Hát ettől a maréknyi alkatrésztől nem félek, viszont jó móka lesz alig szerszámmal belefabrikálni a dobozba..

Ahelyett, hogy elvetemült vájtfülűekre hallgatnál, tanuld meg, hogy mi miért van, azt hogyan kell úgy alakítani sok számolással (tervezéssel), méréssel, hogy a fülednek kellemes legyen. Teljesen felesleges túlmisztifikálni a dolgokat. Ha valami érthetetlent tapasztalsz, keresd meg az okát. Az mindíg van, nem szabad elütni valami misztikus magyarázattal.

Egyetértek az előttem szólókkal. Amíg még a csőfej bekötéssel sem vagy tisztában, nem érdemes a fűtés mikéntjével foglalkozni. Rakd össze egy próbanyákon és ha már van egy működő holmi, akkor lehet finomítani rajta.

Miután utánanéztem az akkumulátor áraknak, én is lemondtam most épülő előerősítőm csöveinek egyenáramú fűtéséről.

Ha 0,5 - 1 mV hangfrekvenciás jelet kell erősíteni 100 szorosára, akkor el lehet gondolkodni, az egyenáramű fűtésen., bár ezt még a HF csővoltmérőben sem tették meg.

Ezen az akkumulátor dolgon gondolkodtam már, de még inkább a JLH és Hiraga erősítők kapcsán (azok a projektek szünetelnek). Megmondom őszintén, hogy nekem nem tetszik, hogy egy ilyen "elhasználódó, lemerülő" elem kerüljön az erősítőbe. Nem is beszélve arról, hogy tényleg drága az akkumulátor. Amennyiből normális méretű aksi vehető, annyiból nemtudom milyen szűrt tápot lehet építeni a fűtésnek.

Ha akkut szeretnétek az erősítőbe építeni, akkor érdemes lenne kipróbálni azt, amit az elektroncső oldalon olvastam, hogy az előfeszt nem ellenállással állítja be, hanem akkuval. A cikk írója szerint jót tesz a hangnak. Mi a véleményetek erről?

Hát az lehet, de én pont amiatt nem tenném oda, hogy az előfeszt aztán mindig figyelni kéne, vagy kéne egy áramkör, ami lekapcsol, ha vészesen merül az akksi. Nyilván fogyasztása elhanyagolható, amúgy meg foglamam sincs, nincs semmilyen viszonyítási alapom.

Tovább gondoltam. Hát ha rászánja magát az ember és odafigyel akkor jó. De amúgy meg az lenne az igazi, ha két állapota lenne az erősítőnek. Alapból tölti az aksit, aztán ha üzemre bírod, akkor lekapcsolja az akkut a hálózatról és arról üzemel. Ennél viszont probléma az állandó fogyasztás és mivel az ember rendszertelenül használja az erősítőjét (már aki), az nem hiszem, hogy az akkunak jót tenne, ha mondjuk 1 hétig mindig menne, azután egy hónapig semmi, majd 2 héten át össze vissza stb. stb.

Nálam van, hogy 8-10 órát szól folyamatosan a zene. Ha csak 2 db E88CC-vel számolunk, az 600 mA fűtőáramot jelent, így legalább egy 6V/6Ah-s akksira lenne szükség, de inkább nagyobbra. Még nagyobb gond az anódfeszültség. Ha 9V-os akksikból akarnám összerakni (6 db-ra lenne szükség) , a gatyám is rámenne. Ha precíz akarnék lenni, mindemellé kellene még egy plusz akksi a digitális részek táplálására.
Igazából nem csak a hangzás miatt akartam akksis tápot, hanem azért is,hogy minél egyedibbé tegye a készüléket. Mondjuk így is lesz jó pár nem szokványos megoldás az előerősítőmön.

Sziasztok !!!

Van itthon két orion csöves hangfrekis oszcillátorom.Ezekből szeretnék két monoblokkot építeni.Darabonként van benne : 5 darab el84 végcső egy ecc 82 pcc88 ef 86 cső. Az egyenirányítás is csöves pv 200/600. ahogy észrevettem erősítéshez két el84et használtak .Gondolom a másik három a generátor részhesz kellett. Egy rajzot találtam ezt építgetem egy ideje :http://www.bonavolta.ch/hobby/en/audio/el84_4.htm

de valahogy nem akar rendesen szolni ,halk és olyan torz mintha túl lenne vezérelve.lehetséges hogy amiatt van hogy az előcső nem ecc83 mint ahogy a rajzon szerepel ?Esetleg módosítanátok a kapcsoláson valamit?

Szia!
Nem hiszem, hogy az előfok cső típusa okozza a gondodt. Érdemes átnézni mindent. Megvan-e a tápfeszültség, nem-e zárlatos valamelyik kondi, minden vezeték oda megy ahova kell, stb. Egyszer az okozott nekem hasonló tüneteket, amikor a tápfeszültséget a kimenőtrafó csövek felőli oldalára kapcsoltam.

Ha az ECC82-est tetted bele, akkor mindenképpen halkabban szól, mint ECC83-al, de torzítani nem kell neki (nem is sokkal halkabb). Biztos, hogy más hiba lesz.

Nem lehet az első csövet megváltoztatni (komoly átalakítás nélkül), mert a második triódafél rácselőfeszét (részben) osztóval állítják elő, és ha itt megváltozik a trióda árama (márpedig más típust használva megváltozik, és a 47 K katódellenálláson egészen más áram folyik, mint ami tervezve lett, a fesz osztó viszont változatlan szeretne maradni), akkor nem lesz jó a rácselőfesz. Ez miatt torzít, mint állat, ECC83-at tegyél bele. Az első trióda rácsára valószínűleg csak 1 K-s ellenállás kell, nem 100K-s gerjedésgátlónak (elírás lehet a rajzon).

Abban a generátorban szinte biztos, hogy PP végfokozat van. Keresd meg a bemenetét (az is valószínű, hogy ez elérhető megbontás nélkül is), és hallgasd meg. Régen ilyesféle generátorokkal (is) hallgatott zenét az audioszakma elitje.

Igen, nem építeném meg!

Már régóta hallgattam bementről őket. Egy denon pma 715-ös erősítőt váltottak le több mint egy hónapig csak hát a 2x el84 pp módba kevés volt teljesítménybe.Infinity sm112 es hangfalakat hajtottam velük és sima zenehallgatásra bőven elég lenne így is de sokszor keveselltem a teljesítményt ha "döngetősebb" kedvemben voltam. Ezért fogtam bele ebbe a kapcsolásba. A hangja sokkal zeneibb és nyugodtabb volt mint a Denoné.

Köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget.Jövőhéten kapok ecc 83 csöveket és akkor meglátom merre tovább.

Valami hasonlót építettem a DAC-omba... Kikapcsolt állapotban egy PB137 akksitöltő IC foglalkozik a 12V 7Ah zselés akksival, amiről fűtöm a DAC IV konverterét alkotó 12BH7 csövet, valmint a félvezetős elktronikát, az anódfeszt persze külön csöves egyenirányítóval állítottam elő... Nem csak nekem tetszik a hangja

Itt az ősz, elkezdtek csírázni az erősítők. EL 95 PP lesz az első. A fűtéseket bedrótoztam ma. Az erősítőt meglhetősen kicsi méretben kell megcsinálni (14*30,5 cm), mert adott dobozba lesz beszerelve. Be is fűtöttem egy első fesz mérés erejéig. A szerelőkeret nem része a kütyünek, csak a biztonságos forgatás miatt csináltam hozzá. A kimenők gyáriak, EL 95 PP-hez valók, a hálózati trafó Beag 110-esé, mert az eredetije szórt is búgott is, nem alkalmas ilyen kicsi szereléshez. A kondik Siemensek, egy 220+40+40 µF-os és 2 db. 150 µF-os.

Ha már EL95, akkor jobban mutatott volna 6J6, 6X4, vagy valami ilyesmi.

Lehet, dehát ECC83-ak vannak. Zárt dobozban lesz, a csövek előtti részen halvány, az alja előtt sötétebb füstüveggel (ezen középen lesz a hangerő poti), szép kis erőmű lesz így is.

Szerintem jobban mutatott volna, ha mindegyik cső snurcli, és mégis erőmű.

Végülis 6C2P-kkel meg tudtam volna oldani, de eszembe sem jutott, mikor a szerelőlap készült, az volt az alapgondolat, hogy a "Capriola" csöveiből készüljön.

Sziasztok!
Jelenleg 2db EAG AE110-es felújításán dolgozom! Már nemsokára befejezem őket. Mindkettő nagyon szépen szól, az összes puffer, és bipoláris kondenzátort kicseréltem bennük. Viszont az egyiknél észrevettem, hogy a hálózati trafó nagyon melegszik. Kb. 10-15 másodpercig tudom a kezem rajta tartani. A hangján semmit nem lehet észrevenni, és alacsony hangerőnél is fellép ez a jelenség. Korábban az elöregedett kondenzátorok miatt az egyik ECL86 cső anódja izzot, természetesen ez megszünt a kapacitások cseréjével. Azt a csövet azóta még nem cseréltem ki. Esetleg ez okozhatja a hibát? Vagy gondolok még az egyenirányító csőre is. Elképzelhető, hogy azzal van gond?
Válaszotokat előre is köszönöm!

Ha 15 mp alatt felmelegszik a trafó, akkor szinte biztos hogy azzal van a gond. Nézd meg, hogy ha lekötöd az elmenő vezetékeket, akkor mit csinál. Mérjél rajta így váltófeszültségeket. Az anódtekercseken Ekkor 2*290 V körül kell lenni, nagyon kicsi eltéréssel (egymáshoz képest), szerintem itt lehet zárlat. Ha jóval 300 V fölöttit mérsz de egyformákat, akkor a primer lehet zárlatos. Az EZ81 hibája nagyon valószínűtlen, de csőcserével a másikból könnyen ellenőrizheted is.

Köszönöm a választ!
Elvégeztem néhány mérést az erősítőn. A jól működő AE110-nek a primer köri ellenállása 45,5 Ohm, míg annak amelyiknek melegszik a trafója 39 Ohm körül van. Üresjáratban az anódfeszültségek 288V és 289V. Üzem alatt az egyik oldal 260V a másik oldal 274V körül van. Az EZ81 csöveket kicseréltem és az adatok nem változtak. Ez esetben mi lehet a probléma?

Ha ezeket az értékeket üresen nézted, ahogy sturbi mondta, és mégis melegszik a trafód, akkor az menetzárlatos. A javítás módja: újratekercselés, új huzallal.

Bocs, félreolvastam amit írtál. Tehát nem 15 mp alatt melegszik fel a trafó, hanem 15 mp-ig bírja a kazed a meleget, annyira felmelegszik. Ha üresjárásban (összes cső kihúzva, EZ81 is) is felmelegszik a trafó, akkor újra kell tekerni, mert zárlatos, ha nem, csak üzem közben, akkor ellenőrizni kell az ECL 86-ok pentódáinak az áramát (ezt bontás nélkül vagy a 150 ohmos közös katódellenálláson lehet (de akkor a két csőé együtt), vagy a kimenőtrafó primer részek ohmos ellenállásán, ekkor csövenként is, vagy kis bontással az anódokba kötött egy-egy 1-10 ohmos ellenállással, feszültség méréssel és azt átszámolni áramra). Előtte azért nézd meg, hogy ECL 86-ok nélkül (de EZ81-el) melegszik-e a trafó, mert ha igen, akkor az új pufferkondi átvezetése (mert régi és nem lett formázva) is okozhat plusz áramfelvételt (ez, ha nem fogott ívet, és jó, akkor pár bekapcsolás után rendbejön). Ha nagy az anódáram, akkor a katódellenállás növelésével lehet csökkenteni (pl. 150 ohm helyett 180 ohmot berakni (itt fontos, hogy ennek hidegítő kondija hibátlan legyen). Az anódfesznek 280 V körül kell lennie, a 260 V-ról arra lehet következtetni, hogy itt túl nagy áramot vesznek fel az ECL pentódái, de ezt csak méréssel és disszipáció számolással lehet megtudni. Pentódánként 30 mA körül kell lenni a nyugalmi (vezérlés nélküli) katódáramnak, ekkor a 150 ohmon 9 V körüli feszültség van a testhez képest (mert mindkét pentóda nyugalmi árama átfolyik rajta).

Köszönöm a választ!
Mindenféleképpen kipróbálom az itt leírtakat. Hozzá is kezdek. Természetesen írok, hogy mire jutottam!