Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC vagy AVR
Témaindító: (Felhasználó 466), idő: Okt 5, 2005
Témakörök:
Ez megint nem bizonyít semmit, ugyanis C-ben írták. A fordítók optimalizációs szintjei közt sok különbség lehet.
Csak érdekességképpen postoltam be. Egyébként én úgy vagyok vele, hogy ha a sebesség és az egyszerűség számít, akkor először az ATMEL-ek között nézek szét, ha pedig a fogyasztás, akkor PIC-et használok.
Ha pedig szeretnék 16 bites mikrokontrollert, ami 32 bites fix pontos DSP utasításokkal, 16 bites sigma-delta AD-vel rendelkezik és 1MHz-en 300uA-t fogyaszt, akkor rendelek a texastól MSP430-ast. ![]()
Már nagyon sok helyen kerestem, de sehol sem találtam Xmega AVR-t. Atmega-t is csak kevés helyen, és kevés varianciában.
Tudnátok nekem segíteni, hogy Magyarországon belül hol lehet ezekhez hozzájutni? Illetve az érdekelne még, hogy vajon az Xmega-kat tudja-e az AVRISP910-es programozni? ![]() Előre is köszi!
Az ATMEL-ek hivatalos viszonteladója hazánkban az MSC Budapest Kft.
Nincs kizárólagos képviselet!
Itt tudod megnézni a disztribútorok listáját. Csatolom file-ként is! Üdv.
Akkor úgy írom, a legközvetlenebb és legdinamikusabban fejlődő az az MSC Budapest Kft...
Szia!
Az LQ035NC111 adatlapjat honnan tudom letolteni? (esetleg feldobnad ide?) Koszi.
Üdv!
Topi PIC vs. AVR cikkével kapcsolatban szeretném véleményemet elmondani. Alapvetően egyetértek a cikkel, de van benne egy sor, ami nem világos. A cikkben ezt olvasom: Idézet: „Egyértelműen, a PIC saját assembly nyelve könnyebb.” Én ezt ilyen egyértelműen nem merném kijelenteni, mivel elég sokféle PIC core van, és sok az eltérés közöttük, ha nem tévedek. De ha ez nem is így volna, ez az egész dolog szubjektív. Van, aki szereti a rendes stack-et, push/pop uasítást, feltételes ugrásokat. Ezek a korai PIC-ekben nincsenek. Idézet: „Az AVR Harvard architectúrájából eredő 8050-es széria alkotta nyelv nehezebben tanulható.” Mivel a PIC is Harvard arhitektúrás, ennek így nem sok értelmét látom. Meg egyébként sem értem a mondatot. ...széria alkotta nyelv... Vagy mit jelent az arhitektúrábol eredő széria? Az csak egy tervezői döntés kérdése, hogy milyen arhitektúrájú lesz egy processzor. Nem az arhitektúrából ered a széria. Azon felül mi az a 8050-es széria? Üdv, Andor Idézet: „Én ezt ilyen egyértelműen nem merném kijelenteni, mivel elég sokféle PIC core van, és sok az eltérés közöttük, ha nem tévedek.” Olyan túl sok azért nincsen és az eltérés sem túl nagy közöttük. A Mid-range-ek utasításkészlet változás nélkül létezik a PIC18-ban is, csak a PIC18-nál vannak további utasítások, tehát igazából bővítésről van szó. 16 bites AVR nincs, ott nem lehet összehasonlítani, míg a 32 bitesekből is csak egyféle utasításkészlet van mindkét oldalon, így szerintem igaz a fenti állítás. Idézet: „Ezek a korai PIC-ekben nincsenek.” Ja azt elfelejtettem, hogy ne T-modellt hasonlítsuk már a Subaru Imprezahoz, tehát ne a korai PIC-et hasonlítsuk már az AVR-hez, hanem a 18F-et és az AVR-t hasonlítsuk egymáshoz. Idézet: „Azon felül mi az a 8050-es széria?” Szvsz 8051 akart lenni.
Ok, ne a PIC16 sorozatot nézzük. Belenéztem a 18F1220 adatlapjába. Jól látom, hogy az aritmetikai műveletek egyik operandusa mindíg a W regiszter? Tehát nincs add r1,r28 vagy hasonló utasítás. Aztán a push/pop. Ez nem az a push/pop, amivel a stack-be tudsz regisztert menteni. Szóval igazán ez sem lett jobb. De nem is erről van szó! Mert egy pár dologban jobb a PIC. Pl. az AVR-en a feltételes ugrások csak -64 - +63-at tudnak csak ugrani, a PIC-en -128 - +127-et. A problémám a cikkel az a kijelentés, hogy egyértelműen könnyebb. Eleve, mi az, hogy könnyebb? Megtanulni könnyebb, vagy egy feladatot megoldani vele? És mitől egyértelműen?
Idézet: „Szvsz 8051 akart lenni.” Akkor legyen is az! De ha az is akarna lenni, az AVR es a 8051 olyan messze áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
És ha a cikkben az a kettő van szembeállítva, akkor neked is azt kell, még ha tudod, hogy nemis azokat kellene? Mi már mondtuk neki régebben, hogy nem kellene, de már másik cikkekben levő hibákra is fel lett hívva a szerző figyelme, és azok se lettek kijavítva.
Idézet: Igen, mindig a W az egyik. Nincs, mert nemis kell, az ADDWF a teljes memóriaterületen bármit tud címezni.„Jól látom, hogy az aritmetikai műveletek egyik operandusa mindíg a W regiszter? Tehát nincs add r1,r28 vagy hasonló utasítás.” A PIC kisebb, de univerzálisabb utasításkészlettel rendelkezik. Pl. BSF utasítással bárhol, bármelyik bitet be tudom billenteni. Volt már erről szó itt a témában talán nemis egyszer. Emiatt könnyebb megtanulni és könnyebb használni is az utasításokat. Nem véletlen, hogy a PIC-et ma is sokat asm-ben programozzák, mert C-ben sem lenne sokkal egyszerűbb. Míg AVR-nél a sokféle utasítást a fordító elfedi, és emiatt sokkal könnyebb, gyorsabb C-ben fejleszteni AVR-re az asm-hez képest.
Az ar/sebesseg/tudas viszonyrol szol ez az egesz.
Es ebben jobb az AVR (szerintem). iButton interfeszeket epitettek 16F84re, jo dragak. Itteni arak szerint 6 darab tiny2313 -at lehet venni egy 16F84 arabol! 1. Es mennyivel konnyebb az egeszet C -ben fejleszteni mint ASMben. Vagyis ebben az esetben 1db. PICes projekt arabol 6 db-ot lehet csinalni. Meg is tettem ![]()
Már megint 16F-et, ráadásul abból is az egyik legrégebbi darabot hasonlítasz. Vettek (vettél) volna valami olcsó PIC-et, nem az egyik legdrágábbat, amit már csak azért gyártanak, hogy beszerezhető legyen, de igazából már rég kidobták volna a forgalomból, mert lassan 20 éves lesz.
PIC-re is van C fordító! Szerintem sokan el vannak itt tévedve a PIC vs. AVR dologban. Én nem védem egyiket sem, csak gyakran azt látom, hogy az AVR-esek le vannak ragadva PIC terén a régi tipusoknál (főleg a 16F84 és 16F877-nél, talán mert ezeket tanították nekik főiskolán/egyetemen), emiatt olyasmit hoznak elő az AVR előnyeként, ami a PIC-nél is ugyanúgy megtalálható az AVR-el egy generációba tartozóknál. Talán ott rontották el a Microchipnél, hogy végig PIC maradt a kontrollereik jelzése, hiába volt közben generációváltás...
Ok. Te is lathattad hogy en egy adott helyzetben hasonlitottam. Most mar csak arra lennek kivancsi hogy tiny2313 arban talalnek-e hasonlo PICet, amire "ugyanugy" Cben fejleszthetnek.
Szerintem nem az ATTiny-hez hasonlót kellene keresni, hanem a feladatra alkalmasat. Az alapján, hogy azt írod, hogy 16F84 elég lett volna a feladathoz, kinéztem a 16F616-ot és a 16F630-at, amik tokozástól és hőmérséklettartománytól függően nettó 220 és 320Ft között van a chipcad-nél. Ez kb. ugyanaz az ár, mint amibe az ATTiny 2313 kerül az mscbp-nél.
Idézet: „Most mar csak arra lennek kivancsi hogy tiny2313 arban talalnek-e hasonlo PICet, amire "ugyanugy" Cben fejleszthetnek.” Most megfogtal minket. Az a helyzet, hogy sajnos a PIC-eknel 20 labuban nincs ilyen kicsi program memoriaval eszkoz, ezert kenytelen voltam 2x akkora memoriaval rendelkezo peldanyok utan nezni. DigiKey-nel nezem mindig mert en nem Mo-n vagyok. Szoval ott 1 euro kornyeken van az ATtiny2313 ha 100-as tetelekben veszed. A 16F785-nek tehat 2x akkora memoriaja van ugyanannyi labszam mellett, de bevallom most lusta vagyok egyeb parametereket is elemezgetni. Az 1.20 euro 100 peldanyszam mellett. Namost a 18F-eknel a 18F14K50-et ill a 18LF24J10-et talaltam meg hirtelen, mindkettonek 4x akkora a program memoriaja es 8x akkora a RAM-ja, es igy 1.4 euro az ara 100 peldany eseten. Ez utobbiaknak mar emelt szintu utasitaskeszletuk van es 16 bites program memoriajuk tehat technologiailag is jobban ossze hasonlithatok az AVR-rel.
Azért csak egyről beszélünk. Mondjuk én rettentő magasról tojok rá, hogy kinek melyik uC tetszik. Már régen nem folyok bele olyan vitákba, hogy Linux vs. Windows, japán vs. német kocsik, AVR vs. PIC, C vs. Pascal, pedig határozott véleményem van mindegyik kérdéskörben. Tudom, hogy ezek örök viták, semmi értelmük. Mindenki más szempotok alapján dönt. Nekem a cikkel volt bajom. Azzal, hogy szubjektív véleményt tényként közöl, hogy értelmetlen mondat van benne, plusz (feltehetően) egy elírás is (8050). De legfőképp azzal, hogy szóltam a szerzőnek és nem javította a cikket. Az, hogy még csak nem is válaszolt, az egy dolog. Nem gondolkodunk egyformán. Az viszont már probléma szerintem, hogy nem javítja a cikket. Engem nem érdekel, hogy mit ír a PIC-ekről és AVR-ekről, de akik ez alapján döntenek, akik ebből tanulnak, azoknak árthat.
Az egyeb parameterekre kivancsi lennek. Meg arra hogy hany MIPS. De majd utanna nezek.
Idézet: „plusz (feltehetően) egy elírás is (8050).” Az Intel 8050 az az MCS-48 csaladhoz tartozik, mig a 8051 az MCS-51-hez. Nyilvan igy ertette Topi, marmint vegulis az MCS-51 az MCS-48 szeria utodja es utasitas keszletben memoria szervezesben, cimzesben stb nagyon hasonloak. Idézet: „Meg arra hogy hany MIPS. De majd utanna nezek.” Ne azt nezd meg hany MIPS, hanem, hogy adott feladatokat el lehet-e vegezni vagy sem. Ma tobbszor fejtegettuk, hogy a MIPS onmagaban semmit sem er, nem jo mutatoszam kulonbozo tipusu eszkozok osszehasonlitashoz. Azonkivul teljesen felesleges szerintem hogy mig egy esemenyre varakozik az MCU addig egy vagy tizezer NOP-ot hajt kozben vegre... tehat amig a feladatat ellatja addig a sebesseg akkor is megfelelo ha varakozas nelkul teszi meg es semmi elonye a masiknak amelyik kenyszer varakozssal tolti kozben az idejet. A mikrokontroller nem szamitogep!
Ebben egyet ertek.
Egy rakas szempontbol lehetne meg hasonlitani. Pl. a kod hordozhatosaga AVRrol AVRre, es ugyanez PICnel. De szerintem ne menjunk bele, mar lehetett szo rola ![]()
Nyilván igy ertette. Biztos, persze. Tudod, en arra varok, hogy Topi mondja meg, hogy hogy ertette, mert helyette mindenki nagyon okos, csak valasz nincs a kerdesre, hogy mi az a "harvard arhitekturabol eredo 8050 szeria alkotta nyelv"...
Mellesleg az MCS-48 meg annal is messzebb all az AVR-tol, mint az MCS-51. Hol van az MCS-48-ban 16 bites pointer postincrement cimzessel, vagy ehhez hasonlok??? Ne bosszantsatok mar! Idézet: „Mellesleg az MCS-48 meg annal is messzebb all az AVR-tol, mint az MCS-51. Hol van az MCS-48-ban 16 bites pointer postincrement cimzessel, vagy ehhez hasonlok??? Ne bosszantsatok mar!” Nem ertem miert lovagolsz ezen, de pl kb ugyanezt a kerdest feltehetted volna, hogy mi koze a 8088-nak a Pentium Core 2 Duo-hoz? Hol van a 8088-ban MMX, SSE meg FPU? Hol van abban vedett mod, tobb szintu cache es hyper pipline? Nem beszelve a vedett modu uzemmodrol es a dual core architekturarol... Idézet: „Nem ertem miert lovagolsz ezen,” Mert szeretnem megerteni azt a bizonyos mondatot, ami Topi cikkeben olvashato. Azert, mert valamifele osszefuggesbe hozza az AVR, szerinte nehezen tanulhato assembly-jet a 8050 szeriaval, es szerintem meg semmi koze nincs a kettonek egymashoz. A 8080-nak meg legalabb annyiban koze van a Pentiumhoz, hogy mindketto Intel fejlesztes. Idézet: „kb ugyanezt a kerdest feltehetted volna, hogy mi koze a 8088-nak a Pentium Core 2 Duo-hoz?” Hát éppen ez az! Legalább a 8088 valahol a Pentium őse, pontosabban a Pentium ősének, a 8086-nak egy oldalága, de a 8050 (ami nem széria!) és az AVR-ek semmilyen rokonságban nincsenek egymással. |
Bejelentkezés
Hirdetés |