Fórum témák
» Több friss téma |
A Skory féle az nekem mindig eldurrant. Szerintem az a baj hogy nincs benne semmi szabályzás, felmegy a freki olyan magasra hogy a végén összenyit a 2 FET és vége. Nekem nem jött be
Ez
Így néz ki (Skorié) Szerintem kezdésnek tökéletes, ha bontasz egy pc tápot, akkor abból a főtrafó, a kimeneti dióda, és a kimeneti fójtó (sárga porvasmag) használható lesz hozzá. Továbbá bontanod kell még egy kompakt fénycsövet is, azokban szokott lenni, kb 1cm átmérőjű, Al2000-es ferritgyűrű. Feteket veszel bele (pl IRF840) kb. ennyi öszefoglalva ui: ha majd kell segítek méretezni menetszámokat, stb...
Skori oldalán vannak régebbi tranzisztoros fénycsőgyujto elektronikák, az egyiket megépíted csak fénycső helyett trafot teszel a kimenetére (gyakorlatileg skori tápja is ilyen, le is írja) ha mindenképp PC tápbol akarsz bontani, mert annak a kapcsolotranyit akarod használni, de szerintem is jobban jársz ha veszel két FET-et.
MaSTeRFoXX: gondolkodjál már, hogyan nyitna össze a két fet, a meghajtó tekercsük egy trafón van, és ha az egyiken áram folyik akkor a másikon azzal ellentétes, vagyis az egyik fetet zárja a másikat nyitja.
A 2 fet nem nyithat össze. A freki pedig beáll egy állandó értékre, nem fut fel a végtelenbe, hanem kb. a trafó induktivitása, és a tápfelező kondik által meghatározott frekire fog beálni...
Pimi9: Gondolkodtál már azon,hogy a fetek sem ideális kapcsolóeszközök? Az összenyitás alatt ebben az esetben azt kell érteni,hogy az egyik fet a véges kikapcsolási ideje miatt még vezet,mikor a másik már nyit,és PUKK. A ki és bekapcsolási idő gyorsitására van néhány megoldás ,de elhanyagolni nem lehet. Ráadásul a terhelésük induktiv ami még rontja a helyzetet. Ahogy növeled a kapcsolási frekvenciát ezek a jelenségek egyre erősődnek.
Igen, tudom hogy a fetek sem ideális kapcsolóeszközök. Lesett hogy hülyeséget mondtam.
![]() De ha pl. megnézed az STW9NA60 adatlapját, láthatod hogy menyi idő kell a be, ill. a kikapcsolásához, megfelelő meghajtás esetén. Az áramkörben pedig 12V-ról, egy 47 ohmos ellenáláson keresztül tölődik a fet bem. kapacítása. (meg kell jegyezni, hogy a vezérjő jel -12V-tól +12V-ig megy el a fet gate-jén, vagyis az első periódus után már 2-szer akorra árammal sül ki, ill. töltődik) Ebből köv. az hogy max. 510mA töltődik, ill. sül ki a bem. kapacítás. Ennek a fetnek a 'Total Gate Charge'-je max 100nC lehet. Ebből a két adatból kijön hogy kb 195nS alat nyit ki, és zár is a fet. Ha a 2 fet teljesen azonos, de ellentétes fázísú jelet kap, akkor, a legroszabb esetben 195nS-ig nyitnak egymásra. Ha egy teljes periódust nézünk akkor, 2 olyan időszak van, míg a fetek egymásra nyitnak, ez összesen 390nS. A periódus idő (75Khz-ból adódóan) 13,3uS, ennek kb. 2,9%-a az ameddig egymásra nyitnak. De csak a legroszabb esetben enyi, ha kifogtuk a leglomhább, leglasabb, legroszabb fetet. Ez, hogy enyi idejig nyitnak egymásra (nem is úgy hogy teljesen kinyitnak) nem elég ahoz hogy a fetek meghaljanak. Ráadásul egy ilyen egymásranyítás alatt nincsen semeliyk sem teljesen nyitva. ![]() De tegyük fel azt is hogy mondjuk a freki 300Khz ![]() Ezzel elismerem, tévedtem, talán mert nem gondoltam át logikusan ![]() De az biztos hogy a 2 fet nem az egymásranyítás miatt halhatott meg MaSTeRFoXX-nál (feltéve hogy ezeket a fet-eket használta, mert ennél már csak kisebb bem. töltésűt lehet kifogni) szerk: uh, nem vettem figyelembe hogy késleltetése is van a fetnek, de ez nem sokat számít
IRF840-et használtam. De már rég volt, próbapanelon volt összerakva. Szerintem akkor is túlságosan egyszerű az áramkör ahhoz hogy stabilan működjön
![]() Elé volt rakva egy 100W-os izzó is a próba idejére. Az meg villogott. A kimeneten csak pár száz mA-es terhelés volt rakva... De én kiábrándultam ebből a kapcsolásból. Inkább szerintem TL494-el vezérelt kapcsolással kell próbálkozni.
Köszönöm a válaszokat!!Na nézegettem mik vannak itthon
hát pc táp fő trafó az van 3 darab is kimeneti dióda is jó sok és sárga fojtó tekercs is van egy jó pár darab és szétszedtem egy már rossz kompakt fénycsövet kivettem belőle a kb 1cm-es ferritgyűrűt!Am találtam egy 1,5cm-es átmérőjű ferritgyűrűt is annak kb. mekkora az AL száma??Melyiket használjam majd??Azonkívül találtam még 2 darab IRF840-et is van egy 330µF/400V-os kondi a többi cucc meg hát már csak apróság ezek a fő dolgok amik kellenek!Na most meg nem tom akkor ezt építsem meg vagy vmi TL494-essel működőt?? Am ha a tervezéshez segítséget tudnátok adni hogy a nagy freki miatt mire kell figyelnem és a tekercsa adatok maradhatnak amiket Skory tüntetett fel??? Előre is köszönöm a segítségeteket!! ÜDv
PC táptrafó az jólesz válaszd ki a legkisebbet, bőven elég lesz az is a 12V 20A-hoz. A szétszedését én úgy oldottam meg hogy nitrohigítóba áztattam 1-2 napra, ami nem jött szét az meg ment a Hammeright-os ecsetlemosóba, az mindent old.
![]() A kis 1cm-es ferritgyűrű bőven elég, annak kb 2000 az Al-ja, a másikról nem tudok mondani semmit. Az IRF840 jó lesz hozzá. Keríts nekik egy akorra bordát mint ami a pc tápokban van, az elég lesz. Szerintem először épísd meg ezt, hogy legyen egy kis tapasztalat. (Én pc-tápokat alakítottam át, 250W +-35V kb. 2000Ft-ból kijött az egész, a táp az 100Ft volt a bontóban) Akkor, a trafó meneteit én átszámolnám, kéne a vasmagnak a keresztmetszete. Gerjesztését lehet kb 150mT-re venni, és akkor már számolható a menetszám a ~tranzformátor egyenletből~ A sárga mag jó fojtónak, kb 15-20 menet elég lesz rá a 30uH-hez, és kibírja a 400A*menet-es gerjesztést. (a legnagyobb magot válasz ami van) A trafó tekercselésére visszatérve, ha 12V és 20A-es terhelés van akkor az 240W, primer oldalon az 1,5A-es áramot jelent, 3A/mm^2 áramsűrűséggel számolva az 0,5mm-es huzal kell primernek, szekundernek pedig majd 12-13 szál 0,5mm-es összefogva. A primert tanácsos 2, vagy 3 részre osztani, és rétegesen tekerni, p-sz-p vagy p-sz-p-sz-p elosztás szerint, a prim.-szek. csatolástól függ majd az átvihető teljesítmény. Kb. ennyi, mértd meg a pctrafó méreteit, meg elkezdheted tervezni a nyákot, aztán hajrá... Sok szerencsét! ![]()
Cső
Én a trafószétszedésról anyit említenék hogy egyszerűbben is szét lehet szedni: Azt vettem észre, hogy a műgyanta amivel összeragasszák csak feszítőirányban erős, viszont hosszirányban nem. Éppezért én élére szoktam állítani és egy fogónyéllel az I részére ütve lepattintom. 5 ből 4,5 nél bejön ez a módszer. Érdekelne milyen képlettel méretezed a trafó primerét? Valamint miért jó az ha P-SZ-P tekercselést alkalmazol? Üdv...
Csá
Trafó méretezés, az alapképlet így néz ki: B=(10^4*U)/(4*f*A*n) Ez a tranzformátor egyenlet, 4szög jelhez igazítva, ezzel számolható ki a mágneses indukció a magban. Ferrit magoknál ennek úgy 150-200mT körül kell lennie, a mag adatlapjában van benne hogy mekkora a megengedhető max. gerjesztés. Ez alapján a épletet átírva, a menetenkénti feszültség: U=(f*A*B)/2500 (f a freki Hz-ben, A a vas keresztmetszet cm^2-ben, B az indukció). Ha mondjuk 160V volt a primer fesz (félhidas táp) akkor elosztom a 160V-ot a menetenkénti fesz.-el, és kijön a prim. menetszám. Ugyanígy a szekunder is... A P-Sz-P tekercselés pedig azért jobb, mert jobb a csatolás a prim és a szekunder között mintha feltekerném simén p-sz ként. Minnél több rétegre osztod fel, annál jobb a csatolás, annál nagyobb az átvihető teljesítmény. Persze ezt a felosztást korlátozza az ablakméret, meg sok más is. Én p-sz-p-sz-p szerint soktam tekercselni, a primert háromrészre, a szekundert 2 részre osztom fel. (a primert sorosan 2 részre, a szekunder pedig párhuzamosan 2 részre) Ja, és minnél szorosabb a csatolás, annál kisebb a szórt-induktivitása is. Huh, mára elég
Kösz a választ.
Énis ezzel a képlette számolok. Mégegyet viszont nemértek a trafóméretezésnél: Biztos ismered ezt az oldalt, nah és ott van egy trafóméretező prigo. Szóvalmost. Beírok minden adatot a PC tápból bontott EI33 vasról beirom a frekit, meg a feszeket és sitenért sem akar 100W nál sokkal többet engedni. ![]() Pedig ezekből kszednek a PC tápban 300W ot is ![]() Akkor most ez hogyvan? Rosszlehet az a program?
Hanyagold inkább azt az oldalt!
PC tápban nagyon finoman össze van lőve a cucc, valamint azoknak a tápoknak, amikből vannak a trafóink, nem szokásuk leadni a ráírt teljesítményt. Az átvitt teljesítmény nem csak a vasmag keresztmetszetétől és a frekitől függ. Ha ügyesen tekered, több menet fér rá, ugyanazon áram mellett nagyobb feszültséget engedhetsz meg, és így nagyobb az átvitt teljesítmény is.
Ne 160V-al számolj félhídnál, hanem inkább 100-110 körül.
Ha mondjuk a primer áram 1A, akkor a kondenzátorból 10ms alatt 10mC töltés távozik. Ez 330µF kondenzátornál kb. 30V feszültségesést jelent, tehát neked leesik 130V környékére a pufferen a feszültség. Erre még rá kell számolni némi biztonsági tartalékot; hálózati feszültség 10%-os ingadozását, puffer kiszáradását, stb.
Hát igen (háttal nem kezdünk mondatot
![]() potyo: A pc tápok valóban nagyon finoman bevannak lőve, de sikerrel át lehet őket építeni más feszültségre. Egy fontos dologra kell csak odafigyelni, az pedig a tranyák meghajtása, ugye, a pc táp-ok tranzisztorokkal mennek ( ![]() A pc táp meghajtótrafója, úgy van megtekerve hogy a tranzisztorok kollektor áramából álítja elő a bázis áramot (a meghajtó trafón keresztül, ezért van ott az 1 menetes tekercs). Ezért a meghajtótrafón, és azt körülvevő alkatrészeken nem nagyon szabad módosítani. A főtrafót, a vezérlést teljesen át lehet tervezni... Átvitt telj: elméletben nem függ semekkora mértékben sem a vas keresztmetszetétől. De gyakorlatban, mivel nincs othon szupravezető zsínórunk, és nem tudjuk 1000 rétegre felbontani a tekercselést, ezért kénytelek vagyunk komprumiszumokat (nehéz szó) kötni a rézveszteség, és a tekercselés kivitelzhetőségében. Így az az eredmény, hogy gyakorlatban függ az átvihető telj. a mag-keresztmetszettől. ui: pc tápokban úgy valósul meg az a 300-400W hogy ott 10A/mm^2-es áramsűrűséggel számolnak, és van melette egy folyamatosan menő venti. A pc-tápban, a trafón nagyobb a rézveszteség, de így átmegy rajta ekkora teljesítmény. ![]()
Császtok!Most még egyenlőre nem szedtem szét a pc táp trafót amúgy én eddig mindig mikróztam az ilyen ragasztott cuccokat és elég jó eséllyel szétjönnek jó sokáig vagy 4-5 percig két pohár víz közé beteszem a trafót aztán kiveszem és szétcsúszik könnyedén mert megolvad a ragasztó anyag közte!!Kérdeznék egy dolgot a trafó nem jó úgy ahogy van???A pc tápban is van 12V csak azt nem tudom hogy a primerre hány voltot kapcsolgathatnak
![]()
Na két darab EI33-mam van és annak a vasmagkeresztmeszete mármint a középső részének: 9,5mm*12,75mm tolómérővel mérve de lehet a külsején lévő ragasztő pár tized mm de szerintem attól függetlenül jó ez az értek.Nekiállok majd megtervezni én egy pc táp dobozba szánom szal lesz venti is
![]() ![]() ![]()
Hova akarod használni az 1 cm es gyűrűt?
Üdv!
A trafót sajnos már nem akarom szétszedni mert össze van ragaszva de még van pár használataln szétbontott trafóm, majd azokkal kísérletezgetek. Most egyenlőre a tápomban egy EI33 as van félhídba rakva. Fetek pumpálják rá a cumót. A trafó kb 70khz en megy. 1sor rimer urána szigetelés és 1 sor szek. Árnyékolófólia: kifelejtettem ![]() Primer 30, szekunder 2x13 menet. Eddig 120 W ig nyomattam erősítővel és nem volt baj a kimeneti feszingadozással, szóval eddig bírja. Valahol 250W környékén meg leszek vele elégedve ![]() Jah és még annyit akarok hogy ti mivel ragasszátok össze a magot, mert én pillanatragasztóval.
potyo: igaz, a kondi töltőárama nem álandó hanem kb 100Hz-s, ezért valóban le kell hogy essen a fesz.
Ezzel nem foglalkoztam túl sokat, egyrészt a tápfelező kondikat nem használom fel a pc tápból, hanem a lomexben van olcsón 680µF 200V, az tökéletes. Másrészt a szükséges kimeneti feszültség kétszeresére méretezem a szekunder, így még teljes terhelésen sem esik le a feszültsége. ![]() kurtyka: Végülis használható lenne a pc-táp trafó, csak akkor a 12V helyett 18V az 5V helyett 8V-od lenne. Mivel azokba a trafókba is bele van méretezve a tartalék. Magok pdf Úgy számolom, 100mT-s gerjesztésnél 75KHz-n,kb 3,6V-ot lehet menetenkét kb, ezt lehet 4V-ra is venni: Így kb 140V-os ( ![]() cimopata: Az árnyékolás általában fölösleges, de lehet rakni, azt pedig úgy hogy mikor már össze van szerelve a trafó, vasmag is benne van, akkor kiörbeveszed teljesen rézfólíával, és lekötöd a földre, az mindent megfog. Összefogáshoz kábelkötegelőt használok, pillanatragasztó is jó, de ugye nem a magokat ragasztottad össze vele, mármint nem azt a részt, ahol a 2 vas érintkezik? A trafódban elég gyenge a prim.-szek. csatolás, ha van snubber (RC-tag) a trafódal párhuzamba, az eléggé melegszik nem? A pc tápokban is úgy tekerik hogy p-sz-p.
A magokat az EI részél rahasztom össze, mégis holmáshol :yes:
Van snubber párhuzamosan, asszem 100Ohm/2W és 1n/1kV A trafó cseppet sem melegszik. Mondjuk az is igaz, hogy 2 cm re ottvan tőle a lágy szellő generátor. ![]()
Ott nem szabad összeragasztani, a pc tápokban sem ragaszják össze, hanem összepréselik, és beöntik epoxyval.
Ha oda nyomod a ragasztót akkor az légrésnek vehető, csökken vas Al értéke, könyebben telítésbe megy, stb... az úgy ![]()
Hát nemtudom de szerintem akkor megy hamarabb egy vas telítésbe ha minél nagyobb az AL száma.
Mertha légrés keletkezik akkor csökken az Al és ilyenkor a fluxusvonalak a légrésen keresztül kilépnek a magból és nem a magban záródnak. Ezért gyártanak légréses vasakat is. Pl: az EI42 nek ha a légrés 0 akkor jóesetben 4750 az al száma, de ha mondjuk veszek 1,5mm es légrésel (amit kinéztem a lomexben) akkor annak 259 es Al je van ami azt jeleni a számításaim alapján hogy nagyobb teljesítmény kinyerhető belőle. (jóvalnagyobb) (remélem nemmondtam hülyeséget) ![]() ![]() De pl. adott egy mag, aminek x az Al-ja, evvel n menetszám mellet adott a prim. induktivitása. Ez a prim. induktivitás korlátozza az áram változásának sebességét a tekercsben, ha légrés kerül a magba, akkor az Al csökken, vagyis az induktivitása négyzetesen csökken. Így a prim. áram változásának sebessége négyzetesn nő, és ha adott idő alatt nem 4A-es áramváltozás jön létre hanem mondjuk 64A-es áramváltozás jön létre akkor durrannak a fetek. (4A-ból 64A úgy lesz hogy 3-szorosára csökken az Al-je) (persze csak ha nem számoltam el valamit fejbe ![]() Ebből köv. hogy ![]() Ha mégis akkor sokkal több menetet kell rá tekerni, és úgy elérni a kivánt induktivitást.
Császtok!!Na látom ti elmélkedtek én meg hát mérgelődök mert eltörtem kettő darab EE19-et és már csak EE16-om van remélem arra is jó lesz meghajtótrafónak ja és pimi9 köszönöm a kiszámításaidat először megpróbálom a trafó szétbontása nélkül majd utánna megnézem a te adataiddal is!!Na am megterveztem a nyákot és megcsináltam a fojtó tekercset naon állat let 12 szál 0,5-ös huzolt összeforraszottam a végénél majd egyik vége satuba másik fúrógépbe és gyönyörű szépen feltekerte
![]() ![]() ![]()
Na mára befejeztem megtekertem az EE16-ot végre jó lesz de éppen hogy csak befért a vasmag
![]() ![]()
Na befejztem mára!!!Megcsináltam az EE16-os meghajtótrafót jó lett de éppen hogy befért a vasmag
![]() ![]()
Cső mivel szertnél kapcsolgatni fetekkel vagy tranyókkal?
Szkópod van? Mert elötte mindig érdemes rámérni hogy milyenre sikerült a jel.
Jajj bocsi hogy kétszer írtam csak szarakodik a net és nem voltam benne biztos hogy elküldi
![]() ![]() Amúgy feteket akarok használni 2 darab IRF840-t és hát igen ez a legnagyobb gond hogy nincs szkópom és azza baj hogy nem is tok most kölcsönkérni mert hát messze van a suli ahol tanulok és kolis vok amúgy : ![]() ![]()
Megpróbálhatod, bár sokkal nehezebb lesz rájönni a hibára ha van valami gond.
1. Mielött rákötnéd a hálózatra, ellenőrizz le mindent kétszer! (Akár tegyél fel ide képeket is hogy mi is átnézzük, több szem többet lát ![]() 2. Az elején kössél sorba vele egy izzót (kb 60W-ost) és ha megy, akkor próbáld meg picit leterhelni, ha ok, nem melegszik semmi sem, nem ad fura hangokat, nem robban ![]() ui: mérd meg árammérővel, hogy menyit vesz fel üresben, és terheléssel, az izzzó még legyen bekötve! 3. akkor mehet a 230-ra izzó nélkül, és ott is próbáld meg lassan egyre nagyobb terhelésekkel terhelni, és figyeld árammérőn menyit vesz fel mekkora terhelésre, nézd meg nem melegszik-e valami, vagy ad ki valami fura hangot, stb... 4. szkóp jól jönne hozzá, ellenőrizni kéne a fetek g-s között a jelalakot, nézni kéne a kim. fesz hullámosságát, stb... ui: esetleg, a trafód primer-jével párhuzamosan betehetnél egy 100ohm 1nF soros RC tagot, hogy biztosra menj Sok sikert! ui2: az ujjal való tapogatózást nagyon óvatosan, lehetőleg papucsban, nem leföldelve nyúlkájl, és semmi fém dolgot se érinttve, nagyon veszélyes dolog a 230, ja, és mindenképp legyen még valaki más is ott ja, meg minden áramtalanítás után süsd ki a puffert, mert úgy megráz hogy képen vered magad (tapasztalat) |
Bejelentkezés
Hirdetés |