Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
És milyen színű, az-az ugyan olyan színű? Mert ha szürke(esetleg fehér), akkor az "MM-falvezeték". Ezek valójában színezettek, csak van rajtuk egy köpeny szigetelés. Ha a felületét vékonyan meg blankolod, akkor látszik az erek színe. Itt egy kép róla.
köszönöm! Tényleg nincs. Remélem lakáson kívül színesek a kábelek!
![]()
ó falvezeték! valami majdnem fehér, és kettőnek közös a szigetelése. remélem ilyen mint a képen! köszi szépen!
Szia!
Akkor viszont ugye tudod, hogy minden keresztmetszet csökkenéshez egyedi kismegszakítót kell szerelned, hiszen a villamos szabványokat ismerő és betartó utódod nem fog gondolni a csökkenésre, és esetleg túlméretezi a biztosítékokat utólag. De ha már itt tartunk, ugye nem okoz gondot melegedésre, és feszültségesésre is méretezned, a zárlati áramszámítás mellett? Mert ha igen, akkor inkább bízz meg a szakikban, és ne a villanyszerelésen spórolj, majd anyát beszéld rá inkább olcsóbb csempére a fürdőben! Üdv!
A szabványokat a szerelők többségén, és néhány lelkes amatőrön kívül a kutya sem ismeri, azt sem tudják, hogy van. Aki a meglévő rendszer felmérése nélkül áll neki annak részeit módosítgatni, az meg pláne nem, tehát ez nem érv. Semminek a számítása nem okoz gondot, ugyanis fizikában egy nagyságrenddel jobb vagyok, mint a kétkezi munkában, pedig még azt is elég tisztességesen meg szoktam csinálni. Mellesleg a számítások eredményét valamihez viszonyítani szokás, és mint már korábban is mondtam, a szabvány szerintem indokolatlan mértékben túl van biztosítva.
Véletlenül sem szeretnélek feleslegesen győzködni, de a kérdéseimre nem válaszoltál (feszültségesés, melegedés számítások, keresztmetszetcsökkenés). A szabványok szigorúsága meg hidd el érted van, nem ellened, és ha nem is érted minden részét, akkor is be kell tartanod. Üdv!
Most erre mit mondjak? Szerintem meg nem.
Nem okoz gondot a méretezési számítások elvégzése, szerintem leírtam. A melegedésre méretezés tipikusan táblázatos összehasonlító módszerrel történik. Miután a szabvány által világítási áramkörre engedélyezett legkisebb keresztmetszet 1.5 mm2, számolhatok bármit, ami ez alatti eredményt ad, akkor is 1.5 mm2-t ír elő. Feszültségesésre dettó. A keresztmetszetcsökkenésre nem tudok ilyen egyértelműen válaszolni. 0.75 mm2-es vezetékre méretezem a kismegszakítót, ennek ellenére 1.5 mm2-es gerincet húzok ki minden helyiségbe a világítási áramkör megtáplálására. Magyarul túlbiztosítok a nagyobb keresztmetszetű gerinccel, nem pedig csökkentem az indokoltat, bár ez utóbbi megvalósításán még gondolkodom.
Még egy gondolat. Nem érteni, és egyet nem érteni nem ugyanaz. Mondhatod, hogy fenntartom magamnak a jogot a szabvány kritikus értelmezésére a saját házamban. Remélem érted ![]()
Idézet: „A szabványok szigorúsága meg hidd el érted van, nem ellened, és ha nem is érted minden részét, akkor is be kell tartanod.” Ez így van. Azzal kiegészíteném, hogy egy szabványilag mindenben megfelelően elkészített valami (pl: ház villamos rendszere) megóv a lehetséges kellemetlen meglepetésektől.
Idézet: Értem, de a felelősség a tied. A vezetékcsökkenéssel az a baj, hogy ha téged holnap elüt a villamos, és kevés lesz a 6 A, akkor senki sem fogja megmondani az utódodnak, hogy hiába lát 1,5 mm2-es vezetéket az elosztóban, utána csak 0,75 van, és ahhoz kell méretezni. „Nem érteni, és egyet nem érteni nem ugyanaz. Mondhatod, hogy fenntartom magamnak a jogot a szabvány kritikus értelmezésére a saját házamban”
A csillárban nincs föld. Csak egy nulla és két kapcsolt fázis. Már ha normálisan van bekötve.
![]()
Éedekes dolog ez a keresztmetszet alapján való biztosító érték megadása. Ugye mindig a "falban futó" vezeték biztosításáról beszélünk. Ugyanakkor pl. a fénycsöves lámpatestekben a belső huzalozás jellemzően 0,5mm2. Keresztmetszet csökkenés van, jelentős. Tehát túlbiztosítás van. Ideális esetben minden lámpatestbe egy-egy helyi biztosítékot kellene elhelyezni, pl.2A. Tudom ez gazdaságilag nem rentábilis. Habár egyszer régen úgy harminc éve szereltem olyan armatúrát amelyekben voltak beépített üvegbiztosítékok.
Másik hasonló eset, a pl. háztartási dugaljakat 16A-re biztosítjuk, 2,5mm2 Cu vezetéknél. Ez jellemző, no ebbe bedug a laikus 30m 0,75-ös fűnyíró hosszabbítót, arról pl. heggeszt tartósan vagy egy nagy motort járat. Vajon tűzveszélyes-e? Ez számomra régi téma, csak itt most leírtam.
Sziasztok!
Épülő házban érdemes avval foglalkozni, hogy az aljzatbeton vashálóját bekössem a földelésbe? Ha igen, milyen technikát javasoltok, a hálókat hogyan kapcsoljam össze galvanikusan egymáshoz? A lépésálló szigetelésen nem szívesen fognék neki ívvel hegeszteni ![]()
Persze, érdemes, jobb lesz a földelésed. Csempedarabokat tuszkolj alá, akkor nem égeted meg a hungarocellt. ( Én még a padlófűtés vashálóját is bekötöttem a földre.)
Szia!
Köszi a gyors választ! Ez jó ötlet, akkor hegesszem össze simán, gondolom egy 10mm2 sodrott réz megteszi és mehet a földpontra?
Megteszi, de a vashálóra, ahova a rezet akarod tenni, én egy forrfülfélét hajtogattam, azt hegesztettem a vashálóra, a forrfülre meg csavarral fogtam fel a rézdrótot. Ott hoztam ki, ahol a csövek bemennek a betonba. ( Mondtam a burkolónak, hogy azt ne burkolja le, de hiába, betakarta azt is. Inkább csak nem tudom hosszabb távon mit csinál a réz, meg a vas együtt. Valószínű semmit, ha nem éri nedvesség. )
Szia!
Igazad van, ez valóban nagyon érdekes dolog. Az épületvillamosságban vezetékvédelemről beszélünk, a rá kötött berendezések kis túlzással nem érdekelnek. Ha bedug az ügyfél egy tűzveszélyes hosszabbítót, és leég a háza (példa a legutóbbi Villanyszerelők lapjában) az már az ő felelőssége. A lámpatesten belül meg a gyártó felelőssége. Találkoztam angol dugvillákkal, azokban mindig van olvadóbiztosíték. Szerintem zseniális.
Mindegyikbe van. Meg nem csak az angolban hanem többen is. És jó hogy a vevők felfogták hogy nem az olcsósága a lényeg hanem a biztonság. Ha ezt nem fogadnál el nem lenne ilyen mert nem vennék meg...
És villámcsapáskor is meg fog védeni mivel az aljzatbetonban lévő vas is földelve van így az egész ház egy potenciálon lesz. Bár telefonálni csak ablak mellett fogsz tudni ,mivel egy szép Faraday-kalitkát csináltál magadnak.
![]()
Itthon is vannak ilyen hosszabbítók, elosztók. A Legrandnál. Az áruk viszont irreálisan nagy. 4 simát veszel egy áráért.
Azért a "régi" magyar szabványokban ezek a kérdések rendezve voltak. Többnyire engedmény formájában.
Na de miért ennyi az ára? Nekem van itthon egy, nem szenvedtem vele mert szétesett a kapcsolója majd veszek bele 2 üvegbiztit 16 amperest mert annyi van írva rá de előtte ránézek a keresztmetszetre és megnézem bírja e a 16-ot. Rakni akarok az üvegbizti elosztó felőli oldalára varisztort (?) és ha túlfesz van az zár és kicsapja az üvegbiztit. Remélem varisztor mert ha nem akkor javítson ki valaki. Egyébként 1 vagy 2 biztit tegyek? Nekem a kettő szimpatikusabb. De az a lényeg mint írtad filléres dolgok de mégis annyi az ára mint 4 simának. Van ez a sok helyen kapható nyitható dobozú szerelhető elosztó amire neked kell saját vezetéket meg dugót rakni. Az sokkal jobb mint egy zárt meg te magad raktad össze és én még raknék bele ha vennék olyat biztosítékot meg túlfesz védelmet. Amúgy túlfeszre mi a legjobb? Gondolom túláramra csak üvegbizti jó. Vagy ilyen regenerálódó?
Ha nem földelné le, akkor is Faraday kalitka lenne, tehát akkor is csak ablak mellett lenne jó a mobil szerintem
![]()
Van túlfeszlevezető biztosíték is. Lehet rakni a kismegszakító dobozba.
Ha veszel a boltban egy 1m-es 3-as elosztót, nem tudom mennyire figyelte valaki, de már ráírják : 1m max 16Amper. Tehát a 3 röfialj összértéke 16A. És az az 1m kábel amit adnak hozzá az is max 16A-t bír el. A gyártó feltételezi, hogy nem hosszabbítóból hosszabbítóba dugva szeretnéd a kívánt hosszt elérni, ezért csak erre méretezik a kábelt. Ha más igény merül fel akkor jobb ha számol az ember és saját maga csinál hosszabbítót. 2 biztosítékot rakj bele, mert ha fordítva dugod be a röfit akkor is van biztosíték a fázis vezetéken. Varisztort rakhatsz bele csak meg kell oldani a cseréjét. Mellékelek egy rajzot. Én ilyenből csináltam már jó pár darabot( amint látod nem sok alkatrész kell bele és egy 3-as elosztóban, ha ügyesen légszereled el is fér). Eddig még nem csuklottam miatta és csak biztiket adogatok villámlós mennydörgős viharok után az embereknek.
Triakkal nem lenne egyszerűbb a 2 tirisztor helyett?
Az 1A egy mai PCnek esetleg már kevés lehet.
Szerintem minden gond nélkül kiváltható a tirisztor triakra.
Persze, hogy ki kell cserélni nagyobbra a bitit. Számítógépnek inkább 8A-os lomha biztit kellene berakni, hogy bírja a hirtelen áramfelvételt.
Elég jó amit csináltál, bár én inkább kis panelra csinálnám. A félvezetőnek úgy nem kell borda mert csak akkor nyit ha túlfeszültség van. egyébként mekkora triak kéne bele? Meddig tart nyitva? Hogy lehet "regenerálni"?
Ezt én is találtam valahol.
A triaknak egyáltalán nem kell borda, hisz csak addig folyik rajta áram amíg ki nem ég a biztosíték. Egyébként elvegetál magának. A triak nagyobb áramot bírjon ki mint a biztosíték. A regenerálása....kicseréled a biztosítékokat. ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |