Sziasztok

Nemrég vásároltam egy modellvasút kezdökészletet aminek tápegységére pillantva egy kicsit felháborodtam. (nem volt olcsó készlet!) Szó ami szó elég gagyi egy darab. Leginkább a szabályzó részével vagyok elégedetlen. Az interneten találtam egy kapcsolási rajzot amit szeretnék megépiteni. Valamennyire jártas vagyok az áramkör készitésben de azt nem tudom pontosan hogy megfelel-e ez a kapcsolási rajz az igényeimnek. Szeretnék egy 10V-ot leadó szabályozható (0-10V) tápegységet kb. 1A terhelhetöséggel viszont ez meghaladta képességemet. Mármint a rajz -> panel-re vitele. Keresnék valakit aki segitene nekem ebben a problémában. Mondjuk egy kész paneltervvel amit csak a nyák-ra kéne rajzoljak vagy esetleg egy kész nyákkal amibe csak az alkatrészeket kellene beültetnem. Természetesen némi költségtérités fejében. A kapcsolási rajzot mellékelem.

Bocsánat a helyesirási hibákért de nincs meg minden ékezetem és a nyelvtan sem erösségem.

Egy 555-ös időzítő ic-vel és egy tranzisztorral megoldható, és egyszerű mint az ék.Van ilyen topik a HE-n ahol sok kapcsolás van, válasz egyet.

Teljesen felesleges ilyen bonyolult dolgokon gondolkodni.
Keress egy jo nagy elkot (legalább 2G/25V). Ezt egy diodán meg egy 50-70 Ohm/2W ellenálláson vagy ami még jobb, egy 24V/3-5W autoizzon át, töltsd fel. A váltokat a kondiról kapcsolva csak annyi energiát kapnak, amennyi a kondiban van.
Ha véletlenül besül, akkor az izzo felvilágit vagy az ellenállás felmelegszik, de nem enged 1-200mA-nél több áramot a tekercsbe. Ha megszünik az áramfelvétel akkor a kondi megint kb 24V-ra töltödik (16V~ áramról). Ha egyszerre több váltot kapcsolsz akkor nagyobb kondi kell.

Szia, az alábbi kapcsolást több példányban is megépítettem, és kitünően müködik már 5 éve.
Csatoltam a Nyák tervet is. Az ák lelke egy 555 IC, mely impulzushossz változás üzemmódban dolgozik.
Az ák rövidzár védett. A nyákterv Sprintlayout-ban.
A menetszabályozónak akár tolópotit is használhatsz, a menetirány váltáshoz háromállású kapcsoló szükséges. de akár egy régi forgótárcsás kapcsolóból is kialakithatod.

Köszönöm ha senki nem segitene a másik kapcsolással akkor biztos én is a tiédet választom viszont én szeretném az iránykapcsolót kiküszöbölni. Egyetlen potenciométerrrel szeretném megoldani. Söt esetleg egyetlen komoly trafórol hajtanék meg 3-4 vezérlöt.

Szivesen. Az egyetlen komoly trafó-val van a problémám:
Arra az egyetlen komoly trafóra tekercseljél több független szekunder tekercset.
Mert: ha csak egyetlen szekundered van és több vezérlő egységed, akkor mindkét sinszálat szakaszolnod kell, amikor elválasztod az egyes vezérlőkhöz tartozó szakaszokat, mert különben a vezérlő pozitiv vagy negativ vezérlő része rövidzárba kerül a sinen keresztül.
Több szekunder a megoldás. ezzel csak egy gondod lesz, hogy egy ekkora trafó nagy és nehéz!

Mégy 1xKöszönöm de én még egy darabig ragaszkodnék az énáltalam talált kapcsoláshoz. Amúgy a tiédnél hogy tudok a kimenetre pontosan 10V maximumot fabrikálni?

A céljaidnak teljesen megfelel a kapcsolásod, a potméter középállásában áll a motor, egyik irányban előre, másik irányba forgatva hátra megy.
A legjobb, ha az egyetlen trafón annyi középleágazásos tekercsed van, ahány vezérlőt akarsz. Én mégis inkább a többtrafós megoldást javasolnám, és a zárlatvédelmet 12 V 15 W -os soros égővel oldanám meg, a közös ágban sorosan. Egyúttal jelzi is a zárlatot, és nem zavarja a többi szakaszt. A rajzodon az R5 ellenállás akarna az áramfigyelő lenni, de így nem az, az ellenállás, kondenzátor erősítő bemenetet a motor földelt végére kell kötni, hogy a föld felé folyó motoráram az ellenálláson keresztül menjen.

Köszönöm neked is, de a megfigyelésedböl egy szót sem értettem. Azon kivül hogy több trafóra lesz szükségem. Ami lényegében részletkérdés mert egyenlöre egy panelrajzra lenne szükségem. Vagy mint emlitettem egy kész nyák-ra. Van egy fokkal bonyolultabb kapcsolásom is ugyanerre a témára de gondoltam hogy a legegyszerübbel támadnám a forumot elsö körben.

Ez egy annyira egyszerű kapcsolás, hogy nem nagyon van szükség "nyáktervre", Ha megvannak az alkatrészek, egy lyuggatott panelre felhelyezed őket, és a lábakat a rajz szerint összekötöd. De ha mindenáron nyomtatott áramkört szeretnél tervezni, megcsinálhatod magad, egy "kockás" papírra, és kész a "terv"
Az előzőekben csak arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy a rövidzár védelem a rajzodon látható módon nem működik, a figyelő ellenállásnak a motorral sorba, a föld felé kell lennie.

Igen az nekem is feltünt hogy elég kevés alkatrészböl áll a panel de nekem még igy is meghaladja a képességeimet. Merthogy soha nem tanultam kapcsolási rajzot olvasni csak "öntanuló" módon de ez már jóval meghaladja a képességeimet. Ezért szerettem volna ha valaki megtervezi helyettem. Esetleg kijavitja ezeket a hibákat amiket te is észrevettél. Sajna nem magyarhonban élek igy minden "hobbi" célú cucc itt méregdrága. Ezért a rajz alapján a nyák elkészitése sem lesz egyszerü. Nincs lakktollam, nincs nyákom, nincs maratóapparátusom stb. De ezeket leküzdeném ha valaki megrajzolná a nyák-ot helyettem. Mert én is megprobálkoztam vele de beletörta bicskám.

Gondolom, nem az északi sarkon laksz, bár gondolom, internet hozzáférés ott sem lehetetlen.
Ha megrendeled az alkatrészeket, akkor egy ilyen panelen amit szintén megrendelhetsz, egyszerűen összerakhatod.

Ok. Privátban érdeklödtem tovább.



Egyébként ez a kapcsolás mennyivel bonyolultabb? Illetve az elsö hibái ki vannak javitba benne???

Nem sokkal bonyolultabb, csak van benne egy jelző áramkör, ami a "0" állapotot jelzi. De ebben ugyanaz a hiba, a motoráram érzékelés. Az a rész némi átszerkesztésre szorul.

Köszönöm a válaszokat.

Átgondoltam mindent, amit írtatok, az elko ilyen formában nem hiszem, hogy menne a váltóáram miatt (azzal megy a váltó).
Röviden a váltó úgy megy, hogy 20mA folyik azon az ágon, ahol a váltó épp áll. Ez egy kétirányú opto + ellenállásra van kötve (innen látom a váltó állását). Amint a gombot megnyomjuk, az ellenállást kikerülve teljes áramot kap a váltó és vált (ilyenkor természetesen az opto-n nem folyik áram, de ez nem zavar).
Egy hatalmas elko jó ötlet lenne (graetz-en belül), mert amíg feltöltődik, addig át bírja húzni a váltót, utána szakadás van.
(fordítva, mint ahogy eredetileg írtad, a kondenzátor elfojtaná az áramot (a graetz-en keresztül feltöltődik), nem pedig onnan nyerné)

Még átgondolom alaposabban, de ez az elko szerintem használható lenne.
Alapértelmezésben persze a kapcsolásnak a 10-20mA-t engedélyeznie kell, nem viselkedhet szakadásként, a kondenzátort meg ki kell sütni feltöltés után.

Az NE555-ön is gondolkozom.

Én kipróbáltam ezt a kapcsolást, egyszerű és müködik, de sok minden miatt nem tetszik:
- nincs benne rövidzár védelem, ami gyakran előfordul akár egy rosszul álló váltó eltörésekor
- a teljesítmény transisztorok azért melegednek, ha nem is jelentősen, ha nem a maximális sebességen használjuk,
- a bemenete középleágazásos szekunder tekercset igényel, ami a trafó tekercselését, beszerzési költségét emeli.
Megépítettem sokfajta menetsebesség szabályozó kapcsolást, és a következő eredményre jutottam: az impulzus hossz változtatásos - PWM - szabályzókkal sokkal finomabban lehet a sebességet változtatni, mint a hagyományos analog (csak feszültség) szabályzókkal:
A motorra a vontatási feszültség maximuma mindig rákerül, de csak nagyon rövid ideig, illetve ennek a hossza változik. A motor forgórésze a feszültség hatására hamarabb képes azt a maradék fékező nyomatékot leküzdeni ami a mozdony megmozdításához szükséges. Ez alól kivétel a Maxon által kifejlesztett külső forgórészes motor- a szakirodalomban harang-nak is említik (Glockenanker motor).
A PWM szabályozók általában egy szekunder tekercsről egy tápfeszültségről üzemelnek. A teljesítmény kapcsoló eszköznek tranzisztor vagy FET jöhet szóba amin a gyors kapcsolási sebesség miatt alig van veszteség, ezért nem is vagy csak kicsit melegszenek.
Egyetlen hátránya, hogy a menetirány váltáshoz valamilyen kapcsoló eszközre van szükség (kapcsoló, relé), de ha ide egy középállású kapcsolót teszünk akkor az állj nagyon könnyen megvalósítható, ami egy potencióméternél csak valamilyen rugós mechanikával lehetséges. Itt szeretném megjegyezni, hogy a gyors állj helyzeten való átmozdítás, a menetirány váltás, nemcsak a modellre, de az elektronikára is visszahatással van, hiszen a mozdony mozgásban van, ha megszüntetjük a vontatási feszültséget, a modell motor mint egy apró áramfejlesztő dolgozik, és ez az indukált feszültség azért néhány msec-ig amig a motor meg nem áll mérhető. Ez a feszültség azonban visszajutva a szabályozóba, ott félvezető(-k) tönkremenetelét okozhatja (nálam az egyik TIP125).
Ezt a gyors menetirány váltást esetlegesen egy nem hozzáértő személy (unoka) keze is okozhatja, mert milyen klassz, hogy pillanat alatt egyszer jobbra majd balra megy a vonat.
Az említett kapcsolásból még hiányzik 2 db 1N4001 dióda, amit a teljesítmény félvezetőre kell köttni, annak védelme miatt, de ez nem véd meg a gyors kézmozdulattól sem!

Keresgéltem a neten különbözö kapcsolásokat de nekem ez az irányváltós kapcsolós nagyon nem szimpatikus még ha értem is hogy miért praktikus. A pwm szabályzós kapcsolások elöállitása egyszerübb esetleg olcsóbb? Nekem egy Märklin Z méretü vonatszettem van ami 10V maximumon üzemel és 5 polusu motort használ. Finomabban állitható lenne pwm vezérléssel?

Ki lehet küszöbölni az irányváltó relét PWM esetén is, ha a kimeneten teljes "H" hidat alkalmazol. Ilyenkor a két oldal ellenfázisú jellel van vezérelve, ami azt jelenti, hogy 50 % -os kitöltésnél áll a motor, ha csökkented egyik irányban, ha növeled másik irányban forog.

Igazad van, és ki is próbáltam azt is, de a terepasztalomat nem csak én vezérelem, hanem a gyerekek, sőt az unokák is, így üzembiztosnak (gyerekbiztosnak) tartottam, ha egy kapcsolót kell átállítania, és a két menetirány között egy jól érzékelhető középállás is található.

Több mint 40 éve modellezek, és több 100 válto fordult már meg a kezemben. Hidd el minden válto megy egyenáramra is.
A válton folyo méröáramnak 20 mA, semmi köze a kapcsolo áramhoz, és az továbbra is azt fogja tenni mint eddig.
Eddig is egy extra kapcsoloval (ami alaphelyzetben szakit) adtad a tekercsre a delejt, amitöl az átkapcsolt - amint a végálláskapcsolo kapcsolt, a tekercsen megszünt az áram (és a másik tekercs also vége került kapcsolatba az áramkörrel - ezt lehet mérni, és visszajelezni.

Köszi, valóban igazad volt, a probléma így megoldható. A következő kapcsolást tervezem:

VAC1 <=> váltó <=A=> 2k ellenállás <=> opto <=> VAC2
VAC1 <=> kondi <=B=> 50R ellenállás <=> dióda <=> VAC2
Amikor kapcsolok, akkor <=A=>-t és <=B=>-t összekötöm, tehát a kondenzátor hajtja a váltót egyenárammal, az optó+ellenálláson meg átmehet dupla feszültség is, simán elbírja, a 4N25-ös 60mA-t bír.
A (2G/25V) kondenzátor írásodat nem bírtam értelmezni, 2milliF/25V-ra tippelek.
A váltó 16R körüli lehet, R*C = 32ms körüli kisülési időt jelent. Remélem ennyi elég lesz.

Igen a 2G = 2000 uF.
(Nem tudom ki vezette be, de ez szokott lenni a nagy kondikon, valoszinü, hogy jobban olvashato mint a mF)....

Tudták, hogy baj van a mértégegységgel a µF után a mF következne, de talán irástechnikai vagy helyi okok miatt a G terjedt el az 1000 µF-ra.
Annyira mostanában nem figyelem, hogy mit irkálnak az alkatrészekre, de azokon általában elég hely volt még a 22 000 µF kiirására is, de a kapcs. rajzban sokkal egyszerübb volt 22G-t irni. (22m-t még nem láttam)

Köszi, ezt nem tudtam.

Utoljára egyetemen foglalkoztam elektronikával, most erőltetem magamat. Elvi szinten ismerem a dolgokat, de a gyakorlat az bajos.

Legutóbb vettem egy elektrolitot és csak egy => => => vonal volt rajta az egyik oldalon. Melyik a pozitív, melyik a negatív vége?

Szerencsére régebbről volt egy másik kondenzátor is, ahol a => => => mellett egy '-' jel is szerepelt. Ez segített.

Nem, csupán annyi a magyarázata, hogy egyes nemzeteknél (pl. a cirill betűs írásúaknál, mint bolgár, orosz, szerb, stb.) a µF helyett mF (természetesen cirill betűkkel, de ezt a fórum motor valami okból nem viszi!) megjelölést alkalmaztak. Azért, hogy a µF és a mF ne keveredjen, kezdték a GF (megjegyzem: ez az én monogramom is egyben, tehát lehet, hogy engem reklámoznak? ) jelölést alkalmazni. Ez ugye lényegesen rövidebb, mint az x-ezer µF jelölése...
De ne OFF-oljuk tovább a témát!

Fizikailag a kondenzátorokon (az oldalukon) a "-" oldalt szokták jelölni. A kapcsolásokban rendszerint viszont a pozitív oldal van megjelölve (és a NYÁK-okon is).
De hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, a régi gyártmányú elektroilt kondenzátorok oldalán szokás volt a "+" oldal megjelölése is. Azért a mérnökök jó szándékát elismerendő, akkoriban ezt legalább oda is rajzolták. (Ezeken a régi elkókon volt egy körbefutó "váll" a tokon, de legalább ott volt a "+"-jel is.)

Nálam sem lesz külön irányváltó kapcsoló, csak 1 potméter összesen. Mikrokontrollerrel oldom majd meg (AVR), mert az a legolcsóbb, csak a szoftvert kell megírni. Az AVR-ben van analóg/digitális átalakító + PWM is, szóval nem kell vele küzdeni.

Mikrokontroller nélkül bonyolultabb:
- kell egy potenciométer 0-12 V közé
- a potméter kimenetére kell egy 6V körüli schmitt trigger, amivel az irányt állítod (relével)
- van abszolútértékképző műveletierősítős kapcsolás, 6V körül kiszámolod az abszolútértékét a poti állásából
- NE555-tel fűrészjelet generálsz
- komparátorral a fűrészjel értékét összehasonlítod az abszolútértékkel, ez lesz a kimenete a PWM-nek

Durván így lehet megoldani.

Hát, ha ilyen bonyolult gondolatokra képes vagy, akkor az áramkör sem lehet egyszerü.....Szerintem amire AVR-be megirod a FW (ha még nincs gyakorlatod abban) ilyen elvek alapján addigra 100 egyszerü PWM tápegységet össze lehet hozni minden nagyobb büvészmutatvány nélkül.

Ha már annyira ragaszkodsz az egygombos szabályzáshoz (ami a legélethütlenebb része az egész modellvasutnak - mert ilyen még villamoson sincs, nem még egy mozdonyon), azt is meg lehet oldani, csak nem mindig kell elektormosan gondolkodni (schmitt trigerek stb.), hanem némi paraszti ésszel....

Ne értsd félre, ha napnta AVR-eket programozol, akkor tedd, de ott is jobb lenne, ha másra használnád fel a kapacitást (pl. modelljármü legélethübb vezérlésére), s nem egy rossz technolgia átültetésére (egy gombos vonatvezérlés) a legmodernebb elektornikus környzetbe.
Ez nagyon hasonlít egyes pihentagyú gyártok eljárásaira - amikor a fali villanykapcsolóba egy mikroprocesszor kapcsolja be a 230Vs áramkört - minden egyébb funkcio nélkül.....és nicsak lön fény

Nem akarok kötekedöfolyamot elinditani de mi a gond az egy gombos (ami igazándiból nem is gomb) szabályozással? Hogy legélethütlenebb??? Mér a tidéden minden müszer megtalálható ami egy mozdony fülkéjében? A gözösöket meg kallantyúkkal irányitod és szenet lapátolsz?

Persze mindent lehet túlzásba vinni de szerintem mindenki oldja meg kénye kedve szerint ha nem tetszik akkor te másképp csináld.