Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tápegység készítése
Igen,az lenne tudom...,de ezek ilyen műanyag @arok nem tudom tekergetni mert ki vannak öntve...Nem leszek lusta készítek egy másikat..azért köszi.
Helló!
Azt szeretném kérdezni hogy egy 7824-es stabil ic-nek hogyha adok 20 voltot akkor mennyi lesz a kimeneti feszültség?
Sziasztok!
Megépítettem a rajzon látható legegyszerűbb szabályozható tápegységet. Nagyon jól működik. A gondom az , hogy a tr.10V-os és a szabályozott kimeneten 11-12V-ra lenne szükségem. Ez egy 1000-2000 mikrós elkóval elérhető amit be is kötöttem(szaggatottal),viszont ebben az esetben a tranzisztor elég durván elkezdett forrósodni. Az elkót a tranzisztor után is bekötöttem, de a jelenség megismétlődött. Tudnátok tanácsot adni a probléma megszüntetésére az alapkapcsolás és alkatrészek megtartása mellett?
Érdekes ez a szimmetrikus-aszimmetrikus megoldás. Eléggé átláthatatlan az, hogy mi a célod ezzel.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem ha lehet. Vaklaki hátha tud segíteni. Adott egy 12V-os aksi abból kellene 7.5-8 voltot előállítani egy RC autónak. Az aksi 1.2 Amperórás benne de gyárilag 7.2 való bele. Megépítettem ezt kb 5 percig bírta a tranyó. Persze 7808-al.Van valami ötletetek? Előre is köszönöm.
Kapcsolóüzemű (step-down) táp, a gond az, hogy az autó simán benyakalhat több 10 ampert is. Ezért az egyszerű egy IC-be integrált tápok java felejtős ( ha egyáltalán létezik ilyen nagy áramra).
A legjobb megoldás a gyári akksi, ma már lehet venni Li-Po celláka nem is túl drágán.. ha a régi cellák már haldokolnak. A mit köbz. ajánl az felejtsd el ekkora áramoknál megfő a tranyó, mert nem fér el akkora hűtőborda ! ( pl: 10 ampernél már 40watt fűtené a tranyót, nem véletlen volt benne 7,2 Ah akku, az nem kevés áramot tud, és nem csak 3 percig.) haverom modellezik láttam már nála sok érdekes kütyüt mint pl 60amperes szabályzót, ami egy alig pár centis átmérőjű motort szolgált ki
Az, hogy 7808-al próbáltad, arra utal, hogy nem ismered az áramfelvételt, ami itt előfordul...
dB_Thunder által javasolt megoldás is lehet jó, de ilyen kis feszültség különbség nem jó hatásfokot nyújt a step-down konverterrel se. (túl hosszú a bekapcsolt állapot). Ha a vezérlésbe jobban belemélyedsz, valószínűleg szét lehet választani a teljesítmény szabályzó egységtől - táplálás szempontjából. A végfoknak simán beadhatod a 12V-ot is - még a hatásfok is jobb lesz - a meghajtó rész pedig már ellátható bármely módon 8V-al.
Érdeklődnék a következőkről: Kellene nekem egy 12V-os legalább 5-6A (esetleg 10 A) terhelhetőségű tápegység.
Mivel ekkora áramoknál nem célszerű hagyományos trafóval, hagyományos egyenirányítóval és fesz. szabályzóval megépíteni, (túl nagy lenne a veszteségi teljesítmény), a kapcsolóüzemű táp megépítése iránt kezdtem el érdeklődni. Találtam egy viszonylag egyszerű, könnyen összeállítható kapcsolási rajzot az interneten, megépítettem. Természetesen először nem nyák-ra, hanem csak "pókhálóban" összeforrasztottam. E kapcsolás kifogástalanul működik, csak kimeneti feszültsége nem stabil. A lényeg az lenne, hogy növekvő terhelésnél a feszültségesést kompenzálni kellene. Próbáltam hozzáépíteni más kapcs. tápokban alkalmazott stabilizátort, de (mellékelem a rajzot) az általam hozzáépített alkatrészekkel a lámpa elkezdett vibrálni, és a trafóból nyöszörgő hang jött. Számomra egyértelmű, hogy ez gerjedés. Az eredeti kapcsolás a fekete színű, nyomtatott, a piros az általam történő kiegészítés. Amikor a trimmer potival kezdtem leszabályozni a feszt, - a bázis előfeszítő 22k-os ellenálláson a tranyó vezérlése csökken - akkor jelentkezett a gerjedés. Nem beszélve arról, hogy eddig már elszállt 2 db IC és 4 db FET. Itt szeretnék feltenni néhány kérdést: 1. Jelölje meg valaki az IC-n azt a pontot, ahol lehet a kimenő feszt befolyásolni, vezérelni. 2. Az IC 8-as és 6os lába között elhelyezett 100 mikro-s elko milyen célt szolgál? Sajnos, a rajzon kívül semmiféle leírásom nincsen, u. is csak török és lengyel nyelvű szöveget találtam hozzá, és be kell vallanom, hogy a kapcs. üzemű táp terén eléggé kezdő vagyok. Ha valakinek van ötlete az általam felvetett problámákról, várom válaszát.
Az előző hozzászólásomban sajnos, a csatolt fájl nem ment át. most próbálom pótolni.
A válaszokat előre is köszönöm.
Nem tudom, hogy ezt láttad-e? Itt frappánsan meg van oldva a szabályzás kérdése.
1. Ez az IC alapvetően nem szabályozható tápok kialakítására készült: saját szabadonfutó oszcillátor vezérli szinte direktben a félhidas végfokot. Kiválóan alkalmas ez az elrendezés pl. fénycső inverternek.
Meg lehet erőszakolni egy kisebb tartományú szabályzás eléréséhez az oszcillátor frekvenciájának elhúzásával: ahogy Te is próbáltad, de inkább kadarist által bemutatott módon. 2. Az elkó az ún. high-side (magas oldal, azaz a felső FET) vezérlőáramkörének "lebegő" tápjának szűrőkondija. Jobban jársz szerintem, ha egy PC-tápot alakítasz át, abban a TL494 (és klónjai) rendelkeznek tisztességesen kezelhető bemenetekkel, amivel a feszt. (és áramkorlátot is!) tudsz szabályozni. Javaslom, nézz be a PC-táp átalakítása témába!
Köszönöm a választ. Bár... bevallom, hogy rajzomban az általad küldött kapcsolásból "ollóztam ki a stabilizátor-hozzáadást. Nem tudom, miért, de - ahogyan már írtam, az eredeti kapcsolás zavartalanul működik, ( a szekunder fesz egyenirányítás után kb. 5 A-ral terhelve a Fet-ek gyakorlatilag egyáltalán nem melegszenek, és a hatásfoka is kb. 70 %-os)- amint a tranyót rákötöttem, megjelent a gerjedés, ami kb. 5-10 perc után eldurranthatja a FET-eket. Felmerült bennem még egy kérdés: Nem kell-e esetleg a tranyó kollektoráról egy terhelőellenállást bekötni az IC + 15V tápja felé?
Kösz a választ. Néztem az általad ajánlott témát, vmint a TL494-gyel a kapcs. rajzokat. Azonban olyat nem igen találtam, ami 230V-ról működik, inkább 12 és 20 V körüli bementi feszültségűeket.
Ha valaki tudna küldeni egy rajzot - ami 230V-ról működik és 12, v. 24v körüli szekunder feszt ad le, azt megköszönném.
Köszönöm, majd megpróbálom megépíreni.
Kipróbáltam a kadarist által küldött alternatívát. Valóban Neked volt igazad, u. is ez az IC nem alkalmas ara, hogy a kimenetet visszacsatoló áramkörrel szabályozzuk. A frekimérő végig rajta volt, az eredeti kapcsolás (C=390pf, R= 47K) a freki kb. 74 kHZ volt, amikor viszont elkezdtem szabályozni a tranyón keresztül, leesett kb 14 kHz-ra, majd a végén elpukkant a két FET. Ebből az a tanulság, hogya kapcsolást az eredeti felépítés szerint fogom megépíteni, u.is lehet, hogy a kimeneti feszt nem lehet szabályozni, de a kimeneti teljesítmény szempontjából mondhatom, hogy bombabiztos. Pontosan 5A-ral terheltem a kimenetet, (autóizzó) s mind a trafó, mindpedig a FET-ek gyakorlatilag teljesen hidegek.
Ja, és még egy kérdésem lenne. Az esetleg nem menne, hogy az IR 2153 tápfeszültségét szabályozni bizonyos határokon belül? Érdekes, hogy kikapcsolás után, ahogy a primer pufferek kisülnek, olyan lassan alszik ki a lámpa. Esetleg nincs-e valakinek TL494-gyel egy frappáns kapcsolási rajza? Megköszönném.
Sziasztok.
A következő a terv, a kérdés pedig az, hogy mennyire lehet életképes a dolog. Adott egy számítógépes tápegység háza. Ebbe becsatlakozik egy 12V DC adapter. Van két potméter, egymással sorba kötve. (1-ik finomhangolás, 2. durva hangolás) A feszültséget szabályoznák. Két banándugó aljazat van ugye, + és -. Egy terheletlen feszültségosztóval a 12V-ből (R1 = 25?, R2= 75?) 3V-ot csinálok, és ez üzemeltet egy multimétert belül.(elfér, kicsi zsebmultiméter.) A multiméter a 2. potméter után be van kötve az áramkörre. 2 kapcsoló van, egyik kapcsolja az egész 12V-t a rendszernek. a 2. kapcsoló pedig a multiméter és a banándugó előtt bekötve. Konkrétan valami labortápegység féleség. A kérdés pedig tehát, hogy mennyire életképes a dolog, mennyire használható? Kezdő szintre tippelném magam, és itthoni használatra kellene. Az esetlegesen rossz Témakör miatt előre elnézést kérek, nem tudom itt mi a trend, szerintem talán ez a legjobb meghatározás.
Szervusz!
Olvasd át ezt a cikket. A terheletlen feszültségosztó pontosan azt jelenti, ami a neve, azaz egy olyan feszültségosztó amin nincs terhelés. Amint nem önmagában áll, hanem rákapcsolsz valamit, pl. a multimétert már nem terheletlen. Továbbá a multiméter nem statikus terhelés, tehát nem lehet elé fix előtét ellenállást számítani. Az már csak hab a tortán, hogy a multiméterek (kiviteltől függően) nem feltétlen szeretik, ha a tápjuknak és a mért áramkörnek azonos a GND-je. A kimenő feszültség szabályozását sem úszod meg sima potméterekkel, részben mert ha változik a terhelés (pl. kigyullad/kialszik egy LED) elkúszik a feszültség is (ez is a terhelt fezsültségosztó esete), továbbá a potméteren jelentős veszteségi teljesítmény jelentkezik, amit egy közönséges darab füsttel jelez, a nagyobb terhelhetőségűek pedig fizikailag is nagyok, ritkák, és drágák.
A multiméter megbarátkozik avval, ha azonos a GND.
Sikerült már vele a saját tápegységének feszültségét megmérnem. Viszont ha terhelként viselkedik a feszültségosztó, akkor kicsit bajban vagyok. Ugyanis megpróbáltam megmérni a multiméter ellenállását, de nem sikerült. Van esetleg tipp, hogyan lehet kiszámolni? További kérdés, hogy akkor hogyan oldható meg a kivezetett feszültség problémája, ugyanis nem ugyanolyan ellenállású fogyasztók lesznek?
A multiméterednek nincs egy fix ellenállása. Ezért nem tudsz elé fix előtét-ellenállást kapcsolni.
Ugyanez vonatkozik a kimenetre is. Neked egy stabilizált tápra lenne szükséged, amit aktív (ic, tranzisztor) alkatrészek nélkül nem úszol meg. Ezért ajánlottam Amarton cikkét. Továbá viszonylag egyszerűen építhetsz tápegységet ún. "stabkockával", pl. lm317-el, de ezeknek is megvan a maguk korlátja (különösen a terhelhetőséget illetően, hiszen a kimenő áramára 1,5A abszolút maximum, a gyakorlatban a disszipált teljesítmény hamarabb válik korlátozó tényezővé), és számos tévhit kering velük kapcsolatban. Adatlap Fórum-téma
Értem.
Közben egy kis ügyeskedéssel lemértem a multiméter alaphelyzetben felvett áramát a CR2032 típusú elemből. 0.86 mA-t mértem. De akkor konkrétan ez is felesleges volt, mert ha esetleg feszültség van a két végpontra kötve, akkor változhat? Nagyon kezdő vagyok, nem nagyon szeretnék IC-kkel és egyéb komolyabb elektronikával foglalkozni egyenlőre.
Csináltam egy kapcsolást, ez így ebben a formában meg állja a helyét?
Nem igazán értek hozzá, de merem remélni, hogy ha fordítva kötöm be az IC-t(felcserélem a be, és ki részeket), tehát az ADJ középen van, nem teszek benne kárt. Illetve valaki segítene megbizonyosodni, hogy az a 4K7 milyen potméter?
Hello!
Nem igazán.. - A lábcserének nem biztos, hogy örülni fog. nézd meg az IC adatlapját, hogyan van bekötve, és úgy használd! - Az LM317-nek szüksége van "működtető" feszültségre, tehát a táp kimeneti feszültsége, nem lehet akkora, mint a bemeneti feszültség. Minimálisan kb. 2V szükséges, a ki és bement között. Vagy is ha ténylegesen 12V a bementi feszültséged, akkor 10V-nál nem lehet magasabb a kimeneti feszültség. - Azt is tudni kell, hogy a DC adaptered, valóban 12V feszültséget ad le, és mekkora terhelés mellett. Mert ha az nem stabilizált, hanem csak egy trafó utáni egyenirányított feszültség, akkor lehet magasabb a kimeneti feszültsége, és amíg az a terhelés hatására le nem esik 14V-ra, tudod használni a tápot 1,2V..12V tartományban. - Az IC-nek van egy belső referencia feszültsége, amihez hasonlítja a kimen leosztott feszültségét. Ez a referencia feszültség 1,2V (mindig ez mérhető, a KI és ADJ lábak között, mert azt figyeli) tehát a kimeneti feszültség nem lehet nulla, csak 1,2V...Ukimax érték. - 12V kimeneti feszültséghez, a poti ellenállása túl nagy. A tényleges kimeneti feszültség az ellenálláson és a potin eső feszültség összegéből áll. Uki=UR+UP Tekintve, hogy a KI és ADJ lábak közt mindig 1,2V van, az ellenálláson folyó áram, 1,2V/240ohm=5mA. Ez az áram folyik át a potin is. A rajta eső feszültség, pedig az értékétől és a pillanatnyilag beállított állásától függ. Ha a poti 4,7kohm, akkor minimum állásban (mikor nullára van tekerve az ellenállása) nem esik rajta feszültség, tehát a Uki=1,2V Ha a poti maximumon van, akkor 4,7kohm az ellenállása. Tehát rajta eső feszültség 5mA*4,7k=20V. Ehhez jön még UR értéke, tehát a max kimeneti feszültség, 20V+1,2V=21,2V lenne. Gyakorlatban az lenne, hogy a feszültség növekedne, ha tekered a potit, majd amikor elérnéd az Uki=Ube-2V értéket, megállna, és hiába tekernéd tovább a potit, a feszültség már nem nőne tovább. - Vagy is a helyes értéket a következőképpen kel kiszámolni: UP=Ukimax-1,2V=108V. RP=UP/IR=10,8V/5mA=2,16kohm. Tehát 1,2..12V kimeneti feszültséghez egy 2,2kohm-os potit kell alkalmazni. A potinak lineárisnak illik lenni, ha azt szeretnénk, hogy a feszültség változás a szögelfordulással arányosan lineárisan növekedjen. - Az LM317 belső áramkorlát értéke általában 1,5A. Tehát a DC adapterednek ezt az áramot el kel tudnia viselni. Ha nem tud ekkora terhelőáramot, akkor is működni fog, csak túlterhelés esetén esetleg tönkremegy az adapter. Az LM317-nek is tisztes hűtőbordát kell tenni, mert azt a teljesítményt ami a bement és a kimenet között van hővé fogja alakítani. Elvileg nem lehet tönkretenni, mert van benne hővédelem, de jobb a békesség. - A CR2032 feszültsége 3V, tehát a műszer számára ekkora feszültséget kell adni. Tekintve, hogy áramfelvétele nem haladja meg az 1mA-t, viszonylag egyszerűen leget számára stabilizálni a feszültséget az Ube feszültségből, egy ellenállás és egy zéner segítségével. A zéner számára, kb. 5mA áramot kell biztosítani, hogy stabilizáljon. Tehát hozzáadva a műszer áramfelvételét, az előtété ellenállást mondjuk 6mA értékre kell számolni. Feltételezve, hogy a bementi feszültség 12V és a zéner feszültsége 3,2V, az ellenállás értéke Re=(Ube-Uz)/Iz=(12V-3,2V)/6mA=1,46kohm vagy is egy 1.5kohm megfelelő. (Ha a bemeneti feszültség magasabb, vagy változik, nem gond, legfeljebb a zéner-áram lesz kevesebb, vagy több.) - Tekintve, hogy egy fehér Led feszültsége is 3,2V körül van, a zéner helyére megfelelő az is. Így jelezni is fogja, Ube meglétét. De minden esetre tudni kell, hogy valóban lehet-e közös a műszer tápfeszültsége a mért feszültséggel. (Remélem alaposan át is olvasod az egészet, nem csak leírtam..) üdv! proli007
A kapcsolás működhet, a következő kitételekkel:
Az LM317 normál körülmények között nem szabályozható 1,25V alá. A maximális kimeneti feszültségnél kb. 3V-al nagyobbnak kell lennie a bemenő feszültségnek. Tehát ha a kimeneten 1,25-12V akarsz elérni, a bemeneten 15V-nak kell lennie. Ha a bemenetre csak 12V van kapcsolva, akkor 1,25V-9V között lesz üzemszerűen szabályozható a kimeneti feszültség. Vigyázat! Szerencsés körülmények között 12V bemenő fesz. eseténi is úgy tűnhet, hogy a kimeneten is megvan a 12V, de ekkor nem marad szabályzási tartalék, a kimenet bizonytalanná válik! A bekötésről: Ahogy említettem a bekötésről az adatlap szolgálhat információval. Ha beleolvasol (sőt olvasni se kell, csak a rajzot nézni), láthatod, hogy a stábkockának NEM a középső lába az ADJ, hanem szemből nézve a bal szélső, TO220 tokozásnál. A rajzjelek nem feltétlen követik a fizikai kialakítást, általában a jobb átláthatóságra törekszenek, ezért az nem jelent semmit, hogy a rajzon középen vagy egy láb. A 4K7 4,7k pálya-ellenállású potmétert jelent. Lehetőleg lineáris ("A" jelzésű) típust válassz.
Upsz, Prolinak igaza van a potméterrel kapcsolatban, erre nem figyeltem, mea culpa.
Köszönöm srácok, nagyon sokkal okosabb lettem.
Én is remélem, hogy nem feleslegesen írtad le, és amit kell megértettem belőle. - Minden esetben a rajzon látható módon kössem be az IC-t, külömben kárt is tehetek benne. Nem mindig a középső az ADJ. - Kisebb ellenállású potméterrel jobban használható. - A kimeneti feszültségem minimum 2V környéke. - A maximum kb 10V. - Trimmeres potméter kell, hogy fokarányosan változzon a feszültség(aka. besávozható az előlapon). - A multiméternek kell egy ellenállás, és egy zéner. Remélem ez elég, ha nem szólj, és átolvasom még párszor. Az lenne még a kérdésem, hogy a HE storeban nem tudok eligazodni. Nem tudom milyen fajta ellenállást kéne vennem, és hogy a nevükben mi jelenti az ellenállás mértékét. Az még fontos, hogy nekem a sima, alap ellenállások lennének a legjobbak, ugyanis nem lessz nyákba ültetve. Egy böhöm nagy hűtőbordára szándékozom felpakolni a teljes, hálistennek nem túl nagy áramkört. Természetesen a potméter a ház falába kerül.
Hello!
Kis korrekció.. - A rajz, csak egy sematikus ábra az áramkör működésének megértését segíti elő, nem az IC bekötése. Az pontosan megtalálható az adatlapon. (nem fogom kikeresni helyetted..) - Nem. Kisebb ellenállású poti kell bele. Ha már meg van a poti, akkor lehet vele párhuzamosan kötni egy ellenállást, hogy a végértéke kisebb legyen. De ez rontja a linearitást. (Számold ki, mekkora ellenállás kell.) - Nem a 2V minimum környéke, hanem 1,2V. - Akkor max a 10V, ha a poti ellenállása 2,2kohm és a bementi feszültség nem lesz nagyobb mint 12V. (Jut eszembe, ha a adapter nem lesz elég szűrt az áramhoz, akkor a stabi bemenetén nem lesz elég a kis kondi, oda, egy 220µF-os kondi kell. De ezt akkor tudod meg, ha már terheled a stabit.) - Olyan hogy "trimmeres" nincs, trimmer poti van. Amit normál potinak nevezünk, van tengelye, amivel lehet állítani forgató gomb segítségével. A trimmer is poti, csak az egy áramkörön belüli eszköz, amit egyszer csavarhúzóval beállítunk aztán nem maceráljuk. - Igen, de egy Led is egyszerű. Az ellenállás megválasztásánál ismerni kel az értékét, pontosságát és a teljesítményét. A teljesítmény igény kiszámítható az P=UR*IR függvénnyel. A számított értéknél nagyobb teljesítményű ellenállások közül bármely megfelelő lehet. Pontosság itt nem sokat számít 1..2%-os fémréteg ellenállások megfelelőek. (poti úgy is sokszorosan pontatlanabb lesz) üdv! proli007
Hello!
Amit belinkeltél, az éppen 1,1ohm értékű és 0,4 wattos. De inkább ezt a 240om/0,6W-osat kellene használni. A 3V-os Led helyett, inkább egy fehéret válasszál. (Annak nyitófeszültsége épp annyi lesz) A 240ohm nem kondi. a 220µF-ot meg elírtam, az 2200µF/25V-os elkó. De csak akkor kell, ha az adapternek nincs kellő szűrése. Nincs a listába az 1,5kohm-os ellenállás. üdv! proli007 |
Bejelentkezés
Hirdetés |
