Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » MIG/MAG/Co2 hegesztő készülékek házilag
Témaindító: electorkalandor, idő: Feb 19, 2009
Témakörök:
üdv. 20 ohm-ot mértem az ellenálláson. Mágneskapcsoló mindkét NC érintkezője 0-ohm. De ha a 32-es pontot átkötöm a rendes munkakábel test kivezetéséhez akkor nincs szikra. Gyári állapotban a 32-es vezeték egy nagy tekercsen keresztül tud el jutni a testhez. Arra gondoltam, hogy ez miatt nem oké a dolog. Szerinted lehet ez az oka?
A nagy tekercs az a fojtó az nem szól ebbe bele, mit jelent hogy 0-ohm mert ha nincs ellenállása akkor nem zár az érintkező, összesípol 21-22, és a 31-32?
A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2014
Nagy vonalakba lerajzoltam hogy is néz ki az a rész ami a kisütést végzi azt pirossal rajzoltam, mint látod nagyon egyszerű az elve ez alapján kell megkeresni a kontakthibát.
Amit írtam ezelőtt azt nem én mértem nekem nincs műszerem hozzá.
Ő mondta ezeket az értékeket,és azt is hogy mit írjak.
Hát nem tudom ki az az Ő, de ha még műszered sincs akkor inkább keress valakit aki ért hozzá mert több károtok lesz mind hasznotok, ez annyira egyszerű áramkör, hogy ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni.
ok.rendben köszönöm.
Megpróbálok valamit intézni és majd jelentkezem.
Én mint laikus,látom hogy nagyon egyszerű áramkörről van szó.
Valami még sem ok mert van szikra.
De ha még egy műszered sincs akkor hiába magyarázom neked, anélkül semmire nem megyünk. Hibát keresni és javítani csak arra való eszközzel lehet.
A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2014
villanyszerelő ismerősömmel mérettem rá a dolgokra.
Amit ő mondott azt tolmácsoltam.
üdv.
Köszönöm az útmutatást,és a kapcsolási rajzot. A mágneskapcsoló nem tökéletes.
Szia Melphi! csak egy észrevétel
Ugyan nem láttam a kapcsolást, de gyanítom hogy a konenzátorokról kell elmenő ágat csinálni, a képen meg úgy látom hogy a plusz és mínusz sínen csináltál lehetőséget erre. A plusz sín nem ugyan az mint a kondenzátor plusz, mivel közé került egy fojtó, nézz utána. Ha már megvolt akkor nem szóltam. Különben meg nagyon jól és igényesen összeépítetted az egyenirányítót.
Szia!
Pontosítanál milyen fojtóra gondolsz? A sín pozitív kapcsa megy a munkakábelre, és a negatív ága a nagy fojtóra majd a fojtó van kivezetve az előlapra. Ha viszont a pici alu tekercsre gondolsz, ami megy a kondi pozitív ágára, az direkt van így hogy korlátozza a kondenzátorra töltődő hirtelen nagy áramot, nem pedig azért hogy a munkaáram haladjon végig rajta. A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2014
Szia!
Az alu profilból feltekert légmagos fojtóra gondoltam, ami a kondenzátor plusz és az ei. sín plusz között van. Ha az ei. plusz sínről mész el a munkakábellel, akkor szerintem roszabb minőségű hegeszhtőáramot kapsz mint, ha a kondenzátorok plusszáról mész el a munkakábellel. A kondenzátorok a munkaáram stabilitásának növelése érdekében kerültek beépítésre (gondolom én), ezt az áramot a nagy fojtó igyekszik fenttartani azzal hogy a saját eltárolt energiájából pótolja az energia hiányos időszakokat (energia többlet esetén meg megeszi eltárolja a többletet), mégpedig úgy hogy akkora feszültséget hoz létre önmagán ami fenttartja az áramot a hurokban (minnél nagyobb fezültséget kell létrehozzon magán annál hamarabb "lemerül", akkor pedig az áram megszakad, ingadozik). A hurok árama záródhat az egyeinrányító felé a hálózaton keresztül meg a kondenzátorokon keresztül. A hálózat felé adott az impedancia, a kondenzátorok felé meg megnövelted a légmagos fojtóval. A gyors áramingadozásokat akkor tudja hatékonyan korrigálni a nagy fojtó, ha az egyik ág a fentiekből minimális impedanciával rendelkezik, ez meg csak a kondenzátoron keresztüli lehet. (Ennek elősegítése érdekében én a kondenzátor sínre kövzvetlen rátennék plusz legalább 100µF fólia kondit is, minnél rövidebb lábakkal.) Tehát a légmagos fojtót áramkörileg át helyezném a hálózat felöli ágra (ott már nem oszt nem szoroz..) azzal hogy a munkakábelt a kondi pluszra tenném. A munkaáramot persze ki kell bírja a légmagos fojtó. A hozzászólás módosítva: Aug 12, 2014
Szia.
Sajnos ilyen mélységekben nem tudok vitatkozni veled, nekem nálam okosabb emberek monták hogy ezt így kell csinálni hogy kínéljem a kondikat , a nagy töltőáramoktól. Viszont a 100µF kondirol amiröl beszéltél az gondolom a hidegítő kondi akar lenni, ezen már én is gondolkoztam, és valószinüleg be is fogom építeni.
Ettől még a kondi töltőárama korlátozva marad, helyeileg a légmagos fojtó ugyanott marad, csak a munkakábel kerül a fojtó másik felére. (egyébként tényleg kell a fojtó oda, én akkora átmérőre tekertem volna fel, hogy a sín tetejére és ne az aljára kerüljön a vége, így nagyobb induktivitása lett volna.)
De ha készleszel és van kedved kipróbálhatod ígyis, meg úgyis, és eldönthető a varratok vizsgálatából, hogy hogy a jobb, vagy nincs különbség.. Igen a 100u-t nevezhetjük hidegítő kondinak is. A hozzászólás módosítva: Aug 12, 2014
Gondnak éppenséggel nem gond, minnél többet raksz rá annál jobb.
De ha az eredő kapacitás kicsi, akkor a hidegítő hatás is kicsi. Mennyi a hegesztő üresjárási feszültsége a munkakábeleken? (vagy a trafó szekunderfeszültsége, vagy a beépített elkok feszültsége)
Szóval mekkora kondit érdemes választani?
A kimenő üresjárati puffert feszültség kb (36V-2V)x1,41=50,47V
Igen, a feszültséggel tisztába voltam, csak a kapacitást nem tisztáztuk még.
Minnél nagyobbat. De az elkok fölötti sínek távolsága befolyásolja a kondi lehetséges lábtávolságát, bizonyos méretet egyszerűbb lehet felrögzíteni. Aztán a darabszám meg az árától is függ. mondjuk az összes fóliakondi kapacitást az elkokapacitás 1-5% körül próbálnám kihozni
A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
Ha még nem vettél kondit, akkor javaslom hogy olyant vegyél amelyiknek csavaros kivezetése van. Én 22000µF-os kondikból szoktam összeállítani a blokkot, de ha 10000µF-os kondikat tudsz olcsón beszerezni, az ugyanolyan jó lesz. Meg lehet csinálni egy nagy kondival is, de fontos a palástfelület nagysága is ahol a kondi a keletkező hőt le tudja adni. És ugye több kisebb kapacitású kondi nagyobb felületet ad,és a benne keletkezett hőveszteség is egyedenként kisebb mint egy nagy kondiban. Nem régiben végeztem egy kísérletet arra vonatkozólag hogy mi az a határ ami fölé felesleges emel ni a kapacitást. A teszt alanya egy Varstroj Varmig 1600 Co gép volt. A próba 10000µF és 100000µF közötti kapacitásértékekkel történt, és a teszt szerint 30000µF felett már nem volt érezhető javulás a hegesztési paraméterekben. Persze ez a gép barkácskategória, egy komolyabb trafónál a nagyobb kapacitás beépítése indokolt lehet, de a kimeneti fojtó menetszámával való kísérletezés úgyszintén. A minimális vaskeresztmetszet 20-25cm2 egy jobb trafó fojtójánál, és a menetszám minimum 30 menet. A fojtó huzalkeresztmetszetével nem érdemes fukarkodni mert a soros ohmos ellenállás hihetetlen mértékben képes rontani a hegesztési tulajdonságokat.
A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
Szuper, van itthon jó öreg REMIX 2,2uf 400V fólia kondim, ebből kettő párhuzamosan pont jó lesz 66000µF mellé.
Kedves mpisti, nagyon köszönöm az infót, én 4db 33000uf kondit vettem, de ahogy ajánlottad ebből csak kettőt fogok betenni, így marad még kettő tartalékba. A fojtó nem gond a magom közel 50cm2, és van rá 60mm2 fazonhuzalom.
Ha lehet, akkor a elkok csavarjaihoz minnél közelebb legyenek, egyet az egyikre, egyet a másikra, az elkokat kell hidegítsék.
Szevasztok,
Idézet: „van itthon jó öreg REMIX 2,2uf 400V fólia kondim, ebből kettő párhuzamosan pont jó lesz 66000µF mellé.” Ártani nem árt, de semmi értelme... Az mellett csak a helyet foglalja, és be is kell szerelni... Csak a kapcsolóüzemű tápoknál van szükség párhuzamos kerámia kondikra, mert az elektrólit és némely fóliakondiknak nagy a parazita induktivitásuk. Úgyszintén a kétmenetes légmagos "induktivitás" is parasztvakítás... Aki szeretné, könyen kiszámíthatja mekkora lessz az XL 50Hertzen, és menyire kíméli a kondibankot... Nem az a célom hogy elszomorítsalak benneteket, hanem hogy a kedves művészkedésel ne vigyetek tévútra másokat...
Az a légmagos induktivitás jobb ha ott van. Akkor van szerepe ha éppen az üres kondijú gépet bekapcsolod. A trafó miatt a legjobb eset, ha éppen a szinusz tetejénél kapja el a hálózaot (ekkor nem telít be, elenyésző a tranziens, nem veri le a bizotsítót), a kondi miatt meg éppen ez a legroszabb mert az ő töltőáramát csak a trafó szárási induktivitásai fogják korlátozni, így meg még ez a pár menetes fojtó is. Tehát nem a rekatanciája miatt van ott, hanem a tranziens tulajdonágok kedvezőbbé tétele miatt (így is simán 100A fölötti lehet a bekapcsolási áramlökés a kondikon), csakúgy mint a fóliakondi.
Ha vezérelt tirisztoros lenne az egyeirányítás akkor komolyabb fojtó lenne szükséges oda. Azzal egyetértek hogy gyakorlatilag a végeredmény szempontjából tehát a hegesztési tulajdonságok szempontjábol teljesen feleslegesek is lehetnek. De az elkok élettartamát biztosan nem rövidíteni fogja. A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |