Bocs, teljesen igazad van. Annál is inkább, mert ha több műszer is dolgozik együtt, akkor azokat is össze kell földelni, pl. feszültség, és frekvenciamérő, vagy egy jelgenerátor.

Melóba van egy philips csöves szkóp abba benne van a leválasztótrafó. De a digiszkópomba nincs. Hihetetlen. Az akku nekem se volt benne mert 20rugót nem adok ki érte ezért ceruzaakksikból raktam össze a 7.2V-ot. Igy is 1 órát kibír a cucc de sose használtam még ki ennyi ideig. A mérendő cuccokat szokták leválasztani pl tv szereléskor a műhelyünkbe volt egy barom nagy trafó.

Akkor összességében csak az a különbség, hogy mit választok le, hogy egyik érintésvédelemben is részesít de szkópra mindkettő biztonságos.
Mondjuk a labortáp a szkóp és stb össze van földelve de ha nem vezet sehova akkor

Hello!
Gondold el! Ha olyan egyszerű lenne a dolog, hogy egyszerűen nem kell földelés, ki az a barom, aki ezt kialakítaná?
Attól, hogy a szobádban nincs föld, még nem oldódott meg semmi. Legfeljebb annyi, hogy ha jól szigetel a padló, vagy a cipőd, a fázis érintésekor, nem fog megrázni. De ettől még Te feszültség alá kerültél.
A hálózat egyik fel, a transzformátornál (majd ütemesen végig a hálózaton) földelve van. Így kialakul egy nulla vezető (ez van földelve) és egy fázis vezető (amin a földhöz képest mérhető a 230V). A nulla vezetőt megérintve, nem történik semmi, hiszen Te ugyan úgy a föld potenciálon vagy, mint a nulla vezető. De ha a fázist érinted meg, akkor megcsap.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a fenének földelik az egyik vezetéket. Mert ha nem, akkor bármelyik megérinthető lenne, csak egyszerre a kettő nem. Tehát leválasztott hálózat lenne. Csak nem ilyen egyszerű a dolog, mert ez egy nagy hálózat, és kis hiba (de a vezetékek-készülékek kapacitása miatt is) esetén, még is földre kerülne valamelyik vezető. Így még is megrázhatna ha megérintenéd. Ezért inkább szándékosan földelik, és így határozott a helyzet, nem határozatlan.
Egy kapcsoló üzemű táp, egyenirányítással kezdődik. Mégpedig híd-egyenirányítóval. Itt a diódák, a hálózati frekvencia ütemében kapcsolgatják a fázist, vagy a nullát, a kondira. Tehát a kondi lábai mindenképpen legalább a fél hálózati feszültségre kerülnek. Tehát a táp minden pontja, a földhöz képest feszültségen lesz.
Ezért szükséges a leválasztó trafó. És Vadmalna válasza a helyes, mindig a vizsgált eszközt kell leválasztani! A többi csak lehetőség, de nem jó tanács, mert életvédelmi szempontból nem védhető meg..

A leválasztó trafónál alapelőírás, hogy csak egy készülék csatlakozhat hozzá. (Pont azért, mert ha valamelyiken keresztül földelődik a hálózat, akkor egyből megszűnt a leválasztás) Nincs is rajza csak egy kimeneti csatlakozó, ha megnézel egy gyárit.
Viszont háztájiban a legtöbb esetben megfelel, pld. 2db 230V/24V-os biztonsági trafó szembekötve. Így kis veszteséggel, de visszakapod a 230V-ot. Ilyen trafókat használnak, 24V-os biztonsági világításnál pld. egy szervizben, vagy egy nagyobb hűtőszekrényben. Ezek általában osztott csévetesttel rendelkeznek. De ha két sima trafón átvezeted a feszültséget, az is már elég biztonságos, mert mind kettőnek hibásnak kellene lenni, hogy megszűnjön az elválasztás.
Az után gépekben, ahol nincs nulla, csak három fázis, a vezérlés táplálására 380v/220V-os trafókat alkalmaztak. Ezek is biztonsági trafók, és belőle kettő is megoldhatja a feladatot. (Tehát feltrafálod 400V-ra a feszültséget, majd vissza.) De egy táp élesztésénél is jól jöhet, ha a 380V-os részt kötöd a 230V-ra, mert ekkor a 220V-os tekercsén, kisebb feszültséget vehetsz le, és le is van választva. Aztán mikor már egyáltalán működik, jöhet a villany.

De ha már nincs védővezető a szobádban, egy FI relét mindenképpen betennék a lakásba, vagy az elosztód elé. Az is több biztonságot nyújt, mint a semmi.

De a szkóp tápjában mindenképpen van elválasztás a készülék háza (GND) és a hálózat között, csak a GND be van kötve az érintésvédelmi földre. Tekintve, hogy nem kettős szigetelésű az eszköz. Az pedig azért nem az, mert érinthető a belső pontjai (GND) és mert más készüléket is fogsz hozzá csatlakoztatni, ha nem csak nézegetni akarod.
üdv! proli007

Szia!
Nagyon szépen köszönöm a mindig kielégítő bő válaszokat először is
A második bekezdésedet olvastam már ebbe a topikban előbb. Akkor megfogadom a tanácsotok és mivel kézenfekvő az előbbiekben többször megemlített két trafós megoldás ezért marad az. Legalább ha a tápban nagy a baj nem tud felvenni így bármekkora áramot, hogy minden szénné égjen. A trafók meg kibírják a pillanatyni rövidzárt.
Köszönök mindent mindenkinek mégegyszer.

Szia !

Hát én is úgy jártam hogy aksi nélkül rendeltem meg az OWON szkópom figyelmetlenségből. Az oldalon ugyan fel volt tüntetve hogy az aksi opcionális, de azt hittem hogy az egy tartalék. Az új aksi ára 31500Ft. Így hát az alternatív lehetőségeket is számba veszem. A leválasztó trafó is egy lehetőség, de érdekel hogy hány ceruza aksiból raktad össze a 7,2V-ot. Illetve hogy külön töltővel töltöd?

6db ceruza aksi az nem pont 7.2V? Hanem használhatsz 2db Litiumost is.

Néhány éve egy rejtélyes jelenséget tapasztaltam amire a mai napig sem tudom a választ. Egy katódsugár csöves TV scart kimenetén akartam megnézni a videójelet egy ISA-s PC-s kártya szkóppal.
(A TV készülék és a számítógép ugyanarra a földelt csatlakozóra volt rádugva.)
Amikor a mérőkábel test vezetékét rácsiptettem a TV GND-jére szikrázott egyet. A számítógép monitor képe is elment egy pillanatra. Végül is véghezvittem a mérést. Utána megmértem a két pont között a feszültség különbséget és 110V egyent mértem ha jól emlékszem. Ez hogy a bánatba lehet?

Nem hiszem hogy gondot okozna ha kicsit nagyobb a feszültség. (akár 6x1,4V=8,4V NiMh-nál) Litiumosokkal még nem volt dolgom. Gondolom azok is nagyobb feszültségüek a névlegesnél. Inkább az érdekel hogy párhuzamosan hányat kötött..

Hello!
Lehet, hogy ugyan arra a földelt csatlakozóra volt dugva, csak a TV nem földelt. Többek között azért nem, mert a központi antenna rendszerek árnyékoláspontja is földelt. Ha a kettő földet az antenna kábelen keresztül közösítjük, szinte biztos, hogy földhurok keletkezik. Elő is szokott fordulni a probléma, mikor a TV-hez más eszközhöz (PC vagy erősítő) kapcsolódik. Ilyenkor ajánlják a galvanikus elválasztó tagot az antenna vonalára beiktatni..

Ha asztali számítógéped volt, akkor annak GND pontja a védőfölddel közösítve van. De egy képcsöves TV-ben elég nagy jelek/feszültségek vannak. A képcső 24kV-ja miatt, szinte bármi feltöltődhet, még a műanyag háza is. (Látszik is, hogy szinte mindenhol össze is szedi a port.)

De bármely olyan mérésnél, ahol a készülékek a hálózattal kapcsolatban vannak, első dolog, hogy kikapcsolt állapotban csatlakoztatjuk össze a GND pontokat. És csak ezt követően kapcsoljuk be a készülékeket. Ezt sokan elfelejtik végrehajtani.

A csatlakozók zöme sem olyan kialakítású, hogy csatlakoztatáskor először a GND/földelés pont érintkezzen bedugáskor. Az amerikai "norma" lenne a célravezető, ahol pld. külön földelési pontokat alakítanak ki a készülékeken. Így összekapcsoláskor, először ezeket a pontokat kell összekötni (ez általában egy csavaros rögzítésű, erős harisnya vezeték). Majd a jelvezetékeket, és végül bekapcsolni a készülékeket. Az RCA csatlakozókat szépen átvettük tőlük, a földelési módszert/gyakorlatot pedig nem.
De az RCA egy szörnyűség, ahol biztosan a jelvezeték csatlakozik először bedugásnál. (Én nem is engedtem volna szabványosítani. A SCART, pedig egy gyerekjáték, nem csatlakozó.)

De általában mindenki elfelejti, hogy a táptranszformátoron primer-szekunder tekercsén keresztül a készülék a hálózattal kapacitív kapcsolatba van. Ennek értéke, 1nF-tól akár a 10nF-ig is terjedhet. Ha a kapacitív csatolás a nullától és fázistól "egyenlő távolságra" van, akkor már is 110V körüli értéket lehet mérni. Ugyan ez a helyzet, ha a hálózat pontjai és a földpont között zavarszűrő kondik vannak beépítve és nincs, vagy szakadt a földelés. (Lásd PC táp) Ekkor egyből "féltápon" van a GND pont. Transzformátornál néha megoldás, (ha az egyik hálózati oldal tekercse közelebb van a hálózat egyik feléhez) a csatlakozó dugó megfordítása. De ez csak a sz.. púderozása.

Ma már nem divat, a primer és szekunder tekercsek közötti árnyékolás. Ez vagy egy egysoros tekercs, melynek csak egyik vége van lekötve a GND-re, vagy jobb esetben egy réz szalag, mely nem alkot rövidre zárt menetet, és egy ponton a GND-re van kötve. Ekkor a hálózat felől érkező tranziens feszültségek, ezen az úton haladnak a föld felé, és nem lépnek be a szekunder oldalra. Így a hálózat és a GND, valamint a GND és a szekunder tekercs között van az ominózus kapacitív csatolás.

A hálózatot alapból 50Hz-nek vesszük, csak hogy a ki-bekapcsolási tranziensek, frekvenciája (frekvencia spektruma) sokkal magasabb (szélesebb) lehet. Xc=1/2*Pi*f*C Tehát, ha a frekvencia nő, akkor akár egy 1nF kondi is komoly áramokat is tud becsatolni a készülékbe. Ezért van, hogy egyes készülékek "hallják" mikor valamit ki-be kapcsolunk. Mert kapacitív csatolás van, és az rossz irányba záródik a föld felé.

De a hálózat alapból sem mentes felharmonikusoktól. Ezt általában egyenirányító eszközök, fázishasítással járó szabályzók, inverterek, telített transzformátorok stb. gerjesztik.
(Egy erőműben pld. megdöbbentő a hálózat jelalakja. Mindennek, csak szinuszosnak nem lehet mondani. Még a generátor gerjesztés szabályzójának jele is látható rajta.)
Persze a hálózati elosztó transzformátorok és a fázisjavító kondenzátorai javítják a helyzetet, de meg nem szüntetik. (Nem véletlenül ezt mérik is, persze nem miattunk.)

A legtöbben azt is elfelejtik, hogy a digit voltmérő bemenő ellenállás általában 10Mohm. Ezzel az impedanciával, már bármi feszültség össze szedhető a hálózatok közelében. Tehát tényleges közelítő eredményt akkor kapunk, ha meg mérjük a készülékek között folyó áramot. Az tényleg tájékoztat a valós helyzetről.
üdv! proli007

Szia!
Igaz nem nekem írtad de én is elolvastam.

Ez azt jelenti, hogy egy gyári leválasztó trafónál van árnyékolás és amiket még írtál ennek elkerülése végett? Magyarul ha tekercselnék hagyományos elven egy trafót 230/230-ra attól még nem lenne biztonságos kellőképpen? Gondolom az is számít, hogy a primer és szekunder tekercsek egymáson vagy egymás mellett helyezkednek el.

Hello!
Az nem baj, hogy elolvastad, azért publikus a fórum. Meg számítok is rá, hogy mások is olvassák. Azért is írok néha túlzottnak tűnően, bőven. (Meg szószátyár is vagyok..)
Pontosan nem tudom, hogy a gyári leválasztókban tekernek-e árnyékolást vagy sem. Az biztos, hogy a két tekercs külön tekercstesten van, vagy egymás mellett, vagy egymáson, de eltérő ablakátmérőn. Így biztosítva a kellő szigetelést, és egyben a minimális primer-szekunder kapacitást. De attól, hogy ez néhány nF lenne, még életvédelmi szempontból bőven megfelelő.
Minden esetre, egy gyári leválasztó transzformátor, jelentősen csökkenti a hálózatról érkező tranziens zavarokat is. Ezt gyakorlati tapasztalatból tudom. Szétszedni meg eszem ágában sem volt, mert még elhúzni is gondot jelentett..
üdv! proli007

Nagyon köszönöm a válaszod. Valószínűleg a földhurok lehet a bűnös. Sok érdekes dolgot írtál amire nem is gondoltam.

Szia!
Én inkább arra gondoltam, hogy most megfelel nekem ez a két trafós megoldás de majd egyszer ha úgy hozza a sors és egyet tekercselek akkor az szkópra nézve biztonságos lesz-e? Praktikusság képpen tekercselnék idővel, hogy ne két vasmagom legyen.
Köszönöm.

Hello!
Én ha készítenék ilyesmit, akkor minimális hálózati áthatás miatt, mindenképpen osztott csévetesten, árnyékolással, és földelt vasmaggal készíteném el. De ezzel többen nem értenének egyet. (Esetleg SM vasmagra, és külön oldalra a két csévét.)
Itt egy osztott cséve egymáson. Itt pedig egy kétoslopos cséve látható.
üdv! proli007

Szia!
Jó hogy mondod a kétoszlopos csévét mivel pont van is itthon egy nagyobbacska leégett U vasmagom. Vasmagot sajnos nincs mire földeljem. Köszönök mindent.

Használ/használt valaki N-313 szkópot?
Régi orosz darab

Csak gőzöm sincs, hogy hogyan működik. Ha valaki tudna segíteni megköszönném. Bővebben: Link

Link javítva. Nem olyan bonyolult, légy szíves, legközelebb használd!
Frankye

Nekem volt ilyenem vagy 15-20 éve. Csináltam a rengeteg nyomógomb helyett "rendes" forgó yaxley-vel osztót és időalap-kapcsolót (utána lett az 1 MHz-es szkópból 100 kHz-es , de legalább szkópszerűen nézett ki.) Ezen a projekten azt tanultam meg, hogy kompenzált osztót nem olyan egyszerű csinálni...
Aztán odaajádékoztam valakinek.
A képen elég sok minden rajta van angolul is, elég beszédesek a feliratok.
Az alsó gombsoron kell beállítani a feszültségosztást (egy kicsit pikánssá teszik a beállítást a (fekete) "szorzó" gombok...). Az enyém olyan volt, hogy nem ugyanolyan volt a jel alakja, ha 10mVx10-et vagy 1mVx100-at állítottam be (pedig elvileg ettől nem kellett volna a jelalaknak változnia).
A balanc feliratú gomb mellett jobbra szerintem a folyamatos osztó (erősítő) gomb van (talán végkitérésben érvényesek a fix osztó értékei?)
A felső gombsor az időalapot állítja. A felső fekete gombok a nyújtás (ilyen a normális szkópokon is szokott lenni, egy nyomógombbal vagy forgatógomb kihúzásával kapcsolva).
A felső gombsor jobb szélén lévő négy gomb a triggerelést, szinkronizálást állítja. Trigger polaritás, hálózatra, külső vagy belső jelre triggerel.
Az "uroveny" forgatógomb a triggerszintet állítja, a stabilizace pedig a trigger érzékenységét állítja.
(A csatlakozója is rémes, azt is kicseréltem BNC-re.)
Ennyit tudok általánosságban, ha valamennyire értesz a szkópokhoz, el lehet vele boldogulni. Hangfrekvenciás mérésekre használható.

Őszintén szólva ez az első szkópom. Szeretném kiismerni és gondolom alapszinten használni is tudnám.
555 IC-t méregetek vele, hogy lássam mikor mi történik.
Amúgy 1980-ban készült.

Ha valaki tudna még több infóval szolgálni akkor nagyon hálás lennék.

Szia!
Konkrétan mit szeretnél még tudni róla?

Pl: Ha az 555IC 3-as lábán látni szeretném a kimenő jelet akkor hogyan kell ezt a jószágot beállítani?

Most itt tartok vele:

Az utolsó (sárga) gombot benyomod(vnutr.) Ezzel belső szinkronra kapcsolsz. A többi gombot a "beállít1" kép alapján lődd be. A két jobb oldali potin is tekergethetsz. Ha mindent jól csináltál, akkor meglátod az IC kimeneti jelalakját. Gyakorlásképpen egy kistrafó 50Hz-es szekunder feszültségét is vizsgálhatod, persze ekkor nagyobb eltérítési időt állíts be.

Ok.
Kipróbáltam, de a végeredmény ua. mint a képen. Gondolom akkor ennek ilyennek kell lennie.

A "beállít1" kép egy tökéletes ernyőképet mutat. Az a lényeg, hogy belső szinkronra kapcsolj, ne hálózatira (szeti).

Ezek szerint hasonlót nem fogok látni:

lent.....fent.....lent...fent stb...
lényegében a függőleges vonalakat nem rajzolja ki.

köszi
Közben játszottam a 6-os 7-es lábban meg egy 4017IC-vel is.
Lassan, de talán megértem a dolgokat. Igaz úgy eltudom tekergetni, hogy nem látok semmit vagy nagyon villog az egész.

Tudom bugyuta kérdés, de mi a különbség a belső és a hálózat szinkron között?

Ha hálózathoz szinkronizált berendezést vagy tv-készülék függőleges eltérítését vizsgálod, akkor van értelme a hálózati szinkronnak más alapestben a belső szinkron a nyerő. Négyszögjel vizsgálatánál a fel-és lefutás nem mindig látszik, főleg ha gyors ez a fel-lefutás.

Újabb kérdés:
Mit jelent a "bemeneti osztó"? skála: 1;10;100;1000

A bemeneti feszültségosztó osztásarányát állítod be a gombokkal. Azt állítod be, hogy a bemeneti feszültség hányad része kerül a függőleges erősítő bemenetére. Tized része, század része...