Hello! Az MCP már jó lehet, de a zénernél is olyat kell alkalmazni, ami kis áram mellett is képes stabilizálni.

Egy 14,4V-os fúró akkumulátorát cserélném Li-Po aksira. Ha jól értem ezeket cellánként kell tölteni ezt nevezik balanced töltőnek?! Tudtok ajánlani olyan töltő rajzot ami bevált? Ha ezt is jól értem kellene bele egy zümmer ami a mélykisülés előtt jelez. Még az is lehet, hogy ez beférne az aksi mellé és akkor tölthetném egyszerű külső forrásból.

Ehhez mit szóltok? Ez mintha normál töltővel menne és "csak" kisöntölik az aksikat, hogy azonos feszültségen legyenek.
Tényleg milyen karakterisztikával kell tölteni egy-egy cellát?

Sziasztok!
Keresek egy olyan kapcsolást amivel szivargyújtóból tudnám tölteni Galaxy S3 mobilomat.
Az akkun ez áll: 3,8V -7,98 Wh. Li-ion
Tudnátok ajánlani valamilyen kapcsolást?

Bővebben: Link

Igen , ismerem a keresőt ,de nem tudom ,hogy melyik felelne meg a mobilnak

Sima szivargyújtós USB töltővel tölthető. A lényeg, hogy tudjon 1A körüli áramot. Van amin csak USB aljzat van, ehhez az adatkábelt használva tölthető, van amihez van kábel is. Bővebben: Link
1000Ft körül már kapható, ennyiért bele sem kezdenék az építésbe.

Ha a telefonban levő töltőt akarod tölteni, akkor körülbelül 5V feszültséget kell neki biztosítanod. A telefon elintézi a többit, nem kell semmilyen töltőt építeni.

Ez megfelelne a célra?

Az LM317 rendesen meg fog izzadni, alaposan hűteni kell. A 2,2k kelyett elég lenne 2,0k ellenállás. Jobb lenne valami kapcsolóüzemű megoldás. A telefon bekötését nem ismerem, ahhoz nem tudok mit szólni.

Vagy elég lenne az USb +- ágán 5V-ot beadni?
Gondolom az adat vezetékek nem kellenek

Pont annyi kell, semmi több. De áteresztős stabilizátorral nem vacakolnék, mert hűtőborda kell rá, ezáltal több helyet is foglal. Vannak olyan dolgok, amit nem éri meg építeni, hiszen olcsóbb megvenni készen.

Üdv!
Van ez az Li Ion akku töltő kapcsolás: Bővebben: Link. A kérdésem az lenne, hogy szeretném átépíteni úgy hogy 4 db cellát lehessen vele tölteni, akkor mely alkatrészeket kell megváltoztatni? Vagy elég csak az egyik akkus blokkot, ami a rajzon van, csak leklónozni 4.-nek?

Helló!
Leklónozod, és beépíted a többi alá 4-nek. Az R3-mal 4x4.1V-ot állíts be, vagy amennyit akarsz, és kalibráld be a TL431-nél levő potikat is, ahogyan a linkelt hozzászólás alatt írták!

Sziasztok!
Van 14db Lithium ion cellám, 3 különböző fajta. Szeretném a kapacitásukat lemérni, nem is a pontosság lenne a lényeg, hanem hogy a 14 cellát sorba szeretném állítani, melyik a legerősebb, kb. mennyire, és melyik a leggyengébb. Megérkezett az Arduino lapom, úgyhogy tudok mérni 6 különböző feszültséget a GND-hez képest. Arra gondoltam, hogy így 6 cellát tudnék meríteni egyszerre, és mérném (monitoroznám) a feszültségüket. Nem tudom, hogy mi legyen a terhelés. Van egy állítható műterhelésem, arra gondoltam, hogy a cellákat sorba kötöm, akkor az átfolyó áram azonos lesz, pl. 1A, és mérem a feszültségüket. Így kezdetben lesz max. 25V-om (4.2x6), így a feszültséget csak 0,0244V-os lépésekben tudok mérni. Az első cella feszültsége rendben van, a másodikat kiszámolom úgy, hogy kivonom az 2. és 3. között mérhető feszültségből az első cella feszültségét, és így tovább. Amelyik cella leghamarabb 3.2V alá merül, az lesz a leggyengébb, jól sejtem? Utána kiveszem őt, és folytatom a mérést ugyanígy. Szerintetek van értelme ennek az ötletnek? Nem szeretnék a cellák mellett több napig ülni, ezért szeretném 6-osával elintézni. Köszönöm!

Az akkumulátorok kapacitását általában 20 órás kisütésnél adják meg az adatlapon. Ettől minden további nélkül el lehet térni amíg az akkumulátorokra biztonságos áramon belül maradsz. Lehet a mérés alapja a várható terhelés árama is, ekkor kapod meg azt az időt, amit elvárhatsz a celláktól.

Nekem csak annyira van szükségem, hogy meg tudjam mondani, melyik cellák a legerősebbek, és hogy össze tudjam hasonlítani egymáshoz őket. Pl. egyik cella fele annyit bír, mint a másik, vagy vihetem a szelektívbe, stb.
Azon tanakodok, hogy sorba kötött celláknál az áram azonos lesz, és ha tudom a cellafeszültséget, abból már lehet kalkulálni akár közelítő kapacitást is. 0.5-1A között választanám a terhelő áramot. Így is rengeteg idő lesz szerintem, mire mindegyik cellával végzek.

Ilyen lett a grafikon. Nekem elég hamisnak tűnik. Most feltöltöm csak az első cellát, lemerítem, és ha ugyanezt a teljesítményt fogja mutatni, akkor megbízható ez a mérési módszer. Egyébként a cellák szerintem pont ebben a sorrendben voltak a laptopban is sorba kötve. Lehetséges, hogy nem tolerálják a Lithium cellák ezt, jobban szeretik a párhuzamos kötést?
A táblázaton alul a percek vannak, bal oldalt a feszültség V-ban, a három sáv a három sorba kötött cella feszültsége. A töltésről is lesz hasonló grafikonom.
Volt erről szó már fél éve is.
Ez szerint építenem kellene 6db 0.5A-es fix áramú terhelést, és így tudnék 6 cellát egyszerre meríteni? Húha. Hát nem kis projekt lenne...

Ha nem pontos kapacitást akarsz mérni, elég egy fix ohmos terhelés. Az áram ugyan változik a feszültség csökkenésének arányában, de minden egyes cellánál ugyanúgy.
Vigasztaljon a tudat, hogy a NiMH cellák kapacitását a GP is valahány ohmos ellenállással terhelve adja meg.

Szia.
Ezt az ötletet először elvetettem pont azért, mert változik az áram.
Ami most belegondolva annyira nem gond, hiszen kiszámítható a feszültségből.
Van is 6db 10ohmos több wattos ellenállásom, megnézem mennyi a szórás köztük, ezzel még korrigálni is tudok a programban. Ebből viszont már tudok valami közelítő sacc kapacitást számolni, majd kitalálom, hogy a legegyszerűbb. Köszi a tippet!

Itt miért van szükség az adat kábelekre a feszültségosztásra?

Azzal állítható be a töltő áram. Enélkül elképzelhető, hogy csak 400mA folyik majd. De ez gyártó függő, és nem szabványos módszer.

Az én telefonomhoz egy ilyen hálózati töltőt kaptam. Egy usb kábelt rákötve, csak a fekete és a piros közt mértem 5V feszültséget, a többi adat vezeték nincs bekötve. Ehhez hasonlóan külső töltőhöz csak egy stabilizátorra, és egy 800mA-es soros áramkorlátozó ellenállásra van szükségem. A tápforrás 2db Li-ion cella sorba kötve (7.4V névleges és 8,4 csúcsfeszültség)

Helló! Lemértem most csak az első cellát, megdöbbentő az eredmény, 1 perccel hamarabb érte el a 3.2V-ot, mint az első mérésben. Lemérek még egy cellát, ha az is 147perc múlva kb. azonos feszültségen lesz, mint ahogy sorbakötéskor mértem, akkor ez az elv használható lesz!

Helló!
Nem érdemes ezzel foglalkozni, vegyél egy ilyet: Bővebben: Link, ez nagyon profi, 5V 1A-t simán tud, minden védelem benne van, és kapcsoló üzemű is. A két cellát párhuzamosan kösd, ne sorosan! Annyi történhet, hogy ha 5V 1A-rel töltöd a telót, akkor ahhoz kb. 1,3A fog folyni 3.7V-nál, és ahogy merülnek a cellák, annál nagyobb áramot vesz fel. És köztudott, hogy Lithium cellából minél nagyobb áramot veszel ki, annál jobban ejti a feszültséget. Végül lekapcsol az áramkör.
Ennél a nyáknál már az áramot beállító ellenállások is a nyákon vannak!

Sziasztok!
Azon gondolkodom, hogy ha van egy 7,4 voltos 2000mAh LiPo akkum és egy 11,1 voltos 2000mAh LiPo akkum, akkor egy 6 voltos kapcsoló üzemű stabilizátoron át a nagyobbik feszültségű akkuval másfélszer tovább működik ugyan az a fogyasztó?
Bocs, ha hülyeséget kérdeztem, de kicsit eltévedtem itt a gondolataimmal és szeretnék biztosra menni. Szintem a 11,1V 2000mAh tovább bírja.
Amúgy a merítésnél fontos hogy a3 volt/cella feszültség alá nem merítem az akkukat.
Előre is köszönöm a segítséget!
üdv
PIXI

A tárolt energia a 3 cellás pakkban másfélszer annyi, ezt kiderítetted. A gondolatmenetet ott kell folytatni, hogy az akkumulátorok jobban szeretik az alacsonyabb kisütő áramot - a kivehető energia több lesz, túl azon, hogy több cella van a pakkban, mert javul a hatások.
A háromcellás, 11,1V akkupakk hátránya a bonyolultabb töltőáramkör.

A 11,1V-os akkuban elvileg van 22,2 Wh energia, a 7,4V-osban pedig 14,8 Wh. Másfélszer akkora elvileg az energia a nagyobb feszültségű akkuban, mint a kisebb feszültségű akkuban.
Hogy a valóságban tényleg másfélszer annyi ideig működik-e a fogyasztó, az még függ attól is, hogy ugyanazon kapcsolóüzemű tápról jár-e a fogyasztó, illetve az átalakítás során ugyanakkora hatásfok lesz-e a különböző bemenőfeszültségek esetén.
Az is befolyásolja a működési időt, hogy a nagyobb feszültségű akkuból kisebb áramot veszel ki, és kisebb terhelőáram esetén jobb az akkuk tényleges kapacitása. (A 2000 mAh-t 20 órás kisütési áramra adják meg, ha nagyobb árammal sütöd ki, jóval kevesebb energiát tudsz kivenni az akkuból.)
Mindezek alapján a másfélszeres időnél kisebb, vagy akár nagyobb is lehet a működési idő.

A 6V stabilizáló az ugyan az, és az akku cellák értékei is azonosak, és az áramfelvétel is azonos, ugyan az a fogyasztó lenne mindegyiken. Ezek nagy terhelhetőségű akkuk, mert 30C terhelést bírnak el.
A töltés nem gond, mert ugye modellezésben használom az akkut, és max 6 celláig tölt balanszírozva a töltőm.
Akkor ezt majd még körbejárom, mert sajnos a mérettel vagyok megkötve ami elfér, és ugyan abban a méretben vagyn 2200mAh 3 cella, és 3000mAh 2 cella.

A múltkor még a kétcellás akkupak 2000mAh kapacitású volt...
Az új felállásban a tárolt energia 2*3000*3,7, illetve 3*2200*3,7 mWh lesz. A három cellás pakk tíz százalékkal több energiát tárol.
A kapcsoló üzemű tápok a legtöbb esetben jobb hatásfokúak, ha nagyobb tápfeszültségről működnek (a kapcsolóelemen eső feszültség és a tápfeszültség aránya kisebb magasabb tápfeszültség esetén.) Három cellás pakk esetén csak feszültségcsökkentő kapcsolásra van szükség, a hatásfok elérheti a 96%-ot. Két cella esetén ez buck-boost áramkört igényel, ami drágább és alacsonyabb hatásfokú. Ha a fogyasztó (aminek teljesítményéről még nem tudunk semmit) tápfeszültsége 6V alá mehet, a helyzet javulhat, de valószínűleg 91% fölé akkor sem emelhető a hatásfok.