nekem már a lemezről is eltünnek...4-5 éves DVD-ket már nem tudok olvasni, bezzeg a 10éves CD-ket még most is.

igen, ilyen apróságok hiányoznak, de teljesen használható. majd holnap megpróbálom lefényképezni amiket berajzoltam.

Megnéznétek, hogy nem kötöttem-e el valamit? Több szem többet lát, én átnéztem de nem találtam gondot. Előre is kösz.

Nem ismerem a kapcsolást, de ránéztem a tervre. Ami szerintem nem jó:
A 10W-os ellenállás, már ha azt teszel bele, szerintem hosszabb lesz, mint amit berajzoltál. Illetve az 1µF/400V kondik ha hosszra jók is, de szerintem szélesebbek. Utána kellene nézni a beépítendő alkatrészek méreteinek.

Itt a kapcs rajz. A kondik azok elfognak férni, már leellenőriztem.

Az alsó IGBT-k emmittere megy a -300V-ra, nem pedig a kollektora.
A HFA diódák egy része sincs jó helyre kötve.
Nagyon vékonyak a nagyáramú fóliák, nem fogják bírni a nagy áramot.

kösz ezt elnéztem, kijavítom

Nos kijavítottam, és talán most már minden jó helyre került. A BZX85C13 diódákat még meg kell néznem pontosan, hogy hogyan kellesz beforrasztani. A nagy-áramú fóliákra még rézlemezt fogok forrasztani, hogy bírják majd a terhelést. Remélem nem néztem semmit el. Köszi a segítséget.

Javított

A felső IGBT-k snubberkondija ( 4,7 nF ) térben nincs jó helyen...
Nem túl szerencsés ilyen hosszú drótokkal bekötni a HFA diódákat. Inkább valahogy a tranyókat próbáld meg széthúzni és közöttük legyenek ezek az átkötések.

Jó a rézlemez is, csak sok munka. Én egyszerű 1,5 kvadrátos ( vagy vastagabb ) MCU vezetéket használok. ( Ezt használják villanyszerelésre. )

Szia István!
Szrinted ebbe a TIG 200-asba a GYSI E55-ös trafója nem felelne meg - áttekerve a szekundert-? -vagy negy hülyeséget kérdek-próbára?? :wilting:

Tremészetesen három?

Szia Ati!
No,akkor vegyük sorba:
1. Ne szégyelld,hogy csak villanyszerelő vagy, a végzettség nem jelent semmit. Minden megtanulható, csak kitartás kell hozzá. A környékünkön magasan a legjobb TV-Rádió műszerész eredeti foglalkozása hidegburkoló.
2. Amit eredetileg MIG funkcióra építettél az arra a funkcióra jó, nem érdemes átépíteni,mert sokkal több munka, mintha újat építenél. Aztán az is lehet hogy egy jó egyfunkciós gép helyett lesz egy pocsék kétfunkciós- egyébként is invertereset akarsz építeni.
Ha a 6 fokozat jól van elosztva,akkor nem érdemes a feszültség szabályozást fokozat nélkülire alakítani. De ha mindenáron át akarod építeni,akkor a diódák helyére 1-1 teljesítménytirisztort tegyél,és építs hozzá egy fázishasítós szabályzót pl. TCA785-el. Az IC adatlapja is tartalmaz után építhető kapcsolást,de ha itt a hobbielektronikán másik hegesztőgépes fórumba átlátogatsz, fogsz találni többféle kapcsolási rajzot.
3. A Sterimob gyújtót inkább hagyd meg szerviz -célra és helyette építs egy nagyfesz gyújtót, olyant ami hegesztőgépbe való. Erre is találsz kapcsolási rajzokat a hegesztőgépes fórumokon.
4. A TIG inverteres hegesztőről több rajz is kering a neten, még egyiket sem építettem meg így véleményt sem tudok róluk mondani.
Ha eltökélt szándékod hogy inverteres TIG gépet építesz,akkor szerintem első lépcsőben építs egy MMA hegesztőt, pl. a MACI-t . Ezt már sokan után építették, és mindenkinél működik- és természetesen ennek építése során kaphatsz a legtöbb információt,ha elakadnál. Ennek a tervei fent vannak az inverteres fórumon, de szerintem bárki,aki megépítette szívesen segít . Aztán ha ez már működik,akkor elkezdheted turbósítani pl. nagyfesz gyújtással, start-stop áramkörrel,fel-lefutási idő szabályozással stb...

Természetesen a GYS 55-ös magú trafója megfelel a TIG 200-ba és nem biztos,hogy át kell(ene) tekerni. Szerintem egyszerűbb a frekvenciát a GYS trafójához igazítani.

Bocsi, hülyeséget írtam. Mindenképpen át kell a trafót tekerni, mivel teljes hidas a 200-as gép, A GYS viszont nem az.

Akkor én tévúton járok - úgytudtam ez az egészhidas:

A TIG 200-as pedi ezen az elven müködik - kondin keresztül van hajtva a főtrafó:

Tehát valamit nagyon keverek,nemtiszta de majd kijavítasz

A kondi miatt ez egy rezonáns konverter, de Katt fórumtársunk ennek a témának a tudója , Ő majd remélem leírja nekünk a különbséget a kétféle egészhidas kivitel között. Nekem úgy rémlik,hogy a rezonáns konverterek ugyanazon táplálási feltételek mellett nagyobb teljesítményre képesek . De viszont az általam ismert rezonáns gépeknél a kapcsolóelemek és a tápoldal között szokott lenni egy kis induktivitású vasmagos tekercs. Ennél viszont nem látok ilyent.

No, megyek tekézni. Majd délután folyt.köv.

A TIg 200 ban is a három "főtrafó"1-1 számomra ismeretlen értékű kondin keresztül van hajtva.

Nem igazán vagyok a rezonáns konverterek tudója, erre inkább Cimopata kollégánk a szakavatott. Én legfeljebb kvázi rezonáns konvertert építgetek, ami azt jelenti, hogy a működési periódus egy részében rezonáns. ( A tranyók átkapcsolása körüli időszakaszokban )
A szóbanforgó kapcsolásban a transzformátor szórási induktivitása, a mágnesezési induktivitása meg a 3 x 47 nF alkot egy rezgőkört és helyes méretezés esetén szinuszos áram folyik a tranyókon. A tranyók az áram nullátmeneteinél kapcsolgatnak, elvileg veszteségmentesen. ( nulla áram, szorozva a feszültséggel, nulla veszteségi teljesítményt ad.) Engem az zavar ezekben a kapcsolásokban, hogy sokkal nagyobb áram kell ugyanakkora kimeneti teljesítményhez az IGBT-ken, mint pl. hardswitch - Maci - esetében. Ettől még lehet nagyon jót építeni, de nem olyan egyszerű mint a hagyományos megoldások.

Kondenzátort szoktak bekötni a trafóval sorban amiatt is, hogy ne tudjon rajta egyenáram folyni. Ez az egyenáram inkább csak a vezérlés fogyatékossága miatt kell, ha a vezérlés jó, akkor erre semmi szükség. Tehát, nem biztos, hogy az adott áramkör rezonánsként működik, ha van ott egy kondenzátor. Biztosan akkor lehetne mondani ezt, ha ismernénk a trafó(k) mechanikus kivitelét. ( Netán bele lehetne mérni működés közben.)
( Drága dolog az ide való kondenzátor, hiszen ki kell bírnia mondjuk 50 A-t, néhányszor 10 kHz frekvencia mellett... )

Köszi a választ ! Az előző oldalon Phile80 föltett egy TIG 200-nak nevezett kinai készüléket-arról "beszélgetünk"-nézted? Jóvolna a véleményedet olvasni arról a szerkezetről ! További esőmentes szépnapot !

Hát, a belinkelt rajz alapján a trafóval soros kondik nem 47 nF-ok, hanem 4,7 uF. Biztos, hogy nem rezonáns.
Nem igazán tetszik, kicsit sok benne a párhuzamos tranyó, ez drága, térben nagy helyet foglal, stb. Nem is hiszem, hogy olcsóbb lenne, mint IGBT-vel. A három trafó még csak hagyján, bár ez nem olyan nagy teljesítményű, hogy legfeljebb két trafóval ne lehessen megcsinálni. De az a millió dióda, hát mind egy hibalehetőség, sok helyet foglal, stb. Egy ilyen trafót megtekerni sem semmi dolog. Ez biztos jó olyan helyen, ahol ezeket a trafókat sorozatban gyártják valami automatán.A gatemeghajtást nem igazán értem, vannak benne furcsa dolgok. Meg valahogy az elektronika is túl soknak tűnik. Miért nem jó a Maci1? Vagy ha teljes hidat akarsz, akkor ott van Gee Lee kütyüje. Egyszerű, néhány dolog kell a pótlólagos funkciók megvalósításához. Bár, nekem sokkal jobban tetszenek az aszimetrikus félhidak, - mint a Maci1 - talán könnyebb vele ívet fogni, mert amíg nem folyamatos az áramvezetés a kimeneten, sokkal nagyobb feszültség jön ki belőle és ez stabilizálja az ívet. Ha meg van benne valami nagyfesz gyújtás, akkor majdnem mindegy milyen főáramkört használsz a hardswitchen belül. Ha meg rezonáns, hát, az már távolról sem ilyen egyszerű, bár a kapcsolási rajzokról nem ez derül ki. Sokkal bonyolultabb a működése, a bemérés, kell hozzá néhány speciális anyag, stb. Szerintem, nem a hobbi szint.

Köszönöm a válaszod. Mi csak min érdekességel "tanulmányozzuk" a szerkezetet,hogy ilyen is van.Nem dicsekvésből,de nemakarok építeni-egyenlőre- van mivel hegesztek és 1db komoj 400Vgép egészben /javítandó/,a kicsi GYSM-működik valamit egy kolégától beszerzett 4db /javítadó/ 140-160A-es gépek.Max valamit keresek a könyebb ívfogás érdekében és levadászom a kapcsolásokat-leírásokat,mert ezek régi gépek - kis modernizálás rájukfér- ebből a pénzből amit hibás készülékekre költöttem vehettem volna egy stabil gépet,de akkor hol a tapasztalás,kisérletezés,tanulás és sikerélmény öröme-tudod bizonyal,hogy egy gép viszarajzolása menyi elfoglaltság és már az alkatrészek forgalomban sincsenek ugyhogy keresni mostanit hozzájuk,stb.....

Ha építek a mostani állás szerin a COLT-2 turbozott változatát csinálom-esetleg FET változatban a román kolega végfokával-majd eldől-biztosan kikérem a véleményeteket,tanácsotokat.

be tudnád linkelni a "Gee Lee kütyüje" rajzot?
köszi

András már belinkelte épp itt a lap tetején.

Bocs,hogy én válaszolok - itt van a lap tetején -javított egészhidas.

Szia Zsolt! Neked mi a meglátásod az elöző lapon lévő kinai gépről?