Messziről látszik, hogy ez fenyő. De én csak azért említettem meg, hogy ha legközelebb esetleg a faanyagért fizetnie kellene, nehogy bevigyék a fenyvesbe.

Az előnyökre én is tudok válaszolni, pedig nem én építettem. Az egyik:
1.) Reprodukálható az eredmény.
2.) Pontos, mert kézi rajzolásnál mindig van pontatlanság
3.) Egyenletesebb a tintaadagolás - persze ehhez jó szoftver is kell.
4.) Tökéletesebb a vonalak széle az egyenletes sebesség miatt, mint kézi rajzolásnál, kevesebbet kell javítani.
5.) Sokkal könnyebb a javítás, hiszen át lehet húzni még egyszer ugyanazt a vonalat többször is.
Persze könnyen beszélek, hiszen van plotter adapterem és cnc-m. Azaz van tapasztalatom is ezen a téren.

Nekem nincs ilyenem, de már rajzolgattam néhány panelt kézzel. Erre alapozva mondom, nálam mindig az eszköz (toll) volt a legkritikusabb tényező. Ha pl. egy nagyobb felületet kellett betölteni, akkor abban mindig volt hiba a látszólagos fedés ellenére is.
De én kimondottan szurkolok az ilyen produkcióknak, és csak azért kérdeztem, hogy rávilágítsak az esetleges huncutságokra.
A képen egyébként nincsenek pad-ek, aminek rajzolása esetenként szintén lehet problémák forrása. Elsősorban a forráskód generálásában látok nehézségeket, de pont a nehézségek szülik a megoldásokat. Remélem most is így lesz, és érdeklődve várom az eredményt.

Én sem találkoztam még olyan nyákfilccel, ami folyamatosan egyenletesen rajzolt. Kézi rajzolásnál a rajzolás sebességét kellett mindig a festékfolyás sebességéhez igazítani, úgy is több helyen rá kellett javítani.

Nekem az Edding bejött. Szép egyenletes vonalakat tud. De ha valaki kicsit vissza képes emlékezni - nekem is van a fiókban csőtoll és kárminvörös tinta még, de be lehet szerezni dekor boltokban műanyag alapú festékeket is. Vagy éppen fecskendőhöz való tűt. Az is sokat jelent, ha csak golyóstollal indigóval átrajzolja a gép a lemezre, mert akkor nem kell pozícionálni, csak kézzel átrajzolni a rajzolatot.

Király, látom, pár szorter alkatrész be lett építve, jók ezek a köszörült tengelyek ilyenre, én se szoktam kidobálni.
Üdv

A békebeli csőtollat tartom a legjobbnak, de vannak fontos dolgok:
A maratásálló színes műszaki tus már nehezen beszerezhető, és a csőtoll is ritkaságazámba meg, bár D=0,18 tól 2 mm-ig nagyon szép munkát végez. Nagyon tisztának kell lennie a felületnek, mert itt nincs súrlódás - mint a filc esetén - ami beledolgozza a felületbe a festéket, de nem szabad, hogy szétfusson rajta. A már megrajzolt vonal érintésekor (nagy felület satírozás) előfordulhat lemezes felválás, ugyanúgy mint kézzel.
A vezetésének nagyon jól illesztettnek kell lennie, minimális század milliméteres nagyságrendű holtjátékkal a súlyterhelésnek biztosan kell a felületen tartania.

Az önindítóba 0,1 Ohm sincs, simán fel tud menni az áram 500A-ig terhelten 12V-on, csak gondolom ezt nem egyszerű szimulálni műhely körülmények között, föltételezem, hogy bikázáskor nem 50V-al küldi, mert akkor az önindító lenne az utolsó a sorba ami megsértődne

Ha jók a kontaktusok, akkor az indító áramkör ellenállása néhány század ohm, az indítási áramlökés azonban csak a másodperc tört részéig folyik, ezt a motor csak addig veszi fel, amíg áll. Forgás közben a motor súrlódási nyomatékától függő teljesítményt veszi fel.

Talán ennyi OFF ide fér, bár annyira azért nem is az. Hiszen építettem ezt is, csak nem a valóságban hanem virtuálisan:
Bővebben: Youtube

Szép!
El is fogod készíteni?

Persze, majd ha kész az egész váz és a Z tengely terve is.

Ez az első gépem. Eredetileg egy "nagy" marót akartam építeni, de a sok-sok buktató miatt az abbamaradt. Amúgy a váz készen van, csak mivel elég nagy (60x60x40cm), nem tudom magammal hurcolászni, így nem nagyon tudok vele foglalkozni. Ezért készült ez a kisebb gép, ami marónak gyenge lenne, viszont panelt rajzolni kiváló lehet. Aztán azzal a tapasztalattal amit ezzel szereztem, elvileg be tudom majd fejezni a nagyot is. Most amúgy még csak a próbaüzem zajlik, szóval kész panellel még nem tudok dicsekedni. Mára azt terveztem hogy beépítek egy automatikus parkoló üzemet, hogy a munkadarabot könnyen lehessen cserélni (ezt végálláskapcsolókkal gondoltam kivitelezni), később meg egy külső vezérlőt hogy ne kelljen számítógéppel bohóckodni. A másik kérdésre válaszolva: Stadler maratásálló filcet vettem hozzá, annak idején a manuális kivitelezéshez jó volt (kb 20 éve ). Ez persze nem jelenti azt hogy ide is jó lesz. Ha nem válna be, akkor előkeresem a régi csőfilcemet (remélem megvan még valahol), az elvileg többet tud. Az előnyeit kaméleon kolléga nagyon szépen összeszedte, neki már gyakorlata is van, én csak most próbálom megszerezni. Számomra fontos, hogy egy 4x2 centis smd-s panelt megrajzolt pár perc alatt (persze ez még csak papír volt).

A mancsot a szép magyar helyesírásért (a hogy elé azért elkelt volna egy vessző) és a jól megfogalmazott mondanivalóért kaptad. Sajnos ez ma már kuriózum.
Üdv.

Kívánom, hogy legyen sikeres a projekt és találd meg a megfelelő rajzoló alkalmatosságot hozzá. Az ilyen projektekből nagyon sokat lehet tanulni és okulni. Számos gépet terveztem és készítettem már magam is saját kezűleg (faipari amatőr gépekre gondolj), és bizony esetenként akár a készre festett gépbe is beavatkoztam, mert vagy a körülmények kívánták így, vagy nekem jutott eszembe valami sokkal jobb és hatékonyabb megoldás.

Készült egy tranzisztor karakterisztika rajzoló. Az áramkör képes kisjelű NPN és PNP tranzisztorok kollektoráramát a kollektor-emitter feszültség függvényében, bázisáramokkal paraméterezve megjeleníteni szkópon. Az áramkör 2015-ben megrendezett XVIII. Országos Elektronikai Konstrukciós Verseny egységes építési illetve mérési feladatául szolgált. A rádiótechnika 2015/10. számában részletes cikk jelent meg. A nyomtatott áramköri lemezt Kínában csináltattam. Anyagköltsége 2000Ft körül mozog. Ha valakit érdekel nyák, az apróban van.

Ha van X-Y módban átlagolás "Average" e típusnál, akkor szép vékony vonallal rajzolná.

Itt tartok most a Beag magister mag 102 gyári erősítő "szétrombolása" után,annak egyes elemeit a beag apt100 házba áthelyezve.(Az első képen látható az erősítő még egyben,vagyis viszonylag egyben ,mert 100Voltos kimenete volt eredetileg,ami már korábban át lett alakítva,és a bemenet választó rész is ki lett iktatva.Viszont nem volt földelése az erősítőnek,és eléggé melegedtek a hatalmas bordák már rövidebb használat után is,talán mert nem arra volt tervezve,hogy átalakítgassam ...)Az új házba áttéve minden egyszerűnek tűnt egy idő után,azonban váratlan fordulatként a két 12 Voltos ventilátorban lehet valami elektronika ,mert nem tudtam sorba kötni őket,ezért ki kellett építeni a trafó kis áramú részéhez tervezett leágazás teljes paneljét,és a kapcsolót,úgyhogy csalódott vagyok,maradt egy lyuk az erősítőn,és kényszeredetten egy régi adapterrel oldottam meg a ventilátoros hajtást.Viszont így is működik,majd még kéne ennél egy "gyáribb" megoldás.A festésről:A hammerite legújabb kiadású fújós festéke egyszerűen használhatatlan ,két és fél nap száradás után sem akart megkötni,de már nem foglalkozom ezzel.Teljesen jól szól az erősítő.A tetejét egy kis flex segítségével szellősebbé tettem, felhasználva pár pc táp dobozát.Rengeteg munkám van a szerkezetben,viszont az elektronika részét nem én készítettem , inkább csak a vezetékezés, amit újra kellett csinálni.

Értem én.... de mire jó?
Energiát nem spórolsz vele, a teljes áramot az elemből veszed ki, de megspékeled egy szakaszos, lórúgásszerű kisütőárammal, ami a fél farádos kondi töltésével bizony együtt jár, a szárazelemeket pedig nagyon nem erre találták ki.

Vegyük át a matekot!

9V-os elem, 5V-os kondi, 2,2-3,5V körüli fehér LED-ek párhuzamosan, áramkorlátozó ellenállás nélkül.
Normál esetben, (értsd: izmosabb áramforrás, normál elkó kondi) az első bekapcsolásnál durrantak volna a LED-ek is és a kondi is. Szerencsédre az ilyen nagy kapacitású kondenzátorok nem képesek a töltést hirtelen se felvenni, se leadni. Ettől még a LED-ek pukkannának, de az egész kapcsolás teljes áramfelvétele, (különös tekintettel a LED-ek túlfeszültség miatti megnövekedett áramfelvételére) lehorpasztja a 9V-os elemet.

Tisztelem, hogy autodidakta módon akarsz tanulni, ezért kisérletezel, de csináld rendesen! Használj olyan tápot, ahol szabályozni tudod a feszültséget és az áramot is. Kezdj mindíg kis árammal, így túlterhelésnél látod, miként esik le a feszültség, mekkora áramnál éred el az optimális működést, (jelen esetbe fényerőt) és ahhoz mekkora feszültség társul. Ugyanis az ilyen "látszólag minden úgy működik, ahogy elképzeltem" kisérletekből téves következtetéseket fogsz levonni, és legközelebb, ha valami nem oké, értetlenül állsz előtte!

Valóban spórolhat energiát mivel nem veszik el az ellenállásokon a teljesítmény hő formájában(mivel nincsenek) és ideális esetben csak azzal a veszteséggel kell számolni amit a kondi "kiereszt".
Az a része,hogy "az ilyen nagy kapacitású kondenzátorok nem képesek a töltést hirtelen se felvenni, se leadni" teljes mértékben rossz. Ezek a kondik (nekem is van) irdatlan mennyiségű áramot képesek felvenni és leadni nagyon rövid idő alatt és amikor rákapcsolod szegény 9 voltost akkor olyan mintha egy kábelt raktál volna a két kapocs közé.
A kondenzátorokra az a jellemző,hogy eleinte rövidzárként, majd később szakadásként működnek.
Persze részben neked is igazad van,mert könnyű ilyennel tönkretenni mind az elemet mind a ledeket,viszont Zsombor jó irányban gondolkodik,hiszen manapság az elektronikában a legjobb húzóerő a hatékonyság.

Sziasztok!Én szeretem nézegetni a youtube-on a hangtechnikai teszteket,ezért készült ma egy a saját új rendszeremről is a rendelkezésemre álló eszközökkel.Kivittem a műhelybe a kamerát egy állványon,aztán kerestem a rádióban valami szerzői jog nélküli zenét,feltettem youtube-ra ,de inkább letöltöttem onnan,itt megmarad az utókornak a beag mag 102 hangja.Kb. így szól a rendszer. A két 16cm-es gumiperemes HIFI mélyközép hangszóróval ellátott JVC új dobozban már saját munka,a váltót is én készítettem bele, és sorba vannak kötve egy oldalára az új erősítőnek,ami előtt van egy gyári előfok equalizer-rel.(Ha nem kötöm sorba őket,akkor szétkergeti egyesével őket a cucc,aminek mellesleg tetszik a 12 Ohm terhelés egy oldalra ).Mostanában szoktam hozzá az EQ-záshoz,eddig nem hiányzott.
Meg van egy link is, de itt már felmerültek a szerzői jogi problémák.Mindegy, tessék:youtube teszt

Megsúgom, hogy itt nem az előtét ellenállás melegszik, hanem a 9V-os elem belülről! Neki nagy a belső ellenállása, ő korlátozza a kondi töltődésének sebességét. Nincs szó hatékonysáról. Attól, hogy nem látsz ellenállást, még ott van!

Én is szenvedtem a BT modulok zajával, nálam még 3.7V-os aksiról járatva is adott egy komoly alapzajt. (Külön szürt tápú digitális végfokra kötve) Most rendeltem egy olyan BT modult, ami I2S kimenetű, és azon rajta van egy jó DAC (PCM5102). Kíváncsi leszek, hogy ez zajong-e?

Érdekes vélemény.
Mivel ellentmod az én tapasztalatommal, ezért előszedtem a nemrég vásárolt 2 db 1 Farádos példányt.
Forrasztottam rájuk vezetéket, azt rátekertem a műszerem mérőcsúcsaira, majd rányomtam egy feltöltött 18650-es akku kapcsaira. 1 másodperc után levettem, hogy csak a kondit mérje, és még a 2V-ot sem érte el. Több, mint 15 másodperc kellett hozzá, hogy meg legyen benne a 4V.
Ezután összeérintettem a műszer csúcsait, amitől mindjárt 0-át mutatott, 1 másodpercig úgy tartottam, és mikor széthúztam, még több mint 2V volt a kondiban. Mindkettö kondival megcsináltam. Ugyan az az eredmény.
Tehát, ha a korábban használtak hibásak lettek volna, akkor ezek is azok.
Vagy esetleg nekem van igazam, és te tévedsz.

Pedig igaza van sonajkniz-nak. Ezek nem igazán kondenzátorok, nagy belső ellenállásuk van, lassan töltődnek, lassan sülnek ki.

Kérünk Titeket, térjetek vissza a topik eredeti céljához.
Zsombor tapasztalatlansága nem szabad, hogy a témát ismételten OFF-ba taszítsa. Köszönjük!

Sziasztok, készült egy kis videó az eddig elkészült hangtechnikai berendezéseinkről.Bővebben: Link
Bővebben: Link

Vazze! Még a vakolat is lejött a falról?

Remélem a videón hallható hang csak a felvétel valamilyen anomáliája miatt ilyen.
A hallható eredmény szélsőséges mértékben elmarad az elvárható linearitás minimumától.