolgassa a hálózatot feleslegesen a rendszer, pl. fél órát.

És akkor még nem beszéltünk az akkutöltésről, ha mindenképpen szeretnél éjjel a hálózatról is rátölteni az akkura, vagy csak biztonsági megoldás kell egy több napos felhős időszak esetén, akkor a hálózatra kapcsolás feltételeibe bele kell venni az akkufeszültség figyelést is, amihez jó lenne egy komplett akkufelügyelet pl. Victron Energy BMV-702, vagy minimum egy feszültséghatárok között állítható hiszterézisű feszfigyelő relé. Esetleg ha az invertert nem károsítja egy állandó kisteljesítményű hálózati töltő, hogy az állástól se történjen mélykisütés.

Nekem az az érzésem, hogy többe kerülne a leves, mint a hús, bár ha úgy nézzük ez is megtérülne 5 év alatt.

Ez nem válasz a kérdésemre de mindegy.
Az elmondottak alapján szerintem neked egy napelemhez való ATS kapcsoló kellene. Ez úgy működik, hogy ha az inverter kimenetén van feszültség 230V, akkor leválasztja a hálózati betáplálást. Ha az akku lemerül, és az inverter lekapcsol, megszűnik az inverter kimenetén a 230V, ezért az ATS kapcsoló átkapcsol hálózati táplálásra. Működik manuális és automatikus módon is. Az automata üzemmódban az átkapcsolási idő állítólag olyan rövid, hogy az éppen működő eszközök nem is érzékelik, és nem kapcsolnak ki az átkapcsolás pillanatában. Mivel az én rendszerem még nincs kiépítve, tesztelni egyenlőre nem tudom, de nálam így lesz megoldva.

Hello!
Eljutotatm a kivitelezésig! Imádom az elmélet megvalósulását gyakorlatban!
Nos, ebben az esetben, csak félig.
Sajnos van egy kis gondom, a H-bridge-el.

A DC-DC rész szépen működik, azaz már működik. Nagyon apróságokat elrontottam, és végűl pár óra nézelődés - javítás után, elindult De hát a teszt tudatában rendeltem a paneleket. Nem is terveztem meg őket véglegesre, csak „nagyjából”.

Viszont most nem találok infót és valami nagyon nem jó!
Röviden:
Ahogy belültettem a 4 MOSFET-et, azonnal zárlatot kaptam. Hatalmas amper felvétel a 12V részen. Nos csak pillanatokig, mert nem engedem ilyenkor rá fullra. „érintőt játszok csak” és a tápomon látom az amperérő repeszt…
Tesztelt, új MOSFET-ek voltak, most vettem őket pont itt a hestorban.
Felmerült bennem, egy olyan, hogy azért mert az IC-t „még nem raktam bele”? Ezért történhetett valami? Tehát nem vezéreltem a 4 FET-et csak pihentek ott? Ez lehetett a baj? Nos, nem tudom, ezért írok!
Nem raktam bele mert féltem az IC-ket és akkor szoktam bele rakni, ha tápok rendben vannak és nem történik egyéb galiba.

Most kiszedtem FET-eket és a DC-DC rész megint szépen megy.

Érdekesség, hogy kimértem a FET-eket, multiméteres teszt ugye, és totál nem azt mutatják amit az újjak. Az újjak, ugye zárva vannak, majd ha a G-t -re rakom a műszer zsinort akkor nyilanak. Nos, most ezek amelyek kikerültek, mind nyitva vannak, nem tudom vissza zárni őket. Nem tudom ez most mit jelent. Ezért más tesztet is csináltam.

A képeken látható az első prototipus, amivel kezdtem. Átalakítottam egy „gyári” 12V-ról 50V-ig konvertáló 250W-os DC-DC modult. Ezen szépen jön a 150-170V. Ilyen röptépen készült cucc.
Na, ez pont jo most tesztre! Ebbe bedobáltam egy két FET-et most amit nem tudok eldönteni jók e.
Láss csodát, pörög vele a DC-DC konverter és jön a 170V szépen.

Most akkor JÓ vagy ROSSZ a FET, ugye? Mit mondjak erre, nekem jónak tűnik.

De a fő kérdés akkor! Mi történt, miért történt, miért nem megy az a szimpla kis H-bridge! ?
Miért kapok zárlatot!?
Nem merek berakni több FET-et azért nem olyan olcsó.

Ha megtisztelnétek valami iránymutatással, segítséggel, nagyon boldoggá tennétek. Mivel haladnom kellene, sok másik kis inverter is lassan tesztelés alá kell kerüljön!
Pl. a HV823 -ak is épülnének ugye… meg más dolgok is. De csak szép sorjában! Majd mutatok mindent! remélem jól fognak menni azok is mert érdekességeket készítek.

Köszönöm szépen!

Ki lesz ez használva nyugi csak még nincs itt az ideje. Napi 18kw csak égetés + a napi fogyasztás 12kwh.
Mikor felszereltem lemértem milyen az mikor van rajta napelem és aksi is. De fogyasztó nélkül is volt önfogyasztása pedig a napocska sütött és arról töltötte az aksit is. De ez az inverter így oldja meg hogy ne termeljen vissza. Havi 40kwh az 40kwh. 10 hónap és megeszik 400kwh. Ami bizony engem zavar ha ki kell fizetni amit meg is tudnék könynedén.

Azért itt nekem valami nem kerek. Minek neked napelem meg drága akku, ha nincs kihasználva? Ha ki lenne használva, akkor nem lenne olyan amit írsz, hogy nincs rajta fogyasztó. Miért nincs? Ha nincs, minek a napelem? Ha meg van fogyasztó, akkor annak bőven többnek kell lenni mint az inverter fogyasztása, azaz annak a havi 40kWh-nak jelentéktelennek kéne lenni.
Az enyém semennyit sem vesz fel a hálózatból, de az sem érdekelne hogy ha azt a 23W-ot onnan venné fel, mert cserébe ad 200W folyamatost éjjel nappal, azaz közel tízszer annyit. Télen. Áprilistól meg majd jóval többet.

Met vagy nem tudsz róla, vagy neked is kicsi van, a kicsik nem fogyasztanak a hálózatból mert ezeknek az elsődleges táplálásuk az akku. Az akkuról megy az inverter maga, az akkuba tölt az MPPT és az akkuról működik a DC/AC átalakító. Ezért van az, hogy akku nélkül nem működik.
A nagyok nem ilyenek, azok mennek akku nélkül is, cserébe zabálnak a hálózatból, mert nem az akku az elsődleges tápforrásuk.

Én az enyémet le is tudnám meríteni, télen nem sok híja volt, talán fél órán múlt. Nincs ugye engedélyezve a hálózati töltés, csak napelemből tölthet, és az éjszakai fogyasztás meg az inverter saját fogyasztása majdnem a lekapcsolás szintjére merítette az akkupakkot.

Ezek szerint hőszivattyúról van szó. Ha a szerviz ad szakvéleményt, hogy az inverter hálózati túlfeszültség miatt ment tönkre, kérheted a biztosítótól a kártérítést. Ettől függetlenül a szolgáltató felé is jelenteni kell (célszerű).

Régi motoros jól írja mindig fogyaszt az inverter még akkor is ha tele az aksi süt a nap és nincs rajta fogyasztó. Egy nem visszatöltős inverter ez bár ha kell onnan is vételez. Nagy kényelem lenne ha mikor alacsony a feszültség az aksiba ne nekem kelljen kimenni és visszanyomni az automatát vagy lekapcsolni újra mikor van elég energia az aksiban. Havi durván 40kwh amit megeszik a kis aranyos. Hát kihagynám a játékból.