Fórum témák
» Több friss téma |
Csodák nincsenek, ha jól lett volna tartva, akkor is érett a cserére 6 évesen.
Üdv Inhouse
Üdv.
Nagyjából átolvastam a témát, és áttanulmányoztam proli007 kapacitásmérőjét is. Nekem az lenne a kérdésem, hogy olyan akku (jármű,savas) kapacitásmérő kapcsolást tud-e valaki, ami rövid időn belül (gondolok itt pár perc) alatt hellyel-közzel megmutatja az akku várható kapacitását. Tehát én nem arra lennék kíváncsi, hogy a feltöltött aztán kapacitásmérővel lemerített akkunak mennyi volt a kapacitása, hanem arra, hogy a sok akku közül melyiknek előreláthatóan mekkora a kapacitása. Gondolom minél több ideig mérjük az akksit, annál pontosabb az eredmény, de nekem olyan áramkör kellene ami már üzembe helyezéskor kijelzi az értéket, (mondjuk 200-tól) és visszafelé számol. Ha eléri az akku a 10.5 voltot a számlálás megáll.
Nem tudom hogy gondolod. Egy jó akkumulátor ameddig nincs lemerülve tartja a 12 voltot. A 12 volt alatti/ 11.5/ akkumulátor már lemerült.
Én sem értem igazán mit is akarsz. Pár perc alatt egy ép akku nem meríthető le károsodás nélkül.
Amivel lehet saccolni, azok indítóáramot kalkulálnak kb. 3s alatt és százalékosan is kijelzik. 80% alatt cserére ítéli őket. Egy adott értékű ellenállással, adott ideig terhelik az akkut és figyelik a hőmérsékletet is. A kapott és a betáplált tapasztalati adatokból összegez a gép. Ilyenek pl. a DHC termékei, BT 301, BT501... DHC BT301 akku tester de van a Boschnak is BAT sorozat, persze jóval drágábban, viszont többet is tud. És ezeken kívül is vannak még... Üdv Inhouse
Az akku feszültsége töltöttséggel arányosan csökken. Ha megterhelem az akkut egy állandó árammal, a feszültségcsökkenésből időarányosan ki kelet következtetni a kapacitását, nem? Vagy hülyeséget írok?
Az tény, hogy csökken a feszültség a kapacitás csökkenésekor, de a kettő között nincs egyenes arányosság.
A feszültség csak 12 voltig csökken, majd ezt tartja amíg le nem merül, az az 12 volt alá nem csökken.
Hát akkor ilyet se fogok megépíteni...
Pedig úgy okoskodtam, hogy a készülék az akkura kapcsoláskor megterheli mondjuk állandó 10 amper árammal az akksit. 1perc után bekapcsol a mérőáramkör, megméri a feszültséget, és figyeli mekkora feszültséget ejt az akksi mondjuk 5 perc alatt. (vagy mennyi idő alatt ejt mondjuk 0.1 voltot.. mindegy...) Ebből a feszültségesésből ki lehet következtetni az akku állapotát, ha van egy referenciaadatunk. Nekem nem arra van szükségem, hogy tized pontossággal megmutassa mekkora a kapacitás, csak arra, hogyha ráteszem a készüléket egy akármilyen akkura, kimutassa mennyi szufla van benne. Értelemszerűen ha ráteszem egy feltöltött 100 AH-s akkura és az mondjuk 0,1 voltot 10A állandó terhelésnél 5 perc alatt ejt akkor kuka. Ha birja fél órán át akkor jó. Csak nagyvonalakban írtam le az elképzelésemet. Nagyon sántít?
Én inkább az akku belső ellenállását mérném. Minén nagyobb, annál rosszabb kondícióban van az akku. Ez NiCd és NiMH akkuknál bevált módszer annak a megállapítására, hogy használható e még az adott akku. Valószínűleg savasnál is alkalmazható.
Áramot, és időt kellene mérned, abból számolhatod, hogy mekkora töltést "Q" vettél ki, és ha tudod hogy mennyit tettél bele, akkor a veszteségek figyelembevételével kiszámolhatod, hogy hol tartasz.
Többféle módszerrel lehet egy akkumlátor belső ellenállását mérni, az egyik a terhelés/feszültségesés módszerével, ami a kis értékek miatt elég babrás, a másik, hogy kisértékű váltóárammal mérjük a belső ellenállást, ismert értékű áram esetén feszültségméréssel. De ez szintén nem egyenesen arányos a töltöttségi szinttel, sokkal inkább az akkumlátor élettartamával.
Na ez az, végre valaki érti mit szeretnék.
Az áram állandó lenne. Egy 100Ah akkun 0.1 volt kb 30 perc alatt esik, egy 10Ah 3 perc. Ebből ki lehetne jelezni mekkora a kapacitás. Azért irtam, hogy az első 5 perben még nem mérne a készülék, csak terhelne, mert csak ennyi idő után áll be közel lineálisra a csökkenés úgy tudom.
Igen ám, de ahogy pucuka írta, tudnod kell, hogy mennyi töltést vittél be. Hogy ha én jól értelmeztem, te azt szeretnéd, hogy egy találomra kiválasztott akksit megmérve (amiről nem tudjuk, hogy mekkora töltés lett belepumpálva) megtudd, hogy mekkora a fennmaradt kapacitás. Viszont te azt írtad, hogy a rossz akkukat akarod kiszűrni. Én még mindig azt mondom, hogy az akku belső ellenállását kellene mérned. Feleslegesen nem kell kapacitásokat számolgatni.
Igen, jól látod. Meg szeretném tudni, hogy a sok akku közül melyikkel érdemes még foglalkozni. Nem egy lemerült akkura mérnék rá, hanem azt venném alapul, hogy az akkuba bevitt töltés 100%.
Magyarul van itt jópár akku. Ezeket feltöltöm amíg lehet, és pihentetés után mérnék a készülékkel idő alapon feszültségesést. Ezt átszámolva jelezné ki a készülék az akku állapotát. Sajnos nem értek annyira az elektronikához, hogy tudjam milyen IC vel vagy alkatrésszel tudnám kijelzőre vinni az értékeket. Nekem egy olyan áramkört kell ami 0.1 volt feszültségesés között méri az időt, és ez átszámolva kiirja egy kijelzőre, mondjuk egy panelműszerre. Ebben tud valaki gyakorlatban segíteni?
Ezzel kellett volna kezdened. Ezt egyértelműen nem elektronika hanem a savmérő mutatja meg. Pihentetés után savmérővel mérve ha van olyan cella ami nem a zöldben emel azt az akkut el kell dobni. Ilyen egyszerű.
Először is mérd meg az akkuk belső ellenállását, valamelyik módszerrel. Amelyiknek magas, azzal már ne is foglalkozz. Hogy melyik magas, azt a sok darab méréséből, esetleg egy újjal való összehasonlításból megtudhatod.
Amit ilyen szempontból jónak ítélsz, azt töltsd fel teljesen, majd süsd ki. Ezek után újra feltöltöd, de már méred (regisztrálod) a töltő feszültséget, és a töltő áramot, majd ugyanígy kisütöd. A legjobb állandó árammal végezni a töltést, és a kisütést is. Így a megkapott görbékből választ kapsz a kapacitásra. Meglehetősen babrás dolog, de nem megy másképp. Legjobb, ha építesz erre a célra mikrovezérlővel egy céláramkört. ha nagyon kíváncsi vagy. A módszer, amit leírtál nem mond semmit a kapacitásról. Ha kevésbé korrekt módszer is megfelel, akkor megméred a feltöltött akku rövidzárási áramát, (rövid ideig mérve) ennek nagyságából lehet következtetni a belső ellenállására, de nem a kapacitására. Idézet: „Az akku feszültsége töltöttséggel arányosan csökken. Ha megterhelem az akkut egy állandó árammal, a feszültségcsökkenésből időarányosan ki kelet következtetni a kapacitását, nem? Vagy hülyeséget írok?” Mint írtam, így működik, kb 3s alatt megmondja. De ezt megépíteni otthon nem igazán lehet. Nem azért, mert bonyolult áramkör, hanem azért, mert kellene hozzá a cég táblázata, a kompenzáláshoz, valós érték kikövetkeztetéshez... Üdv Inhouse
Először is köszönöm, mindenki segítő hozzáállását az "értetlenkedésemhez".
Esküszöm hagyom a francba az egészet ha nem jó az elgondolás. A táblázat mint írtad engem nem érdekel, nem akarok kompenzálni, nem kell hogy a precíz tényleges értéket mutassa, mert mint írtam össze szeretném hasonlítani az itt található sok akkut. Melyik mennyi feszültséget ejt x idő alatt. Ezt a kapott értéket akárhogy át tudom számolni, de összehasonlításnak jó. Adott egy vadi új jó akku.. erre rámérek, és a készülék kiírja mondjuk hogy 100, (28 perc alatt ejt 0.1 voltot 10 A mellett, ez lesz az alap) Fogom a következő akkut, rámérek leolvasom, tudom milyen a másikhoz képest... ennyit szeretnék, de úgy hogy ne kelljen órákig töltögetni, meg kisütni egy egy akkut. Egy olyan áramkört szeretnék ami ha 28 perc alatt érzékel 0.1 volt feszültség esést azt irja ki 100, ha 0.28 perc alatt azt írja ki 1. Ennyi. Aztán hogy ez nem pont 100Ah, engem nem érdekel, de össze tudom hasonlítani az itt lévő akkukat.
A táblázat nem külön van, hanem a mikrokontrollerben. A mért értékkel nem kell csinálni semmit, csak leolvasni. Ha van időd és energiád, akkor szerezhetsz te is tapasztalatot sok méréssel.
Üdv Inhouse
Itt egy összehasonlító táblázat, a DHC-ből melyik mennyit tud.
DHC A Forex ha jól tudom gyárt is ilyet, persze nem fogja kiadni... Forex által sokféle Üdv Inhouse
Csak kíváncsi vagyok!
Az jó akku 14,4V feletti kapocsfeszültségnél akkuknál elektrontelítődéshez vezet? Az elektrontelítődés elektrolízis az elektrolitban? Elektrolízis az mikor nagyobb feszültség hatására a cella hidrogén és oxigén gázokat fejleszt? A nagyobb befektetett áram okozhat túltelítődést - túltöltést? Töltéskor nől a sav sűrűsége, ez nem attól van, hogy a kén kioldódik a szulfátból? A szulfát kénből és ólomból képződik? A töltéskor a szulfát ólommá és kénsavvá alakul? Egy adott cellának van vízbontási feszültsége? A desztillált víz vezeti az áramot? A kénsav vezeti az áramot? Merült akku ellenállása nagyobb, azért mert a kénsav sűrűsége kisebb? Töltött akku ellenállása kisebb, azért mert a sav sűrűsége nagyobb és jobban vezeti az elektronokat? Rosszabb ellenállású akku kevesebb áramot tud felvenni? Ha áramgenerátorral több áramot töltenénk bele akkor U=RxI szerint alakulna a feszültsége? A vízbontás feszültsége függ a cella belső ellenállásától? Az akkuknál meg van határozva egy kapocsfeszültség ami folyamatosan sem okoz benne kárt? Egy kondenzátor kisütésekor az áram és ellenállás szerint alakulnak a feszültségek? Az impulzuskor bekerülő áram ugye átlagolható érték, tehát akkor én egy 230V-os izzót megküldhetek 630V impulzussal és azt sokáig fogja bírni? Nem zavarná cseppet sem a 2,75x-ös áram és feszültség? Köszönöm a válaszokat! Üdv: Frici
Tehát autóakkumulátorhoz kellene egy mélykisülés elleni védelmet kreálni.
A védelemnek valami nagyon egyszerű kellene nem akarnék bele komparátort se ha megoldható, hanem csak egy zéner diódát és kihasználva azt, hogy a zéneren felüli feszültség kapcsolna be egy tranzisztort amint 0.7V alá csökken a fesz a tranzisztor lezár. Esetleg egy olyan relét használnék amelyikkel öntartást valósítok meg így ha egyszer lekapcsol már nem fog visszakapcsolni a terhelés megszűnésével. Mondjuk a terhelés amúgy is mindig ki-be kapcsol. 100W esetén egy 45-56Ah-ás akkumulátor esetén akkor 10,7V-ig engedem majd leesni. Az alábbi kapcsolási rajzon lenne az elképzelésem.
Hibás a filozófiád. fordítva kellene. Amíg az akkumlátor feszültsége meghaladja a 10,6 - 10,8 V -ot, addíg legyen meghúzva a relé, és rákacsolja a terhelést. Ha az akku feszültsége eléri az e körüli szintet, a relé elejt, és lekapcsolja a terhelést.
Én egy kicsit bonyolultabbá tenném a kapcsolást azzal, hogy ha a feszültség 12, 6 V fölé emelkedik, akkor automatikusan kapcsoljon vissza. törekedni kellene a kikapcsolt állapotbani minimális áramfogyasztásra, ez megvalósítható, ha a referencia, és a mérő feszültséget előállító áramkör fogyasztása alacsony, max 1-2 mA, vagy kevesebb. Végül is magát a kapcsolást elvégezheted elektronikus kapcsolókkal is, tranzisztorral, és FET -el is, ahogy pl. jobb autós hűtőtáskákban, vagy inverterekben is szokás.
Mondjuk ez nagyon sokara fog kikapcsolni. Kellene egy ellenallas a bazis es a GND koze, de igy is bizonytalan es homersekletfuggo lesz a kapcsolasi szint. Inkabb valami ST kapcsolas kene, vagy meg inkabb egy LM393 komparator.
Proli007-nek van fenn egy akkutöltő automatizáló áramköre, egy dupla op-amp-os ablakkomparátor.
Ugyan ez alapból 12V és 14V körül kapcsol, de könnyedén átalakítható 10,7V és 12,7V közé... Üdv Inhouse
Szia!
Itt egy egyáltalán nem bonyolult kapcsolás, ami teljesen megbizhatóan működik (a fórumról származik, de nem emlékszem már, kitől). Az R5 ellenállást trimmerre cserélve gyakorlatilag századvoltos pontossággal állithatod a visszakapcsolási feszültséget is. Megépitettem már vagy 5 példányban, nem kerül egy százassal többe, mint a te ötleted. üdv: hp |
Bejelentkezés
Hirdetés |