Fórum témák
» Több friss téma |
Ennél a gamma illesztésnél, a dipólnak nincs is két vége?
Köszi szépen,akkor hagyom,van egy antennás is és az faján megy egy saját Biquad-al,a terv az lett volna hogy erre is kötök egy antennát és 2 helyről jön a net.Hogy miért,mert az egyikken nem mindég van.
Üdv:Laci.
De van a dipólnak két szára, viszont csak az egyik van táplálva. A másik látszólag lóg a levegőben, de valójában a dipól két szára csatolásban van.
A koaxot közvetlenül sohasem lehet rákötni a yagi sugárzójára. Ez mindíg dipól, tehát két szára van. Ha meg két szára van, akkor szimmetrikus. A koaxiális tápvonal meg asszimetrikus. Lehetne szimmetrikus az adó vége, és a tápvonal is, létezik ilyen megoldás is. Különösen nagyteljesítményű rövidhullámú adóknál használnak ilyet, de a hordozható berendezéseknél elég kellemetlen az ilyen elrendezés. Mivel az antennák szimmetrikus elrendezésűek, a szimmetrializálásról külön gondoskodni kell.
A függőleges bot antenna is szimmetrikus, egyik oldalán táplált antenna, csak ebben az esetben, a dipól másik fele "virtuális", gyakorlatilag az "ellensúly". Mivel ennek mérete, és alakja a legváltozatosabb megjelenésűek, föld, fémlemez, az adóberendezés háza, a nyák föld vezetője, a sugárzási hatásfoka jelentősen eltérhet a kivitelnek megfelelően. Ezért van az, hogy egy berendezés beépített antennáját nehéz, vagy nem lehet lecserélni külső antennára. (az antenna nemcsak az a darab drót, amit először észreveszünk) Az antennának, mint minden átalakítónak, hasonlóan a mikrofonokhoz, hangszórókhoz, két oldala van, de míg a hangszóróknál a levegős oldalt közvetlenül érzékelni tudjuk, az antenna levegős oldali paramétereinek érzékelése csak műszerekkel lehetséges. (még a hangszóróknál is mennyi vita van erről, az antennáknál, meg nem is nagyon ismert, hogy létezik ilyen) Az antenna egy nyitott tápvonal, amit ha az egyik végén megtáplálunk, akkor abban megfelelő hullámhosszra hangolás esetén áram folyik. Akkor is folyik áram, ha nincs lehangolva, de akkor csak oda, meg vissza, állóhullámok keletkeznek, amik nem sugárzódnak ki. λ/4 elektromos hossz esetén az egyik végén áram maximum, a másik végén feszültség maximum van, magyarul az áram maximumnál a tápvonal (antenna) impedanciája 0 ohm, míg a másik végén, ahol a feszültség maximum van, az impedancia végtelen. Ezért elmondható, hogy a tápvonal (dipól) mentén haladva, az impedancia a minimumtól (0), a maximumig (végtelen) változik, és a betáplálási pontot úgy kell megválasztani, hogy az illeszkedjen az adó és a tápvonal impedanciájához. Ekkor veszi fel az antenna a legnagyobb teljesítményt, és lehet az elektromos hosszával rezonanciára hangolva le is sugároztatni. Ezen paramétereknek a méréséhez igen drága műszerek kellenek, és a számítógépen levő monitor programmok csak a WIFI adapter által vett jel körülbelüli nagyságát mutatja, és ez csak egy a sok paraméter mérése közül. Az antennák nyereségére ebből úgy tudsz következtetni, hogy méred a különböző antennák által szolgáltatott jelek nagyságát, és ezeket hasonlíthatod össze. Ez a jel azonban nem csak a nyereséget, hanem a helytelen impedancia illesztésből, és a helytelen rezonanciára hangolásból adódó veszteségeket is tartalmazza.
Azt hiszem kipróbálok egy jagit még, utánanézek az illesztésnek is. De eddig a biquad volt a legjobb. Lehet láni olyan jagit is, ahol a hurok közepe a direkorok síkjában van, és olyat is, ahol a dipól egyik fele van a direktorok síkjában. Melyik elrendezés a jobb? Talán a direkorok veszik valahohy a hullámokat és a síkjukban terjed, vagyis jobb a dipól hurokban ámennie, nem a szárában? Ugye csöveket szoktak használni, a yagi testének, de annak két fala van, vagyis a dipól és a direktorok nem pont csak a középpontjuknál vannak rögzítve, ahol elméletben a földpotenciál van, okozhat ez veszteséget?
Minél magasabbak a frekik, annál rövidebb a hullámhossz. Az eltéréseket mindíg hullámhosszhoz kell viszonyítani. 30 MHz -en (10 m) 1 mm nemigazán számít, de 3 GHz en (10 cm) már igen, mert az eltérésnek (bármelyik méretnél), hogy ne okozzon gondot 0,1 × λ/4 nél kisebbnek kell lenni.
Nem teljesen erre gondoltam, hanem arra, hogy a yagi dipóljának a betáplálással ellentétek oldalának közepén a feszültség mindig 0, ezért lehet a yagikat földelni is, de ugye a a dipól és a direktorok is egy zártszelvényhez vannak rögzítve, akkor nem a dipól közepével érintkezik, hanem a zárt szelvény vagy cső mindkét oldala kijjebb van a középponttól rögzítve.
Igen, ezért lehet földelni a dipól közepét, mikor a gerinchez rögzíted. Ide kell kötni a koax árnyékolását is, a meleg eret pedig megfelelő távolságra a középvonaltól, ezt hívják gamma illesztésnek. Ennek lehet többféle kivitele, pl. íves, szögletes, egyszerű ráforrasztás, stb.
Ha a gerinc vastagságára gondolsz, az amúgy is arányosan csökken a frekvencia növekedésével, hatása biztos van, de elhanyagoljuk, úgysem tehetünk mást.
Szerintem SKY arra gondolt hogy a dipól felső oldala nem mindig van egy síkban a direktorokkal. A sárga és a szürke pont a gerinc elölnézetben.
Ezt csak méréssel lehetne eldönteni, de szerintem olyan kicsi lehet a különbség, hogy nem érdemes foglalkozni vele. (nekem pl eszembe se jutott soha, pedig jópár antennát mértem már) Az "A" eset az általános, mert könnyen kivitelezhető.
Igen, erre is gondoltam, bár az "A" eset sem a legszélsőségesebb, van amikor a dipól is ugyanúgy van átfúrva a gerincen, vagyis ezen a képen pont a dipólon kellene lennie/átmennie. Ezért gondoltam, hogy ha a direktorok veszik és azoknak a síkjában terjed az EM hullám, akkor ha így van, a dipólban keletkezhet feszültség amikor eléri az a síkod, de a másik elképzelésem, hogy a dipól, mint hurkon megy át és azért... mondom, hogy nem értek hozzá.
Idézet: „Én eddig olyan képeket láttam, amin a koax közvetlenül rá volt kötve a yagira.” Idézet: „A koaxot közvetlenül sohasem lehet rákötni a yagi sugárzójára.” Lehet, hogy a koax hurkos illesztésre gondolt... koax hurkos szimmetrizálás Üdv Inhouse
Ahogy látod is a linkjeiden, nem közvetlenül van rákötve a koax a szimmetrikus sugárzóra, hanem egy koaxiális tápvonalból álló (balun) transzformátoron keresztül. (balun=balanced/unbalanced) Az viszont előfordulhat, hogy első ránézésre nem lehet felismerni a balun trafót, mert el lehet készíteni "koaxiális" változatban is, amikor különböző átmérőjű csövekből készítik, amelyek egymásba vannak csúsztatva.
Egy ugyan ilyenem volt, mint ITT az első képek, ez egy gyári, és mégis illesztés nélkül van ezek szerint rákötve?
Sziasztok.
Bővebben: Link Ezen a linken láttam, hogy mire képes egy usb-s tp-link. Úgy gondoltam megépítem és kipróbálom. Feltöltök egy pár képet hátha valaki megakarja csinálni.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a router antennájának lehetne-e vezetéket csinálni, mert a router messze van onnan, ahol a laptopot használni szeretném.
Ezt a linken is édemes szét nézni.http://pe2er.nl/index.htm
lehet kapni külön antennát,igaz csak olyan ruterhez jó amelyikről levehtő az antenna,és ez erősítős is de nem kell hozzá külön táp.Tavaly kb:3000-t láttam és ki is próbáltam jól működöt.Igaz most két antennás rutert használok.Meg nézzél szét az előbbi hozzászólásomban megjelölt linken,érdemes.
Természetesen lehet, de ha a router saját antennája fixen (csatlakozó nélkül) szerelt, akkor forrasztgatni kell a nyákon, pigtail-kábelt kell csinálni, szóval macerás és garanciavesztéssel jár. Ha meg csatlakozós, akkor megfelelő RF-konnektorokkal ellátott 50 ohm-os és relatív alacsony fajlagos csillapítású koaxkábel kell, a lehető legrövidebben vezetve.
satlokk: ez az 'erősítős antenna' rendszeresen visszatérő kifejezés, de ez helytelen, illetve minden passzív antenna ilyen. Csak zavaró, hogy angolul ezt a jellemzőt antenna gain-nek hívják, de ennek magyar megfelelője antennák esetén nem erősítés, hanem nyereség.
szerintem a lényegen nem változtat sokat,hanem az a lényeg,hogy jól működjön.
Tudtok segíteni impedancia illesztés és összegzés témában? Biquad antennából szeretnék többet rendszerbe kötni. Négy antennát gondoltam, kettőt sorosan és ezt a kettőt párhuzamosan, hogy 50ohmot adjon. De hogyan lehet befolyásolni egy vezetékdarabnak vagy egy vezetősávnak az impedanciáját? A hosszával vagy a szélességével?
Hello, Attila vagyok még új itt. Azt szeretném kérdezni, hogy a régi netes szolgáltatónk által itt hagyott antennával lehet-e fogni a wifit 1 km-ről?
Az attól függ, hogy a szolgáltatód milyen sávban szolgáltatta az internet hozzáférést. Egyáltalán nem biztos, hogy a 2,4 GHz -es sávban, ahol a WIFI -k működnek, bár újabban ezek is az 5 GHz -es sávot is használják. Az antennát csak arra a sávra használhatod, amelyikre készítették.
Közben rájöttem, hogy biquadok összegzésével sem lehet elérni elegendő nyereséget, viszont lenne egy kérdésem: a sima biquadhoz képest a double biquadban még két hurok van hozzáadva, ez hogyan befolyásolja az impedanciáját? Mondjuk a sima quad 50ohmos, de ha bi-t vagy dualt csinálunk, akkor is megmarad ez az impedancia?
Megpróbálok egy sima yagihoz illesztést és szimmetrizálót csinálni. Bár van lehetőség 50ohmot 240-el illeszteni pontosan?
Megpróbáltam több biquadot összegezni, de eredménytelenül. Sajnos a yagi sem lett megfelelő, amihez kipróbáltam a koax balunt, bár maga az antenna gyári volt és nem tudom mekkora dipól volt eredetileg rajta. A balun fél hullámhosszúságú volt, de valahol azt írták, hogy ez 1:1-hez illesztést végez, és a negyed hullámhosszúságúval lehet 1:4-hez transzformációt csinálni.
Építettem nyákból is egy biquadot pontosabb méretezéssel, de ez is rosszabb lett a legelsőnél, pedig kiszámoltam, hogy az még csak nem is a wifi sávra sikerült, hanem valamivel alá (2,38GHz) és a ráadás az, hogy jobban veszi a router jelét, ha a router 5-ös helyett 11-es csatornán sugároz.  A képen az újabb antenna látható, de ez is elmarad vagy 5dB-el a legelsőtől, pedig ennek a működési tartománya az 5-8-as csatornára esik.
Ha már méricskéltek, itt egy kis program a pontos mérésre:
Bővebben: Link
Sziasztok!
Most gondolkozom, hogy wifi -t 1-km-re hogyan tudnék kiterjeszteni, visszaolvasva többen építettek bi quado, bi circle antennákat, a bi-circle sokaknak jobb volt mint a Quad, de az igazi kérdésem az lenne, hogy ezek az antennák adónak és vevőnek is jók lennének, vagy adó és vevő oldalon más antennát kellene használnom? Köszi!
Az adóantenna egyben jó vevőantenna is, de fordítva nem biztos hogy igaz. Mivel neked kétirányú összeköttetésre van szükséged, mindkét helyen adóantennát kell alkalmaznod, ami vevőantennaként is megfelel. Ezért praktikus két egyforma antennát használni.
Ha eredményt is akarsz elérni, mindenképpen gyári antennát javaslok. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
