Egy példa. EL84 se ec92-vel. A doboz még változni fog

Még tavaly kaptam kettőt én is. A most készülő erősítőmbe gondoltam EM84 meghajtására felhasználni, de végül sajnálnám elpazarolni rá (megteszi terveim szerint egy 6zs9p cső is).

Sziasztok !
Ismeri valaki ezt a kondit ? Katód kondinak szerintetek ez megfelel ? AL-Elkó 220 Mf 50 V

Az EC92 a korai TV-k legelső fokozata volt (még nem a kettőstriódát használták), csak 1 fokozatú erősítő volt a keverő előtt. A legelső verziójú színesben valóban volt valami hasonló kategóriájú kis (szingli) trióda, de a balansz triódát vezérelte. A sorvégcsövet minden verzióban a 6F1P hajtotta, de a sokszorozó előtt a klasszikus malomkerék, és nagyfesz egyenirányítócső (+ csöves Boosterdióda, ami később a KC109-es szelén lett) nagy belső ellenállása miatt a 25kV nem volt elég stabil, ezért megterhelték egy 25kV anódfeszültségű 1mA anódáramú (ez 25W Wa) triódával. Ezt vezérelte - a sugáráram függvényében - az a kis trióda. Ennél a kivitelnél a fokozott röntgensugárzás jelentett veszélyt a javítást végző számára.

Sziasztok!
Csak nekem van olyan érzésem, hogy figyelnek minket?
ismerős alakzatok

Vagy csak üldözési mániám van?

Pityu

A legszebbek azok a modern elektroncsövek. Ma már ide jutott az elektronika. Anód meg rács sem kell, elég a katódként funkcionáló LED.

Helló!
Ha csöves erősítőt akarsz építeni, akkor én csak bátorítalak. Nem egyszerű, és nem olcsó megcsinálni, de ha elkészül, akkor a (netán meglévő)több százezer forintos félvezető,stb. erősítőd lelököd az asztalról!!
Persze a boltban is rohadt drága,10x-ese a forgalomban-levőknek. De ha meghallod a hangját, nem fogod sajnálni a pénzed és a munkád. Megéri csövest építeni!

Üdvözlünk a Csöves topikban!
Látom, ez az 1. hozzászólásod, viszont nem Te vagy az 1., aki "benézi" a válaszadást. A topik 2006-os - kezdő - kérdésére válaszoltál. Ez természetesen nem baj, csak már okafogyott, lehet a kérdező is már árkon-bokron túl jár. Meg aztán 6 év alatt jó pár 1000 válasz is érkezett. Reméljük, hogy a következő hozzászólásod már "aktuális" lesz.

Mekkora kramancok
mi értjük miről lenne szó, de aki nem tudja mi az hogy elektroncső,mit gondolhat,mik ezek?

Ez szerintem rossz megközelítés (átverés?, szerintem nem).
Aki nem tudja, hogy mi az elektroncső, azt nem is feltétlenül érdeklik a technikai részletek. Aki meg tudja, az meg nevet ezen (mi). Mindenki másnak meg egy rádió, ami hasonlít a flmeken vagy nagyinál látott régi készülékekre és ha az tetszett neki (+van egy fajta ízlése), megveszi, mert ezen nem csak a kossuth jön...

Jól csinálják, sehol nincs leírva hogy elektroncsöves a készülék. Másrészt * , mert kihasználják a fogyaszói butaságt. (a KONZUMIDIÓTÁKAT). Sajnos regisztráció nélkül nem tudom, mit takar a készükék.
Ha fénykép igaz lenne, 1.700FT-ét a legjobb vétel. Kidobob belőle az elektronikát, vagy ha hasznláható, csinálsz belőle egy rádiót. A ház pedig kiválóan alkalmas egy RIAA korrektornak, vagy füleserősítőnek. Feltéve, hogy az oldala fa, a többi meg alumínium. Csak erre kicsi az esély, ha műanyagból van, akkor el fog olvadni

Ilyet mintha láttam már volna valahol.

Sziasztok ezzel a dologgal csak az baj hogy a régi szép dolgokat legyalázza ...és a mostani fiatalok nem látják igazán milyen szépek azok a régi rádiokat ami kidolgozásában minőségében fényévekre van attól amit most gyártanak..

Sziasztok! Hozzájutottam egy EAG av 760/c-típusú erősítőhöz és azt szeretném kérdezni hogy mit tud a készülék? milyen hangfalat lehet rákötni,számítógéppel össze tudom e kötni? nem sok mindent találtam róla ha valaki tud kérem segítsen,előre is köszönöm.

Azért nem annyira ismeretlen ez az erősítő. Ez egy kommunális célú berendezés - 80W teljesítménnyel - csak ez a probléma is vele. Az ilyen rendszerű készülékek a kimenetükön 100V feszültség mellett szolgáltatják a megadott teljesítményt, ez pedig nem használható az általánosan használt 4-8 Ohm -os hangsugárzókhoz. Van megoldás, az APT-100 erősítő impedanciaváltó transzformátorát szokták felhasználni, ez azonban nem túl jó minőségű eljárás (a trafót beszerezheted hirdetőoldalakon). A jobbik, hogy a kimenőjét áttekercseled 4-8 Ohm -osra, ez jobb, de nagyobb szakértelmet kíván, és valószínűleg költségesebb.

Ezt csak ezért írtam be:Bővebben: Link

"A porceláncsöves Remix olajkondikat eszedbe ne jusson kicserélni..."

Nagyjából egyetértünk. A legolcsóbb, alufóliás Jensen (AN) olajosok sajnos nem túl jó hangú kondik, a porceláncsöves KCP-ket többek között ilyenekre se javallott kicserélni.

"Hozzájutottam egy EAG av 760/c-típusú erősítőhöz és azt szeretném kérdezni hogy mit tud a készülék?"

Szép nagy doboza és hálózati trafója van - kísérletezésre nem rossz alap. A 807 foglalatokat, anódsapkákat (ha nincsenek leharcolva, akkor a csöveket is) érdemes megtartani, a többit nyugodtan bonthatod és kiárusíthatod...))

Ha megelégszel egy alapszintű kimenővel, akkor megteheted azt is, hogy szétszeded a kimenőt (ez könnyebben bontható) és a tetejére rátekered a 8ohmos tekercset. Teljesen jól fog így is szólni, erre már van tapasztalat. Az igazi természetesen egy újratekercselt kimenő. A meghajtását érdemes átalakítani, fojtó nélkülire. Ha nem egy audiofil erősítő a cél, lehet belőle egy alap erősítő.

Sziasztok.Szeretném kipróbálni a Hibrid tápegységet.Valaki kipróbálta már és mi a véleménye róla?Azt olvastam,hogy a csöves és a hibrid között hangzásban nincs külömbség és a cső tulajdonságától függ a hang.Eggy dolog érdekelne ezzel kapcsolatban,ha középleágazásos hálózatiról ki akarnám próbálni,akkor elég-e bekötni az eggyik szekundert,vagy párhuzamosan kell kötni a két szekundert?Nem nagy átalakitás kell,hogy kipróbáljam csak nehogy tévedjek és leégessem a szekundert,ha nem birná eggyik fele a megterhelést.

"Valaki kipróbálta már és mi a véleménye róla?Azt olvastam,hogy a csöves és a hibrid között hangzásban nincs külömbség és a cső tulajdonságától függ a hang."

Valójában benne lesz az elektroncső és a félvezető dióda sajáthangja is. Aki szerint a félvezetőknek "elhanyagolható" a sajáthangjuk, miért nem félvezetős erősítőket fejlesztget? Miért tesz akár csak egy darab csövet a tápba? Ha rám hallgatsz, elkerülöd a CLC után LC tápszűrést is (a plusz tekercs miatt drágábbak, és általában csak probléma van velük). Középleágazásosról kipróbálhatod, a trafód emiatt leégni nem fog, viszont ne csodálkozz, ha az aszimmetrikus terhelés miatt a szokásosnál erősebben búg.

És mi van akkor, ha a hibrid ei. negatív(félvezetős) oldalán a diódákkal sorosan bekötünk a pozitív(csöves) oldalnak az adott cső munkapontra jellemző impedanciával egyező ellenállást?

Arra azért figyelj - bta kolléga elfelejtette felhívni a figyelmedet - hogy a diódák beépítése után, középmegcsapolásos trafó esetén, ha a csövet hagyod a helyén - akkor egy plusz-minuszos tápegységed keletkezik. A csővel csak a pozitív irányt használták ki, így - ha a híd negatív ágát testeled - kétszeres feszültséget kapsz. Ha viszont egyik felét használod a tekercsnek az valószínűleg féláramra van méretezve (a csöves ei. miatt ez "tervezetten" vékony madzag), ezért számíthatsz nagyobb melegedésre. A tekercsek párhuzamos kapcsolása nem járható út, a középkivezetést nem tudod egymástól szeparálni.

Üdv!
Fogok építeni hamarosan egy itthoni 5W-os gyakorló gitárerősítőt EL84-es véggel. Két kimenőtrafóm van itthon hozzá, egy Unitra ZK140-ből való és egy Videoton Melodyn rádióból való. Eredetileg ECL86-tal működtek, de tudtommal jók EL84-hez is. Vajon melyik trafó lehet jobb minőségű? Köszönöm!

Köszi a választ.Maradok akkor inkább a tiszta csöves tápnál főleg,ha még a félvezető hangja beleszól amit nem szeretnék.Gondoltam csak próbára hátha van valami előnye,de ezek szerint nem érdemes vele vacakolni.

Ez a dupla tápos dolog nem biztos, hogy mindig rossz, de szituáció függő. Az APX100-ban egész ügyesen használták ki. Én is csináltam egy hasonlót. Ha a graetzet a két szekunder két végre kötöd, akkor onnan leveszed a névleges feszültséget (egyik felét testeled), míg a középkivezetésről le tudod venni a névleges feszültség felét (monduk előfoknak, segédrácsnak).
Pl. nekem volt két 200V-os szekunder, ebből ugye a graetz után lett kb. (200+200)*1,4, ami a valóságban 500V környéke volt, míg a segédrácsnak ott volt "készen" a 250V a középleágazásról. Ez így egy GU50 SE-t táplált. Kissé féltem tőle, de nagyon is jó volt.

"Arra azért figyelj - bta kolléga elfelejtette felhívni a figyelmedet - hogy a diódák beépítése után, középmegcsapolásos trafó esetén, ha a csövet hagyod a helyén - akkor egy plusz-minuszos tápegységed keletkezik."

Igen, "elfelejtette", mert nem akart belemenni, hogy mire használható csöves végfokokban az "emeletes táp", kell-e negatívban is ugyanakkora feszültség, ugyanakkora terhelhetőségre... viszont ha középleágazásos trafónk van, akkor "hibrid Graetz" helyett sima kétutas egyenirányítás kell egyetlen adódtápfeszhez, tehát vagy a két szilíciumdióda, vagy a cső válik feleslegessé.

Mindenesetre érdemes megfontolni, hogy a csöves egyenirányításnak nem minden téren jobb a hangminősége. A félvezetős anódtáp jellemzően dögösebb, dinamikusabb a sávszéleken - mégis döglöttebb, mechanikusabb. A tápban nem csak a különféle csövek, hanem a Si-diódák is elég eltérően tudnak szólni. Újonnan, bejáratatlanul egyik-másik borzasztóan rossz, úgyhogy nem könnyű velük "hifizni".

Ezt komolyan gondolod, ezt a sok zagyvaságot? Mi az hogy dögösebb, dinamikusabb, és milyen sávszéleken, ugyanakkor döglöttebb, mechanikus.
Tudod egyáltalán mi a dinamika? Ha az benne volt a felvételben eredetileg, akkor benne is marad lejátszáskor, már ha el nem tolod valamilyen zajgenerátorral, vagy egy gyenge (nagy belső ellenállású), túlterhelt táppal.
Jó lenne műszaki fogalmaknál maradni, és nem hablatyolni mindenféle műszaki tartalmat nélkülöző szavakat. Hagyd meg ezt a tisztséget, más fórumoknak.
Egyébként más erősítő alkalmazásokban előfordul a negatív tápfeszültség használata, például a széles sávú, egyen szintet is erősítő alkalmazásokban, oszcilloszkóp függőleges erősítőjében.

Én azt gondolom, egyiket sem bonyolították túl (a készülékek alkalmazási területe ezt nem tette szükségessé). A ZK trafóját volt szerencsém kipróbálni, egy kicsit nagy az áttétele (1:40 körül van), de bírta jól a visszacsatolást, nem igen kellett belenyúlni a fázisviszonyokba.