Az oldalamon találsz egy linkgyűjteményt. Többek között ide is mutat a hobbielektronikán található PIC-es cikkekre, amit pl. Topi is írt. Valamint sok olyan oldalt, ahol részeletesen taglalják a PIC-eket, akár magyarul is.

Hali
Ha jol emlekszem neked is irtam mar (ha nem bocs) a parsices topikban, hogy el kell felejteni, az ilyen jatekokat( jol le is b...sztak, hogy miert szolok bele). Mint tapasztalod a sajat borodon, ezzel nem lehet komolyan programozni. Keves eszkozre irtak meg, inkabb a regi 16Cxx eszkozokre van meg. Nem tudsz szabadon valasztani eszkozt, nem tudod mit forditle, hatalmas hex-et general egy par sors programbol, es egyeb nyalanksagok. Igaz lattam finom megoldasokat, pl ha nem fer a program a PIC-be, osszekotjuk soros vonalon a masikkal, es majd jo lesz, de ha megsem akkor megegy PIC. Mifelenk ugy csinaljuk (ASM, C nyelvu programozas), ha nem fer el a program, veszunk egy nagyobb PIC-et. Mar sokszor leirtuk, de megegyszer: el kell kezdeni az ASM megismereset. A " T es T "oldalon nagyon jo magyar leiras van a PIC16 sorozat belso felepiteserol, programozasarol, utasitaskeszleterol es mintapeldakkal.
Ha megfogadod ezeket a tanacsokat, sokkal hamarabb eljutsz a celodhoz.
Csa Vili

Sziasztok! Következő félévben fogunk suliba pic-ekről tanulni, de szerintem nem tul mélyrehatóan lévén levelező suli. Viszont érdekel a téma. Pic égetőket sokan ezt a PICKit2 2-őt javasolják. Megépítése nekem nem jöhet szóba mivel ha jól értelmezem magához a pic égetőhöz is kell egy pic amit valahogy szintén fel kell programozni.

Szóval a kérdések:

Az általatok épített legtöbb pic égető foglalata 18 lábú ha jól látom de én egy 28 lábút szeretnék égetni (Atmega48 persze nem most) akkor ehez 28 lábú égetőt kell vennem? a 28 lábúval lehet kissebbeket is égetni? Tudtok boltot ahol ilyeneket árulnak?

A másik kérdésem, hogy milyen programnyelvet lenne érdemes elkezdeni tanulni hozzá? assambly kicsit nekem bonyorultnak tűnik. C már kicsit barátibban néz ki, de C++ ban is lehet? Alapszintű tudásom van értsd: Pascal És a programozási logikával is "elvagyok"

Előlre is köszi.

Az Atmega48 AVR mikrovezérlő, nem PIC.

Teljesen mindegy, hogy hány lábú a foglalat, ha kivezeted a programozáshoz szükséges lábakat, akkor bármilyen PIC-et fel rudsz prograozni, legyen az akármilyen lábszámú. Minden PIC adatlapjában benne van a programozó lábak bekötése.

Maradjunk a C-nél, a PIC 18-tól kezdve C-hez optimalizált a hardver, s ez az a nyelv, ami az assembly mellett gyárilag támogatott.

Itt is nézz körül alaposan!

Sziasztok!

A legújabb dokumentum az ICSP programozás megoldásairól.

@Watt: Szerepel benne a 10k ellenállás a Vpp - Vdd között, továbbá a Vpp jelen megjelenő túllövés elkerülésére is adnak megoldást.

Szia!
Érdekes, hogy ugyan ott van a 10k, de OR kapcsolatba van a dióda és a 470ohm a rajzon jelölve. Ha csak a diódát építjük be, akkor a 10k védelme ki lesz iktatva, újra védtelen lesz a Vpp.

Asynchron soros porttal (9,6 K) küzdök, eddig minden programomban gond nélkül működött. Most azonban a következőt tapasztalom:
Fosz=48 MHz mellett nem adhatok két adatot közvetlenül egymás után, mert a vevő már téveszt. Ha időzítéseket rakok a kiküldések között minden rendben. Amit nem értek, hogy a subrutinban benne van TX2IF figyelése, tehát nem mehetne tovább a program amíg TXREG ből a TSR át nem veszi az adatot, és általa az ki nem ürül. Íme a kód:
Még esetleg arra gondolok, hogy a stopbit után szinte 'azonnal' jön a startbit, és a vevőnek nincs ideje feldolgozni azt. Ha ez a feltételezés igaz, akkor hogyan lehet megállapítani a minimális követési időt két adat között?

Nézz fel az oldalamra, találsz égetőket, amivel fel tudod programozni a 2550-et. Egyéb másról is találsz infókat, pl. arról, hogy mi az a PIC(Az Atmega nem az).

Ne a TX2IF -et vizsgáld, hanem a TXSTA2,TRMT. Ha 1, akkor a puffer kiürült...

Bocsánat, most veszem ésre, hogy AVR-t írtam. Nem AVR mikrovezérlő, az Atmega egy külön kategória.

Az ATmega ugyan úgy AVR mikrovezérlő!!! Tevalahogyan kevered ezeket a dolgokat. Szerintem olvass utána a dolgoknak.

A TRMT re én is gondoltam, de eddig így gondolkoztam: A TX2IF mutatja, hogy elfogadja a következő adatot a TXREG, tehát a TSR már átvette az előzőt tőle. Amíg a TSR el van foglalva a kiküldéssel (lényegében ezidő alatt lesz magas a TRMT is) nem tud átvenni adatot a TXREG től, tehát TX2IF állapotát elég figyelni. Most, hogy felvetődött a probléma megnéztem a timing diagramot, és valóban hibásan gondolkodtam, a TRMT hasznosabb lesz.

Bocsánat, igazad van. Egy kicsit megkeveredtem...

Ebből nem derült ki, hogy mi a vevő, milyen PIC az adó, és konkrétan melyik kiadásáról van szó. Meg kellene nézni, hogy mit ír az adott PIC Errata-ja (pl. vannak olyan ritka esetek, amikor TXIF flag helyett a TRMIT bit figyelését ajánlják).
Ilyen pl. akkor van, ha a vevő 2 db. STOP bitet vár...

Én is úgy látom, hogy a IF már akkor beállítódik, amikor a TXREG-be bekerül az adat, de még ekkor a puffer nem ürült ki. Ha ekkor ráírod a következőt, torlódás lesz. Ezen segített átmenetileg a várakozás, amit említettél. A TRMT akkor lesz magas, ha kiürült a puffer.

Semmi gond ez mindenkivel előfordul így estefelé.

Szerintem nincs torlódás, csak kihasználjuk a kettős bufferelést. A TXIF bit direkt erre lett tervezve. A gond ott van, hogy bizonyos típusoknál ezt a kettős bufferelést elszúrták a tervezésnél/gyártásnál, és bizonyos feltételek esetén hibásan működik.

Ilyenkor jöhet a hiba elkerülésére a kettős bufferelés mellőzése, a TRMIT bit figyelésével.

Annyiban korrigálok, hogy a Back To Back módnál valóban a TXIF-et vizsgálják és más a működése, de tényleg lehet, hogy van az erratában erről valami az adott PIC-nél. Egyébként alig veszíthetünk valami kicsi időt, ha nem használjuk ki a módot, és a TRMT-t használjuk...

Igen, közben már korrigáltam. De ettől függetlenül én nem használom a TXIF-et, mert nem sok veszíteni való van, viszont stabilabb a kommunikáció.

Valóban a TRMT volt a megoldás.

Akkor viszont tuti, hogy hibás a PIC, azaz az erratájában benne van erről valami. De lényeg, hogy már jó!

Szia! Lehet hogy hülyeséget mondok, de a 10K akkor lenne kiiktatva, ha a dióda ellenkező polaritással lenne bekötve. Így a belső ellenállásán eső feszültség helyettesíti a 470 ohmos ellenállást. Nem véletlenül írnak schottky diódát, a gyors reagálása miatt. Azonban ez az ágyúval verébre tipikus esete, inkább az ellenállás.

Szia!

Nem a rajzra gondoltam, hanem az alábbi két bekezdésre:


Boldog karácsonyt mindenkinek!

A dióda pont záró irányban lesz egy esetleges túlfeszültséggel(ami meghaladja a Vdd-t és a 12V-ot is). Így a Vpp-n kialakulhat egy feszültségcsúcs. Erre gondoltam...

Valóban, de nekem mindig bajom volt azzal, amikor nem egyértelmű egy ajánlás, illetve nincs összhangban a rajz a szöveggel...
Neked is kellemes ünnepeket!

pic18f97j60-at használok.
Van rajta ethernet bootloader, amire tftp-n keresztül fel tudom tölteni a programom hex-ét.

fel is tudom tölteni, ez ok! A régi TCP/IP Stack-ban, ha IP címet próbáltam módosítani, akkor hibásan indult újra a pic.

Kérdésem a következő:
Hogyan tudnám modosítani a pic webes felületéről az IP címét, a felhasználónév/jelszó, a pingelendő IP cím, stb paramétereket?

Sziasztok!
Most raktam egy új videokarit a gépbe,mert a csodálatos GALAXY 9800-as meghalt.
A gondom az, hogy mindaddig nem kapcsol be a gép,amíg a monitort be nem nyomom,ha nem kapcsolom be a monitor csak ujraindulgat.A kábeleket ki-be dugdostam, fogalmamsincs már,h mi lehet a gond,ha valaki tudja,azt nagyon megköszöném!

Ide kellett volna írnod.