Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Szia Mindenkinek.
QFN tokozásu IC-t kitudna ráforrasztani a nyákra? Nyákot holtudnak csinálni ehez? Köszi a válaszokat
Helló mindenkinek!
Volna egy problémám Szükségem lenne egy LM2940T -8.0 P+ IC-re azt hiszem hogy ez egy stab kocka. Nem tod valaki ilyesmiről? Vagy hogyan tudnék gyártani ilyet? Köszi előre is.
Ha stabkocka, akkor nemjó helyette 7808?
Csövi!
Nagy kérdésem lenne, ha fogok egy tápventillátort, és leszedem az elektronikát, vagy kiforrasztom a tekercsek végeit, azokat párhuzamosan kötöm egymással, akkor a ventit lehet használni "generátorként"? Úgy értem mivel indukcióval hajtják a ventit, akkor az indukcióval, lehet áramot termelni (tudom lehet, de ezen venti esetében), ja és kb, mekkora feszkó, meg áram "jönni ki" belőle?
Tekercs forog mágnes előtt , tehát jönnie kell belőle. Én porszívóval, a szívócsővel próbáltam régebben egy ilyet megpörgetni, pörgött is mint a bolond.....de, hogy mennyi jött ki, arra már nem emlékszem.
ha levegővel szeretnéd csinálni, gondolom azzal szeretnéd, akkor ne számíts sokra. öcsémmel kipórábltuk, egy 6 centis ventillátor a 2000 wattos hajszárító által keltett légmozgásnál olyan 50-60 mA-t adott le. feszültsgeét nem mértünk.
![]()
Nemhiszem hogy ördöngősség, a nyákot úgy csinálod hogy kicsit kilógjon az ic alól és ott megtudod etetni ónnal.
Az ic hasán levő kivezetés/hőelvezető már bonyolultabb, nyákon kimarod a hasához illő réteget és a közepébe fúrsz 3-4 mm es lukat ahol a páka és az ón is befér, igy be tudod ónozni a hasát és ha elég kerül rá akkor megfogja a nyákot is. Illetve a nyák fogja meg az ict ![]() Sok sikert ![]()
Az pont elég. Én autóra szeretném rátenni, kívülről. Azért 80-90-nél már elég durva a légmozgás :wilting: , szóval pörög mint állat. Trabantba kéne, ledeket akarnék meghajtani, persze a ventivel, valami aksit tölteni, aztán rákapcsolni a ledeket, vagy valami ilyesmi. Azért kösz
üdv.
Azt szeretném kérdezni hogy ebba a rajzba : Bővebben: Link egyfajta fet kell és ha igen akkor az irfz34n jó e bele ?
Szia!
Minden paraméter a motorodtól függ. Mekkora az áramfelvétele, mekkora a feszültsége. Ezek alapján kell kiválasztanod a tranzisztort. Van egy komplett rajz a Léptetőmotor topicban: Itt Darlingtont is használhatsz. És kétféle kell! 2 NPN és 2 PNP tekercsenként! ![]()
PMOS: IRF9530N 100V, 14A, 79W
Hello!
Van két 1000uf/10v-s kondim,sorosan vagy párhuzamosan kell kötnöm hogy 2000uf-et kapjak?
Párhuzamosan!
Sorosan lesz a reciprokösszege. :yes:
Hi! BC109es tranzisztor helyett jó a BC109B vagy C is? Thx.
![]()
Nagyon valószínű, a B és C típusoknak az erősítésük nagyobb.
Hali!
Lenne egy furcsa kérdésem, ami lehet, hogy nagyon :lama: -nak fog tűnni. Szóval egyen vagy váltófesznél van kevesebb veszteség egy adott hosszúságú és keresztmetszetű vezetőn? Ha van egyáltalán különbség akkor az mérhető is, vagy elenyésző nagyságú? Konkrétan: Van egy váltóáramú forrás, egy izzó (12V/60W), és vezeték. Hogy érdemesebb működtetni az izzót ahhoz, hogy minél kisebb legyen a veszteség a vezetéken? Váltóárammal, vagy egyenirányítva?
Hááát a pontos választ nem tudom, de egyenirányítás után tuti hogy lesz egyből veszteséged a diódákon... Meg ha már váltó, akkor még plusz "költség" egyenirányítani... De nem tudom
![]()
Igen tényleg, a diódákon is lesz veszteség, de ha még pufferelem is, akkor már jobb a helyzet.
Akkor máshogy kérdem: Váltóárammal nagyobb a veszteség, vagy egyenárammal, ahol már nem csak a vezetéken eshet fesz, hanem ott vannak még a diódák is?
ha csak a kapocsfeszültségtől nézzük, akkor a váltóáramon kisebb a veszteség (tesla vs edison
![]() kicsit bonyolultabb a helyzet, ha a teljes áramkört vizsgáljuk, ekkor valóban számolni kell az egyenirányításhoz szükséges cuccok okozta veszteségekkel is - DE! - azzal is számoljunk, hogy adott váltófeszből egyenirányítás után "magasabb" egyenfesz lesz (X~Vx2,14)... szóval nem annyira egyértelmű a helyzet. ha nem túl jelentős távolságról, nem túl jelentős fogyasztóról van szó, akkor egyszerűbb a váltóáram (hacsak a fogyasztó nem kíván eleve egyenáramot...) a konkrét kérdésednél a váltóáram alkalmazása esetében kisebb a veszteség, de a különbség gyakorlatilag elhanyagolható
Köszi a kielégítő választ!
Tudnék választani váltó vagy egyenáram között, mert csak egy izzóról van szó, de akkor maradok a váltónál, ha ilyen elenyésző a különbség.
Hello, ha a váltóáramú forrásod egy "forgógép" és kommutátorral egyenirányítod akkor igen kis veszteséged lesz. Ha váltakozóáramot továbbítasz, akkor az veszteséges, mert az energia a vezetékből elektromágneses sugárzás alakjában kilép. (rádió) . Annak idején és most is azért továbbitják váltakozóáram formájában az energiát, hogy lehessen transzformálni nagyobb feszültségre, ahol a tápvezeték ohmos ellenállása kevesebb veszteséget okoz. A példában felhozott izzónak édesmindegy, hogy egyen, vagy váltakozóáramról működik, viszont, ha már hatásfokról beszélünk, érdemes minél nagyobb árammal meghajtani, hogy az izzó hatásfoka jó legyen és EZ! az áram fog Neked viszonylag nagy veszteséget okozni, ha a vezetéked hosszú, illetve Ohmos nagyságrendű az ellenállása.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |