Nem tudom, a kondenzvíz mit károsít, mint írtam, ez a cirkó teljesen rézből van. Két évente szétszedem, kipucolom belőle a koszt, aztán mehet tovább. Használtan vettem, most kb. 13 éves.
Az lehet, hogy viszonylag magas hőmérsékletű az előremenő víz, de ez még nem jelenti azt, hogy a padló felülete is annyi lesz. Alig érezni, hogy meleg a padló, bár nem mértem meg, de szerintem nincs több 30 foknál, még a fürdőszobában sem, pedig ott 8 cm-ként megy a cső, hogy beférjen.

Igen, ez a "lebegteti a port" idea a legkézenfekvőbb magyarázat a padlófűtés ellen. Ha ez igaz lenne, akkor az ANTSZ biztosan nem engedné a padlófűtést óvodákban, bölcsődékben, stb. Egyébként, én 30 cm magasságban hallottam, természetesen semmi nem igaz belőle. Ahhoz, hogy lebegtesse a port, nagyon melegnek kellene lennie, de odáig épeszű ember biztosan nem fűti a lakását. Egyébként meg takarítani kell...

Valószínű, hogy ez a nyomáskülönbség érzékelő rossz, mert van egy sárga LED az elején ami mindig világít. Egyszer majd megnézem, hogy mitől.

Ha a vékonyabb csőhöz ennyivel nagyobb szivattyúteljesítmény kell, akkor az elég baj. Ugyanis a szivattyú árammal működik...Nem is értem, miért találták ki ezt a csövet, miért nem jó a műanyag? Az első padlófűtést még 1988-ban csináltam, akkoriban csak az a szürke cső volt, ilyen, hogy oxigénmentes, erről még csak szó sem volt. Azóta is üzemel, csak annyi a titka, hogy rendesen kell megtervezni, meg lerakni.

1 a kondenzviz kicsapodik a höcserélön és mivel kénsavas ezért mindent megesz idövel
2 mint irtam is a padlofütés lebegteti a port de ha van radiátor akkor nem tud koncentrálodni ovodákban is elöirás ( nemolyanrég szereltönk egyet.
3 az a 30 fok már sok, nálam is van padlofütés de 25-27 foknál még nem fütöttem följebb már az elöremenö is le van keverve 32 foknál
4 a nyomáskülönbség kapcsolo ha rossz akkor nem müködne a kazán mert a szivattyu egy membrént sziv meg és a membrán másik oldalán van a gáz amit enged áramlani.
5 a szivattyuk sajnos centrifugál szivattyuk általában és ha nagy az ellenálás akkor romlik a teljesitménye(vizszálitása)
6 az oxigéndifuzio arra vonatkozik hogy nem keletkezik viziszap akkora menyiségben

A porra viszatérve attol függ a lebegés hogy mekkora a hömérséklete

Nem hiszem, hogy előírás lenne, pl. ebben sincs radiátor:
http://www.jatekkuckoovi.hu/index.php

A gázban biztos van némi kén, így az égéstermékben is, meg a kondenzátumban is. De valószínű ez nagyon csekély, ugyanis még a nyomát sem láttam sosem.


Igen, ha van radiátor, akkor tényleg nem tud koncentrálódni, hiszen a radiátor felett felszálló forró levegő felviszi a a port, aztán valahol a lehűlő levegővel ez a por leszáll. Igazán jó megoldás. Ettől olyan koszosak a radiátorok mögötti falak, függönyök, stb. Mindez azért, mert a radiátor gondoskodik arról, hogy legyen légmozgás egy szobán belül...

Csak a kondenzvizröl még anyit hogy a kondez kazánt nem kötheted be simán a lefolyoba csak ha van egy elötét szürö

Ezt nem értem. Az én cirkómból nem folyik semmi... Én nem beszéltem kondenz kazánokról, nem is érdekelnek, elsősorban az áruk, meg a javítási költségük miatt.

Szia !
A kondenzvizet simán beleengedheted a lefolyóba, mert a háztartások szennyvize általában lugos.
140 KW fölött kell gondoskodnod az ártalmatlanításásról.
Idén vizsgáztam belőle.
Üdv. Jani

Én csak abbol indulok ki hogy már minden kondez kazánhoz a leirásban ott van hogy elötét szürö kell. De hiszek neked ki most vizsgázott az többet is tud a szabályokrol de az igazság hogy én is simán be szoktam kötni. De itt nem is erröl volt szo hanem a tüztérben valo kicsapodásrol és még mindig fenntartom ezt a dolgot hogy alacsony hömérsékleten kicsapodik és károsit.

Lehet, hogy károsít, de azért érdemes elgondolkozni azon, hogy mit károsít jobban? A füstgáz ugye felfelé száll a kéményben és egyre csökken a hőmérséklete. Aztán lesz egy pont, ahol kicsapódik ez a kénsavtartalmú lé. Ott mindjárt elkezdi a kéményt károsítani. Gondolom, az aluminiumot is megeszi... aztán a kémény szerkezetét is, nesze neked béléscső... Ha belegondolok, hogy a kondenz kazánokból alacsonyabb hőmérsékletű füstgáz jön ki, akkor ez a hatás még erősebb. Ha még azt is figyelembe veszem, hogy a füstcsöveket úgy kell összeilleszteni, hogy a felülről jövő cső belemegy az alatta levőbe, akkor garantáltan belefolyik a hőcserélőbe ez a lé... ( Én biztosan fordítva raknám össze a csöveket, de a kéményátvevő így magyarázta a dolgot... hatóság, nem érdemes vitatkozni velük. ) Szóval, azt hiszem, inkább a kazánban cserélnék hőcserélőt, mint a kéményben béléscsövet. Különösen, hogy én a FÉG kazánt 15 ezerért vettem 5 éve. És ehhez a típushoz fillérekért lehet kapni mindent mondjuk egy Buderushoz képest.

A problémákat meg kellene előzni, hogy fel se merülhessenek. A mai világban iszonyú pénzeket költenek a fűtési rendszerekre. Tökéletesen látszik, hogy az építtetők egyáltalán nem értenek hozzá, tehát, bármit rájuk lehet sózni. Még jóhiszeműen is. Az egész ott kezdődne, hogy az építésznek kellene felelősen elmondania azt, hogyan kell(ene) kinéznie egy energiatakarékos épületnek. Kezdve a tájolástól, az ablakok méretétől, az árnyékolások, a családi szokások figyelembevétele, stb... Ezt nagyon kevesen teszik meg és még kevesebb építtető gondolja végig ezeket a dolgokat. Aztán jön egy fűtésszerelő és leteszi a nagyesküt, hogy a radiátor és a padlófűtés együtt a legjobb megoldás... ha ez nem is igaz, de elhiszik neki... meg lesz egy jó nagy munkája. Az építtetőnek meg bedől a frankhitele... De van pl. ez a fórum és itt megpróbálják valahogy működőképességűre varázsolni a hibás rendszereket.

Én is csak segiteni szeretnék de mindenki maga dönti el mit szeretne és mit csinál meg.
Konkrétan a mai napig sajnálom hogy nem csináltam falföttést és hüttést a házamba 5 ével ezelött. Minenkinek elmondom az én alternativáimat a radiátortol a felület füttésig de az biztos hpgy mindennek van elönye és hátránya. Láttam felületfüttést üzemelni és láttam az elönyeit, hogy csak egy furt kut kell és már meg is van oldva a hüttés a klima töredékéjért. De mint mondtam mindenki a saját pénztárcája tulajdonosa és saját maga dönti el mit tud kifizetni. Pont ma találkoztam egy ismerössel ki mással csináltatta a füttést és csak azt vete észre hogy megy föl a költség az épitésnél, én pont az ellenkezöjét csinálom mert mondok egy max összeget és kimerem jelenteni hogy ez maximum csak lejjebb megy (ha esetleg olcsobban tudok mgszerezni valamit) és ha pl 1000 000 bolt engedek 10 000 ft akkor már boldog az ügyfél és én is mert ajánlani fog. Viszont sajnos a becsületes szerelöt nem becsülik meg. Ezért én csak ajánlok dolgokat de senkit nem kötelezek illetve nem ások el mert mást gondol, csak esetleg nem egyeznek a gondolataink. Csak látom hogy sokszor olxan ember ad tanácsot aki még nem látottt kazánt sem csak a fég C24-et (tisztelet a kivételnek) és ö probál sok embernek tanácsot adni egy olyan emberrel szembe ki 7-10 vagy akár 20 éves tapasztalattal rendekezik.
Most jol elsirtam amgam de egy részeg ember mindig öszinte.

Üdv Kovács Gábor

Hát, ha az utolsó soraidban rám gondoltál, akkor csak annyit tennék hozzá, hogy nem adtam senkinek sem tanácsot, mindössze leírtam a saját rendszeremet és az általad megfogalmazott kijelentések némelyikét megkérdőjeleztem.
A véleményem pedig az, hogy a szakmai hozzáértés nem feltétlen attól függ, hogy azt ki, mennyi időn keresztül gyakorolja...

Sértödés ne essék én pont nem rád gondoltam illetve nem is szerettem volna ellened mondani semmit (ezért irtam hogy tisztelet a kivételnek ) csak elmondtam a véleményemet mert sokan semmi tapasztalat nélkül osztják az észt. Én mindenkit meghalgatok. Viszont amit én csináltam ott még nem panaszkodtak a rendszerem miatt. Én ugy gondolom hogy tisztességes voltam.
Mégegyszer ne haragudj ha megbántottalak. Ezer bocsánat

Egyáltalán nem bántottál meg, semmi probléma.

Sziasztok! Elkészültem a padlófűtésem átépítésével. A róla készült képek innen tölthetők le és nézhetők meg. A képekből kettőt tartanék fontosnak megmutatni az elektromos bekötés szempontjából. A lényeg, hogy a csőtermosztát a padlófűtési hőcserélő utáni visszatérő csőszakaszra van felrakva és 40fokos hőfoklimit van rajta beállítva. Ha ez alá esik a radiátoros kör visszatérőjének a hőfoka, akkor a vele sorba kötött konnektorban, a kapcsolós dugvillával csatlakoztatott szivattyút lekapcsolja.

Hali! Rendesen beállnak a hőfokok ennél a megoldásnál nálad? Nálunk amíg ilyesféle kötés volt addig nem volt sosem jó a beállított hőmérséklet, sem a radiátorban, sem a padlóban!

Szia! Most már egészen tűrhető az előremenő hőmérséklet, 67fok. Eddig alig ment fel 57-ig. A radiátorokkal nem volt baj sosem, de hát 57fokkal nem ideális fűteni a lakást. A probléma nálatok is a hőcserélő keresztmetszeteinek a csatlakoztatásánál lehetett. Én szétszedtem és a hőcserélő becsatlakozó keresztmetszetének megfelelően kötöttem be a rendszerbe. A szabályzást pedig a Danfoss FTC elvégzi (segédenergia nélküli szelepvezérlő, és "G"-s szelep). Nem nyugodtam bele, hogy nem akart jó lenni a megépített rendszer, ezért itt a fórumtársaktól kapott bátorításból merítve átépítettem és sikerült. Nem elektromosan kellett megoldani a szivattyú tömegáramát, hanem a keresztmetszetek megfelelő alkalmazásával a primer és szekunder körben a hőcserélőnél. Babra munka volt és körülményes a megoldáshoz vezető út, de megérte. A padlóba 35fokos víz megy be és 25fok a visszatérője. Kellemes. Olyan helyiség padlója is átmelegedik ami eddig csak nehezen akart. Ha bárkinek kérdése volna a nálam megépített rendszerrel kapcsolatban, szívesen megválaszolok, hisz itt kaptam rá megoldást. :worship:

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. A korábbi hozzászólásokat olvasva sok jó tanácsot lehet itt találni. Mi szeptemberben költöztünk egy régi építésű teljesen felújított házba. Sajnos az idő rövidsége és az árak miatt nem készült el a falfűtés/hűtés. Csak padlófűtésem van és egy Vissmann Vitopend 100 kazánom (ezt hoztuk a régi házból). Gondom az, hogy nem tudom, beállítani a fűtést, hogy a padló folyamatosan langyos legyen. Most fűtés után langyos egy rövid ideig, de a nap nagyobb részében hideg a kő. Nincs bekötve hőcserélő. A kazánon van egy "hőfokszabályzó" tekerő. Amivel beállítottam kb 50 fokos vizet. Tudna valaki tanácsot adni, hogy mit kellene tennem? Köszönöm

A gázfűtésnél a füstcső úgy jó, ahogy az előirás is van. Nem gondoltad át, amit írtál

A fütcső alján éppen ezért van egy kondenzkifolyó, és nem is tudna a kazánba menni a lé. Nálam a 150-es cső alja és a bekötés között egy méter van, ebbe sok liter lé beleférne, ha nem tudna kifolyni. De még soha nem jött a kifolyón semmi.
Én még nem láttam gázkéményt egyenesen a kazánra állítva, ugyanis csak így menne bele a trutyi.

Hát, kéményt én sem láttam még a kazánra állítva, de nem is írtam ilyesmit.

Igen, a kémény alján van egy luk, ott kifolyik a lé, már ha van. Nálam inkább csak az eső esik bele, mert nincs a kéményen semmi, tehát teljesen nyitott. Onnan tényleg nagyon messze, feljebb van a füstcső bevezetése. De én erről sem írtam... Összetéveszted a füstcsövet a kémény béléscsővel?

Én arról a szakaszról írtam, ahol a füstcső kijön a kéményből és egy rövid vízszintes darab után, egy könyökön keresztül, aztán megint egy egyenes darabon keresztül bemegy a kazánba. Na, ez utóbbi csövek vannak úgy összedugva, hogy a felette levő megy az alatta levőbe és nem fordítva. Tehát arra a kondenzátumra gondoltam, ami a füstcsőben lecsapódik, míg a kéményhez ér.

Egyébként, hogyan mehetne bele a kondenzátum a hőcserélőbe? Vagyis, miért is nem szabad alacsony hőfokon járatni a kazánt, ha véleményed szerint nem tud belemenni a hőcserélőbe a lé? Vagy másképpen megfogalmazva: minek a hőcserélő a padlófűtés elé? Letekerjük a kazánt és kész. ( Nálam így van, de a kazán és az egész rendszer kizárólag rézből van. )

Attól függ, mennyire jó a ház hőszigetelése, milyenek a falak, milyen a mennyezet hőszigetelése, stb. Ha vastag, nehéz falak vannak, akkor sokkal több energia kell a felfűtésükhöz, mint pl a könnyűszerkezetes megoldásoknál. Ha a hőszigetelés is gyenge, akkor ezek a falak nagyon lassan melegszenek át és a külvilág felé távozó energia pótlására nagyon sokat kell fűteni.
Ha legalább átlagos a hőszigetelés, akkor nem kell, hogy langyos legyen a padló, mégis kellemes meleg lesz a helyiségekben.

Próbálj meg azzal kísérletezni, hogy nem hagyod teljesen lehűlni a lakást, tegyél rá valami automatikát, ami akkor is bekapcsolja a fűtést egy-két órára, ha nem vagytok otthon. Lejjebb is lehet venni a vízhőmérsékletet ( már ha a kazánt lejjebb tudod állítani ), bár ez mindenképpen megnöveli a fűtés idejét és az a baj, hogy a keringetőszivattyú árammal működik, tehát biztosan többletköltséget fog okozni.
Ha régi a ház, akkor biztosan vastagok a falak, nehéz őket felfűteni. Ha a szomszédban meg nem is fűtenek, akkor már elég drága dolog lesz a fűtés. Esetleg a nyár folyamán a falakat be lehetne borítani 1...2 cm vastag hungarocellel, ez belülről már elég hőszigetelést adna. Így kezdene hasonlítani egy könnyűszerkezetes házhoz, amik ha radiátoros fűtésűek, akkor gyorsan felmelegednek, de gyorsan ki is hűlnek, hiszen nincs semmi nagyobb tömegű tárgy, ami a felvett hőt lesugározva csak lassan engedné a lakást lehűlni. Ha viszont ugyanebben a könnyűszerkezetes házban padlófűtés van, akkor ott a padló nagy tömegű betonja, az kellőképpen tartja a hőt, tehát nagyon egyenletes lehet a benti hőmérséklet. Egy könnyűszerkezetes háznak meg már alapból is nagyon jó a hőszigetelése. ( ha csak ki nem spórolták... )

Na bocsi hogy beleszolok, de
"a falakat lehetne borítani 1...2 cm vastag hungarocellel, ez belülről már elég hőszigetelést adna"
Ez aztan igazan nem jo otlet, szigetelni szigoruan kivul kell.

Nem egészen. Csak akkor lehet baj, ha vastag a belső oldali szigetelés. Páratechnikai számításokkal igazolható.

Paratechnika ide vagy oda,
En mindenfelekeppen ellene vagyok a belso szigeteleseknek, ha szigetel valaki akkor azt tegye kivul, a hideg/ szelsoseges idojarasi/ homersekletu oldalra.
Hosszutavon tonkremennek a falak, nem tudnak kiszaradni rendesen, plane ha hungarocell a szigetelo.

Nem minden épületet lehet utólag hőszigetelni kívülről, különösen, ha társasház és a szomszéd nem akar beszállni a költségekbe... A belső oldali hőszigetelésnek inkább az a feladata, hogy a nagy tömegű falakat ne kelljen felfűteni ahhoz, hogy a szobában elég meleg legyen. Hiába jó egyébként a hőszigetelés, a nagy tömegű, vastag falaknak nagy a hőkapacitásuk, így nagyon sok energia kell a felfűtéshez. Az igaz, hogy sokáig tartja is a hőt, de az, aki csak este akar fűteni, annak ez nagyon drága megoldás.

A hungarocell, - legalábbis az expandált - a hiedelemmel szemben nem párazáró és hosszú idő alatt fel tud venni annyi vizet, hogy olyan lesz, mint a szivacs. Ehhez egy fél év elég, ha jó párás, vagy vizes környezetben van. Ebből az is látszik, hogyha felvette a vizet, akkor le is tudja adni. Tehát, nagyon is jól tud szellőzni egy fal a hungarocell hőszigetelés ellenére is. ( Különben, hogy működne a dryvit szigetelés? ) Erre mondják, hogy dryvitozásnál a hungarocellt csak pamacsokban ragasztják fel a nyers falra, így van valamennyi hézag ( légrés ) amin keresztül tud szellőzni a fal. Erre semmi szükség nincs, a hungarocellen keresztül is tud annyit szellőzni, amennyit szükséges, de ha telibe ragasztják a hungarocellt, akkor a téglafalat be kell előtte pucolni. Ugye, ez már elég drága dolog... meg vakolás nélkül el lehet tüntetni azt, hogy a kőműves milyen ronda falat rakott.)

Sziasztok

Lehet kicsit OFF ide ez de talán azért még elmegy

Szóval pufferből csőkígyós hőcserélővel akarom kiszedni a meleget a padlófűtéshez. A csőkígyó méretezésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni? Konkréten nem tudom mennyi csövet tegyek bele. Gyári kígyók általában nem sima rézcsövek hanem bordásak , nekem ilyen nincs így sima 22es rézcsővel oldanám meg. Van erre valami kis progi ami segíthet? kb 80 nm padlófűtés kéne kiszolgáljon. Gondolom ha teszek bele 1,5m2 felületű csövet az tuti elég de nem akarom túllőni a csőhosszt mivel nagyon drága a 22es lágy cső.

A felulethez nem tudok hozzaszolni, de az atmeronel en inkabb vekonyabbat (kisebb atmerojut 18, 15 mm) es tobb szalat tennem parhuzamosan hogy az ossz-keresztmetszet is megmaradjon, igy lehet biztositani a legnagyobb feluletet egy adott keresztmetszethez.

Igen valóban de ez jelentősen megdrágítja a dolgot. Gondoltam valakinek van gyakorlati tapasztalata amiből ki lehet indulni.
Azóta a neten találtam gyári puffert hőcserélővel ott le volt írva a hőcserélő felülete is és a hozzá tartozó teljesítmény.
Bővebben: Link

itt pl 2,2m2 = 68kW ezt azért én kicsit soknak tartom ennyi tuti nem kellhet nekem. Az egész ház fűtéséhez kb 12kW kell számításaim szerint. Gyakorlatban is megállhatja a helyét ez a 12kW mivel a 24kw os kazán ha bedurrantok 32 fokot csinál (még a két m3-es puffer nélkül)

Hali! Ugyan nem akarok beleszólni, de ez a "csőkígyó" felület teljesítményadata csak papíron igaz, a gyakorlatban majdnem csak a felét tudja , és persze ezt ideális esetben! Ha nem átfolyással akarod használni, hanem tartályos lesz a meleg vized akkor szinte mindegy (persze egy határ alá nem lehet menni), hogy mekkora ennek a beépített csőnek a "mérete", maximum tovább kell benne keringetni a vizet, hogy elérd a kívánt hőmérsékletet. Ezzel azt akartam mondani, hogy elő lehet állítani 0,6m2-es hőcserélővel is, és 2m2-es hőcserélővel is a meleg vizet, de az elsővel tovább tart, mert kevés lesz a fűtőteljesítmény!

Ami igaz az igaz,
A termosztatikus csappal (atfolyasos modszernel) beallitott homersekletet csak akkor tudom elerni azonnal, vagyis csak akkor csinal 30 c-fokot a padloba (ha 35 c-fokra van allitva) ha a kazan minimun 65 c-fokon mukodik. Ha csak 55 c-fokon megy a kazan akkor az inditas utan a beallitott es a realis homerseklet kozott tobb mint 10 c-fok van a padlofutesbe.
Vagyis minel nagyobb telyesitmenyu a hocserelod annal hamarabb melegedik a padlod, na persze ha magas homersekleten van a puffered, ugy 60-65 c-fok.

Ez a termosztatikus szelep hibája is lehet, pl a VTA372 nem zárja a hideget.

Lásd fórum: Bővebben: Link

Szólj bele kérlek mivel jót mondtál igazad van, erre nem is gondoltam.
tartályos lesz ,2m3 meleg víz nyitott rendszerben fűti a vegyes kazán. Tartályban csőkígyók radiátorhoz,napkolihoz,padlófűtéshez,HMV-hez. Csak a csőhosszakkal van még bajom hogy mennyit vegyek a többi már megvan.
Az elképzelés az ,hogy a keringetők keringetik a csőkígyók vizét és kilépő oldalon a tartály hőmérsékletével kb egyenlő meleg víz jön ki még akkor is ha a bemenő oldal hideg. Ehhez kéne megfelelő méretű csőkígyót betenni.