Fórum témák
» Több friss téma |
Szia !
Laikusként amiket gondolok az ismereteim alapján: - nem mindig áll nagy hőmérséklet a rendelkezésedre, ugyanakkor van energiád ( pl. 3000 l 50 fokos víz a puffertartályban ), - padlófűtésnél nem használhatsz a körben 80 fokos vizet, akkor minek készíts olyan meleget ( hiszen akkor többet engedsz ki a kéményen is, pl. lángmoduláció használata a felesleges teljesítmény visszavételére ), - geotermikus energiánál sem biztos, hogy az extra hőfok a nyerő, - magasabb hőmérsékleten gyorsabb a vízkőképződés, öregedés. Hirtelen ezek jutottak eszembe, de a gyakorlottabbak majd kiegészítik! Steve
Csak annyit hogy ha csak padlofütésben gondolkozol akkor minek variálni elég egy jó kondenz kazán belöve 30-35 fokra azt jolvan de ha van radiátor akkor már kevés ez a höfok mert a radiátor idális elöremenö normál számitások szerint 75 fok.
Sziasztok!
Új építésű, 60 nm családi házamban, (Itong) csak padlófűtés fogja szolgáltatni a meleget. Vegyes tüzelésű kazánom lesz,(szigorúan nyitott rendszer) ami az ezerliteres puffer vizét gravitációsan fűtené fel, akár 80 fokra. Innen szeretném elvenni, a melegvizet a fűtési körökhöz. Négy köröm van, 380 méter 20-as ötrétegű csövet, tekertünk be a rendszerbe, a körök kb. egyforma hosszúak. Itt, a fórum hozzászólásai között olvastam, hogy a keringetőt, az előremenő oldalra kellene tenni. A csövekben a hőmérsékletet, meg egy keverőszeleppel kellene szabályoznom, ami a tartályból táplálkozik. Jól gondolom, hogy a motoros keverőszelep, az egy olyan állat, amit akár termosztáttal is vezérelhetek, a lakásból? Működne ez így? Esetleg egy hozzáértő, skiccelhetne nekem, egy rajzot. Köszönöm a segítséget.
Szia a keveröszelep szabályzást nem szobatermosztátrol kéne vezérelni hanem pl. csötermosztáttal, a szobatermosztáttal max a szivattyut kapcsolod. De szerintem egyszerübb és olcsobb egy sima termosztatikus keveröszelep (ESBE) több variáns is van viszont arra figyelj hogy az 1000L-es puffert is tul tudod fütteni, ezért valami vészindittot kéne berakni a padlofütésszivattyura hogy ha nem is kér a termosztát meleget de a puffer már forr akkor inditsa el a szivattyut mint hüttés.
Hirtelen ennyi de ha visszább olvasgattad láttad hogy én nem vagyok hive a csak padlofüttésnek, viszont voltak ki hisznek benne. Ha van még rá lehetöség akkor én elgondolkodnék a radiátor becsövezésén (csak csö) és ha esetleg kell még mindig rá lehet rakin egy radiátort illetve rá lehet kötni a rendszerre. A csak padlonál ne felejtsd hogy pl egy fürdöben nem lessz olyan höérzeted. És nemutolsosorban véleményem szerint lomha is a padló. Készitek majd egy rajzot hogy mit ajánlok.
Szia! Mi általában vegyes tüzelésnél nem szoktunk venni keverőszelepet, hanem a mellékletben lévő megoldást használjuk a megjelölt alkatrész egy egy colos termofejezhető radiátorszelep és azon van egy kapilláriscsöves termofej aminek a hőmérséklet-tartománya a padlófűtéshez igazodik (20-50C), és így mindegy, hogy mennyi a bemenő fűtővíz hőmérséklete a kimeneten mindig a termofejen beállított hőmérsékletű víz fog csak kijönni.
Működése röviden: Ha hideg az előremenő víz hőmérséklete a termofejes szelep nyitva van, ha kezd melegedni és eléri a beállított hőmérsékletet a padlófűtés osztójában a hőmérséklet akkor a szelep lezár. Ilyenkor a szivattyú az átkötő ág felé keringeti a vizet, de amint visszahűl a rendszer a szelep ismét nyit és "újabb meleg víz adag érkezik" a rendszerbe a szelep következő zárásáig. Ez a rendszer egy idő után beáll egy bizonyos egyensúlyi állapotba, és stabilizálódik a padlófűtés előremenő vízhőmérséklete a rendszerben. Legtöbbször az átkötőágba teszünk egy visszacsapószelepet is a keringési "út" biztosabbá tétele miatt.
Sziasztok!
Köszönöm mindkettőtöknek a választ. Azt nem írtam, hogy van még egy, ötödik köröm is a fürdőszoba felé, ami egy, csőradiátort táplál. Radiátort utáljuk, csöveket a lakásban szintén, tulajdonképpen azért bátorkodtam, csak padlófűtésben gondolkodni, mert van tapasztalat felőle. Komámék, 110nm-es házában is hasonló felépítésű a fűtés, de nekik, a három hálószobában csak radiátor van. Oda is, kellett volna a padlófűtés, belépve hideg a padló. Amúgy az egész házban, nagyon kellemes az idő,(sőt, talán még meleg is van) negyven fokos víz mellett. JZoli, amit leírtál, pontosan olyan működést képzeltem el a rendszeremben, csak nem tudtam milyen alkatrészek, kellenek hozzá. A puffer tartály, hőmérséklet figyelése is jó ötlet, készítek majd, valami biztonsági hőkapcsolót ami kapcsolja a szivattyút.
Ha sokat vagytok otthon, netán otthon dolgozol, akkor legjobb választás a sima padlófűtés. Nekem csak ez van, a fürdőszobában pedig 10 cm-enként van a cső, úgyhogy nagyon jó idő van ott is. A beton meg csak 5 cm vastag, úgyhogy annyira nem lomha. Néhány helyen felülről is megvasaltam, nehogy elrepedjen.
Szia!
Mindig van otthon valaki, külön-külön, vagy egyszerre. De pont azért, választottuk a padlófűtést, mert van egy nagy, pufferbeton is a rendszerben. Plusz, még ott lesz a puffertartály is. Remélem, hogy nem kell majd folyamatosan fűtenem, elég lesz kétnaponta felfűtenem a tartály vizét, amennyire csak lehet. Én 15×15×4-es spernórácsra tekertem a csöveket, és két részre osztottam a lakást, diletációs csík beépítésével. Betonvastagságom, kb. 8 cm.
A padlófűtés, plusz radiátort azért szokták javasolni, mert ha nap közben nincsenek otthon, akkor nem kell fűteni. A baj az, hogyha csak padlófűtés van, akkor délután, amikor hazaérkezik a család, minnél hamarabb kellene melegnek lennie, erre jó a radiátor, mert az gyorsan felfűt. A padlófűtés ennél sokkal lomhább, tehát, ott nem célszerű teljesen leállítani a fűtést nap közben. Ezért írtam, hogy én csak 5 cm-es betont csináltam, ez egy kicsit gyorsabb. ( meg spóroltam... )
Ha két részre osztottad a lakást, akkor talán nem is lehet rendesen megcsinálni azt, hogy egyes helyiségek ne legyenek napközben fűtve. Nem biztos, hogy ez baj, nagyon sok mindentől függ a felhasznált energia mennyisége, milyen a hőszigetelés ( az ytong önmagában kevés, kellene rá egy kis hungarocell is, bár elsősorban a födémet kellene nagyon jól leszigetelni, ugyanis a meleg nagy része ott megy ki ), mennyi napsugárzás éri a helyiségeket, mekkora felületüek az ablakok, stb. Nem kell egész nap fűteni, legfeljebb egy kicsit ingadozik a hőmérséklet a helyiségekben. Nem vészes. Én egy nap kétszer fűtök, hajnalban és késő délután. Az időtartama attól függ, hogy milyen idő van odakint. ( süt e a nap, hány fok van, stb. Ha kint van -10 fok, de süt a nap, akkor a nappaliban olyan meleg van, hogy a délutáni fűtést ( elindítom a kazánt, meg a keringető szivattyút ) ki is szoktam hagyni, még hajnalban is van 21 fok. Ez nálad is működhet így. Jó a vegyestüzelés, főleg, ha van sok hulladék, amit el lehet égetni. Inkább csak arra figyelj, hogy az a puffertartály nagyon jól le legyen szigetelve, mert minnél nagyobb a víz hőmérséklete, annál nagyobb lesz a tartály hőleadása a környezet felé, vagyis hiába lesz mondjuk 80 fokos a víz, magától is gyorsan lehül. Ebből következik, hogy nem biztos, hogy akkor jársz a legjobban, ha jól felfűtöd a vizet. Igaz, akkor a legkényelmesebb, meg ha van mit elégetni, akkor ez nem olyan probléma. A vasháló nekem is ilyen méretű, de nem feltétlen kell a csöveket a vashuzalra rögzíteni, megáll az közte is. Így aztán a falak mellett 10 cm-re tettem, beljebb 20 cm-re, aztán 30 cm-re, a helyiségek közepén meg alig megy cső, de ott fordulnak vissza.
Én csak, abból indulok ki, hogy ha egy cserépkályha, tudja tartani a meleget több órán keresztül, akkor az én 5m3 betonom is, ha nem tovább. A ház szigetelése, kiváló lesz, most egyelőre Itong, belül 1 réteg gipszkarton (vakolat helyett), mennyezet 25cm ásványgyapot.
Később, kívülre 10 cm dryvit, csak most a belső munkálatok viszik a pénzt. Csak a betont, osztottam kétfelé, a két szoba van egy betonfelületen, a napközben használt helyiségek, a másikon, amúgy, öt vízköröm van. A tartályom, extra szigetelést fog kapni, jó lenne, ha ki tudnám húzni 1-2 napig a forróvíz, és a beton pufferével. Nem szeretnék, lassan tüzelni, gyors, hatékony, kéménykímélő felfűtést tervezek. És megelégszünk, az állandó 21 fokkal is, 23 fokban télen már szédölgünk.
Jó lesz ez... számolj be, ha elindul a fűtési szezon.
Sziasztok! Most épül a házam, még nincs semmi gépészet. 1 szintes, 104 nm, 2.8 belmagasság, 38-as Porotherm falak + 12 cm külső hőszig., kefnis födémre is teszek még 20-30 cm-t. Padlón 8 cm hungarocell. 3 rétegű, 0.7-es fa nyílászárók, szóval szerintem jó lesz a hőszigetelés, + dél felé jó sok ablak van (télen besüt, nyáron nem). Csak padlófűtést tervezek, napkollektorral és vízteres kandallóval (gáz be se lesz kötve, tőlem el is zárhatják az oroszok), 5-6 cm betonnal. Kérdés: mekkora napkollektorok legyenek, mekkora és milyen puffertároló? Első körben két hőcserélősre gondoltam (nap alul, kandalló felül fűti), 500 - 800 literesre. Hogy kell kiszámolni a ház hőigényét? Szobákban és nappaliban laminált padló, többi helyen járólap lesz. Mi a tapasztalat a padlófűtés + laminált padló kombóról? Más: Van-e valami jó kis gyakorlatias épületgépész gyorstalpaló könyv? Mondjuk olyasmi, mint ez az energiatakarékos házakról: http://www.slideshare.net/magyarkonyvek/az-energiatakarkos-ptkezs-k...igsten Köszi.
" Mi a tapasztalat a padlófűtés + laminált padló kombóról?"
Nekem bevált, pedig a szivacs 3 mm-es a laminált padló alatt. Ha jól emlékszem, a laminált padlóra rá van írva gyárilag, hogy használható e padlófűtéshez. ( Gondolom, amelyikre nincs ráírva, az esetleg nagyon összeszáradhat, aztán egy idő múlva ronda lesz. ) Azért 7 mm-nél ne tegyél le vastagabbat, különben már egész jól fog hőszigetelni.
Szia! Ez nem ilyen egyszerű, hogy egy ház fűtését minden alapismeret nélkül megcsinálja egy ember. De természetesen nem lehetetlen. Elég sok gond van ezzel a felállással amit leírtál. Nem okvetlenül a padlófűtéssel (bár egy kicsi azzal is), hanem inkább a "hőtermelőkkel lesz a baj. Ha "elég sok" kollektort teszel fel, hogy télen a fűtésre rásegítsen (drága) akkor nyáron mit fogsz csinálni a tízszeres hőtermelésével? Mivel az a "gonosz" nap nyáron jobban melegít mint télen és így a nyári többletenergiával valamit kezdeni kellene. A második gond az, hogy a kandalló mennyi ideig fog fűteni, mert addig abban a helyiségben sokkal nagyobb lesz a hőtermelés, vagy sok lesz, vagy hiányozni fog az a hőenergia.Ez elég sokat számít, az általunk szerelt házakban volt már ebből galiba. De igazából gondos tervezéssel el lehet ezt kerülni
De hogy a kérdésekre is válaszoljak: kb az átlagszámítások alapján ennek a háznak 10-12KW lehet a hőigénye, ezt jobban megbecsülni nem lehet, mert nem tudunk minden adatot a házról, pl: emeletes, tetőteres, külső falak felülete, ablakok hőátbocsájtása,stb. Egyszóva ha elég gondosan meg lesz tervezve/építve ez a gépészet lehet ebből még nagyon jó rendszer is, de nagyon oda kell figyelni a vezérlésére, ez a lelke az egésznek. Itt most csak a problémák felszínét érintettem, sok buktatója van az ilyen rendszereknek. Kívánom, hogy legyen hozzá szerencséd és hosszú ideig élvezhesd az új ház örömeit!
Sima szivacsot tettél, mint amilyen a padlófűtés nélkülieknél is van? Állítólag van spéci alátét padlófűtéshez. Lyukacsos, rácsos vagy valami ilyesmi... Meg a másik, amit olvastam valahol, hogy padlófűtés esetén a laminált padló alá lehet tenni, az az iszappapír. Mondjuk az nem tudom, hogy néz ki, és még senki nem hallott róla, akit kérdeztem.
Közben átgondoltuk, és mégis lesz gáz, kényelmi szempontból, de majd igyekszünk a minimumra csökkenteni a gázhasználatot. A rendszer, amit kinéztem: http://www.megsz.hu/megsz/images/stories/2010_maj/Palladio_puffertarolo.pdf (második oldal lap alján van a rajz). Amit nem értek rajta: a kandallót nyitott rendszerbe lehet csak bekötni, és hőcserélőn keresztül vihetem tovább a hőjét a puffer felé, nem? Továbbá mi ott az a szaggatott vonalas keverőszelep a kazánnál? Azért van, hogy ne legyen túl hideg a visszatérő a páralecsapódás elkerülése érdekében? Viszont csak egy 500 literes fér be, remélem, elég lesz. Nyáron majd medencébe vezetem a kollektor fölös hőjét, ha lesz. (A ház amúgy egyszintes, magastetős, falak kb 95 nm, 38 porotherm + 12 hőszig. Födémen 20cm hőszig, padlón 8cm. Ablakok+ajtók=35 nm, fokozott hőszig. Ug=0,6 (Uw=?), 3 rétegű, meleg peremes, fa tok. Majd kiszámolom az össz. telj.veszteséget.)
Igen, sima szivacsot tettem, amit egyébként lépéshang csökkentésre használnak a laminált padló alá. A többi anyagot drágának találtam.
Ha már 12 cm hőszigetelést tettél a falakra, akkor sokkal több kellett volna a födémre. Egyszer olvastam valamit, hogy az összes hőveszteség 70%-a a födémen keresztül történik. Ugye, a meleg felfelé száll... Én azt a 20 cm-t megdupláznám. Különben nem sok értelmét látom a többi rész extra jó szigetelésének.
Szia ez az alátétfolia le folytja a padlofütés, ha ilyenben fondolkozol akkor filcet kell alátenni mert az átengedi a höt ellentétben ezzel a foliával ami megtartja. A lamináltpadlo birja a padlofütést mert ami birja az álltalában bitangdrága és fémszálerösitéses.
Ez az alátétfólia van 5 éve és tökéletesen működik... 1, 2 és 3 mm-esben lehet kapni, én 3 mm-est tettem be, mert nagyon rücskös a beton és padlóponra nem akartam költeni. A filc legalább annyira jó hőszigetelő, mint ez a szivacs. ( ami nem fólia, hanem szivacs )
A következő mondatodat egyáltalán nem értem... most akkor hogy is van ez? Ami jó padlófűtésre, az bitangdrága és fémszál van benne, de általában mindegyik laminált padló bírja a padlófűtést? Amit én vettem laminált padlót, az 7 mm-es, jatoba bachia mintázatú 7 mm-es, erezett, a nútok be vannak valami lakkfélével vonva, hogyha kiömlik rá víz, akkor csak később kezdjen az anyagba behatolni, ezzel is késleltesse, hogy esetleg felpúposodjon. És rá volt írva, hogy alkalmas padlófűtésre. Mindez 2000,- Ft alatt volt, tehát egyáltalán nem volt bitangdrága.
1 ugy irtam a bitangdrágát hogy álltalában
2 a szivacs vagy akárminek is nevezzük nem légáteresztö tehát nem engedi át UGY a meleget mint a filc. 3 én igazábol csak a saját véleményemet irtam és mindenki ugy cselekszik ahogy jonak látja. Én csak a tapasztalatomat irtam le (10év ép.gép.) Slusz
1. Továbbra sem értem, mi a drága és mi, mire jó. Esetleg megfogalmaznád érhetőbben?
2. Ennek a filcnek, vagy szivacsnak - nevezzük alátétanyagnak - nem a levegő által kell a hőt a lamináltpadlóval közölnie, hanem hővezetéssel. Vagyis, a szivacson felfekszik a lamináltpadló, tehát, hozzáér, így adja át neki a hőt. Ugye, ebből az következik, hogy minnél jobb legyen a hővezetése. És nem hinném, hogy jobb lenne a hővezetése a szivacsnál, miután lényegesen könnyebb a súlya. Egyébként, én is a saját tapasztalataimat írom le. Az első pf es házam '88-ban készült. De ismerek olyan embereket is, akik 30 évig csinálták ugyanazt és mégsem értettek hozzá...
Ezt jó tudni, hogy nem feltétlenül 6-7e Ft a padlófűtést bíró laminált padló.
Az alátét kérdéshez annyit szólnék hozzá, hogy a hőszigetelő anyag is vezeti a hőt, csak lassabban, tehát minél vastagabb, annál kisebb teljesítményt tud átadni. Ha jó a ház külső hőszigetelése, kisebb teljesítménnyel is elég fűteni (lassan fűt, de lassan is hűl).
A laminált padlókkal nagyon kell vigyázni! A divatosabbakat méregdrágán adják. Volt egy idő, amikor a wengét lehetett kapni 2500 és 7500 Ft/nm áron is. Közös jellemzőjük volt, hogy nagyon gagyik voltak, egyáltalán nem voltak kopásállóak. Nagyjából egyformák voltak kinézetre. 6...7 eFt-ért már nagyon szépeket lehet kapni, mélyfényűek, stb. De nem merném lerakni őket, legfeljebb falra...
Lenne nekem is egy hozzafuznivalom ahhoz az alatetanyaghoz - szivacs:
Lenyegebe az nem is szivacs, mert zart buborekos, a szivacs viszont levego es nedvesseg atereszto ezzel szemben. Az a folia amit a padlora raktal (a kep alapjan itelve) pontosan ugy viselkedik mint egy folia, es ezzel lezarod meg az esetleges (keves) parat is ami fel akarna torni a padlo alol, raadasul sokkal jobb hoszigetelo mint a filc, es az mese hogy nehol a laminaltpadlo hozzaer az aljzathoz. Ahogy mondtam (irtam) ez zartbuborekos, csak ott er ossze a laminaltpadlo az aljzattal ahol sikerul kipukkania a folia buborekjainak. En is EZT a szpecialis "foliat" ajanlanam
Bár nem nekem címezted, de valószínű nekem válaszoltál.
Én nem azt írtam, hogy a laminált padló hozzáér a betonhoz, hanem, hogy a laminált padló hozzáér a "szivacshoz" és ezen keresztül adja át a hőt a beton a padlónak. Egyébként, meg annyira kicsik azok a buborékok, hogy nem tud kipukkanni, legfeljebb egy darab kiszakadhatna belőle. De arra meg vigyázni kell lerakásnál. Amit belinkeltél, az ugyanúgy véd a nedvességtől, legalábbis ezt írják. Akkor miért jobb ez? Azért, mert ezt ajánlják? Ha ez annyira lényegi kérdés lenne, akkor nem lehetne pl szőnyegeket lerakni, mert azok is annyira hőszigetelnének. Nekem a nappalim kb. 40 %-a be van szőnyegezve, még is nagyon kellemes meleg van. De mindenki annyi pénzt költ el feleslegesen, amennyit be tudnak magyarázni neki az üzletekben... A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2012
Mondjuk az utolso mondatodba van nemi igazad,
DE, ha jobban szemugyre veszed azt az anyagot amelyet en mutattam akkor meglatod a kulombseget a ketto kozott. Amit en mutattam az nem csak hogy juggatott, de meg az anyaga is porusos (legatereszto) nem mint az a buborekos folia ami nagyon jo hoszigetelo, persze ugy 5 mm vastagsag folott gondoltam. Osszegzesul, mindenhol es mindenki azt vallja hogy a padlofutesnel olyan alatet kell a padlo es az ajzat kozott ami rossz szigetelo es meg "lelegzik" is (jobb ha vekony), namarmost a buborekos folia nem lelegzik es 3 mm, ellentetbe azzal amit en mutattam, ami "lelegzik" es csak 1,6 mm. Kovetkeztetes - a "lelegzos" alatetnek kissebb a hoszigetelo tulajdonsaga mint a buborekos folianak, tehat hatekonyabb lessz a padlofutes tole es meg "szellozest" is enged az ajzatnak (kiengedi azt az elenyeszo nedvessegtartalmat, parat ami keletkezik majd), a masiknal viszont az osszes para a fal mellett fog tavozni (hosszutavon arthat a falnak). Amit leirtam az csak egy velemeny a sok kozul, mindenki cselekszik a sajat belatasa/ zsebe szerint. A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2012
Sziasztok epuletgepeszek, Ujonnan epult csaladihazam jelenleg vegyestuzelesu kazanrol kapja a kozponti futest. Most tervezem a gazkazant megvasarolni illetve a puffertarolot.(linkeltem 1 kepet a jelenlegi allasrol) A kepen talalhato gepeket kellene mukodesbe hozni a leghatekonyabban ami nem terheli meg nagyon a penztarcam.A kepre probaltam minel tobb adatot felvinni. Alltalaban a vegyeskazant hasznalnam, ha eleri a haz homerseglete a megadottat,szeretnem a plusz hot a pufferbe tarolni.Kombi fuffer elvileg a melegvizbe is be tudna segiteni.Ha a puffer kihul es nem megy a vegyeskazan akkor jonne a kepbe a gazkazan.A kepen latszik, hogy a haz 160m2-es. Ebbol 100m2 padlofutes es 60m2 (3 haloszoba) csak radiatoros.Falak 30-as porotherm+15cm nikecell.Belmagassag foldszinten 295cm, emeleten 255cm.Emelet 45cm vastagsagban uveggyapot szigeteles a gerendak kozott es alatt, kiszelloztetett legressel a gipszkarton es a vedofolia kozott.Ablakok muanyagbol Ug=1.0 . Also szinten a padlofutes alatt 5cm lepesallo hungarocell. Tudna valaki hasznos otleteket adni, hogyan tudnam osszekotni a rendszert a leghatekonyabban, hogy automatan mukodjon.Kazan 2 koros tehat a padlofutest es a radiatorokat kulon szeretnem mukodtetni valahogy.A kazanhoz szeretnek rendelni 1Brötje beépíthető bővítő modul(amugy siemens)BEWMB fűtésszabályzó modult. Mar sikerult a Gienger-nel kialkuldnom a kazant es a puffert.www.gienger.hu mielott megveszem oket, tudnom kellene mi az amire meg szuksegem lenne, ne kesobb listaaron kelljen megvenni. ha valaki hozza tudna szolni, vagy kerdezni meg adatot, orommel vennem. Koszonettel 1 elsohazas epitkezo.(itt a forumon tanultam meg mar rengeteg uj dolgot) joeboka@hotmail.co.uk
Szia, nekem is van padlofutes es laminalt padlo es nagyon olcson a praktikerben kaptam kifejezetten laminalt parketta es padlofuteshez alatetszivacsot.
IGY NEZ KI A hozzászólás módosítva: Szept 25, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |