Szeretnék hozzászagolni a PIC programozáshoz. Természetesen csak kérdéseim vannak.
Az első az lenne, hogy vettem programozót és a PIC16F84A chippel gondoltam kezdeni, mint ismerkedni.
Jó választás ez szerintetek?
HA jól gondolom ebben van órajel generátor, vagyis nem kell hozzá külső kristályt kötnöm, ugye?

Szia!
A PIC16F84A egy régi, buta, de drága típus, nincs belső órajelgenerátora. A PIC16F628A közel a felébe - harmadába kerül, sokkal több modujla van és van benne 4 MHz -es belső órjelgenerátor is.

Hali!
Miután én is nem rég kezdtem ismerkedni a PIC rejtelmeivel, frissek a kezdés élményei, buktatói és tanácstalanságai.
Én bátran ajánlom a PIC18F4550-t és az igen tisztelt, segítőkész fórum társunk PICCOLO projektjét. Itt mindent megtalálsz amire szükséged lehet (hardver és szofrver területén is)
Üdv.

Idézet:
„Jó választás ez szerintetek?”

Hát vagy a típusszámot vagy az évszámot jobban is megválaszthattad volna...

Köszönöm a tippet akkor ezzel kezdek.nÉn csak ráböktem valamelyikre...
Ha már itt tartunk: akkor az általam választott chip, amiben nincs belső órajel generátor, csak úgy működik, ha rakok mellé egy külső jelgenerátort? Akkor azt nélküle mire lehet használni?

Hp41C: köszi, beszerzek egy ilyen chipet is, csak egy picit borsos ára van. Persze tanuláshoz nem kell 50 darab..
És kezdem olvasni a projectet... rám fér...

A "nincs belső órajel generátor" magyarra lefordítva azt jelenti, hogy van benne órajelgenerátor, de külső alkatrész is kell hozzá (1 db kvarckristály és 2 db kondenzátor. Ennek következtében két kivezetést le is foglal...

A belső órajel forrása (pl. PIC16F628A) egy RC relaxációs oszcillátor, amely roppant kényelmes és lábtakarékos megoldás, de pontos időzítésre nem jó.

"...egy RC relaxációs oszcillátor, amely roppant kényelmes és lábtakarékos megoldás, de pontos időzítésre nem jó..."

Egy uart, egy infra kódoló vagy dekódoló bőven működtethető a belső óráról.

A ChipC@d -nál a 20MHz-es 16F628A I/P 430+Áfa, míg a 16F84A-04 I/P 860+Áfa, a 16F84-20I/P 1010+Áfa.

De fejest ugorhatsz az Advanced Midrange típuscsaládba is: Egy 16F1826 I/P csak 340+Áfa.

Találkozott már valaki olyan (pld amatőr) projecttel, ahol dram ic-t és pic-et szereltek egybe nyákon (olyan 8-10 mbyte kellene), és pld spi busszal általános célú memória modulnak használtak ilyesmit? Lusta vagyok, és megúszni szeretném gyártani egyet, ha egyben venni is tudok..

A pic-eket programozására is gondoltál már? Sajnos az a cumó sem két fillér lesz.

[quote]Az első az lenne, hogy vettem programozót és a PIC16F84A chippel gondoltam kezdeni, mint ismerkedni./quote]

A mondat valóban nehezen érthető...

Ennyit még a belső RAM is tuud.
Talán "olyan 8-16 Mbyte kellene"
SPI EEProm -ok között van ekkora.
Dram: Több problémával fogsz találkozni:
- Tápfeszültség. Ekkora DRAM -oknak nem biztos, hogy 5V -os táp kell, rengeteg szintillesztő kell, aminek garantáltan egyforma a késlelteése. Esetleg a kontroller járhatna a RAM tápfeszültségéről. Nagy áramfelvétel és a táp igényes szűrése.
- Időzítés: A pic lassú a megkívánt időzítések betartásához. Az újabb, gyorsabb típusokkal kellene kísérletezni.
- Frissítés: A DRAM -ok minden lapját frissíteni kell egy adott időn belül, egy lapról való olvasás is frissítésnek számít.

Hát vettem már programozót, de nem jött még meg.
Elvileg lesz mindenem ami kell hozzá...
Még tesztpanelhez is vettem alkatrészeket, mert anélkül nem sokra megyek a felprogramozott ICvel.
Egyébként a célom majd egy robot porszívó lenne.
Bekapcsol, időzít.. és ha nekimegy a falnak megfordul és megy tovább.
Ehhez a jó lenne valami RAndom generátor. Tud iylesmit produkálni egy PIc, vagy az nagyon speciális dolog? (programozni csak PCt programoztam... szval nem egészen világos mi mekkora elvárás egy PICtől).
Hogy lehet megoldani, hogy használhassak véletlen számokat?

UI: ChipCad? ott nem nézetm. A HESTORE.hu-t nézte, és a RET-et. Jól látom, hogy a HEstore nem a legolcsóbb? de szép választékuk van, és könnyű náluk vásárolni....

1. Ennyit még a belső RAM is tud.

Kétlem, mert ehhez a bitet is darabolni kellene... (1 bit = 125 mbyte, neki meg csak 8-10 kellene.

Node: 125mbyte >= 10 mbyte >= 8 mbyte, akkor 1 bit mindegyikre bőven elég. Abból meg rengeteg van egy kis kontrollerben is...

Mivel kezdő forum, meg merem kérdezni... (még ha félve is...)
Miről is van szó? 1 bit = 125 Mbyte????
én nem ezt tanultam... nagyon átvágtak akkor?

SI mértékegység prefixek:

m = *10^-3 ... M = *10⁶

1 bit = 1/8 byte = 0.125 byte = 125 mbyte

MB (MegaByte) és mB (milliByte) között elég nagy különbség van: egész pontosan 9 nagyságrend. Ezen vidulnak a kollégák - jogosan.

Egyébként én DRAM ill. SDRAM helyett inkább SRAM-ot javasolnék, de ahhoz is egy soklábú, 3,3V-on járó PIC24 (vagy dsPIC) dukál. Ahhoz nyugodtan lehet illeszteni több MB-nyit. DRAM-hoz inkább olyan mikrovezérlő való, ami alapból hardveresen kezeli azt; pl. PIC32, AVR32, XMEGA A1... (hogy csak párat említsek)

Igen. Csupán egy betű a különbség, mégis mekkora galibát tud okozni...
Pl.: Festettem vs. fostettem, vagy kukás vs. kakás.

[OFF]A világ számára legnehezebben megkülönböztethető három magyar szó:kerek,kerék,kérek

Azt azért megjegyzem hogy az SRAM lényegesen drágább az SDRAM-nál, így az utóbbi (SDRAM) megoldásokkal olcsóbban kijössz.

Mivel milliByte nem létezik, ezért szerintem nyugodtan elfogadható a mbyte jelölés is, csak mivel egyéb választ nem tudott írni a kolléga, valamiben hibát kellett találjon, csak, hogy ő is hozzászóljon a témához.
Szerintem ez aljas húzás volt, nem szóltam volna semmit, ha mA vagy MA, mV vagy MV, mW vagy MW ... -ról lenne szó.

Értem!!! Soha nem hallottam még millibyte-ról... érdekes.. erre nem gondoltam...
köszi

55 hozzászólással gondolkodj el ezen a mondaton, meg olvasd el még egyszer a hozzászólást.

Sokáig kerestem a hibát egy Sinclair ZX Spectrum -hoz készített bővítőkártyán (a kártyán levő DRAM egyes sorai felejtettek), míg sikerült kimérnem, hogy a föld vezetéken megjelenő eltolódás (Ground Bounce) miatt hibás értéket tárolnak el a RAS vagy CAS lefutó éleinél a DRAM -ok.

Amit írtam fenntartom most is, a project lényege a táp szűrése lesz.

Hp41C - több, mint 6000 hozzászólással. Korom ellenére meg tudom nyomni a Shift gombot.

Az nem érdekes, hogy a gyakorlatban létezik-e ilyen, vagy sem; ez szabvány. Az "M" az Mega - azaz 10^6 - , az "m" pedig "milli" - azaz 10^-3.
A másik hiba, amit el szoktak követni, hogy a Byte ill bit rövidítéseket keverik: kB - kb, MB - Mb. Na, ez sem mindegy.
/ Hát ennyit az elméletről, meg a szabványról.../

Arról ne is beszéljünk, hogy a digitális technikában szeretnék bevezetni a Ti, Gi, meg Mi prefixumokat. Ez az, amitől igazán hülyét lehet kapni.

Igazán örülök neki, hogy ilyen pihentek vagytok. Még nem is gondoltam rá, de ezután majd nekiállok láncfűrésszel darabolni a biteket a pic belső ramjában

Viccen kívül: persze hogy mega byte-ra gondoltam, és persze, hogy nem eeprom kell. Gyors cucc kell írni is és olvasni is. Mondjuk ~10 mbps spi buszon illesztve valami pár usec-es reakció idővel. Ilyet inkább dram-al lehet megcsinálni. Sdram-ok pld léteznek 3.3v-osban 128 Mbit környékén is egyetlen tokban is. Frissítést egyébként meg lehet oldani programozott vezérléssel is még egy pic-ről is, nem igazán para. De egyenlőre csak addig ástam bele magam, hogy tudjam biztosan: meg lehet csinálni.

Természetesen leírni sokkal gyorsabb, mint pöpecre meg is csinálni. Nem esek ennek neki magam, ha valaki már csinált ilyet.

És persze vannak a ramtron framok is, de amíg csak lehetőségeket kell tesztelni, nem szivesen adok ki erre 100k+ hufot (pláne, hogy a nonvolatile feature jelen esetben semmire sem kell, de fram pld van spi ram kivitelben pöpec is).

Tudom, hogy mi a szabvány, tisztában vagyok a Byte és bit rövidítéseivel is, csak azt nem értem, hogy miért kell akkora cirkuszt csinálni ha valaki mbyte-ot ír Mbyte helyett, úgy is tudja mindenki (kivéve 1-2 emberkét), hogy mire gondolt az illető.

Akkor most itt le is zárhatjuk az okfejtéseket. Köszi!

Szerintem már ismertek az alaplapok pl: K4H281638B 128Mbit SDRAM.
Az AC adatok között az időzítéseknél maximum adatok is vannak. Pl: Clock cycle time ItCK min. 7.5ns max. 15ns. A maximum 15ns órajel ciklus idő minimum 66.66MHz -es órajelet jelent. Sajnos nem garantált a működése lassabb órajeleknél. A DRam -ban kondenzátorok töltöttségi szintje tárolja az információt, a kisülések elkerülésére van a maximális ciklusidő megadva. Fellelhetők persze lassabb típusok is, de ezeknél sem csökken a minimális frekvencia kb. 33MHz alá. A 66MHz -es vezetékezés sem egyszerű ld. PC alaplap.