Azt hittem, mint a népmesékben, szolgálsz tanulsággal is.
Például: még jó, hogy nem az én feleségem, vagy nem véletlen, a rendszergazdától felfelé jobbára digibunkó a zsáner, stb....

Van tanulság.

Mi a tanulság?

Igen, az a tanulság, hogy az a három hozzánemértő prosztó volt. Ennyi és nem több. Mérnök Informatikusként én mentem volna a csajnak segíteni, ha más nem, akkor segítek neki szerelőt hívni, mert mindenhez én se érthetek.
De azért megkérdezem halkan, Gafly, te segítettél neki?

Ezt miből voltad le? Attól, hogy nem segítettek, még érthetnek bármihez. Legfeljebb gyökerek. De az is lehet, hogy csak nem akarták összekoszolni a kezüket.

Már bocs, de nem értek egyet.
Mérnök informatikusként nem mentem volna segíteni a csajnak, mert nem értek az autókhoz, nem vagyok autószerelő. Max. annyit tudtam volna segíteni, hogy egy multival rámérek az akkura (ha az megy akkor indítózás közben is), illetve a biztosítékokat kimérem, de ha meló közben kiugrok cigizni akkor nincs nálam multi.
Jó szerelőt vagy trailer-est se ismerek, szóval max. annyit tudtam volna segíteni, hogy előveszem a telefonom és beírom gugliba - pont ugyanazt amit ő is meg tud tenni.

És a munkaidőmet már eladtam a munkáltatómnak, aki jó eséllyel nem azért fizet, hogy unatkozzak a cégnél. Szóval attól hogy kiugrottak 5 percre cigizni, még jó eséllyel volt elég munkájuk, adott esetben időhöz kötött (tipikus a párórás meeting/telkonf előtt kiugrani egy cigire), szóval nem kizárt hogy idejük se lett volna segíteni.

És hát ez tipikusan egy MVP típusú dolog, azaz "más valaki problémája". Nem volt szó életveszélyről, nem arról volt szó hogy télen a -20 fokban elakadt egy kihalt úton, nem egy beteget vitt kórházba, semmi olyan kritikus dolog nem volt, amiért mindent félredobva segítenie kellene az embernek. Ha sürgősen kellett volna valahova mennie, akkor nem random idegenektől kér segítséget hanem hív egy taxit.
Én amúgy szívesen segíteknek másoknak (ismeretleneknek is), _ha_ tudok és _ha_ van rá időm. De ha épp a melóban kell kapálnom a biteket, akkor az azért nagyobb prioritás, mint egy ismeretlen ember - egyébként alacsony prioritású - problémájának a megoldása.

És még valami eszembe jutott. Egyik kollega járt úgy, hogy utcán egy ismeretlen kislánynak nem indult a kocsi, mondta is a lány hogy rossz az akku (miért nem cseréltette ki?), és segítene-e betolni. Haver segített, tolta hátulról, kislány bent ült, amikor már volt sebesség felengedte a kuplungot, a motor beindult, adott egy nagyobb gázt majd állóra fékezte a kocsit - a haver pedig két kézzel és fejjel előre lendületből benézett a hátsó szélvédőn keresztül...

Csak halkan jegyzem meg, ha választanom kell egy bajbajutott nő és egy cigaretta között, akkor nem a cigit választanám (egyébként sem).

BBB, jó volt olvasni a szakmád színvonalas képviselőjének álláspontját.
"Szógyilkos" barátunk nevéhez méltóan, megint jeleskedett. Magyarázatai méltóak hozzá.
Az utolsó "storyl" teszi teljessé a képet számomra.
Jó lenne emberszámba venni egymást, Idő arra van, amire szakítunk (kevés kivételtől eltekintve).
Azért "okoskodok" ebben, mert van prakszisom a szolgáltatásban, több tíz évig műveltem. Minden szakma az ember érdekeit kellene, hogy szolgálja, így nem mellőzhető ebben a tekintetben, pont az ember. Szomorúnak tartom azt a jelenséget, amikor utazás közben, unaloműzőnek a telefonokat nyomkodják, nem egyszer felnőttek primitív játékokat, a helyet, hogy egymással beszélgetnének. Én ilyen esetben maradok a beszélgetésnél, mert méltóbb az emberhez.
Mint minden tevékenységben, nem árt, ha az ember betart egy-két alapszabályt.
Véleményem szerint az a kocsibetolás is talán ennek hiányát mutatja. Jó dolog segíteni, de aki nem tud úszni, le kell mondania a vizimentésről, akárhogy is. A munkavégzésnek, pláne, ha közös megvannak a szabályi. A közös munkavégzést meg kell tervezni, egyeztetni kell a feladatokat, pláne látható tapasztalatlanság esetében. Ilyenkor számítani kell a fokozott baleseti események várható bekövetkeztére.
Ez persze csak az én véleményem, bocsi, hogy Rátok tukmáltam.

Én is, ha tudok, és nem csak nő esetén. De ha nem tudok, akár szaktudás akár idő hiányában, akkor nem tudok, hiába szeretnék.

Szerintem ők tolták el az autót.

Abból vontam, le, hogy "autószerelőt". Magyarul nem értett a kocsihoz, és még prosztó is, hiszen ezt simán elintézhette volna azzal is, hogy bocs, nem értek hozzá.

Én nem dohányzom, de tudod vicces azt mondani, hogy minden percét megvette a munkaadó az idődnek, amikor annak egy részét a tüdőd rombolására pazarlod.
Ez a hozzáállás egyébként annyira felbőszítette pár kollegámat, hogy ők is nekiláttak "tüntetőleg" kijárni nyalókával, vagy csak telefonálgatni, és ugyan annyi időt így eltölteni, mint a dohányos társak. Ebből persze nem kis felháborodás lett, s előjött a kérdés, hogy a dohányosnak jár az idő, amit így kint tölt? Akkor aki nem dohányzik annak miért nem?

Amúgy meg ez alapvető emberiesség lehetne, hogy egy plusz cigaretta helyett/mellett nem egy egyszavas menjanyádba csapódik válaszul az udvarias kérdésre.

Ezzel együtt, lehet, hogy te nem tudtál volna segíteni, én viszont autók között nőttem fel, most is olyan helyen dolgozom, ahol ez nem idegen téma, s gugli nélkül is van pár olyan telefonszámom, akit oda tudok adni ilyen esetben Én magamról írtam, hogy mentem volna segíteni, egy-két kivételtől eltekintve az se zavar, ha emiatt kések el valahonnan, mert többnyire olyan helyekre igyekszem, ahol ezt elfogadják (tudod, emberből vannak).

Ha már így rákérdeztél, én azzal segítettem, hogy hogy nem segítettem. Arra voltak sokan mások
Ha én is segítek, akkor a médiában lenne egy szalagcím hogy:
"VV Szöszit még keresi a Terrorelhárító Központ Speciális Alakulata".
Közeli térfigyelő kamerák felvételei alapján megállapították, hogy három imformatikus lökte a Dunába a luxszus autójába zárva, míg a negyedik társuk, a tanúk elmondása szerint azt ordította, hogy itt nem szabad megállni!

Semmi pánik, hazafelé már nem volt ott...

Érdekes következtetés. A nő azt kérdezte, hogy kit hívjon. Erre nincs jobb válasz ebben az esetben, mint az autószerelő. De most komolyan?! Te kit javasolnal felhívni, ha valakinek nem indul a kocsija? De ebből tényleg nem az derül ki, hogy nem értenek az autószerleléshez. Ha egy Zsigulival áll ott a nő, akkor segítek neki, de egy modern kocsihoz biztos nem nyúlnék.

Ezt kifejtenéd bővebben? Mi BBB szakmája, és ki ennek a szakmának a színvonalas képviselője?
Ez egy nyilvános fórum, ezért bátorkodom megkérdezni, hogy ki a ti "Szógyilkos" barátotok?
Mi az a "storyl"?

Két kérdést tett fel...
1. megnéznétek?
2. ha nem segítetek, akkor ki tud?

Erre a válasz egy kevésbé tuskó embertől.
1. Nem nézem meg, nem tudok benne segíteni.
2. Hívj szerelőt!

Igen, ha így volt, akkor teljesen igazad van.

Én voltam ott, így indult:

Tök jó, hogy a semmin, hogy el tudtok itt szórakozni/vitatkozni.

Igazad van.

Dohányzás: én sajnos dohányzom, de nem is ez a lényeg. Egyrészt cigizés közben is van hogy a munkáról beszélgetünk, másrészt a számítógép előtti munkavégzésre olyan jogszabályi kötelezettség van, hogy óránként max. 50 perc - szóval itt van a beépített cigiszünet. Persze a munkáltatónak nem kötelező ezt "szabadidőként" kiadni, pl. kivezényelhetni arra a 10 percre követ törni is, csak akkor elég nagy lenne a lemorzsolódás. De nálunk a munkáltató elég rugalmasan áll ehhez, cserébe én is, ha épp rá kell húzni egy fél órát, vagy pluszba 1-2 órát valami sürgős feladat miatt, akkor megteszem zokszó nélkül. Amilyen az adjonisten olyan a fogadjisten.

Egyszavas válasz: a lényeget elmondta, bár én azt mondtam volna, hogy "Nem tudok segíteni mert nem értek hozzá, hívj szerelőt, sárga angyalt, trélert, akármit". Viszont én nem érzem sem a bunkóságot, sem a rosszindulatot ebben, persze ha élőben hallom és olyan stílusban mondja, akkor lehet hogy nekem is nyílna a bicska a zsebemben.
Néha nekem is vannak 1 szavas válaszaim, pl. odajön egy kollega hogy "figyelj, ezt így és így meg tudjátok csinálni", és néha csak annyi a válasz, hogy "nem". Van amikor ez pont elég válasz neki, persze ha az okokra kiváncsi akkor azt is elmondom. De olyan is van, hogy egy ilyen kérdésre azt mondom igen, vagy épp csak annyit hogy "várj", majd 1 perc múlva azt, hogy "kész".

Segítettem a lemerült akkus kocsit betolni. Én ültem a kormány mögé, a fiatal hölgyike és 10 éves fia tolták. Pofátlannak néz ki a dolog , de mindezt azért, mert a hölgyikének fogalma sem volt mit kell csinálni betoláskor, ha ő vezet.
Azért belendíteni segítettem , csak utána ugrottam a kormány mögé .

Ó én senkit nem akartam volna megbántani, és mély elnézést az íráshibáért. Azonban nem tartom etikusnak, hogy másnál a szálkát kifogásoljuk, magunknál meg gerenda elmegy. Hogy kinek mi a munkája magánügy, ha nem akarja közzé tenni. Az is igaz, hogy ma viselkedési normákról beszélni merész dolog. Hiszen manapság mindenkinek a saját igaza a mérvadó. Ne feledd, hogy a te képalkotásod is csak a Tiéd, és nem közügy.
És, ha nem haragszol és pontosítunk, én azt írtam, hogy barátunk, és nem barátotok.
Azt megértem, ha egy házban dolgozol a bagósokkal, nem akartál szerepelni. Ebben nem látok kivetendőt. A többi személyes dolog.

Részben igazad van. Minden nézőpont kérdése. Csak ne kerülj abba a szerepbe, ami ott annak nőnek jutott, azonban bárkinek lehet rászorultsági helyzete, és akkor megtapasztalhatja ezt a szerepkört.

13 éve szoktam le. Szégyenlem a kényelmes butaságomat, hogy addig is műveletem.
Nem értek veled egyet az ugyanannyi idővel, mert a nyalókások csak a saját fogukat rontják, a dohányosok pedig mást is sírba tehetnek a szokásaikkal, mindamellett, hogy büdös a leheletük utána jó darabig, és ezt akarva akaratlan rátukmálják másra. Vagyis nálam a nyalóka magánügy, de a bagó az nem.

Hogy őszinte legyek, egy árva szó nem sok, annyit sem értek abból, amit írsz. Milyen szálka, milyen gerenda??? Kinek a munkájáról van szó? És csak azért kérdeztem, mert igazából már az előző posztot sem értettem, de kiváncsi vagyok, hogy kire célozgatsz benne. Nagyon kiváncsi!

Te szó szerint azt irtad bbb-nek, hogy "barátunk". Az magyarul azt jelenti, hogy legalább a te és bbb barátja. Persze lehet másé is. Mivel nem tudom hogy kiről van szó, az én nézőpontomból az illető a ti barátotok. Mi ezzel a probléma?Micsoda? Kivel dolgozom én?

A kompozícióért bármit! Gyorsan fel kellett valamit vennem, ezért hirtelen behajtogattam az álvány lábait és két helyen (az egyik nem látszik) rátekertem a nyakba való "madzagot" a merevítő rudakra és még át is húztam önmagán, hogy megáljon elég magasan a fényképezőm! Teljesen pillanat szülte kényszer megoldás!

Ha a célnak megfelelt, akkor éppen jó.
Sok-sok évvel ezelőtt volt egy hasonló fényképezőm. Azt hittem ma már ilyet csak múzeumban látni.

És még nálam. A telefonok kiszorították a fényképezőgépeket, de én sokkal jobbnak tartom, és ma is használom. Nemrégen ballagáskor a nagy tömeg -és rokonság- fényképező emberek között egyedül voltam fényképezőgéppel. Utána a rokonság elkérte kép és video felvételeimet, mert eléggé jobbak voltak mint a telefonos felvételek.
A telefonban nincs semmi olyan technika, amit ne lehetne fényképezőgépben is megcsinálni. Fordítva viszont nem igaz, az optika mechanikai méretek nagyobb lehetőségei miatt.

Nem volt negatív szándék a megjegyzésem mögött. Magam is kedveltem a fényképezőt.
A képrögzítés tipikusan egy olyan dolog, ahol kizárólag az eredmény számít, és egyáltalán nem érdekes hogyan jött az létre. Ha az eredmény eléri az elvárt minőséget, akkor az tökéletesen rendben van, és mit sem számít mekkora optika, mekkora fotótáska, vagy mennyi megapixel van mögötte.
De mert szóba hoztad a fényképező minőségét, elmondom nálam miért szorult ki a telefon mögött. Ameddig nem várunk el túlzott nagyítást, vagy távcső funkciókat (amit az olcsóbb fényképezőkre nem is lehet "felcsatolni"), és a fotóterületen van egy alapfényerő, addig a telefon tökéletesen kiszolgálja a hétköznapi igényeket. Az én utóbbi telefonjaim minden szempontból jobb képet készítenek, mint az utolsó fényképezőgépem. Ebben persze az is benne van, hogy kis túlzással mindig kapom az újabb telefontípusokat, tehát két eltérő technikai színvonalról van szó.
Nekem inkább az a bámulatos, miként képes egy valóban ici-pici lencse, egy valóban nagyon rövid fókusztávolsággal ilyen hihetetlen eredményt elérni a telefonokban.
És pl. éppen ennek a fórumnak a fotói között látok sok esetben olyan értékelhetetlenül pocsék képeket, amikre nehéz magyarázatot találni. Ehhez is -mint sok egyébhez az életben- szükség van egy minimális ismeretre, és némi érzékre. Nem véletlenül létezik a "fotóművész" státusz, akik esetenként egyszerű technikákkal is képesek hátborzongató módon elénk tárni egy-egy apró mozzanatot az életből.