Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kondenzátor
 
Témaindító: Alba, idő: Nov 30, 2005
Témakörök:
Lapozás: OK   45 / 98
(#) bodgabo válasza Marczilla hozzászólására (») Okt 16, 2011 /
 
Így van, a megfelelő oszlopok lyukai elektromos kontaktusban vannak, így bonyolultabb áramkörök is összerakhatók vele. Kissé elkanyarodtunk a topic témától...
(#) cornel hozzászólása Okt 23, 2011 /
 
Elkeszitettem egy tapegyseget. 10db allo kivitelu(nagyon alacsony belso ellenallasu) 2200mikros 50Voltos kondi van benne parhuzamosan kapcsolva(35Volton hasznalva). Kiprobaltam,minden rendben volt. Viszont mielott kisutottem volna a kondikat a pozitiv ag vizeteke veletlenul az egyik kondi tetejere,a fem burkolatra ert(ellenallasmerovev merve nincs kapcsolat a tok es a labak kozt). Szikrazott,hagyott egy kis kormot is. Tonkremehet vagy karosodhat ettol a kondi? Ujratoltottem es ramertem a pozitiv es a tok kozt 0Volt,a tobbinel a tapfesz -2Volt a meres eredmenye. Ekkor annal a kondinal amelyik szikrazott,feltoltes utan raerintettem a burkolatra a negativ polust(ujabb szikra de mar kissebb az elozonel). Ezutan feltoltes utan a tok es a pozitiv polus kozt tapfesz -6Voltot mertem ami a tobbi konditol elteroen lassan csokkent. A lenyeg,hogy a tokhoz kepest a meres eredmenye mast mutat annal a kondinal ahol zarlat volt. Viszont a kapacitasa nem valtozott,nem melegszik,jonak tunik. De akkor mert merek mast? Karosodhatott?
(#) at22 hozzászólása Okt 24, 2011 /
 
Hali! Mindenkinek! Az volna a kérdésem, hogy egyenirányítani lehet úgy, hogy van 4db kondim, 2db 3300uf 25v a másik 2db pedig 2200uf 25v. Mind a 4db-ott be lehet kötni? Az nem baj hogy nem egyforma?
A választ előre is köszönöm.
(#) bodgabo válasza at22 hozzászólására (») Okt 24, 2011 /
 
Kondival nem tudsz egyenirányítani, ahhoz diódát szoktunk használni.
A kondenzátorokat kötheted tetszőlegesen, csak a polaritásra figyelj és a megengedett feszültséget ne lépd túl!
(#) at22 hozzászólása Okt 25, 2011 /
 
Hali! Tudom, hogy kell hozzá dióda vagy greadz de van hozzá 2db ilyen gs2b60, pbl405 melyiket használjam szerinted?
(#) Alkotó válasza szamóca hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Egy kicsit kifejtenéd jobban ezt az áramos dolgot. Nekem inkább az lenne logikus, hogy a tápegységet terheljük, ráadásul nem kis részben éppen a pufferrel, ezért lesz nagyjából három fő áramunk, amik tápoldal felől sorban a tápáram, a kondi felé folyó áram, és a terhelés felé folyó áram (csomópont a puffer környékén).
A régi kondik annyiban másmilyenek, hogy azokban papírvastagságú (szó szerint akár több tized vastag) szigetelőréteg van, a maiakban pedig már csak hártyavékony százados nagyságrendű. Ezért sokkal nagyobbak. De ezzel együtt is, a maiak szigetelési képessége sokszor lényegesen jobb mint a régi "olajos papír". A fóliájuk közel azonos, régen is ma is, pár ezred milliméter csak.
A több kondi az ellenállás csökkentő hatása miatt szokásos, ami valóban jelenthet egy nagyon rövid időre vonatkozóan nagyobb kondiáramot, ha a feszültség azonos.
De nyitott vagyok befogadni minden új ismeretet.
(#) pucuka válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Az a papírréteg nem szigetelő, hanem éppen vezető. Ebben a papírrétegben van felitatva az a vezető zselé anyag, ami az elektrolit kondenzátor pozitív elektródáját képezi. Az áramvezetés szempontjából egyáltalán nem közömbös ennek a rétegnek a vastagsága. A pufferkondikban pedig igen nagy áramok tudnak folyni, mert a töltésük/kisütésük igaz nem túl nagy feszültség amplitúdóval, de igen rövid idő alatt történik. És mint tudjuk, párhuzamos kapcsolás esetén az áram(csúcs)ok osztódnak.
(#) pucuka válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Az olajpapír kondi, meg más tészta. Ott a papír egyik oldala fémezve van, a fólia kondiknál szintúgy, és ebből kettőt tekernek fel egymásra, így lesz két fegyverzete. A végén a jobb szigetelés érdekében átitatják nagy átütési szilárdságú olajos anyaggal.
(#) szamóca válasza Alkotó hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Ha egy 15mF/63V-os verzió 35x52mm-es méretét összehasonlítjuk a mi is gyártásban lévő csavaros társával, ami 51x82mm, látható, hogy háromszor nagyobb a térfogata. Ilyen "pazarlást" nem csinálnának a gyártók, ha nem lenne oka.
Ha összehasonlítjuk a két kondi adatlapját, láthatóak a különbségek, a nagyobb javára. (ESR 28.0 mOhm vs. 12,0 mOhm, élettartam 3000h vs. 18000h 85C° )
A maximalizált feszültséget ugye a dielektrikum átütési feszültsége adja, ami függ a használt anyagtól, és annak vastagságától. A kapacitás nagyságát pedig a dielektrikum permittivitása, fegyverzetek felülete, és egymástól való távolsága adja.
Tehát a fegyverzetek távolsága, és a feszültségtűrés közötti összefüggés adott, mindkét esetben.
Amiben eltér a két kondi, az a fegyverzetek, ill, a kivezetések vastagsága, ill anyaga. Míg a sima kondi fegyverzete 0,03mm, addig a nagy tesóé 0,05mm.
A kivezetések 1,5mm ill. 8mm. Amit leírtál a táplálás felől jövő, és a kondiból kiáramló töltésmennyiségről, (áramról) az igaz, de nem mindegy hogy ez mekkora átmérőjű vezetőkön halad át. A kis tesóból ha kb. 6A felett veszel ki, igencsak melegedni fog, ami nem kedvez élettartamának. A nagyobb verziónak ez meg sem kottyan, az ennek többszörösét is elviseli. Néhol láttam
megadják ezt a maxi áramértéket adatlapon.
A nagy cégek erősítőiben is ilyen nagyméretű, csavaros kondik vannak, ha megfigyeled.

Nos a kedvedért szétszedtem most egy ma használatos 15000u/50V-os kondért, hogy lásd, ma is olaj-papír az elkókban a dielektrikumként használt szigetelő réteg.
(#) szamóca válasza pucuka hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Most ujjat mondtál, de igazat. Rámértem egy darab dielektrikum papírra, és igen, kismértékben (MOhm) vezető.
(#) pucuka válasza szamóca hozzászólására (») Okt 30, 2011 /
 
Az elektrolit kondiban a dielektrikum az alumínium oxid, ami porózus, és ezért igen nagy a fellülete. Ehhez csatlakozik a vezető zselé, amit a papir tart a helyén.
(#) Defender84 hozzászólása Okt 31, 2011 /
 
Üdvözlet mindenkinek.

Van egy 5.5V/8.2mF-os kiszáradt kondenzátorom.
Mivel nem vagyok annyira benne ezekben a dolgokban,ezért kérdezem az itt "egybegyűlteket".
A 8.2 mF az 8200 ľF lenne?
Egyébként egy Denon erősítőbe kellene.

Üdvözlettel: Defender
(#) Defender84 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 31, 2011 /
 
Köszönöm a választ.
Microfaradot akartam írni,csak a billentyűzetemen nem találtam ilyen jelet,ezért bemásoltam egy másik irományból,de azt meg így jelenítette meg. :S

Üdvözlettel: Defender
(#) JackONeil hozzászólása Nov 8, 2011 /
 
Sziasztok!
Nagyfeszültségű bipoláris kondenzátort milyen villamos berendezésből lehet (nagyobb mennyiségben) bontani?
Nekem elsőre a PC tápegység jutott eszembe.
Néhány - néhány 100 nF-osokra lenne szükségem. Köszi!
(#) bodgabo válasza JackONeil hozzászólására (») Nov 8, 2011 /
 
Nagyfeszültségről 1000V fölött beszélünk, PC tápban 400V fölötti nem nagyon van.
(#) ujfalusi válasza JackONeil hozzászólására (») Nov 8, 2011 /
 
Ilyen nagyfeszültségű kondit legfeljebb régi televíziókból bonthatsz.
(#) erbe válasza JackONeil hozzászólására (») Nov 8, 2011 /
 
Bipolárist írsz. Ezt a kifejezést a kétirányú elektrolit kondenzátorokra szokták alkalmazni, a többi (kivéve tantál) alapból "bipoláris". A két kivételezett kivitel viszont gyakorlatban nem létezik nF nagyságrendben. Feszültségértéket nem ártana, ha írnál. 250 V~, 630 V= értékekig PC tápokban, monitorok, TV-k táprészeiben fellelhetőek 100 nF- 470 nF értékben. Efölött már nagyon ritka, inkább csak pF kategória. 1-10 nF 2-3 KV képcsőpanelen, tápok védőáramköreiben...
(#) JackONeil válasza erbe hozzászólására (») Nov 8, 2011 /
 
Bocs, tényleg pontatlan voltam. A példákban foglalt értékekre gondoltam, csak nem fejtettem ki. Köszönöm!!
(#) david550 hozzászólása Nov 20, 2011 /
 
Sziasztok.
Lenne 2 kérdésem természetesen a kondenzátorokról.
Az első, hogy Ha építek két ilyen áramkört, ami a rajzon van, és az egyikbe 15 Voltos, a másik áramkörbe pl. 50 Voltos kondenzátort teszek, lesz valami különbség a két áramkör között?
A másik az lenne, hogy ezt a biciklimbe csinálnám ezt az áramkört, és azon kísérletezgetek, hogy ha megállok még minél tovább világítson a lámpám, de én egy 10000µF-os kondival max. 4 percig tudok fényes világításban tartani egy LED-et. De a bicikli lámpám miért világít 10 percig fényesen, ha csak egy pár darab 200 µF-os kondi van benne?

Ja, és a képen az elemek helyett lehet egy dinamó is.

kérdés.JPG
    
(#) Morfeusz3 hozzászólása Nov 24, 2011 /
 
Sziasztok.
Lenne nekem egy olyan harci kérdésem.
Erősítő/puffer témában.
Nem igazán tudom hogy ide tartozik e a kérdés de fel tenném.
Van nekem 2 db Elko Franko 15.000uf os kondi párom.
Szeretném őket bekötni erősítő puffernak csak az a probléma,hogy nincs rajta jelölve +/- állás.
Ezt hogyan tudom a leghamarabb és legegyszerűbben megtudni.
Mert tudomásom szerint bekötésnél ugy kell rakni őket,hogy +/- (-)+/- összekötni és ugy kapom a +/- ágat.
De viszont a rosszul csinálom elszáll az egész.
erre lenék én kíváncsi hogy akkor ez most hogyan működik?
Választ előre is köszönöm
(#) mex válasza Morfeusz3 hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Tegyél fel képet, ha van rá lehetőséged.
(#) Morfeusz3 válasza mex hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Itt lenének a kondik!
(#) mex válasza Morfeusz3 hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Piszkosul nem lehet látni, hogy a kivezetések mennyire egyformák, vagy sem. Mindenesetre biztos hogy van megkülönböztető jelzés, például több gyártmányon a negatív pólust fekete pöttyel jelölik a kivezetés tövénél, esetleg a szegecs feje fekete, vagy a másik verzió: a negatív pólus nincs elszigetelve a fenéklemeztől.
(#) emersys válasza Morfeusz3 hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Hali.
A puffer megengedett tápfeszének 1/10 részét bizonyos ideig kibírja fordított polaritásban , de hangsúlyozom csak pár másodpercről van szó..
Tehát egy 100V elkora rátehetsz egy 9V elemet.
Ez az idő ne tartson tovább 2-3 másodpercnél!.
Ha feltudtad tölteni akkor polaritás helyesen tetted rá az elemet, így kiderül, a +- ág, ha nem töltődött fel rendesen, akkor fordítva van értelemszerűen..
Lényeg, hogy multival tudd mérni a közel 9V -os feszültséget előjelhelyesen.
a végén egy ellenállással kisütheted.
(#) Morfeusz3 válasza mex hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Ha esetleg szétszedném a hidalást és feltölteném némi árammal kb 4v-vel akkor sem tudom meg,hogy mely ág mely.már mint a +/- mérésből?
(#) Morfeusz3 válasza emersys hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Föltöltöttem egyenként a kondikat 3.6v-al Sony ericsson aksival.
Ha minden jó akkor nekem méréskor 3.6v környéki értéket kell kapnom ha jól értem igaz?
Esetleg fordított mérési polaritással kell kapnom - értéket-
pl -3.6v körüli feszt.
mert ha igy van akkor sikerült megtalálnom a +/- porust.
(#) Morfeusz3 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Föltöltöttem egyenként a kondikat 3.6v-al Sony ericsson aksival.
Ha minden jó akkor nekem méréskor 3.6v környéki értéket kell kapnom ha jól értem igaz?
Esetleg fordított mérési polaritással kell kapnom - értéket-
pl -3.6v körüli feszt.
mert ha igy van akkor sikerült megtalálnom a +/- porust.
(#) Morfeusz3 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Oké. Köszönöm.
(#) mezei dávid hozzászólása Dec 5, 2011 /
 
Sziasztok!
Milyen egy 10000uf kondi micrót írnék de nincs ilyen betűm és általában honnan szerelhető ki milyen elektromos készülékben használják?
Legyetek szíves megírni.
Üdvávid
(#) steve25 hozzászólása Dec 7, 2011 /
 
Sziasztok.
Szeretném kérdezni hogy egy kondenzátornál miben myilvánul meg ha elromlik?

pl nekem olyan gondom van hogy egy IMI 1100W 2920Fordulatu motor inditója, aluminiumházas gyárilag ezzel volt szerelve kb 1985ben, frissen tekercselve, tesztelve, üresen szépen elindul de terheléssel alig akar, tudni kell hogy elötte egy 750W 2850 fordulatu imi motor hajtotta, szinte erölködés nélkül. tettem hozzá kisseb teljesitményű kondenzátort igy jelentősen növekedett a nyomatéka de igysem az igazi, feltöltöttem és kisütöttem a kondit, mi lehet a baja?
köszi a segitséget
Következő: »»   45 / 98
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem